Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-22 / 290. (1033.) szám

2 Kedd, december 22. za veszélyben van, volt a plakátokon és ké­rik a magyarokat, hogy szavazzanak a ma­gyarbarát agráriusokra. (Fiissy: Magyar szózattal csábítják a magyar szevezóket! Htinkapárt egyhangúan: FI jen I lodzsa apánk!) Uraim, hol van az a négy mandátum, amely Szlovenszkói megilleti? Ne csodálkozzanak azon, ha megfognak ismétlődni azok az események, amelyek a múlt héten történtek, mindaddig, amig meg nem kapjuk azt, ami bennünket jogosan meg­illet. Velünk a kormány nemt árgyalt. De ki- jeliemtjük, hogy az olyan kormányba, amely a szlovák nemzet önállóságát elismerni nem akar­ja, sohasem lépünk be. A törvény alapján állunk s a szlovák nemzet a mi kezünkbe adta át a hatalmat. A pápai nunciusról szól ezután. Hét hó­napja, hogy elment Csehszlovákiából a pápai nuncius s itt nem érzik, uraim, hogy mily sértő ez a katolikusokra. A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy Szlovénokon a szlovák tisztviselőket elbocsássák állásuk­ból. Műiden törvényes eszközzel harcolni fogunk mindaddig, amig jogainkat ki nem vívjuk. Hiúik a beszédét a szlovák néppárt fel- zugió tapssal üdvözölte. Utána Meisner cseh szociáldemokrata ment a szónoki emelvény­re. Az ülés tart Zichy Aladár a magyar legitimis­ták egysége mellett Budapest, december 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Zichy Aladár gróf, a legitimisták egyik vezéralakja, nyilat­kozati: a budapesti Reggel munkatársának, amelyben kijelenti, hogy minden legitimista társadalmi réteg egyesüljön, mert meggyőző­dése szerint a fordulat sokkal hamarabb be fog következni, mint azt általában hiszik- A külpolitikai helyzet ma korántsem olyan sö­tét, amely kizárná annak lehetőségét, hogy a legitimizmus az országban győzzön. Az óla SS sa*tó végleges átcsoportosítása Róma, december 21. A radikális fascista •rapero című újság bejelenti, hogy az olasz sajtóban most már megtörténik a végleges leszámolás a Mussolini-ellenes elemekkel. A Tribunában hasonló puccsszerű változás tör­tént, mint a Corriere deila Seraban, most pe­dig az Osservatore Rómaimban is rezsimvál#- íozás készül. Ez a lap, mint ismeretes, a Va­tikán hivatalos orgánuma- Eddigi vezetője, Delta Tőrre gróf, bizonyos antipátiával visel­nie tt a fascizmus iránt, ami által sokat ártott Olaszországban a Vatikán tekintélyének. Emiatt most az a terv merült föl, hogy a la­pot közelebbi összeköttetésbe hozzák a bíbo­ros kollégiummal s olyan vezetőt állítanak élére, aki Mussolini előtt is kedvelt. A turini Gazetía dél Pop aló, amely eddig külön írta­kon haladt, beolvadt az 11 Régim nevű fas- cista orgánumba. A turini Stampa génuai nagyiparosok birtokába került, akik szintén ..előnyösen11 fogják befolyásolni a lap irányát. Vörösmarty emlékünnep Komáromban Erdélyi Pál egyetemi tanár előadása a 100 éves Zalán futásáról — Saját tudósítónktól — Komárom, december 21. A magyar nemzeti irodalom és a magyar reformkor nagy határjelző kövéről, Vörös- martynak 1825-ben megjelent Zalán futása című eposzáról tartott a Jókai Egyesület meg­hívására vasárnap gyönyörködtelően érdekes előadást Erdélyi Pál dr., a kolozsvári egye­tem volt tanára. ■ Erdélyi az 1790- 91. évi nagy ország- gyűlés után következő éveket vázolta fel elő­adásában. 