Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-15 / 284. (1027.) szám
Kedd, december 15. Komáromi Iiázasságtorő asszonyok fővétele három évszázaddal ezelőtt Irta: AJapy Gyula dr. A kikapós menyecskére valamikor rössz idő járt. Mózes, a zsidók nagy törvényhozója, a Síitái hegyen készült kő táblákon írva hagyta nemzetének a hatodik parancsolatban: ne paráználkodjál. Az- emberiség a tízparancsolattól mindig jobban eltávolodik. Háromszáz esztendővel ezelőtt a parancsok még a törvény erejével voltak egyénéknek. Komárom város törvényhozó bírái <i hatodik parancsolatra hivatkoznak, mikor fővé teke Ítélik az ez ellen vétkezőket ó$ hóhérkézre adják őket. Jgyen járt Bölcskei István felesége Bors Örzsik asszony is, aki a seregrenden levő Ormai János katonára vetette a szemét és hites urát hütleuül elhagyta az urnák 1641. esztendejében kulcsos Komárom városának szörnyű botránkozására. Hiába is tagadta volna ezt a főbenjáró vétket, mikor a vétkes asz- Sgonyszemélynek fattyú gyermeke is született. A nemes magisztrátus ugyan nem ismerte a tréfát az ilyen ügyben és Bors Örzsik asz- szony a város tötnlöcébe került. Nem is tagadhatott semmit: ott volt a corpus delict-je. a siró poronty, akire ször- nyüködvc nézték kálvinista erős erkölcsű bírák uraimék. Az egész eset -„az maga élő nyelve vallásából nyi'hánságossau megh bizonyosodonbizonyítékokra. tanukra nincsen szükség. Junius 12-én meg is hozza ítéletét a város törvénylátó széke: ..... mind az Isten paranCsolattya ellen, ki azt parancsollya, hogy ne parazdálkodgyál és mind az világi törvények ellen vétkezett s Bors Erzsébet hitvös urával megh nem elégedvén, sőt; vele való házasságbeli lakását megh vetvén azzal az Ormai Jánossal paráználkodott ... Bors Erzsébet az ö paráz- naságbeli vétkeiért fövételre sententiáztatott ez exequáltalak is." Ormai János a másik bűnös, „király urunk ö felsége zászlaja alatt lévén ezen székhez nem tartozik11, ökegyelmének a várkapitány urnák alattvalója, akit megkeresett a nemes város, hogy szintén tétetne törvényt Ormai Jánosra is. „A legényen is exequáltat- hattya— írja a törvényszék ítélete őke- gyelme kapitány uram az ítéletei, mivel együtt viétkeztenek, és így méltó dolog, hogy együtt meg is haljanak." Nem tudjuk, hogy várkapitány uram öke- gyel'me. hajtőtt-e zord bírák uraimék szavára? A katonarend sohasem vette főbenjárónak az ilyesmit. Az asszony fejét bizony leütötték. A város törvényszéke kimondta Ítéletében azt is, hogy Bors örzsik fattyú gyermekét Ormai Jánosnak az anyja. Ormai Mátémé tartsa és nevelje „mint fattyú unokáját", a többi gyermekeket pedig Bölcskei István uram vegye a kezéhez, mivel magáénak ismeri őket. Az ítéletekhez gyakran hozzáfűzik a bírák: közigazság úgy hozván magával. Ez a közigazság súlyos valami volt abban az időben és az emberi élet nem igen drága valami A hóhérnak minden esztendőben akadt munkája, olykor többször is. Még ugyanebben az 1641. esztendőben leüti Korcsolyás László fejét is a város piacán, Banki Györgyimével együtt. Ez a szerencsétlen flótás is olyan asz- szonyenibcrre vetette szemét, akit Istennek tett esküje élete párja iránt való hűségre kötelezett. Meg is adták az árát életükkel. Korcsolyás László úgy, mint Berki Györgyné Mathonai Anna asszony, akik ellen súlyos bizonyságokat vetett Molnár Albert uram, Komárom város főbírája. A törvény színe előtt sem tagadták vétküket, vallást ételük- bő- „megbizonyosodott