Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-18 / 287. (1030.) szám
Menyegző a riffkahiloknál Német utazó könyve Abd el Krím népéről Berlin, december 16. Afrika e hős népéről, amely legutóbb oly emlegie'tetté vált, édes keveset tudtunk mostanáig; annál élénkebb érdeklődés fordult most Abd el Krím vitéz népe felé, amely két európai hatalom ellen is oly bámulatos kitartással harcol. Berad Terhorst, a német világutazó, aki két évet töltött a ríffek földjén, szolgál sok érdekes fölvilágositássa! Berlinben most megjelent könyvében a vitézségével híressé vált népfajról. Valósággal egy újonnan fölfedezett világot tár föl előttünk. Leirja földjüket, népüket, szokásaikat s különösen vonzó olvasmány könyvének az a fejezete, amely egyes gazdag riífkabil leány menyegzőjét hja le. A házasságkötés a rifféknél sok-sok szertartással jár, amelyeket a legpontosabban betartanak. Keleti szokás szerint a leány nem is ismeri jövendőbelijét, akinek szülei kezébe adják a sorsát. A szülők adják el lányaikat, ügyet se vetve olyan mellékes apróságra, vájjon a leendő menyasszony vonzódik-e hozzá? Mikor az egyezség megtörtént: megindul a nagy készülődés a leányos háznál. Mert igaz ugyan, hogy a vőlegény megadja a leány szüleinek felesége vételárát, de kelengyéről azért a menyasszony szülei tartoznak gondoskodni. S gondoskodnak arról is, hogy a rokonok, ismerősök, a lehető legnagyobb nyilvánosság tudomást szerezzen arról, hogy eleget tettek kötelességüknek. Ezért is a kelengyét valósággal közszemlére teszik ki. Mikor az esküvő napja elérkezik: a menyasszonyt, természetesen a jobbmóduak- nál, mindenféle ceremóniák közepette öltöztetik föl. Rabszolganők sürögnek körülötte és adják rá a menyasszonyi ruhát. Minden öltönydaiabot más és más. A hófehér inget, aísóruhát, a bő, fehér bugyogót, a krémszinü, aranyzsinóros mellényt, végül beburkolják a virágokkal hímzett, világos selyemkendőbe. A legidősebb rabnő vastagon bekeni arcát rázsporraí — ami a riff-népeknél erősen divatozik. A menyasszony kíváncsisága közben persze nöttön-nö: milyen is lehet az ő vőlegénye? Terhorst tanúja volt egy ilyen lakodalmas szertartásnak, ott volt a menyasszonyos ház előtt, ahol nagy számmal gyülekeztek össze a vőlegény barátai, akiket meghívott, hogy mátkáját átvegyék és hozzávezessék, Ott várja már a cifrán fölszerszámozott Öszvér, hátán a hintóval, végre a leány anyja kivezeti a menyasszonyt. Az előcsarnokból süketítő lárma hangzik ki: az ott elhelyezkedett zenekar pokoli zajt csap az ünneplés pillanatban. A ház előtt óriás tolongás: mindenki látni akarja a dúsgazdag arát. A menyasszony és édesanyja fölmásznak az öszvér hátán levő hintóba. A zenekar és a násznép a nyomukban Mikor a vőlegény házához érnek: a zenekar rnég fokozottabb erővel kezd működni. A menyasszonyt leemelik a hintóból. Mintha alvajáró volna: agy ment be leendő otthonába, — írja Tre- horst. Azonnal bevezették a nők lakosztályába, amelynek küszöbén* anyósa üdvözölte. A menyasszony térdre borul anyósa előtt, aki aztán fölemeli őt magához, Ezenközben a vőlegénynek nem szabad odahaza maradnia: egyik barátja házánál időzik, amig éktelen lármával érte mennek és hazakisérik. Odahaza édesanyja fogadja s vezeti menyasszonyához aki szemérmesen lesüti előtte szemét. Csak akkoT szabad föltekintenie, ha vőlegénye megszólította. A vőlegény erre tapsol, megjelenik