Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-16 / 285. (1028.) szám
Szerda, december 16. — (Kuzmik professzor súlyosan megbetegedett) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kuzmik Pál dr., a budapesti tudományegyetem sebészprofesszora .tüdőgyulladásban súlyosan megbetegedett. — (örvendetes javulás állott be Blaha Lujza állapotában.) Budapesti szerkesztőségünk- jelenti: Blaha LuTza áülapotában a legutóbbi két uét folyamán állandó és tartósnak mutatkozó javulás átlőtt be- Naponta 2—3 órát most már rendszeresen ágyon kívül tölt. Pár nappal ezelőtt azt is megengedték az orvosok, hogy újságokat olvashasson. Látogatókat azonban — legközelebbi hozzátartozóin kívül — még most sem fogadhat, egyedül Mikes püspök az, aki az orvosak engedélyével gyakran meglátogatja. BGha Lujza családja szeretné, ha a nagyasszony dél: klíma alatt, Abbáziában pihenhetné ki betegségét. Ma még messze van Blaha Lujza attól, hogy a tárasztó utat megtehesse, de ha a javulás igy tart tovább, tavaszra talán már megerősödik annyira, hogy elutazhatni Abbáziába. (Halálozás.) Remenyik Aladár, a volt Gömőr Kishont vármegye nyug. főispánja december 10-én 76 éves korában a gőmörme- gyei Giczén hosázas szenvedés után meghalt. Az elhunyt tevékeny szerepet játszott a régi Gömör közigazgatási életében és társadalmában. A forradalom után, mint fő:spánt R'maszombatban és Arauyosmaróton internálták, ahol súlyos tüdőbajt szerzett, amelyből nem is gyógyult fel. Hivatalos működésének •és igaz magyar voltának lett áldozata Reme- nyik Aladár, akit nagy részvét mellett temettek el a giczei családi sírboltban. — Komáromi tudósítónk jelenti: Ássa és Ablánckürti Ghyczy Dénes bölcselcídoktor, udvari tanácsos, Komáromvármegye nyugalmazott alispánja, néhai Ghyczy Kálmán képviselőházi elnök, utóbb pénzügyminisztej* unokaöccse, 86. évében kisigmándi birtokán végelgyengülésben elhunyt. Ghyczy Dénes személye általános tiszteletnek • és nagyrabecsülésnek örvendett a vármegye közönsége előtt, mint aki a politikai pártokon felülemelkedve, azoktól függetlenül, pártatlan komolysággal szolgálta a vármegye általános érdekeit. Negyedszázadot töltött a vármegye élén és a háború alatt vonult nyugalomba. Halálát fial Ghyczy Dénes, a magyar igazságügymmisz- téríum tanácsosa és Ghyczy Jenő, külügymi- aisztériumbeli követségi titkár gyászolják. Temetése kedden délután megy végbe Komárom és Esztergom ideiglenes egyesitett vármegyék képviseletének nagyszabású részvétele mellett a kisigmándi kegyurasági templomban, — (Meghalt Petrichevicb ál’amtitkár fivére.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Peírichevich Horváth Béla báró, a népjóléti államtitkár fivére ma reggel a debreceni egyetemi klinikán agyvérzésben meghalt. — (A Magyar—Német Bank fölszámolása.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar—Német Bank kényszer- íölszámoíási tárgyalásai február 11-én fognak megkezdődni. — (Református vaJ'ásos este Komáromban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi református egyház vasárnap sikerült vallásos estét rendezett a kollégium nagytermében, amelyen Tóth Béla segédlelkész megnyitó imája, Szentistvány Margit bel- misszionárusnő előadása a megtérésről és Galambos Zoltán reí. lelkész bibliamagyarázata és záróimája lekötötte a hallgatóság figyelmei; szórakoztatásról Kis Edit sikerült zongoraszáma, Tóth István éneke, Kiss Gyula és Domonkos Kálmán komoly szavalatai gondoskodtak. — (Szepesi ev. lelkész beiktatása Erdélyben.) GölnicVölgyi tudósítónk jelenti: Adriányi Géza ev. lelkészt, Adriányi Bélának, a mateóci Seholtz- féle gyár cégvezetőjének fiát, aki eddig Szckdy- ndvarhelyen lelkész'kedeü, a petrozsényi ev. egyházközség egyanguiag lei.készévé*vá'iasztott.a. 