elégségesképpen .Isten törvénye cs ezen világi)i fenyítékek ellen egymással réghtőí fogva való paráználkodások. az eő gonosságos vétkekért az paráz- nái'kodóknak sentenfciájok szerint, mind az ketten, úgymint Ko-rcsolyás László és Berki Györgyné Mathonai Anna fcö vételre senten tiáztattanak." Négy é\ vei utóbb megint főbenjáró perben Ítélkeztek a város törvénylátó bírál. Ezt a pórt Bankár Mészáros Márton vitte, mint föl- pörös, felesége Farkas Anna ellen házasság- törés vétke miatt. Hát bizony Farkas Anna asszonynak erkölcsei nem álltak valami szilárdan. A tanúbizonyságok keményen vallanak ellene és „két rendbeli nagy kétséges és gonosz á.3- U'pot-tyát combrobálják". farkas Anna a bizony ígok meg írott vallásával szemben nem tudta bizonyítani, „hogy Ő azokban tettességgel bü; teleti és ártatlan volna s tisztán és szüzén is ineglimaradott volna az két legényektől". ............... ............ Sőt farkas Anna még súlyosbította a vétkét azzal is, hogy a város tömlődéből megugrott, mint az Ítéletben olvassuk: „az fogságában lánczoikat, békákat derekáról cs lábáról levagdal'tatváu az féle gonosz fiukkal az föghságból elszökött." Azonban rossz pénz nem vész el, Farkas Anna megint csak a város poroszlói kezére cs tömlöcébe kerül. Tisztcletes törvénytudó bírák uraimék azután különös. Ítéletet hoztak erről az asz- szonyszemélyrök fővételre ■ szenten eláztak, de sorsát Bankár Mészáros Márton férje uram szabados akaratára bízzák eképpen: „Annak okáért az alpörös asszony halálra, úgymint feő vételre senten ttáz tatait, hitvös urainak kezében és hatalmában lévén élete és halála, szabad, valamit cselekedik vele, mintáz féle tisztátalan személlyel és két Ízben elszökött gonosz feleségével; szabad, ha exe-quál tatja is avagy nem. Másoknak fenyítékükre és rettentő példájokra." Az exeqnálás a kivégzést jelentette. Nem maradt Írva reánk, hogy Bankár Mészáros Márton uram a hóhér elé taszitotta-c feleségét, vagy eszébe villant az Urnák ötödik parancsa, hogy ne ölj és megirgailmazott felesége bűnös életének, mellyel szabadosai) rendelkezett. A hatodik parancsolat súlya ek éppen nehezedett az attól elforduló emberekre, akik életűikkel és fejükkel játszottak három század előtt. Uj királyi sir után kutatnak Egyiptomban A nagy piramis alatt egy félig isten, félig ember fajhoz tartozott király nyugszik — Négy ezer évvel Kr. e. uralkodott Senefru király, akinek a sírja után kubainak Kairó, december 10. Még nem ült cl Tutenkámon sírja körül a szenzáció s már egy másik sírról kezdenek suttogni, arról, amely a nagy piramis alatt van és amelyik után most Reisncr, a harwardi egyetem tudós tanára kutat- Noha senki sem tudja bizonyosan, mi van a sírban, mégis csodákat beszélnek róla. A Tutcnkámou sir Is csoda volt, de a szakértők szerint a piramis alatt lévő sir még csodálatosabb dolgokat rejt magában- Reisner professzor szerint ebben a sírban olyan halott nyugszik, amely élő korában a félig isten, félig emberfajhoz tartozott- Ez a faj olyan régen élt, hogy még Tutenkámon korában is már csak legendák keringtek róla. Senefru király uralkodott ekkor, de hogy mikor volt ez, pontosan nem tudják. Maspero azt állítja, hogy Krisztus születése előtt 4240-ben. Lehetséges azonban, hogy Senefru most felfedezett sírját már kirabolták, mert Reisner asszisten- sei bedugtak egy villamosköriét a sírba és ennek fényénél észrevették, hogy 3 homokban lábnyomok vannak. Tehát már járt itt