egy rabszolga és kis asztalon fölszolgálja a lakodalmi ételt: egy főtt tyúkot. A vőlegény helyet foglal egy tarka párnán, elfogyasztja az ételt. Feleségének eközben ott kell állam mellette és tilos az ételhez nyúlnia. Egy szó nem esik köztük, mert az is szigorú szabály, j hogy a fiatal asszonynak három napig nem szabad férjéhez szólania. Mikor a férj elköltötte a pecsenyét, ismét tapsol. A rabszolganő ezüst medencét és ezüst kannában vizet hoz, A férj megmossa ujjait és feleségéhez fordul: — Jöjj, Fatma! S bevezeti őt a tulajdonképem nászszobába. A férj édesanyja bekukkant az étkező- terembe s mikor látja, hogy az már üres, az ifjú pár visszavonult; int odakünn a zenészeknek és a nászépnek, — amelyet azalatt megvendégeltek, — hogy most már csönd legyen, térjenek szépen haza . . . KérjGk barátainkat és olvasóinkat, hegy miniden kávéháziján és etto renben erélyesen követeljék lapuikat, a Prágai Magyar Hírlapok Péntek, december 18* A niszinszkói reformálás cgQftázherülei feikészfeiszentelő Ragu ünnepsége Tizenkét uj lelkész felszentelése egyházkerületi gyűlés keretében — Polchy fögondnokheIvetUv- beszéde Munkács, december 17. (Saját tudósítónktól.) A ruszinszkói református egyházkerületnek gyönyörű ünnepsége zajlott le tegnap Munkácson, amikor az egyházkerület 19 papját szentelték fel. A felszen- telési ünnepség fényét emelte az a körülmény is, hogy egyidőben tartotta az egyházkerület évi közgyűlését is, amelyre a kerület egyházi és világi vezetői impozáns számmal gyűltek össze. A közgyűlést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Polchy István dr. kerületi főgondnokhe- lyettes a Református Otthon nagytermében impozáns közönség jelenlétében. A világi vezetők soraiban ott láttuk Egry Ferenc szenátort. Korláth Endre dr. képviselőt, Tárczy Károly dr. munkácsi főgondnokot R. Vozáry Aladár tanácsjegyzőt. A papság vezetői közül Bertók Béla püspökkel az élükön megjelentek Bikky Ferenc ugocsai, Komjáthy Gábor imgi esperesek, Báry Gyula egyházkerületi főgondnok. Polchy dr. gyönyörűen felépített megnyitó beszédében felsorakoztatta azokat az elintézésre váró problémákat, amelyek a csehszlovák állam megalakulása óta égő sebei az egyetemes református egyháznak. Kijelentette, hogy annak az egyházpolitikának a híve, amely a most még rendezésre váró egyházi kérEperjes, december 17. Az Eperjesen tartott evangélikus egyetemes gyűlés — melyről annak idején a P. M- H. részletesen beszámolt — erélyesen állást foglalt abban az irányban, hogy az evangélikus néptanítók, valamint polgári, középiskolai és főiskolai tanárok nyugdijkérdése teljesen az állami tisztviselőkre érvényes nyugdjjilletményeknek megfelelően rendeztessék, tekintet nélkül arra, hogy mikor történik meg a volt magyarországi nyugdíjintézetek Ükvidációia. Ennek a kérdésnek fenti értelemben való rendezése azt jelentené, hogy a felekezeti tanítók és felekezeti tanárok megkapnák a teljes csehszlovák állami nyugdijat. A kérdésben főszerepet játszott eddig az arra való hivatkozás, hogy a volt magyarországi nyugdíjintézetek likvidációja még nem történt meg s ezzel odázták el a kérdés megoldásának lényegét. A felekezeti tanítók ugyanis az 1875 évben létesített Országos Tanító Nyugdíjintézetnek, a felekezeti tanárok pedig az 1894, évben létesített Országos Tanár Nyugdíjintézetnek voltak tagjai. Mint ismeretes, a