'Beiktatása ünnepélyes keretek közt történt. — (Magyar képzőművészeti kiá’Htás Bradíordban.) Londonból jelentik: A londoni nemzetközi képzőművészeti kiállítás, amelyen a budapesti Sz'rniyei-Társaság kollekciójának oly nagy sikere volt, január 1-éri bezárul és az International Society Anglia nagyobb városaiban mutatja be a nagysikerű gyűjteményt. London után az első kiállítást Brad- fordban, a szigetország egyik legnagyobb ipari centrumában rendezik. A társaság minden valószínűség szerint februárban más nagv angol vidéki városokban is vendégszerepei majd nemzetköz5 gyűjteményével. — (Egy világjáró angol ovlaFkus Indiából Budapesten keresztül röpül Londonba.) A budapesti rendőrséget értesítették, hogv Olivér János angol pilóta ' elindult az indiai Karach'ból. ahonnan Londonba röpül. K-Gülé- ses D. ü 9. jelű nyitott gépével a napokban röpül át Budapesten. Nem vakui meg a tallósi kastély ura Ceresetto „repülő** autója Pozsony, december 15. A tallósi kastélyban történt robbanás alkalmából egyik tallósi ismerősünk beszélte e! Ceresetto Virgilióról, a kastély megsebesült tulajdonosáról, a 'következőket: — Ceresetto Vírgilio világlátott ember. Harmincöt éves még csak, de a világ minden részét megjárta. Eredeti foglalkozása mérnök, de mindenhez ért: autójavításhoz, repülőgéphez stb. Vagy másfél évvel ezelőtt már átélt egy motorrobbanást a temperamentumos olasz. — Akkoriban egy nagy vörös autója volt. amire egy repülőgépből szerelt motort- Ezzel az autóval száguldott végig őrült iramban az utakon, hegyen-völgyön ár. El is nevezték ..repülő autónak" a vörös gépet, melynek motorja egy Ízben a Berg felé vezető országúton felrobbant. Ceresetto akkor csak kisebb sérülést szenvedett a kezén, mert még idejében leugrott repülő autójáról, amely egyébként biztosítva volt. A tallósi kastély hétfőn telefonjeleutést kapott a bécsi Lőve szanatóriumban kezelés alatt álló Ceresettoiól. E jelentés szerint meg- operálíák, úgy, hogy remélhetőleg nem veszíti el szemei ilágát.' A grófné állapota javulóban van. Ceresetto azt is közölte a kastély gondnokságával, hogy a pénteki robbanás áldozatainak családjáról gondoskodni fogKassára nyúlnak vissza a Haidu^csalSd tragédiájának szálai Egy apa szerencsétlen életregénye — Csak a kis Kató marad életben, de megvakultán Csütörtökön temetik a Hajdú-család négy halottját Budapest’ december 15. (Budapesti szerkesztőségünk téíeíonjelsütése.) A nádor-utcai családi tragédia még mindig a legnagyobb izgalomban tartja a magyar fővárost. A borzalmas sorsra jutott Hajdú-családnak kiterjedt rokonsága és ismeretsége volt nemcsak Magyarországon, hanem Szlovenszkón is. Hajdú Gyula volt csendőrszázados ugyanis 20 évvel ezelőtt Kassáról nősült. A háború előtt Kassán lakott az előkelő Szatler-család (és nem Háber- család, amint a fővárosi lapok írják), ennek volt egyetlen leánygyermeke Szatler Kató. A Hajdú- családnak ma is van rokoni kapcsolata Kassával, Varga Kálmán dr. városi tanácsos és a Schalkház- család közeli rokonaik. Hogy ismerkedett meg Szaíier Kató Hajdú Gyulával? Hajdú Gyula Vadászon, Abaaj-Toruamegyé- ben született, mint a bogáti Hajdú birtokos család harmadik gyermeke. Iskoláinak, elvégzése után Pestre került jogászkodni. Már jogászkorá- ban önmaga akarta eltartaiu magát és az akkor indult Telefon Hírmondónál kapott alkalmazást mint felolvasó. Innen vonult be egyéves önkéntesnek, folytatta jogi tanulmányait, majd a csend- őrségnél aktiváltatta magát. Az erdélyi Torda városába, osztották be, ahol nagyon szerették, úgy hogy az idők folyamán mellét valósággal elborították a