1825. táján a magyar „eloldok" dicsőségébe temetkezett el legszívesebben az alkotmányos közszabadságaitól megfosztott nemzet, amelynek vezető nemesi osztálya az 1825. évi. országgyűlésre, a híres pozsonyi diétára készült. A régi dicsőséget akkor már költők hirdették, egy lelkes magyar tudós tanította a nemzet történetét a pesti egyebemen, nem­zeti eposzunk megírására készült Csokonai Vitéz Mihály és Páziriáiidi Horváth Endre, amikor c,:y (ismeretlen nevű fiatal em­ber, Vörösmarty Mihály, hirdet előfizetésre való felhívást -I Zalán futása c. történeti eposzára. A nemzeti felbuzdulás szárnyai vitték szét hírét a könyvnek és a diétára igyekvő követek legtöbbje olvassa a romanti­kus eposzt, amelynek csodálatosan uj zengő magyar nyelve és nemes páthosza magával ragadta az ország vezető osztályainak érzé­seit. A Zalán futásának első 31 sorát, mely a költői invokációt foglalja magában, a költői képzeletnek és a vétesz tisztánlátásának soha felül nem múlt csodálatos emlékéül, őrzi iro­dalmunk. így válik ez a hősköltemény a re­formok korának egyik lendítő kerekévé, Prága, december 21. A nemzetgyűlést három plenáris ülés után karácsonyi szabadságra küldték. Leg­közelebb január 12-én ül ismét össze és Svehla a szünidőt valószínűleg arra fogja használni, hogy nj alapokra fektesse le a koalíció munkarendjét, mert a három ülés bebizonyította, hogy a koalic'ó nem egysé­ges, sőt a nézeteltérések igen nagyok. Kra­már szombati beszéde, amelyben a szloven­szkói autonómia kérdésevei foglalkozott, azt mutatja, hogy Kramár alapjában véve teljesen ellent­mondott a koalíciós programnak. Kramár az egységes csehszlovák nem­zet hive, de amellett Szlovemszkó au fon ó- nfáiát is jogos követelésnek tüntette fel. Kramiár ugyanis nem az autonómiát akarja megadni, amelyet Szlovemszkó őslakossága kíván, hanem az ö eszméje az, hogy a történelmi országok mintájára tartományi autonómiát adjanak Szlo- venszkónak. Azonban ez a felfogása i.s ellentmond a koalíciós programnak. hiszen S veié a a kor­mánynyilatkozatban határozottan kijeíenfot- t>e, hogy a történelmi országokban is a zsu- parendszert kell bevezetni arra a mintára, amint ezt Szlovén szkon is megcsinálták. Fel­tűnő volt Kramár békéshaingu beszéde, amit mértékadó politikusok olyképpen magyaráz­nak, hogy Kramár Svehla beleegyezésével beszélt ilyen hangon és úgy látszik, hogy ő rá hárul a feladat, hogy a közeledést a cse­hek és Hlinkáék között létrehozza. Moszkva, december 21. Jelentettük már,! hogy a kommunista párt ünnepélyes külső-, ségek és rendkívül nagy érdeklődés mellett tartja 14. pártnapját. Tegnap Stalin, a kom­munista párt főtitkára, öt órás beszédben számolt be a szovjet külpolitikai helyzetéről és az Európa iránt tanúsítandó orosz maga­tartásról. A gyülekezet feszült figyelemmel hallgatta meg Sí-dint, aki beszédét az euró­pai kapitalizmus átmeneti stabilizációjának vázolásával kezdte. Szerinte tény az, hogy az európai kapitalizmus a habom utáni kri'-'st tekintélyes mérték­ben leküzdötte, de ennek a megerősödés­nek ára az, hogy minden tekintetben ki van szolgáltat' a A' ‘kdr.ck. Európa csak fokozott adókkal és a gyarma­tok, meg a függő országok fokozott kizsák­mányolásával segíthet magán. A továbbiak­ban kifejtette, hogy Oroszország nem akar agrárállaim maradni, hanem ipari kifejlő- désírc törekszik. Locarno nem jelent békét Európára nézve, sőt ellenkezőleg újabb háborúikat. Figyelemre méltó az angol-amerikai ve­télkedés is, mely elsősorban a nafta körül folyik és Kínában ütközik ki. Szovjetoroszországot csak a következő két ok miatt hajlandók elismerni az európai kapitalista államok: 1. Az Egye­sült Államok kívánságára, mert Amerika minden törekvéssel (milliárdjai érdeké­ben) az európai háború elkerülésére tö­rekszik. 2. A kapitalizmus életszükség­lete, hogy Szovjetoroszországot bekap­csolja a v1’: közgazdaságába. Ezután Stalin az orosz adóságok kérdéséről szólt és megemlítette, hogy a szovjet Anglia és Franciaország számára hajlandó bizo­nyos kedvezményeket tenni. Továbbá ismé­telten kijelentette, hogy a szovjet határtalan színpadával viseltetik a kínai szabadságharc in Alit. A kommunista pá rt főtitkára utolsó amely a tespedésböl emeli ki nemzetét. A tudós előadó gyönyörű korrajzot adott az 1825. év politikai és irodalmi életéről, Za­lán futása korszakos hatásáról, melyet a fe­lette letűnt évszázad alatt sem