Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-13 / 257. (1000.) szám

Pétitek, wovembef f3. 30 év a M. kir. Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság életében A M. kir. Folyam és Tengerhajózási r.-t. 1895 évben alakult. Az alapításban részt vettek a Magyar Általános Hitelbank a Ma­gyar Leszámítoló és Pénzváltóbank és a Hazai Etánk r.-t., mely magyar pénzintézetek jelenleg is a társaság főrészvényesei közé tartoznak. 1920 óta érdekeltsége van a tár­saságnál a Danube Navigatio-n Co londoni cégnek is. A társaság ezidőszerinti a'aptő- kéje 588 millió korona. A társaság megala­kulásakor szerződést kötött a magyar kir. Államkincstárral, mely szerződésben a tár­saság kötelezettséget vállalt bizonyos jára­toknak a Dunán, Tiszán, Dráván és Száván való fentartására. A társaság elnöke Dr. Popovics Sán­dor v. b. t t., aki egyúttal a Magyar Nem­zeti Banknak is elnöke. Aielnokei: Horváth Elemér miniszteri tanácsos és Végh Káro’y udvari tanácsos, a tőzsde elnöke. Vezér­igazgatója: Domony Móric dr. miniszteri tanácsos. A nagy háborús veszteség után meg­maradt úszómű állomány az 1925 év elején a következő: Hp 12.250 utas befogadó képességgel », o.510 ,, ,, ,, „ 4.770 tonna „ „ „ 1.239 „ 5. Helyi- és átkelési hajójáratok Buda­Személygőzös 17 drb 7660 Csavargőzös (Atk.) 29 „ 3486 Vontató gőzös 30 „ 13960 Mó toruszály 2 „ 320 208 drb uszály 118.679 tonna hordképes- séggel, köztük 13 drb. tank-uszály, összesen 10.050 tonna hordképességgel. 110 drb állóhajó 117 „ kikötőhid 1 „ úszó műhely 2 „ uszógőzdaru (l Passauban. 1 Bu­dapesten) 1 „ gőzkomp 3 „ laktanyahajó f3 „ mótorcsónak és .1 „ mótorcsónakház. Az elveszett komáromi és orsovai hajö- rnühelyek pótlására az újpesti Népszigeten uj hajóműhely épült 80 Hp erőteleppel és átlag 300 főnyi munkásálloiriánnyal. Összesen 32 állomáson 50 saját és 6 bérelt épületben 43.714 nr áru raktározási terület állott rendelkezésre. A vállalatnak összesen 88 nagy állomá­son vannak állomási berendezései, melyek közül a fenti 32 állomáson kívül még 33 ki­sebb állomáson vannak saját kikötő állóhajói bekötve. A társaság üzletköre a Duna és mellék­folyóinak hajózási forgalmára terjed ki. A társulat a Dunán Regensburgtól Sulináig, azonkívül a mellékfolyókon és csatornákon kb 3000 km hosszú vonalon tart fenn rend­szeres áruforgalmat. A személyforgalom cél­jaira 17 modem berendezésű, hosszú jára­tokra alkalmas gőzhajó és a helyi átkelési forgalomra 29 propeller szolgál. A M. F. T. R. a kővetkező vonalakon tart fenn személyhajó járatokat: a) A Dunán: 1. Budapest-Pozsony-Wien között, heti 3 járatban, ehhez csatlakozással; 2. Budapest-Baja-Mohács között, heti 6 járatban; 3. Budapest-Vasegrád-EsztergÖm között naponta több járatban; 4. Vidin és Rustsuk között (bolgár bel- forgalomban); pest területén; 6. Átkelési járatok Nagymaros-Visegrád közölt: 7. Helyi hajójáratok Nagymaros-Eszier- gom között heti 2 járatban. b) A Tiszán: t. Szotnok-Csongrád; 2. Csongrád-Szeged között. A vállalat kereskedelmi érdekeinek megóvására és a forgalom irányítására Münchenben, Wienben, Pozsonyban (Bra- tislava), Zernimbati és Belgrádiján, Buka­restben