kitüntetések. Hamarosan elő is haladt a katonai ranglétrán. Mint fiatal csendőrszázados egy alkalommal meglátogatta bátyját, Gusztávot Kassán, aki ott a tanfelügyelőségre volt beosztva és pár évvel ezelőtt halt meg. Ilajdu Gusztáv házánál találkozott a deli csendörtiszt, akinek igazi szép magyar arca, koromfekete haja és bajusza sok hívet szerzett a nők táborában, a karcsú, ábrándos, kékszemü, aranyszőkehaju Szatler Katóval. A fiatalok ko zött rendkivül erős szerelem fejlődött ki, de boldogságuknak sok akadály állott útjában. A Szatler-család polgári szelleme nem szívesen látta a katonatiszt udvarlót, nem akartak feleségül adni a csendorszázadoshoz s amikor a leány szüleinek akarata ellenére férjhez ment Hajdú Gyulához, a Szatler-család kitagadta. A fiatal pár azonban a legnagyobb boldogságban töltötte a házasélet első esztendejét. Ekkor azonban váratlan tragédia történik. Le kell vetni az egyenruhát Hajdú Gyula néhány barátjának váltókat zsi- rált, barátjai megszöknek, ö maga elveszíti vagyonát és másokért vállalt adósságai miatt ki kell lépnie a csendörség szolgálatából. Hajdú Pesten, polgári ruhában megdöbbentő nélkülözések között állást próbál keresni. Nagy- nehezen bejut dijnoknak az állami számvevőszékhez, kis fizetéssel és nyomorúsággal teilk az élete. Retteg az adósságoktól. Inkább éhezik, de nem csinál adósságokat. Fantazmagóriák foglalkoztatják, színdarabokat akar Írni, amelyek világhírre emelik. ír darabot Mátyás királyról, Czil- lei Ultikról, Attiláról, a Véres kardról, a francia forradalomról, a zsidók egyiptomi sorsáról. Mániája lesz a darabirás, annyira, hogy elveszti a normális élettel való igazi kapcsolatát és amikor elutasító leveleket kap, üteg akar halni. Ekkor a család visszafogadja szeretőiébe az asz- szonyt, pénzt kapnak, segítséget. Az öngyilkossági gondolatoknak vége, a számvevőszéknél az iktatóhivatalban irodatiszti alkalmazást kap Hajdú Gyula és nyugodtább, boldogabb élet kezdődik. De ez a nyugodt élet sem tart tovább két esztendőnél. A politika sodrában 1907-ben belesodródik Hajdú Gyula a politikába Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő ekkoriban kompromittáló adatokat gyűjtött Po- Iónyl Géza és a kormány ellen. Hajdú Gyula ekkor ellopta azokat az aktákat az állami számvevőszékről, amelyek az emlékezetes politikai botrányt előidézték. Hajdú Gyulát letartóztatták, majd elbocsátották az állami számvevcféréktóT Azok a képviselők, akiknek nagy ,,hazafias" szolgálatot tett az aktalopással, támogatni akarták akkoriban, de az állástalan Hajdú Gyula sem- . mi támogatást nem fogadott el. Lengyel Zoltántól is csak azt kérte, hogy járja ki, hogy a Nemzeti Színházban előadják egy-két darabiát. Lengyel Zoltán ezt nem tudta keresztülvinni. Valahogj' bekerült a fővároshoz, néhány év múlva ezt az állását is elhagyta és 1912-ben a gyüjtőfogház mellett tejcsarnokot. nyitott. Már ekkor egy gyermeke is volt, élete nagyon rendes körülmények köze kezdett terelődni, azonban idegessége most már nyilvánvalóan beteges tünetként jelentkezett. Tizenhárom esztendővel ezelőtt két liter tej miatt már Megrohamoz kapott. Felesége ekkoriban már a saját életéért is reszketett s akárhányszor megtörténi, hogy éjszaka telefonon hívta föl Lengyel Zoltánt, hogy küldjön orvost. Megtörtént, hogy az asszony az életveszélyes fenyegetések elöl valamelyik ismerőséhez menekült a gyermekéve! együtt, és teljesen idegbeteg lett. Hajduné a kassai spiritiszták körében Nem csoda, hogy az asszony idegei is felőrlődtek ebben a zaklatott életben s Hajdú Gyula anyósa kérésére feleségét Kassán helyezte el, maga pedig kiment a frontra. Az asszony ideg- rendszerét az uráért' való aggódás