valaki. Ennélfogva nem lehetetlen, hogy ez a valaki magával vitte a kincseket. A titokzatos büvészkönyv Nem szabad azt hinni, hogy csak a huszadik század kiváncsi a régi sírok tartalmára. Így. volt ez a múltban is- Az egyiptomiak között évezredeken keresztül szálról-szájra jártak azok a legendák, amelyek a királyi sírok kincseiről szólották. Sokan akartak meggyőződni arról, hogy mi az igazság és mi a legenda? Egy arabból lefordított titokzatos büvészkönyv- ben többek között arra is van formula, miképpen lehet ráakadni a királyi sírra. A könyv írója pontos utasítást ad, hogyan tisztítsa még magát a kutató tömjénnel. „Ha megtisztítottad magad, ássál, ássál, sokáig ássál. Ha sokáig ástál, hatalmas követ találsz, amelyen rézkarika vau. Ezt felemeled és akkor elindulsz és három kapun keresztül haladsz végig. így eljutsz egy nagy terembe, amelynek tizenkét alkóvja van. Ez a tizenkét alkov tele vau ezüsttel, fegyverrel és sok mindenféle kinccsel- A nagy teremben fordulj jobbra, akkor észreveszel egy ládát, melynek elején drágakövek ragyognak és úgy világítanak, mintha lámpások volnának. Ebben a ládában van az a kulcs, amely a király szobájának ajtaját kinyitja. A királyt ébeníanyoszolván 'fekve fogod látni. A üyoszolya arannyal és drágakövekkel van kiverve, ö Egyiptom királya és a teste drágakövekbe vau begöngyölve. Ebben a szobában szétszórva láthatod mindazt a kincset, amelyet Egyiptom termelni képes. Ebben a szobában még egy csapóajtó is van, azt kinyitod s ha busz lépest haladsz, egy másik szobába érsz-" Nem csoda, ha a királyi sírokat nem hagyták békében- Tuíenkámea sírján kiviül nem is ismernek olyan sirt, amelyet meg ne bolygattak voina. Ezeket a sírokat még Kr. e. rabolták ki. A bü- vészköny a-páról fiúra szállt mondákat gyűjtött össze s ezeken a mondákon keresztül csillog át rég elmúlt idők tradíciója* A királyi sirok kincse A mai kor a királyi sírok kincseivel kapcsolatban csak az aranyra, ezüstre és drágaságra gondol, holott a művészi értékek nagyobbak, mint az anyagi értékek. Sok aranyat találtak Tuten- kámen' sírjában, de ha azt mind rudba öntenék, értéke nem rúgna többre, mint félmillió dollárra. Az egyiptomiak ugyanis nem értették jól az aranyozás mesterségét és inkább igein vékony lemezekkel borították be a tárgyakat- Sok tárgy tehát, amelyet a sírban találtak, csak aranyozott holmi. Drágaköveket is találtak, de az egyiptomiak éppen azokat a drágaköveket nem ismerték, vagy nem becsülték, amelyeket mi ma nagyra értékelünk. mint a gyémántot, rubintot és gyöngyöt. Pénzben kifejezve nem sokat jelent az ezeregyéjszakái kincs, de annál nagyobb a művészeti értéke. Egyiptom legnagyobb mesterei kezéből kerültek ezek ki s van köztük több olyan, amelynél tökéletesebbet emberi kés még nem alkotott, A mai kor művészeinek is be kell vallaniök, hogy évezredekkel előttük olyan mesterek éltek, akik bizony megérdemlik a legnagyobb művész elmétEgy angol tudós kiszámította a csillagok tömegének nagyságát A csillagok nagysága a mi napunk heted- s ötvenszeres tömege között mozog — Napunk elhalóban levő csillag. Prága, december 14. Még nincs száz esztendeje annak, hogy Eriedrich Wilhelm Bessel, a világhírű csillagász, együk köntasbergi előadásában kifejtette, hogy a csillagászainak a feladata csak abban áll. hogy az égi testek mozgásainak törvényeit rnegformulázza, amennyiben azok a főidről a megfigyelésnek hozzáférhetők. Minden egyéb, amit róluk