és végül Sófiában képviseleteket tart fenn. A központi igazgatás a társulat székhelyén Budapesten van. —. „Merkúr" csehszlovák-jraneia biztosító R. T. Az unifikációs törvény nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy a biztosítási szakma régi hírnevét és megbízhatóságát visszanyerje. A szolid régi intézetek, az általános hajszá­tól távolmaradtak s ennek ellenére is szolid de biztos alapon elérték társaságuk megszi- Iárditását Ezt igazolja a Merkúr biztosító üzleti jelentése is, amely az elemi biztosítás minden ágában károkért 8.905.677 koronát fizetett ki, ezzel szemben a teljes prémium- bevétel 23,210.907 koronát tett ki s rgy az alapítási és szervezési költség mellett az intézet 407.714 korona felesleget mutat ki. Ezt a kedvező üzletmenetet az intézet külö­nösen annak köszönheti, hogy a régi Francia- Magyar biztosító R. T. kiterjedt biztosítási stokkját átvette, kifejlesztette és megszilár­dította. Ezzel a súlyos gazdasági krízis ellenére is kedvező üzleti eredményt ért el. Az életbiztosításban prémiumokban 'összesen 7,497.974 koronát vettek be és 103.749 koro­nát fizettek ki. A biztosított töke 146,371.857 korona. A társaságnak Prágában, Erűimben és Pozsonyban saját épülete van, amelyek értéke hat millió korona. A Merkúr Bizto- j siitó' R. T. szlovenszkói igazgatósága Bra-! tislava—Pozsony, Hosszu-utca 9. alatt van. ■■■ LUMIUIIJWB1—i li—1W 11 1 f DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, november 12. Amszterdam 1363.25 Berlin 804 75 Buenos Aires 1402.50 Brüsszel 153.25 tíeisingfors 85 Zürich 651.25 Oslo 677 Ko- penhága 830.50 London 163.60 Madrid 483.50 Mi­lánó 134.62 5 New York 33.75 Paris 134.62.5 Stockholm 904 Beígrád 59 98 Budapest- 4.71.5 Bukarest 15.67.5 Konstantinápoly 19 05 Riga 649.50 Szófia 24.62.5 Varsó 531 Becs 477.62 5 Rio de Janeiro 514.50. Prága, november 12. Valuták. Holland 1363.75 német 805 05 belga 152.75 svájci 653 nor­vég 676.50 dán 830 50 angol 163.92.5 olasz 134.50 amerikai 33.85 francia 134 25 svéd 904 jugoszláv 59.75 magyar 4.71.12 5 román 15.55 bolgár 24.30 lengyel 533-50 osztrák 475 S7.5. Zürich, november 12. Páris 20.62 London 25 14.75 New York kábel 518.75 Brüsszel 23.56 Róma 20.62 Madrid 74 10 Amszterdam 208.85 Berlin 123.50 Becs 73 12.5 Stockholm 138 75 Oslo 104 Kopenhága 127.75 Szófia 3.75 Prága 15.37.5 Varsó S2 Budapest 0.007270 Belgrád 9.20 Athén 6.95 Konstantinápoly 2 92 Bukarest 2.42.5 Hel- singfors 13.07 Buenos Aires kábel 215.50. (:) A mai prágai tőzsde továbbra is lanyha volt Az üzletmenet korlátban ós kulisszban csak csekély. Sok papir jegyzés nélkül maradt. Csak a cseh cukor javult néhány ponttal. A deviza­piac gyönge. Francia frank 2.8 ponttal esett. Előfordult kötések: xr/ie xi n 1923. évi kincstári utalvány —.— — 1924. évi kincstári utalvány ~•— —.— Ny erem ényköl csőn 9‘.?5 91.25 6°/o-os beruházási kölcsön . 85.75 56.-­ü°/f-os Iisztköicsön ............. 74.35 74.25 6° ii-os Államköcsön ..... 78.?5 76,’S Morva orsz.-köles. 1911. 475°o 72.65 7 2.50 Morva orsz.-köles 1917. 5 ­Prága város 1913. köles. 5°0 — 76.-­Prága város 1919. köles. 4 % — Brüim város 192.1. köles. 