múlt felül senki és nyelve maiglan is diadalmasan hir­deti a magyar nyelv gazdagságát és fordu­latosságát. És az idők dübörgő szekere el­indult uj csapáson előre a reformok1 ország- utján. A. választékosán szép nyelven tartott elő­adást, a közönség percekig lelkesen ünnepelte és tapsolta. Egy másik érdekes jelenet is lejátszódott a parlament szombati ülésén, amikor a koa­líció ruszinszkói képviselői hajbakaptak. Králik dr., akit Hodzsáék a választási tör­vény megszegésével mandátumhoz juttat­tak, beszédében olyan kitételeket hasznúd, amelyekre már a koalícióhoz tartozó Necsas képviselő is annyira ellenzéki hangon vála­szolt, hogy képviselőtársai kénytelenek vol­tak őt lecsitdtani. A koa’ieíóban Szíovenszkót és Ruszin- szkót illetőleg tehát nagy az ellentét az agráriusok és a több? koalíciós pártok között. Az agráriusok kivételével minden párt belátja, hogy a mai helyzet tarthatatlan s kö­veteli, hogy szűnjön meg az agrárius dikta­túra a két országrészben, Kramár beszéde, Necsas támadása tehát Hodzsa iooÜfkája eí'en irányul és a par­lamenti Egyelő észrevehette, hogy Sta- nek agrárius képviselő, aki már régóta ellenfele Hodzsának. kárörömmé! nézte ezeket a fejleményeket. Svehla tehát, ha tényleg konszolidálni akarja a viszonyokat Szlovenszkón és Ru- sz:nszkóban, kénytelen lesz Hodzsút előbfo- utóbb elejteni. Ilodzsa politikája teljesen csődöt raon- mondoíf s már nemcsak Szlovenszkó őslakosai, ha­nem a cseh szociáldemokraták és ■ nemzeti demokraták, valamint Sramekék is állást fog­lalnak ellene. szavaiban az '■urópai álpacifizmus ellen for­dult, amely nagyratartja Locarnót, de amely egyetlen háborút ~em fog tudni elkerülni. Moszkva, december 21. Stalin beszédé­ből még a következő részleteket kozlik. A kommunista párt főtitkára érdekes adatokat mondott cl .. szovjet „azaasági munkájáról. Az elmúlt évben a külkereskedelem még 144 millió passrdvát mutatott, jövőre az aktív szaldónak már el kell érnie a 100 milliót. Szükséges, hogy az országot ir "ositsák, mert k"'önben a "tdmivelés sem válik füg­getlenné s védekezni kell a várható euró­pai blokád ellen. is. A mezőgazdasági termelés elérte az 1913-iki mérleg 71 százalékát és kifonc milliárd békerubelt jövedelmezett. Az ipari teljesítmény ugyan­csak 71 százaié’ a békebelinek s öt milliár- dot jövedelmezett. A megtett intézkedések és beruházások Ehetővé teszik, hogy az ipar még ezidén elérje a békebeli állapotok 96 százalékát. Az állami költségvef' öt r 5 Tárd rubel, azaz a.: 1913. év 74 százaléka. Az állami ipar tiszta jövedelme az elmúlt évb~n 315 millió volt, a kereskedelemé 22 millió, a bankoké 46 millió. A muiikásosztál. „k számbeli ereje 1925- ben 7 millió emberre e: eíkedott, inig 1924-ben csak 5.5 mii' vol Pillanat­nyilag 715.000 munkanélküli van, mig tavaly még 765.000 volt. Ma azonban az ipar 430.000 szakmunkást követel, úgy­hogy a munkanélkülieket kellő iskolázás után kitünően el lehet helyezni. A lakosság rétegei jólétben élnek. A mun­kások átlag a békeidők életstandardjáiiak 96 százalékát érték már eh A parasztság po­litikai aktivitása napról-napra nő. Az uj burzsoázia és a gazdag parasztság ugyan­csak elhelyezkedhettek az állam keretében. Ezután Stalin hosszantartónli fejtegeti a szovjet parasztpolltikáját, amely a moszkvai p öli t lka 11 ak leglén yegoseb b ré s ze. Kereskedelempolitikai törvényjavaslatok a parlamentben Prága, december 21. A kormány több gazdasági érdekű javas­latot nyújtott be a nemzetgyűlésnek, igy a többi között a Lengyelországgal való határ- forgalom könnyítéséről szóló megegyezést, továbbá a Bulgáriával 1925 október 16-án kötött kereskedelmi megállapodásokat. Ez a megállapodás november 6-án kormányrende­let alapján érvénybe is lépett. A kormány ha­tározata alapján a csehszlovák—svájci keres­kedelmi és vámimegegyezések háromhónapi fölmondási idejét