közvetlenül nem figyelhetünk meg, tehát felületük tulajdonsága, anyaguk minősége stb., nem tartozik az asztronómia körébe. Rövid száz esztendei tudományos haladás Bessel tételét teljesen kifordította sarkaiból. Azóta a csillagászat a spektrálanalízis gyönyörű eszközével nyúlt az égitestek vizsgálatához és a fénynek a felbontásával jutott nagyszerű eredményekre a világitó testek tulajdonság ai n ak megállapításában. Fel találták a fotometriát, amelynek segítségével a csillagok fényességét szigorúan osztályozni leljet- és ma már 1—16 rendű csillagokat különböztetünk meg. A fényképészet segítségével a iény iránit érzékeny lemezen a fényforrás állandó nyomait tudjuk megügyelni és tanulmányozni ^ Az asztronómia tehát kibővítette feladatát és a tisztán matematikai-mechanikai problémákon túl asztrofizikává és asztrokémdává fejlődött, azokká a tudományokká, amelyek a csillagok anyagának tulajdonságaival és összetételével foglalkoznak. Ezek a tudományok nem maradnak meg a mi naprendszerünk keretében, hanem ki terjeszkednek az álló csillagok hatalmas rendszerére, a végtelen univerzumra. Éppen a legutolsó években olyan nagyfon- tosságu eredményekre jutott a csillagászat tudománya, amelyek a közönség legszélesebb rétegeit is érdeklik Csodálatos tudomány a csillagászat, amely olyan testek tulajdonságait fürkészi ki, amelyek az emberi értékelés szempontjából megfoghatatlan messzeségben vaunak tőlünk. A földi távolság-mérés egysége, a kilométer itt cserbenhagy bennünket, hiszen a legközelebbi égitestek távolságának kilométerekben való kifejezése egész lapokat töltene be. A csillagász uj egységgel dolgozik, a fény idővel. A fénysugár egy másodperc alatt 300.000 ktn-nyi utat tesz meg, ez a csillagászat távolsági egysége. A nap nyolc fénypercre van tőlünk, a legközelebbi állócsillag három és negyed fényiesztendőre. Ennyi idő alatt jut a sugár a szemünkbe. Csekély 31 billió kilométernek fele] meg ez a távolság. A csillagász látcsöve és egyéb fizikai eszközei a mérhetetlen távolságokat kutatják. | A modern csillagászati kutatók közül kiilö- 1 nősen kiemelkedik az angol A. S. Eddington. | Sok fajta kutatása között az a legérdekesebb, amelyik a napok tömegével foglalkozik. Olyan következtetésekre jut, amelyekre a század elején még gondolni sem mertünk volna. Az Eddington-teória fejlődésének kiindulópontja az a megfontolás, hogy honnan van a csillagok magas hőmérséklete. Évmilliók óta bocsátják ki a napok pazarló módon sugaraikat a környező hideg világűrbe s legalábbis a történelmi időkben nem lehet semmi következményét megáll api tani ennek az enormális kisugárzásnak. Ez az összes álló csillagokra vonatkozik, amelyek mind önálló naprendszerek központjai. Idáig az a nézet uralkodott, hogy a ua- pot hatalmas tömegeinek összehúzódása a változatlanul tartó sugárzásnak az alapja, Eddiugton azonban kiszámította, hogy a sugárzással beálló hőveszteség fedezésére ez az Összehúzódás is csak pár százezer esztendőre volna elegendő, tehát az összehúzódás nem lehet a folytonos sugárzás alapja. Eddiugton komplikált matematikai számításainak levezetése nem laikus köröknek való. Az álló csillagok hőforrását a nyomás és sűrűség kapcsolataira vezette vissza. Megállapította, hogy egy normális csillag tényleges hőmérséklete a középpontban 4 és háromnegyed millió C. fok, a középpont és felület közti távolság központjában a hőmérséklet még mindig egy és negyed millió C. fok