közgyűlés határozatot hozott, hogy ez ügyben a kérdés rendezése érdekében minden szükséges lépést megtesz, sőt kül- döttségileg jár el Masaryk köztársasági elnöknél, a miniszter elnöknél és a közoktatásügyi miniszternél is. Az iskolaügyi reíerátusnál történt közbenjárás eredményeképpen máris kedvező fordulat Eperjes, december 17. Eperjes azok közé a ritka szlovenszkói városok közé tartozik, amelyekről úgy a városbeliek, mint ’a város vendégei több jót mondanak, mint rosszat. Ez pedig a mai nehéz időkben és összekuszált viszonyok között nagy szó. A város, mely Besztercebányával együtt Szlovcnszkó legszebb kisvárosa külsőleg is megtartotta régi fényét. A város belső élete pedig, ha a bekövetkezett átcsoportosítások folytán kikerülhetetlenül szenvedett is és vérkeringésében, társadalmi és kulturális lendületében eltolódásokat is mutat, ma is megnyugtató és rokonszenves képet nyújt. A város élete külső megnyilvánulásaiban a béke és a biztonság nyugodt vonásait viseli arcán. S hogy ez így van és Eperjes városának lelke nem jutott egy megzavarodott és halálra sebzett lélek vergődő sorsára, annak mélyen fekvő oka' vannak. A város régebben is példaadó életet élt, mert a la- kósság kimagasló emberei és vezetői tudták, hogy közös akarattal kell egyiittmun- kálkodnipk a város minden lakóiának boldogulásán. Ez a szellem h béke és konszolidáció szelleme, ma is jó kezekbe van letéve Eperjes városában és ez biztosítja, hogy a varos lakói ma a déseket az államhatalommal való békés megegyezés utján kivánja megoldani. Előterjesztett egy javaslatot, amelyben kéri felszólítani a konvent elnökségét, hogy a konvent az uj kormánnyal azonnal lépjen érintkezésbe a sérelmes egyházpoU tikal kérdések szanálása céljából. Polchy dr. megnyitóját a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá és azt jegyzőkönyvben örök:tette meg. A közgyii- lég tagjai ezután átvonultak a .eformátus templomba, ahol egyszerű, de lélekemelő méltóságteljes ünnepség ment végbe: 10 uj lelkész felszentelése. A felszentelés! szertartást Benők Béla püspök végezte. Felszentelték a következő lelkészeket: Szabó Béla huszíi, Dobos Sándor tekeházi, K'ss István tiszaujlaki, Csók József ti- szakereszmri, Konkoly-Thege István nagy- paládi, Kovács Deső nagyborzsovai, Szabó Károly nagybégányí, Kágel Mihály zápszo- nyi, Illyés István csonkapapi, Sas Mihály helyei, Pói József haranglábi, Molnár Ferenc bátyúi, Kiss János szernyei, Fóris Endre barkaszói, Simon Zs’gmond asztéiyi, Horkay Barna koriáthelmeci, Györke István bereguj- íalusi, Huszti Béla higyósi, Ramsdörfer György guti lelkészeket. A felszentelés! ünnepség után folytatták a közgyűlést. következett be, mely megnyugtatóíag hathat az ákami nyugdíjtól eddig elütött felekezeti tanárokra. Az iskolaügyi referárus ugyanis választ küldött az érdeklődésre és e napokban arról értesítette a szlovenszkói egyetemes evangélikus egyház vezetőségét, hogy az iskolaügyi minisztériumnak folyó évi február hóban kelt utasításához képest mindazon kérvényeket, melyeket nyugdíjügyük rendezése végett a felekezeti tanárok hozzá beadnak, pártolólag terjeszti föl a minisztériumba, azzal a javaslattal, hogy az illetőknek az általuk élvezett nyugdíj és az állami nyugdíj mérve közötti különbözetit a magyarországi nyugdíjintézet terhére előlegképpen kiutalványozzák. Ez az intézkedés csak a felekezeti tanárakra szó:, a felekezeti tanítókra nean terjeszkedik ki. miután e tekintetben a 287-1924. évi törvény 17- szakaszának 6. cikke máris felhatalmazta a kormányt. hogy a nyugdijktiíönbözetet a tanítók részére segélyképpen utalványozza ki. A tisztes munkában megszolgált nyusdijHiélmények végre-valahára megtörténő rendezése s a nyugdíj összegének az állami tisztviselők nyugdijának megfelelő kiegészítése egy súlyos igazságtalanságot szüntetne meg és ezer és ezer ártatlan családnak biztosítaná a mindennapi szerény kenyeret. többi városokhoz viszonyítva valóban érzik, hogy szerencsésebbek, mint sorstársaik. Flórián Károly dr. staroszta, aki a lakosság minden rétegében és osztályában általános tiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvend, tartja ma hivatott kezében a város vezetésének nehéz feladatát. Lelkiismeretes és tapintatos munkája, valamint fáradhatatlan energiája mind csak oda irányul, hogy a közel húszezer hakósu város ügyeit köz- megelégedésre vezesse. Munkatársunk felkereste a jeles város- bírót hivatalában és a város ügyére vonatkozólag több kérdést intézett hozzá, melyekre az, alábbiakban felelt: — Eperjesnek — mondotta — ép úgy oint a többi városnak, legégetőbb problémája a háztartás egyensúlyának kérdése. A jelentékeny állami adóhátralék, miatt ugyanis a városok alig ötven százalékát kapják azon összegnek, amelyre a ház béradó, a forgalmi adó jutaléka és a községi pótadó címén igényük van. Eperjes sem kivétel. — Eperjes közel négy nrrilliő korona büdzsével dolgozik s természetes, hogy hat- hétszázezer koronának hiánya, — ez az az összeg, mely fenti okokból a költségvetési bevételben be nem folyik — súlyos kérdések elé állítja a városi háztartást. — A város tehát részben ezért, részben pedig a rendkívül invesztációs kiadások fedezésére kölcsönökre van utalva. Azonban hosszú lejáratú amortizációs kölcsönök kötése ma szinte a lehetetlenséggel határos. Legutóbb is ezirányu kísérleteim sikertelenek voltak. Úgyhogy egyelőre rövid lejáratú, bankkölcsönnel kellett megelégedni, melyet mintegy egy millió korona összegben az Ameriko-Slovenská Banka helyi fiókja nyújtott elég kuláns feltételek mellett. — Van azonban reményünk arra, hogy ezen is segítünk s a szükséges hosszú lejáratú kölcsönt körülbelül hat-nyolc millió korona Őszebben már a közeljövőben sikerülni fog megszereznünk. A beszélgetés végén Flórián Károly dr., Eperjes város'birája megjegyezte, hogy époen ebben az ügyben Prágába utazik a szükséges tárgyalások megejtése végett. raaLaga^aaiiiiwmnfiii •Twwr'giwnfm anaaw iiimwf immimnrmm 147 millió korona Pozsony város adóssága A költségvetés a képviselőtestület előtt — A pártok vitája — Sok a felesleges kiadás — A kommunisták nem szavazták meg a költségvetést Pozsony, december 17. (Saját tudósítónktól.) Rendkívüli városi közgyűlésben tárgyalta szerdán délután Pozsony város képviselőtestülete az 1926. évi költségelőirányzatot. A kéresztényszociálista padokban alig pár képviselő van jelen a megnyitáskor. Hír szerint ellene vannak az ötvcnhárommilliós költség- vetésnek, amelyből csak negyvenre van fedezet, de viszont nem akarnak nyíltan ellene szavazni, hát inkább nem jöttek el. A kommunisták teljes számban megjelentek; köztük a terebélyes Bram- billa Róza asszony, Major utóda. 0 k á n i k polgármester megnyitójában két nyelven szlovákul és magyarul — ismertette a költségvetést és kérte annak elfogadását. Utána a? első szónok Kraus Ferenc dr. helyettes polgármester (cseh szociáldemokrata) volt, aki pártja nevében elfogadta a költségvetési. Lángé r Alajos (Gazdasági csoport) szintén elfogadja a költségvetést, csak 1,200.000 korona megtakarítási javasol, miáltal a pófcadó csak 155 százalék lenne 165 százalék helyett. K a i s e r Gyula (Lellei-csoportbelí keresztény szocialista) kifogásolja, hogy a város sokat fizet ki nyugdíjban. A tisztviselők 35—45 százaléka nyugdíjban van és a rájuk költött összeg 4 és félmillió korona A 13 millió deficiiből csak kamatra 11 milliót fizet a város. Kénj'telen-keileÜen elfogadja a költségvetést, amely iránt azonban feltétlen bizalommal nem viseltethetik. S inger Jenő (kommunista) élesen bírálja a költségvetést, amelyben sok a felesleges kiadás. A város a rendőrségnek telket adott, amelyen 20 milliós rendőrpalotát épített Klíma, A bábaképzőben egymás hátán fekszenek a szülő anyák, arra nincs pénz, hogy azt kibővítsék. Pozsonyban újból száz családot akar hajléktalanná tenni az állam, mert három bérházából kilakoltatja a lakókat. A futballpálya mellett négy család deszkabódéban lakik már két éve és a költségvetés lakásépítésről nem is beszél mintha már nem volna itt lakásínség. A Grand Szanatóriumot a Tátra Banktól megvette az állam, hogy a banknak lehetővé tegye palotája felépítését. A szanatórium helyén ortopédiai intézed létesült, úgy hogy a jómódú betegek most a külföldre viszik a csehszlovák pénzt. A város 6500 négyszögöl telket ingyen adott az államnak. Pozsonyban csak a belváros tündöklik a villanyfénytől, de a sáros, kikövezetten külvárosra afrikai sötétség borul, úgy hogy ott könnyen leszúrhatják az embert. A költségvetést nem fogadja el. Ezután a pártok többi képviselői beszéltek, akik a legnagyobb részt elfogadták a preliminá- rét. Szavazásra került a sor, melynek során szótöbbséggel ej Is fogadták a költségvetést, Ezzel a közgyűlés hat. órakor véget ért. A 160 oldalas könyvalakban kinyomatott 1926. évi költségvetésben lapozgatva, a következő érdekes tételeket találjuk: Bérelt fogatokra 150.000 korona. Városi fogatokra 370.000 „ Háziszemét dfuvarozásra 510.000 .* Nyilvános árnyékszékek szükséglete 282.000 „ Csatornatisztitás 101.000 „ Parkok és fasorok fenfartása 217.000 „ Irodai szükséglet (tinta, papír) 88.000 „ Toronyőrök fizetése 37.000 ., Az államrendőrség költségéhez való hozzájárulás 800.000 ,, (!) Toronyórák feutartása és felhúzása (!) 4000 „ Ezzel szemben Járulék a hírlapírók egyesületének 200 „ (!) (Nincs feltüntetve, hogy melyik hlrlap'ró- egyesületnck adják ezt a horribilis segély! Valamikor régen talán a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége kapott a uem;\s várostól • vi kettő- százat. Azóta ez a tétel megmaradt, mintha a pénz értéke nem devalválódott volna A VHOSz nem húz Pozsony városától segélyt. TV hát akkor ki szippantja fel az obiigát kétszáz koronát?) Megkapják a felles állam! nyugdijat a felekezeti faltáról és tanítók Az iskolaügyi reíeráíus pártolólag terjeszti föl a minisztériumba a nyugdijrendezési kérvényeket — Kedvező választ adtak az evangélikus egyház vezetőinek a közbenjárásra Nagy kOicsOnl kap Eperjes Hat—nyolc milliós beruházási kölcsön ügyében folynak a tárgyalások — Beszélgetés Flóriáp Károly dr.-ral, Eperjes városbirójáva!
