Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-13 / 283. (1026.) szám
9 jgr | Mai számunk Ifit oldal fwtt ' &mn ET ív.év).283.<1026) szám - Vasárnap « 1025 december 13 £ vjj^;liÍL tlöilzctesi árak belföldön: évente 300, jf félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre \m\n in ÉW m 225, nesyedévrc H5. havonta 30 Ké. yj/yy/f w%^jf^wjnW/HM3 V jjjT m Él j*' jMT Js& SE Szerkesztőség: Prága, II., Stepánská IsdfwL W M JM ff wL Jffl lÉL, W m Jt SE H KL SE ulice 16/m- Telefon: 30.3-49. Kiadósig ||| ^^****~!LdE hivatal: Prága, II.. Pánská ul. 12/IU. %i.||IBIlfd0^ Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. JÍ Szlovenszkói és Stuszínszkéi Szóvetkezetipofitífiol napffapja Jidminisxtwativ fösxévfoesztő: &zurányi £ms&$& üeíelős sxewfo&ssztö- ®<áí 3>§tw4kn A páriáidéul négy ülést tart iiarácsony elölt A kommunisták alelnöki állást kívánnak — A német keresztény* szocialisták a német*magyar koalíció mellett Prága, december, 12. Az új kormány tegnap tartotta első minisztertanácsi ülését, amelyen csak formai dolgokat tárgyaltak. A következő ülés valószínűleg hétfőn lesz, amelyen véglegesen összeállítják a pénteken elmondandó kormánynyilatkozatot. A parlamentben tftár élénk az élet. Egyes pártok törvényhozói máris megjelentek a parlament folyosóin és a még meg nem alakult klubok most tartják alakuló üléseiket. A német kérész tény szocialista párt képviselői és szenátorai tegnap választották meg az uj vezetőséget, melynek elnöke Luschka dr. képviselő lett, alelnökei pedig • Mayr-Harting dr. képviselő, és Bohr szenátor. Jegyzőkönyvvezető Petrzilka képviselő és Hilgenreiner sze-í nátor, A közös klub elhatározta, hogy továbbra is a német pártok egységes frontjának az álláspontján áll s utasította az uj vezetőséget hogy ebben: az értelemben kezdje meg működését. f Az állandó bizottság’ szomorít kimúlása A nemzetgyűlés állandó bizottságának tegnap kellett volna utolsó ülését tartania, de az nem történhetett meg, mert az állandó bizottság tagjainak legnagyobb része nem jelent meg. Az állandó bizottság ezzel be is fejezte működését, amely csupán abból állott, hogy tudomásul vette Beiies locarnói expozéját. Mii végez a parlament karácsony előtt? Az eddigi tervek szerint a nemzetgyűlés december 17-ótől 21-éig tart üléseket és pedig csütörtökön, pénteken, szombaton és hétfőn. Ezután kezdődik a karácsonyi szünidő, amely január 12-éig tart. Nincsen kizárva, hogy a parlament kénytelen lesz még közvetlen karácsony előtt Is ülésezni, mert a miniszterelnök kormánynyilatkozata után vita indul meg és valószínű, hogy két nap kevés lesz ahhoz, hogy a vitái befejezhessék. A nemzetgyűlésnek azonkívül néhány időhöz kötött törvényt kell elintéznie. így érvényét veszti az év végévei a cukoradó felemelésének törvénye és a büntető jogról szóló változások. Az első ülésen valószínűleg nem lehet sokat letárgyalni, mert az ellenzék azonnal egy javaslattal áll elő, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezését napirendre tűzzék. A cseh lapok attól tartanak, hogy a kommunisták és a szlovák néppárt radikálisan fognak bemutatkozni és a tárgyalásokat állandóan zavarni fogják. A légionárius Národni Osvobozeni óriási technikai nehézségektől tart és azt ajánlja, hogy a ház elnöke minden ülés kezdetén már előre állapítsa meg, hogy hány kormánypárti és hány ellenzéki képviselő van jelen, mert különben igen gyakran kellemetlen meglepetések történhetnek a szavazásoknál. A ház elnöksége és a pártok A ház elnöke kérdését a jövő hét folyamán fogják a pártok elintézni. Annyi bizonyos, hogy nagy változások fognak bekövetkezni, mivel a kommunisták is igényt tartanak' egy alelnöki állásra. A német szociáldemokraták kénytelenek lesznék alelnöki tisztségüket a német-magyar szövetségnek átadni. A kommunisták .