egyhónapira változtatták meg. Ezeket a javaslatokat utólagos jóváha­gyás végett beterjeszti a kormány a nemzet- gyűlésnek. A Spanyolországgal kötött ideiglenes ke­reskedelmi szerződést ugyancsak beterjesz­tette a kormány. Ezen megállapodás szerint Spanyolország megengedte, hogy a csehszlo­vák áru a vámtarifa második csoportja sze­rint bizonyos vámkedvezményekben része­süljön. Csehszlovákia ennek ellenértékéül ugyancsak vámkedvezményeket ad a spa­nyol áruknak. A megállapodás ratifikálása után érvénybe lép és három hónappal föl­mondható. Cseh néppárti publicista Siloveeszké autonómiái áért Prága, december 21. Horsky Rudolf dr. a néppárti Cech-ben érdekes cikket közölt Szlovenszkó problémá­járól s a többi között ezeket Írja: Már a forradalom után világos volt, hogy Szlovenszkó és a történelmi országok között a viszonyt a jog és igazság alapján kell ren­dezni. Az első időben ideiglenes megegyezés jött létre s ezt az ideiglenes helyzetet a ma uralmon levők nem akarják megváltoztatni. Szlovenszkó problémája azonban követeli a végleges rendezést az autonómia alapján, mert máskülönben sohasem lesz Szlovenszkón rend és békesség A centralista urak — írja Horsky — fix ideá­ból indulnak ki. Az első fix idea, hogy a szlovákok a cseh nemzetnek egy része s igy semmiféle nemzetiségi autonómiára nincs joguk. A másik, hogy a centralizmus legyen az egyedüli formája ennek az ál­lamnak és éppen ezért el kell távolítani mindazt, ami a centralizmus útjában áll, A harmadik: Szlovenszkó cseh kolónia, ahol elsőben a csehnek van előnye, utána pedig a renegátnak, az úgynevezett csehszlováknak, azaz annak a szlovák­nak, aki saját nemzetét megtagadja. E három idea alapján kezdtek a vezérkari urak Szlovenszkón dolgozni, jóllehet a hazájá­hoz hü szlovákok már megelégelték ezt a rendszert s az autonómista szavazatokkal olyan pofont adtak a centralizmusnak és csehszlovákizmusnak, hogy elszédült tőle a feje. Horsky ismételten hangsúlyozza, hogy az eddigi rendszer sohasem fogja Szloven- szkőtpacifikálni, éppen azért megkell egyezni. De hogyan kell a megegyezést értelmezni? Talán úgy, mint Sramek szokása: „Meg­egyeztünk, hogy megegyezzünk". Ez a „Kuh- handel" tovább már nem tarthat. Így keres­kedni a szlovák nemzettel nem lehet, íía egy tolvaj tőlem valamit ellop — ir- ja Horsky — én nem kötök vele szerző­dést és nem egyezem meg mindaddig, amig mindent vissza nem ad nekem, amit ellopott. Ez a példa vonatkozik a szlovenszkói problé­mára is. A szlovákok önálló nemzet, rokonai' a cseh nemzetnek, de nem azonosak vele. Mint önálló nemzet tehát jogosan követelheti a nemzeti autonómiát. Megjósolja, hogy a szlovák autonomisták nem fognak & centralistákkal megegyezni, nem fognak kérni, hanem követelni. Ha tehát tényleg rendezni akarják Szloven­szkó problémáját, akkor végre kell hajtani a prttsburghi szerződést. A mentelmi bizottság első ülése. A kép­viselőház mentelmi bizottsága Zadny képvi­selő elnökiésévei ülést tartott. Votruba képvi­selő referálta Slavik dr. kérését, hogy Toma- nek néppárti képviselőt megrovásban része­sítsék azért a sértésért, amelyet a pénteki ülésen vele szemben elkövetett. A bizottság többsége a házszabályok 51. §-a értelmében elfogadta Votruba javaslatát, ellenben visz- szaufasitotta Matik szlovák néppárti képviselő kérését, hogy Soltys agrárius képviselőt ré­szesítsék megrovásban, mert nem nyert bebi­zonyítást, hogy Soltys tényleg megsértette volna Matikod. Hodzsa Írná arca A nemzeti demokraták, cseh néppártiak és szociáldemokraták az agrárius terror ellen — Rendszerváltozás Szlovenszkón Stilii tewlümmmmMMlpolilihífárél c§ J#!€Í€F#r A kommunista párt tizennegyedik párinapia — Miért ismerik e! az európai hatalmak Moszkvát — Amerika hegemóniába — Statisztikai adatok a szövést közgazdaságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom