Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-20 / 289. (1032.) szám
Vasárnap, december 20. keM.) s azt is csak bérbe, örök tulajdonba semmi szili alatt. Egy másik helyen azt mondja, hogy Szlovenszkó déli határainak biztosítására az összes földeket, tehát a magyar kisgazdákat is megbízható egyéneknek kezébe kel! juttatni. (Fedor: Cseh spicliknek.) Vozenilek dr. és az egész mai rendszer a magyarságnak a földből való kisemmizését s ezzel tönkre tevését tartja főcéljának. Az erdők államosítását is kilátásba helyezi a miniszterelnök ur, ennek a célja is csak az, hogy azokat a magyar vagy német birtokosoktól elvehessek (Korláth: Es a huszti fát az agrárius választóknak ajándékozzák.) és azután, hogy újabb bő tér nyíljon elhelyezkedésekre és kisebb nagyobb panamákra. Különös gondosságot helyez kilátásba a miniszterelnök a felosztott birtokok elbocsátott alkalmazottai részére. Ha ez a gondosság az eddigi gyakorlat folytatása lesz, úgy ez újabb ezer és ezer család megélhetésének elrablását jelenti. (Hol óta: Szaporodnak a hontalanok és nincstelenek.) Ha a miniszterelnök ur a földreform végrehajtását így kívánja folytatni, úgy ez ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel harcolunk. Vigyázzanak! Amíg a parlamenten kivid, lapjainkban és e helyen is, a rajtunk elkövetett igaz- s^gtalnságok jóvétételét, emberi és törvényben lefekteti jogainkat követeljük, addig nyugodtak lehetnek, de féljenek, ha majd hallgatni és magunkbazárkózni fogunk. Ne kényszerítsenek bennünket erre. A magyar nemzeti párt az igazságos földosztásért Követeljük, hogy magyarlakta vidékeu csak magyarok kapjan?' földet tulajdonul, a gazdasági cselédek és munkások szín'én részesüljenek a megélhetést biztositó földben, mely végkielégítésükbe beszámítandó; a maradékbirtokok rendszere beszüntetendő; Szlovenszkó és Ruszinszkó részére külön, független földhivatal állítandó fel, amelyben a őr'akósság rendelkezik, a földhivatali bizottság Szlovenszkó és Ruszinszkó lakosságának figyelembevételével ujáalakitandó. A magyar-szlovák testvériség Bízzák mireáiik az ügyeink elintézését. Szlovák testvéreinkkel meg fogjuk érteni egymást, mint ahogy ezer esztendőn becsülettel megértettük és ma mind a ketten legjobban érezzük a semmiféle praktikával meg nem bontható szlovák—magyar testvériséget. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyarság megsemmisítését célzó földreformba belenyugodni nem fogunk s panaszainkkal minden fórumot fölkeresünk. Ha jogos követeléseink meghallgatásra nem találnak s a birtokreformot nélkülünk és ellenünk hajtják végre, jogainkról és a repará- cióról soha le nem mondunk és azzal feküdjön és ébredjen minden telepes, vagy maradékbirtokos, hogy ez a reparáció be fog következni. A szlovenszkói ipar és kereskedelem tönkretétele A miniszterelnök ur az ipar és kereskedelem emelését szolgáló intézkedésekről is megemlékszik, a szlovenszkói és ruszinszkói ipar és kereskedelem azonban csak a tönkretevését célzó rendelkezéseket érzi. Szlovenszkó sohasem fogja elfelejteni, hogy egy felelős államférfi, Noválk kereskedelmi miniszter, Losoncon azt a kijelentést tette, hogy Szlovenszkó iparát le kell építeni és az iparosok 30 százalékának más foglalkozás után kell nézni. Szlovenszkó iparosai nemzeti különbség nélkül az önök által átkosnak keresztelt magyar rendszer alatt mind nyugodt, tisztességes polgári létet biztosítottak és ennek lehetőségeit ma is joggal megkövetelik, de e helyett a fölszabadítás szent nevében koldusbotot kapnak a kezükbe. Nem várhatunk semmi jót a tisztességtelen verseny ellen és a házaló kereskedelem rendezéséről szóló törvényjavaslatoktól, mert a mai rendszer znditotta nyakunkra és támogatja hatóságiig a tisztességtelen versenyt s a házaló kereskedelemről szóló törvény arra fog szolgálni, bog?/ iparosaink és kereskedőink nyaka köré kötelet fonjon és pár ezer, nem is kétes exisztcnciát a nyakunkra szabadítson. Az autonómiák megsemmisítése A miniszterelnök ur az autonóm testületek kiépítéséről beszél, de ugyanakkor betegpénztáraink autonómiája évek óta föl van függesztve (Korláth: A városokat is megfosztják autonómiájuktól.). Évtizedek óta szolgáló magyar tisztviselőiket nyugdíj nélkül szélnek eresztették (Hol óta: Sok ezer magyar közalkalmazott nyomorog!) és olyan hivatalnoki kart állítottak be, amely még kc- nyéradójának nyelvét sem érti. A szlovenszkói és ruszinszkói iparosságot minden közszállitásnál céltudatosan mellőzik s a történelmi országokban való születés elegendő arra (Korláth: Hogy a pénz- iigyigazgatóságnál lopjanak!), hogy valaki ötven százalékkal is drágább ajánlatával versenytársként győztesen kerüljön ki. Az állampolgársági gyakorlat Nyolcvan—százezer magyart foszt meg a kormányzat embertelen állásfoglalása illePrága, december 19. A képviselőház tegnapi zajos és lármás ülésén Svehla miniszterelnök nagy gesztusokkal a palamenti gyorsírók fülébe a rendes és előre kidolgozott kormánynyilatkozaton kivül még az alábbiakat is lediktálta: Miket súgott Svehla a gyorsírók fülébe? — Nagy feladatot végeztünk gazdasági, közigazgatási szociális és kulturális téren, de a jövőben még nagyobb munka vár ránk. Az állam élő organizmus és feladatai kulturálisak. Ehhez a munkához elsősorban együttműködésre van szükség s éppen ezért arra kell törekednünk, hogy politikai neveltségünkkel a türelmességet elérjük, azaz, hogy respektáljuk mások meggyőződését és eltávolitsuk a gyűlöletet, legyen ez akár szociális, felekezeti vagy nemzeti motívumokból kiinduló. A mostani események arról győznek meg, hogy egyes képviselők azon a véleményen vannak, mintha a nép nem egyebet kiválnia, hanem csak azt, hogy a mandátumokat demonstrálásra használják fel. Ez azonban téves. Egyetlen párt, amely ebben a parlamentben képviselve van, sem vette fel választási programjába a demonstrációt. Ami ma történik, ez a népnek tett ígéret durva megsértése. A gyűlölet az emberiség történetében hatalmas faktor volt, de sohasem teremtett jót. Az a harag, amely most kitört, nem vezet bennünket félre, s türelmesen ítéljük meg. De ez nem jelenti azt, hogy mi talán engedünk, nem, mi továbbra is helyünkön maradunk. A köztársaságot fenntartjuk, hűek maradunk céljainkhoz, mert egész Európa türelmességet és egyetértést kivan s éppen azért a termékeny munka és a nyugodt rend előföltétc- lével kell szervezkednünk. A mi célunk a nép jóléte és a köztársaság boldogsága. Svehla nagy pózzal jelentette ezt be s a koalíciós képviselők mindenre tapsoltak. tőségétől, a magyar tisztviselők, alkalmazottak és munkások tizezreit elbocsátották állásukból, a nyugdíjasok ma is százkoronás éhbérért nyomorognak. (Füssy: Mikor fizetik ki a magyar nyugdíjasok rendes illetékeit?) Ezután bővebben foglalkozott a magyar iskolák kérdésével, a lelkészek államsegélyének megvonásáról beszélt. Nagyhatású beszédét Svehla miniszterelnök zárószavára való hivatkozással fejezi be, amelyben azt mondta, hogy a történelem megismétli önmagát. Figyelmezteti a kormányt, hogy vigyázzon, mert a történelem meg fogja ismételni Önmagát. A szónokot a beszédnek befejeztével a magyar és német képviselők körülvették és lelkes ovációban részesítették. Ezzel az ülés véget ért s a következő ülés hétfőn délután 3 órakor lesz. Azonban az a mosoly, amely az arcán végigvonult, amikor a szószékről lelépett, nem volt már öröm-mosoly, hanem keserű vonásokkal telt, mert ez egyszer Svehlának optimizmusa is csődöt mondott. Az ellenzék nem ugrott be az ö régi taktikájának, hanem kitartott végig az obstrukció mellett. A koalíció első tüzpróhája A tegnapi ülés a késő esti órákig tartott. A cukoradó javaslatát tárgyalva az első tüz- próbán ment keresztül a koalíció és ez a tüzpróba alaposan megégette Malypetr elnöknek kezeit. Ugyanis az ellenzékiek határozatot nyújtottak be, amit a koalíciós képviselők természetesen nern akartak elfogadni.' Szavazásra került a sor s jóllehet a miniszteri padsorban csak négy miniszter ült, a koalíciós táborban pedig négy-öt padsor üres volt, mégis azt jelentette Malypetr elnök, hogy a javaslat ellen I6á-en szavaztak, a javaslat mellett pedig csak 120-an. Ez természetesen ismét óriási felháborodást keltett az ellenzéki pártoknál és felháborodásukat pergőtüzes padiitésekkel juttatták kifejezésre. Az egész házon végigháborgatt ez a tiltakozás, mert valamennyi ellenzéki párt, tehát a kommunisták és a német szociáldemokraták is obstruáltak, a kormánypártok viszont szóhoz sem juthattak. A szavazási ellenpróba, amelyet az ellen-‘ zéki pártok képviselői önként végliez- vittek, bebizonyította, hogy csak 120 kormánypárti és 115 ellenzéki képviselő volt a teremben jelen. Jellemző, hogy ct szavazásnál már szmo- kingos koalíciós képviselők is jelen voltak, mint például Novák volt kereskedelemügyi miniszter is s az első csúfos vizsga után a szélrózsa minden irányában mozgósítottak, úgyhogy néhány percen belül még Kramár is berobogott autójával, hogy megmentse a képviselőhöz második ülésén a kormánytöbbséget. A tegnapi ülés utolsó szónoka Szent-Ivány ,ózsef képviselő volt, aki a magyar nemzed párt és a szepesi német párt nevében az alábbi nyilatkozatot olvasta fel: A magyar nemzeti párt deklarációja — A milliónyi magyarságnak a csehszlovák nemzeti államba való bekebelezése nemzetünk nagy tragédiájának egyik része volt. L'urópa hatalmasai Európa uj képét az önrendelkezési jogra való hivatkozással, de a valóságban az önrendelkezés súlyos megsértésével rajzolták meg. —- Mi. a büntetések és igazságtalanságok békéje által leginkább sújtott magyarok, min- : óig, amikor erre alkalom nyílott, világosan és félre nem érthető módon követeltük Önrendelkezési jogunk elismerését és érvényesítésének lehetőségeit. Egyetlen alkalmat sem mulasztottunk el a célból, hogy megkeressük azt a fórumot, ahonnan messzire hallhatóan fö!- kiátísunk: „Ez az állam sem a mi akaratunk, ezt az államot nem a benne élő népek egyetértő testvériesiilése, de a hatalom, a szuronyoknak a jogfosztáson keresztül is érvényesülő hatalma hozta létre.“ Apáink szellemében, gyermekeink jövője iránti kötelességből, ma sem tehetünk egye-' bet, mint hogy teljes nyíltsággal és elszántsággal tiltakozzunk a rajtunk végrehajtott büntetés eben és követeljük a békeszerződések gyökeres revízióját, az önrendelkezési jog elve alapján való jóvátételét a súlyos hibáknak. — Amidőn ezt az elvi álláspontunkat röntartjuk, tudjuk, hogy a csehszlovákiai közéletben folyó munkánk érzelmi rugói politikánk kizárólagos mozgatói nem lehetnek. Érezzük, hogy nemzetünk sorsán va!ó siránkozás és a rajtunk esett súlyos jogtalanságok ellen való tiltakozás nem e’egendő és idezárt népünk nemzeti fönmaradását a paszta tagadás alapján elérni nem fogjuk. — A felelősség nagy súlya nehezedik a váliainkra. A felelősség, amelyet vállalnunk kell, népünk és a történelem előtt is, a magyarság politikai érettsége, n szcnemi és gazdasági nyomor ifjabb és újabb sirhantjai kö- telsségünkké teszik elveink föntaríása mellett a kényszerű helyzetből folyó és azzal számoló politikai munkát. — Ezekből az indokokból indulunk el az önérzetes, komolysággal és bölcseséggel vezetett politika utján, hogy megerősítsük hadállásainkat és megerősödve, alkalmassá tegyük sorainkat az eredményes küzedelmre és nemzeti életünk szabad megnyilvánulásának kikényszerítésére. — És mert az eínemzetlenités és nemzeti elnyomás itt rendszeresített és tervszerű poétikája a csehszlovák nemzeti állam gondo- , '•atában gyökeredzik, és mert a csehszlovák nemzeti kormányzó koalíció és a mai kormány ellen fölitétle-n bizalmatlansággal visel- ; ietiink, reálpolitikánk alapja; a küzdelem a csehszlovák nemzeti állam gondolata és erö- szakolása ellen; célja; a nemzeti autonómia kiküzdése Szlovenszkó és Ruszinszkó egész őslakosságával és a németséggel egyetértő testvériségben. Szent-Ivány képviselő nyilatkozatát. nagy érdeklődéssel hallgatták elsősorban a magyar és német képviselők, másodsorban pedig a koalíciós képviselők is. Szent-lyányt beszéde végén nagy ovációban részesítették a magyar és német képviselők. Szőkarc a magyar képviselők és Biahó kozott j Amikor Szent-Ivány deklarációjában kö- ; vetette a kisebbségi jogok megadását, Biahó | Pál agrárius közbekiáltott: A magyarok is adják meg az ottani nemzetiségeknek. Ij Fedor Miklós válaszolt: Ezt Biahó maga sem hiszi el, mert a magyar rezsim i alatt mégis csak volt valami joguk, de most I a szlovákot ettől is „fölszabadították44. Biahó örülhet a fölszabadításnak, ha másért nem,: hát legalább a maradékbirtokért. $ Biahó ingerülten kiált magyarul: Én l még nem kaptam maradékbirtokot! Fedor (zajos derültség közben mond- . ja): No, akkor megnyugtathatom, hogy még kaphat. Füssy: Biahó már magyarul is tud! i Fedor: Fog ő még velünk együtt is! menni! Biahó: Nem, nem, soha! (Zajos derült- ’ ség a teremben.) unnrmnmM ■mii ii ri—m hiiihs«mh««wh«mii h» A üwiiiiiiiniiiiiiiil i szoiítusian A magyar szenátorok a kormánypolitikáról — Éles szóharc a magyar és szlovák szenátorok között Prága, december 19. A szenátus tegnap délutáni ülésén Svehla miniszterelnök fölolvasta a kormánynyilatkozatot. Fölolvasását az ellenzék állandó közbekiáltásai kisérték. Nyilatkozata végén appellált a szenátushoz és kijelentette, hogy a szenátus eddig is a megértés tradícióját tartotta szem előtt s kéri, hogy ez a jövőben is megmaradjon. A szenátus ezután a kormánynyilatkozat fölötti vitára tért át. Több szenátor fölszólalása után Törköly József dr., a magyar nemzeti párt szenátora lépett a szószékre. Fölolvasta azt a nyilatkozatot, amelyet a képviselőit ázban Szent-Ivány képviselő olvasott föl a nemzeti párt nevében. Utána Franciscy Lajos dr„ az országos A szenátus mai ülése Prága, december 19. A szenátus folytatta ma a kormánynyilatkozat fölötti vitát. K o v a 1 i k dr. szlovák néppárt'! szenátor beszédében kijelentette, hogy az elégedetlenséget könnyen el lehetne távolítani azáltal, hogy Szlovenszkói a szlovákoknak adják átEzután Srobár Kovaliknak válaszolva kijelentette, hogy az élet kényszerítem fogja majd a néppártot és a kormánypártokat is az együttműködésre. S o u k u p szociáldemokrata szenátor után Meding er dr. német keresztényszocialista szenátor megemlítette a köztársasági elnöknek külföldi újságírók előtt tett ama kijelen—W—— IMWTHTBHIH IHlffW TillWIIIIII! A ma^rar nemzeti párt deklarációja a parlamentben Nemzeti autonómiát Szloveuszkónak és Ruszinszkónak! keresztényszociaíista párt szenátora olvasta föl pártjának nyilatkozatát ugyanabban az értelemben, mint Szüüő Géza dr. a képviselöházban. A két magyar szónok fölszólalása közben éles szóharc támadt a magyar szenátorok és a kormánypárti szlovák szenátorok között. Érdekes, hogy' ez a szóharc mindvégig magyar nyelven folyt le. A magyar szenátorok beszédét a német szenátorok is nagy tetszésnyilvánítással fogaJták. Chlumecky szlovák kommunista szenátor után még egy magyar beszéd hangzott el, amelyet Herz dr. magyar kommunista tartott. Követelte főleg azt, hogy helyezzék vissza állásaikba az elbocsátott magyar tisztviselőket. lését, hogy a németek elnyomásáról nincsen tudomása. A többségi pártok megakadályozzák a kontaktust az elnök és a németek között. Az elnöknek páríonfelüllnek kellene lennie, csakhogy jelenleg egyoldalúan van informálva. Óriási öszegeket adnak ki a Kerensky-oroszok támogatására. Ezeknek a külföldieknek több joguk van, minjt a belföldi adófizetőknek. A németek konstruktivek és rendszeretők- Eddig azonban a kormánykörök megakadályozták őket abban, hogy alkotó munkát végezhetnek. Végül Heíier dr. német szociá'demorata szóvá tette a ruszinszkói választási visszaéléseket. 3