állítólag Kreibieh képviselőt akarják alelnökinek jelölni, a németmagyar szövetség pedig, amint ezt a P. M. H. is megírta, Spina dr.-t. A cseh néppárt legkomolyabb alelnök jelöltje Micsura dr. már csak azért is. mert szükséges, hogy a ház elnökségének legalább egy tagja magyarul is értsen. SzenMviny felelőssége — Rörmendy-les íMése Irta: Groó Géza dr. Körmendy-Ékes Lajosnak, a szlovén- szkód magyarság előtt igen jó és kedves emlékezető volt szlovenszkói képviselőnek tollából e napokban egy cikk jelent meg — első ízben a „Budapesti Hirlap“ hasábjain, mely „Szent-Ivány felelőssége" cím alatt Szent- ívány Józsefnek zászlóbontásával, s az ebből folyó, őt terhelő felelősséggel foglalkozik. Nem hallgathatjuk el, hogy Körmendy- Ékes cikke s az abban foglalt következtetések Szlovenszkó magyarságának nagy része előtt, — mely ismeri Szent-Ivány működését és intencióit — élénk meglepetést váltottak ki annál is inkább, mert Körmendy-Ekés Lajostól — ká a szlovenszkói politikai viszonyokat egyrészt és Szent-Ivány József intencióit másrészt alaposan kellene, hogy ismerje — több objektivitást szokott meg és várt el a szlovenszóki magyarság. Emellett cikkének a „Budapesti Hírlapiban való közzététele felette alkalmas arra, hogy az itteni politikai viszonyoktól távol élő s azokkal ismeretlen magyar közvélemény téves fogal- ' inakat alkosson magának esetleg Szent-Ivány József személyéről is, de minden.esetre politikai működéséről és az általa a közel Jttíf*-. bán megszabott politikai irányról. Az objektív tájékoztatás okából nem mutatkozik feleslegesnek oly anyagot szolgáltatni a magyar közvéleménynek, melyet mérlegelés tárgyává tehet s amelyből ezután ítéletet alkothat magának. • Körmendy-Ékes cikkének elején helyesen állapítja meg, hogy a csehszlovák köztársaság megalakítása után a volt magyar „Felvidéknek" az őslakosság védelmére alapított ellenzéki politikáját két párt: a keresztényszocialista és a kisgazdapárt képviselte. Mindkét pártnak tényleg az erőknek a pártérdekek fölé emelkedő közös munkára való koncentrálása volt legfőbb célja, mely közös munkával a kisebbségi jogok védelme, az őslakosságnak a oentralisztikus gyarmatpolitika ellen való felsorakoztatása és az autonómia óhajtatott első sorban elérni. Az az állítás, hogy ezen közös működési területen a keresztényszociaüsta párt működése lett volna jelentősebb és első sorban bátrabb, a szlovenszkói magyarság előtt komolytalanul hangzik, mert hiszen élénk emlékezetünkben élnek a kisgazdapárti politikusok nyilatkozatai, és azon tény, hogy az akkori kritikus időkben a lecsukásokat nem pártállás szerint osztogatták, — hanem c megtiszteltetéshez elegendő volt a magyar minőség pártkeretben való elhelyeződés nélkül is. Erről tehát felesleges vitázni. Lehet, hogy a keresztényszocialista párt Prága előtt ellenszenvesebb volt, mint a kizgazdapárt, de — ha már erről szó van — kiemelendőnek tartom azon tényt, hogy a prágai kormányzat sokkal nagyobbb súlyt helyezett a kisgazdapárt munkájának ellensúlyozására, amiből Körmendy-Ékes állításának éppen ellenkezője következik. Megcáfolhatatlan tény ugyanis, hogy a kormány a kisgazdapárt sorainak megbontására nagy áldozatokkal létesített megtévesztő magyar pártszervezeteket és tartott fenn sajtóorgánumokat, mely utóbbiak támadási központja éppen Szent- Ivány és az ő kisgazdapártja volt. A kormány és közegeinek ellenszenve a keresztényszo- cialista párttal szemben nem annyira a