és a csillag központjában a nyomás 31 millió földi légköri nyomásnak felel meg. Eddington normális csillaga a víz sűrűségének két ezrelékével felérő összetételű és nagysága másfélszer nagyobb a mi napunknál. Eddiugton nagyfoittassága következtetéseit most már a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Azok a csillagok, melyeknek tömege a nap tömegének hetedénél kisebb, felületükön nem lehetnek forróbbak 3000 foknál. Ez a legalacsonyabb hőmérsékleti határ és emellett a hőmérséklet mellett a csillag éppen még látható. Ha hőfoka alacsonyabb, akkor a csillag már a megfigyelésnek hozzáférhetetlen. 2. A legnagyobb csillagok (az úgynevezett. óriások) százszor olyan fényesek, mint a napok. 3. A mi napunk akkor, mikor legmagasabb volt a hőfoka, felületén 9000 C. fok forroságu volt, a mi időnkben felületének hőmérséklete 6000 C. fok. A mi napunk tehát ki alvóban lévő csillag. 4. A legforróbb csillagoknak felülete 15.000 C. fok hőmérsékletet- mutat és tömegük két és félszer nagyobb a napokénál 5. Sok millió évig, a legmagasabb erőkifejtés állapotának eléréséig, a napnak fényessége nem változik. Ha a fejlődés csúcsát átlépte, akkor úgy a kiterjedése, mint a felületi fényessége rohamosan csökken. Az öt tétel között a legnagyobb érdé- kességü az első, amelyből kiviláglik, hogy egy napnak bizonyos minimális tömeggel kell bírnia, hogy látható csillag lehessen. Sötét napok lehetnek, de ezek kisebb tömegnek. Felmerül most már az a kérdés, hogy ha a csillagoknak van alsó határuk, van-e egy felső határ, a csillag tömegének nagyságára? Eddington erre a kérdésre is megfelel. Gyönyörű számításainak eredménye az, hogy nagyobb tömegű csillag, mint a mi napunk ötvenszerese, nem lehet, különben a sugárnyomás darabokra vetné szét. Az álló csillagok nagyságának tehát megszabott határuk van a nap tömegének hetede és ötvenszerese között. Az asztrofizika Eddington precíz számításai alapján nem várt eredménnyel gazdagodott az égi testek egyik legfontosabb tulajdonságának, a tömegnek megállaortásával A nyugdíj novella Prága, december 13- A népjóléti minisztérium munkája között a legfontosabb az: amelyet a nyugdíjbiztosítás novellájáról végez. Az elaborátuni kidolgozását egy bizottságra bizták. amely az anyagot ismét több albizottságnak adta ki. A tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy ma már a prémiumokról is tárgyalnak. A javaslat szerint a nyugdijképes évi jövedelmet 9000 korona alapfizetésről felemelik 34.000 koronára maximumként. Az általános nyugdíjbiztosító intézet ugyanis eddig a nyugdijilletékek osztályozásánál a 9000 korona évi jövedelmet vette maximumnak, ami természetesen nagy igazságtalanságot jelent, mert olyan alkalmazott, akinek 10.000 korona évi jövedelme van, ugyanannyi illetéket 'köteles fizetni mint az, akinek 20—30.000 korona az évi jövedelme. A népjóléti minisztérium evvel a novellával kapcsolatban még egy másik tervvel is foglalkozik, amely szerint gondoskodni akar a munkanélküli magánaíkalma- zottakról is. Az eszme nagyon helyes, mert számos magánatkaImazott, aki éveken keresztül fizeti a nyugdijilletéket, állásából elbocsátva sehonnan semmiféle segélyben nem részesül s igy ajánlatos volna, hogy ezt a törvényjavaslatot: a minisztérium lehető legrövidebb időn belül beterjessze a nemzetgyűlésnekunm—www — .%wmmmmmtmmmmmmmmm fíme€lm§ Piaha 11. t Jindfisská 16 szállítja Önnek az igazi kézzel varrott budapesti cipőt. I