még jobban felőrölte. Mikor a férj' a frontról visszatért kassai otthonába, heves jelenetek voltak közöttük s végzetszerűen csendült ki az asszony sztereotip fölkiáltása: — Nem bírom az életet elviselni, érzem, hogy meg fogok halni gyermekemmel együtt. A háborútól megviselt idegzetű csendőrtiszt e jelenetek elől valósággal elmenekült Kassáról, be sem várta lábadozása szabadsági lejártát, visszament a íüzvonalba és csak néhány hónappal a háború befejezése előtt tért- vissza Kassára. Az asszony lelki életében mindinkább nagyobb rendellenességek mutatkoztak, gyakran eltűnt otthonról és nem egyszer. Megtörtént, hogy a férj fölkutatta az egész várost, amíg ráakadt feleségére. A borőngós, fáradt Hajdú Gyula csak később tudta meg, hogy felesége már leánykorában spiritiszta volt és egy kassai spiritiszta társasággal házassága ideje alatt is föntartotta az érintkezést. Az uriasszony gyakori és titokzatos eltűnései szoros összefüggésben voltak a spiritízmussal. Hajdú üyuláné a háború alatt Kassán szeánszokon vett részi, A régebben vidám, mosolygós nő lassanként teljesen megváltozott. Fekete ruhában járt, alig beszélt és gyakran megtörtént, hogy elfelejtkezve minden családi vonatkozásról, teljesen elmerült a spiritiszta könyvek olvasásába. Éjszakának idején bezárkózott férje dolgozószobájába, a cselédség nem egy esetben még a hajnali órákban is ott találta spiritiszta könyvei előtt. Ilyenkor újra elhangzott a fátumszerü kijelentés: — Nem bírom az életet, meg akarok halni gyermekemmel együtt. A szerencsétlen férj idegorvost hivatott, ugyanazt, aki öt is sokáig kezelte. Az orvos megvizsgálta az, asszonyt, rögtön látta, hogy súlyos lelki betegségben szenved és azonnal intézkedett, is, hogy Hajdú Gyulánét idegszanatóriumba szállítsák. Egy téli napon állt meg a kocsi Hajduék háza előtt, hogy az asszonyt a szanatóriumba vigye, azonban Hajdú Gyula hiába kereste nejét, nem tudta megtalálni. Leányához akart fordulni felvüágositásért. azonban megrémülve vette észre, hogy az anyával a leány is eltűnt. A szerencsétlen csendőrtiszt félőrülten, kabát és kard nélkül rohant el hazulról, hogy keresse feleségét, azonban minden fáradozása hiábavalónak bizonyult. A késő esti órákban azután egy rendőr hozta haza bérkocsiban Hajdú Gyulánál és leányát. Mindakctten, a kocsiban egymást átölelve, csöndesen sírtak. A rendőr résztvevő bangón elmondotta a férjnek, hogy felesége és leánya a kassai teherpályaudvaron a vonat elé akarták vetni magukat és a rendőr és a vasutasok csak az utolsó pillanatban tudták megakadályozni a kettős öngyilkosságot. A halál végzetes vágya az ex altált Hajdunét elkísérte Budapestre, ahova később felköltöztek és ahol rájuk nehezedtek a sorscsapások is. Minden üzletre ráfizetitek A háború után Hajdú uj. életet akart teremteni. A vendéglős! pályát választotta, de minden üzletre ráfizettek. A legutóbbi hónapokban volt 3U millió korona adóssága a Magyar Agrár és Járadékbank - nál, 20 millió korona adóssága a Kisipari Banknál és 35 millió korona adóssága a GEA banknál. Ezek voltak a legsürgősebb fizetnivalói, közben tettek ellene egy feljelentést 15 millió korona óvadéksikkasztás miatt, majd egy másik pincér megfenyegette, hogy 40 millió koronás óvadéksikkasztás miatt fogja feljelenteni. Ezek a feljelentési rettegések tökéletesen megoröl- téh a tl3jdu Gyula idegeit és szombaton bekövetkezett a tragédia Hogy erre az utolsó és kétségbeesett csz- i közre nem lett volna szükség, azt semmi sem bizonyítja jobbam minthogy az Öngyilkos asszonyról körülbelül 33—-10 millió korona értékű ékszert vettek le, egy gyönyörű nyakláncot, nagyon szép gyűrűket, értékes fülbevalókat, amelyek