párt világnézeti alapjai miatt, hanem amiatt nyilvánult meg, mert míg a magyarság zárt tömegeire alapuló kisgazdapártot ha nem is szívesen látott, de természetes alakulatnak tartotta, addig a keresztény szocialista pártot a szlovák és német vidékre betolakodott magyar pártnak minősítette, melynek azon vidéken való létjogosultságát el néni ismerte. Nem szabad u. i. figyelemén kivid hagynunk azon kétségtelen tényt, hogy a keresztény- szocialista párt megalakulásakor s az után is hosszabb időn keresztül a szlovenszkói magyarság és Prága előtt is elsősorban mint magyar netnze ti s égi párt élt a köztudatban és a világnézeti alapok nem voltak oly markánsan kidomborítva, mint az újabb időkben, mert hiszen eredetileg ezen párt is a magyar erők egységesítését és tömörítését tartotta főfeíada- tának. Ebből íolyólag csak természetes volt — s az objektivitás kedvéért koncedáhii kell. hogy a Körmendy-Ékes vezetése alatt álló keleti részeken főként — a keresztényszoeia- lísta párt a maga pártérdekeit az egységes érdekeknek tényleg alá tudta rendelni és „kerülte mindazt,' ami a testvérpárt érdekeit, vagy felekezeti érzékenységét érinthette volna". Itt azonban talán fokozottan ki kell emelni Körmendy-Ékes idézetéből „főleg keleten" szavakat, mert viszont a nyugati rész, mely Leilei Jenő vezetése alatt állott, ezen magasabb szempontokat kellően értékelni nem tudta. . Újból csak Körmendy-Ékes cikkéből való idézettel állapítom meg azon tényt is, hogy Leilei Jenőnek a' keresztényszocialista párt éléről való eltávolítása részben azért is történt — s itt hozzá tehetem, hogy az eredendő ok ez volt — mert ő volt a kisgazda- párttal való lojális együttműködés'" legfőbb akadálya, aki a magyar ellenzék egységes munkájának nem tudta vagy nem akarta pártja érdekeit alárendelni. Ámde a szlovenszkói magyar politikai fej lei mén yek 1 n égé r thetéséh e z K örmendy -Ék e $ c pontnál keveset mond. Mert nem elég itt a keresztényszocialista párt válságának yégkifej lését a Legeinek a párt vezetésétől való eltávolítását félig elmondani, hanem vissza kell térni azokra az 1925. évi, kétségbeesett tavaszi napokra, amikor a szlovenszkói magyarság felejthetetlen emlékű Petrogál’K Oszkárjának'elhunyta okozta döbbenetéből még fel sem ocsúdva, egyszerre oly politikai viszályok örvényében találta magát, amilyenekre addig nem volt példa. El kell mondani, hogy Leilei Jenőnek úgyszólván az egész szlovenszkói magyarság által helytelenített és szokatlan hangú támadásai a magyar politikai élet köztiszteletben álló és nagyra értékelt tagjai — közöttük a közös vezérlő bizottság akkori elnöke: Bittó Dénes — ellen, a keresztényszocialista pártnak nemcsak a kisgazdapárttal való együttműködését tették lehetetlenné és borították fel erkölcsileg és ténylegesen is ezen két párt együttműködésének alapját: az érsekujvári egyezményt, hanem magát a keresztényszocialista pártot is két táborra osztották. Az akkori helyzet helyes megitélhetése okából fel kell említeni még azon jelenséget is, hogy Leilei Jenő akciójának megindításakor már a párt némely része mind sűrűbben, nem minden célzat nélkül és feltűnően kezdi hangsúlyozni a párt világnézeti alapjait és kiemelni azon felfogását, hogy a magyar nemzeti szempont az ő programjában csak a másodlagos helyet foglalja el, — holott a pártok eddigi együttműködésének éppen ez volt legerősebb alapja s egyben célja is. Szent-Ivány ezen válságos tavaszi napok forgatagában a magyarság nemzeti érdekeinek szem előtt tartásával helyesen állapította meg. hogy a helyzet kulcsát az tartja kezében, aki a magyarságot egységes táborba tudja ösz- szehozni. — Lehet, hogy az egyetlen taáfc tikai hibát Szent-Ivány ott követte oL’midö* a Körmendy-Ékes által is kiemelt lojalitással — akkor tavasszal — egyelőre bevonta az’ egységes magyar pártnak elvben megrajzolt zászlaját s figyelő állásban várta a keresz- íényszoc. párt válságának elsimítását, várta, hogy a bajaiból kilábolt keresztényszocialista pártban újólag megleli a szlovenszkói magyarság nehéz harcának másik tényezőjét, illetve a küzdelmekben baj-társát. Ámde ennek a lojalitásnak összes eredménye csak rengeteg időveszteség volt, mert a 'keresztényszocialista párt hónapokon át tartó válság után végre is kettévált s Leilei a pártnak: későn alkalmazott radikális intézkedése után a pártból kiválni kényszerülvén, megalakította a nyugatszlővenszkói keresztény- szocialista pártot. Az önmagában meghasonlott keresztény- szocialista párt a már felborított érsekujvári egyezmény romjain keresztül nem tudta a | magyarság összemüködését továbbra is biztosítani, nem különösen a nemzeti szempontnak programjában való háttérbe szorítása mellett. Másrészt a nemzetiségi kisebbségeknek úgy bel-, mint külpolitikai jelentőségben való megnövekedése, valamint erőteljes és a jövőben, egyre nagyobb súlyúnak mutatkozó kisebbségi politika kifejtése egyaránt megkívánták a magyarságnak úgy osztálytagozódástól, mint világnézeti szempontoktól független s elsősorban nemzeti alapon való szervezését, a magyarság egységének ■ létrehozását. Nem volt. veszteni való idő több. A választásoktól csak hetek választottak dl, Szent- Iványnak — ha nem akar teoretikus szobatudós maradni — a tettek mezejére kellett lépnie s a magyar egység gondolatát — egyelőre civakodó bajtársaira való tekintet nélkül — életre kellett hívnia. így- és attól a gondolattól indíttatva, hogy minden „jó magyarnak", ki a magyarság ügyéért lelkesedik, egy táborban a helye: született meg a magyar nemzeti párt. Körmendy-Ékestől megbocsátliatatlan tévedés a magyar nemzeti páTt megalakításában rejlő koncepciót ledegradálni egyszerűen egy pártátkeresztelési, „átiiyergelési" akció nívójára s ezzel kapcsolatosan megvádolni Szent-Iványt azzal, hogy „eddigi fegyver társát elhagyta, sőt a választásokon azzal szembefordult, tőle szavazatokat elhódítani igyekezett", — és ami még ennél a megbocsáthatatlan tévedésnél is több, Szent- Ivány ezen, a legönzetlenebb faiszeretettöl hajtott akcióját indokolni eképpen: „és mindezt csak azért, hogy az egyik csehországi német párthoz, a Butid dér Laodwirte-hez csatlakozhassák." Körmendy-Ékesnek kell tudnia, hogy a német kooperáció megteremtése Szent-Ivány előtt nem öncél, hanem csak eszköz lehetett a végcél sikeresebb eléréséhez. Ámde erről alább legyen szó. Amiként messze jár Körmendy-Ékes az igazságtól akkor, amidőn Szent-Iványnak nagyjelentőségű akcióját úgyszólván minden politikai koncepció nélküli, — egyszerű „át- n.yergelés“-nek minősíti, űzőnként hamis azon vádja is. mintha Szent-Ivány addigi fegyvertársát elhagyta, azzal szembefordult s tőle szavazatokat elhódítani igyekezett volna. Ezzel a váddal Körmendy-Ékes csak annak adja bizonyságát, hogy Szent-Ivány akciójának mélyebb politikai jelentőségét megérteni nem akarja, s mindazt, ami Szem- Ivány részéről történt az 6 (Szent-Ivány) személyéhez méltatlan politikai frondőrkö- désnek minősíti. Mert Szent-Ivány nem akarta bajtársát, a keresztényszocialista pártot elhagyni s azzal szembefordulni. Szent-Ivány az utolsó pillanatig is a keresztényszocialista párttal való együtthaladás és a vele közösen felállítandó lista híve volt annyira, hogy ennek kedvéért a német kooperációt is feláldozni hajlandó