elegendők lettek volna a legsürgősebb adósságok kifizetésére. Hajdú Kató életben uiarad, de megvakul j A Rókus-kórházban Matti Hűméi' dr. egyetemi tanár Hajdú Katót., a szómba:i megrendítő család.irtásnak súlyosan sebesüli;, d-: életben maradt egyetlen ^áldozatát hétiön délben megoperáiia. Az apa golyója — mint ismeretes — a tei jobboldalán hatolt be és az agyat szerencsésen elkerülve, a baloldali szemüregnél jött ki a. főiből. A délelőtti operáció jól sikerüli. Hajdú Katót megmentették az életnek, de mint előrelátható volt, megvakuló A Rókus-kcrhúzban tovább ápolják s elhelyezéséről később gondoskodnak a rokonokkal egyetértőén. Mii mond Kató? A szerencsétlen kis áldozat az operáció után megismerte a hangjukról nagybátyjáig A két kétségbeesett fivér érdeklődni kezdett a kisleánynál a tragédia részleteire vonatkozólag, amelynek ma már ő az egyetlen közvetlen szemtanúja. A megvakul ás előtt álló kisleány, mindössze ennyi felvilágosítást tudott adni: — Csak annyit tudok, hogy éjszaka hirtelen felébredtem, A gyermekszobában levő ágyamhoz odalépett apuka, lehajolt hozzám és megcsókolta a homlokomat. Enné! többet nem tudok. Az' történt ugyanis, hogy a szeroncséiicu Hajdú Gyula előbb megcsókolta leányát, akit már halaira ítélt magában és közvetlenül atyai csókra után a kislány jobb halántékához illesztette a revolvert, amelyet azonnal elsütött. A kislány természetesen rögtön eszméletét vesztette és tulajdonképpen nem is tudta, hogy milyen szörnyű dráma játszódott le. Hajdú Kató az esti órákban újból elvesztette az eszméletét, különben sem akarták fárasztani felesleges kérdésekkel és igy inkább pihenni Iíagyták. Titkos drámaíró mindhalálig Hajdú Gyula hátrahagyott- levelei között egy nyolcoldalas levelet is írt a Pest: Hírlap szerkesztőségének. A levélben kétségbeesetten vázolja nehéz golgotáját, amelyet a csendörség kötelékéből való kiválása óta végig kellett járnia. Egymásután érték a legnehezebb sorscsapások, majd minden vállalkozására ráfizetett, a különböző Ügynökök végigzsarolták, leírja, hogy hogyan keseredett mind több adósságba s miként úszott el igy az egész vagyona. A levélhez egy hosszabb drámát is mellékelt, amelyet maga irt „A múlt" címmel s arra kéri a szerkesztőséget, hogy azt valahol adassa elő s az előadás jövedelméből fizesse ki jóindulatú hitelezőit, akik közül megnevezi Fekete Andor, amerikai követségi tisztviselőt és Frankó Józsefnét, akiknek 50, illetve 10 millió koronával tartozik. A fömnaradó összegből pedig egyenlítsék ki Jobbágy Lajos dr. családi ügyvédnek követeléseit. — Különben is. — írja Hajdú a levélben — adósságaimat teljesen rendezni lehet hátramaradó ingóságaimból, amelyek értéke meghaladja az. egymilliárd koronát s adósságaim összege csak vagy hat-hélszáz millió koronát tesz ki. Végül nagyon kéri a szerkesztőséget, hogy a hasonló sorsú szegények -érdekében szellőztesse ezt a dzsungelt a lapban. A Magyar Hírlap mai számában már meg is kezdte Hajdú posthumus-drámájának a lapban Való folytatólagos közlését Temetik az áldozatokat A másik két áldozat, Bandi és Juliska már a. Rókus-kórház halottasházában fekszik. Mellettük, a Stiáhly-utcai halottaskamrában maga a szerencsétlen családirtó, Hajdú Gyula. Az édesanya "■holtteste a törvényszéki bonctani intézetben fekszik. A temetésről a család gondoskodik és az eddigi megállapodás szerint szerdán délután lógják eltemetni egyszerre Hajdú Gyulát feleségét és két gyermekét A Hajdú-család tragédiája a magyar középosztály szomorú sorsának megdöbbentő mernem- tója. Rákosi Jenő vezércikkben foglalkozik a véres esette! s a magyar középosztály hathatós védelmére hívja fel az illetékes tényezők figyelmét.