6% 54.50 94.50 Pozsony város 1910. köles. 4 0 0 ~ Prága városi takrpt. 4°0 . . 27.50 87.59 ösl. vörös kereszt sorsjegy . 6.— 46.— Matry. 5 frtos vörös kereszt. Magy. jelzálog sorsjegy . . ~v— • Budapesti Bazilika sorsjegy —•— —•— Agrárbauk 75.— .>75,— Cseh Union Bank...... 169.50 2 9.50 Leszámítoló ......... 3o9.5ü 3 9.50 Cseh Iparbank ....... 38 250 333.5Ö Prágai Hitelbank................. SS’.SO 582.50 Szlovák Bank. ....... SC6.~ 109.™ Zivnostenska ........ J78.— *80.— Angol.-Őslov. Bank. .... 66.(2 67.— Osztrák Hitei ........ 56,— 56.12 Bocsi Union Bank ..... —.— 53.50 Wiener Bankv. ....... 41.25 41.50 Jugo&lovenska-bank .... 64.— 64.50 Nordbabn .......... ;6 0.™ 36 >5.™ Cseh cukor........................... 947.50 935.-­Horvát cukor ................... . 293.50 294.— Ko lini műtrágya................. 534,— ;35.50 Kö lnt! kávé. ........ 1)0.— 107.50 Kolini petróleum. ..... >17,50 312.— Kolini szesz. ........ 225.— (225.-— Tejipar r.-t.................. — .— El ső pilseni sörgyár .... 2725.— 2739.— Breitfeld-Danck ................. 534.50 335.50 Laur tu és Klement............. — It inghoffer ......... 683.— 586.50 Cseh északi szén ...... —.— —.— Csel) nyugati szén ..... :40.— 340.— Alpino.................................... '35.50 i 36.50 Po ldi...................... 505.— 501.50 Pr ágai vasipar.................... 9 2.— 923.— Sk oda.................................... 733.- 737.­Po zsonyi kábel .................... —.— —.— In wald ................................... 177.— 279.— (: ) A mai budapesti terménypiac — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — tar­tott volt. Az üzletmenet csekély. A következő árakat jegyezték: Búza 352.5, rozs 222.5, takar­mányárpa 250, sörárpa 340, köles 200. zab 250, ótengeri 275. uj 162.5, morzsolt 115, korpa 162.5 ezer (:) A mai budapesti értéktőzsde — ottani szerkesztőségünk telefonjelentése szerint kedvet­len volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda }e- 'entésében nem foglalt értékpapírokat a követ­kezőképp jegyezték: Moktár 170, Törokszent­rrrklósi 25, Pestszentlőrinci 40, Részvénysör 603 ezer. Előfordult kötések: XI 12 XI 11. Ang.-Magyar ........ 35001 35000 Hazai bank.......................... : 13000 (20000 Mag var Hitel ...«•••« 30)503 302500 .leizálog.................... . • • • 26500 7630C Le számítoló ......... önOGO 80000 Magyar-Olasz ........ 15000 5000 Osztrák Hitel.............. 15000 115000 Merkúr . .......... — 6000 Kereskedelmi bank..... 310000 922000 Eg yesüit takarókpt.............. 37000 36000 Magy . ált. tkpt. ...... 1(6 00 116100 Első hazai tkpt........... 9:5009 '923000 Bo rsod-Miskolei........ Í890C0 -81000 Co ncordia................... 33000 35000 Bu dapesti malom. ..... 45000 145750 Gizella malom.................... — 71000 Hu ngária malom................. C50Q0 85000 Be ocsini................................ H40000 1150000 Észa ki szón ......... — — Esztergom-Szászvár .... — — Feisőni. szón.............. 117500 228COD Dr asche ................................. 170000 — Ma gnezit .......................... 165000 1 70000 Magv á lt kőszén........ 30000-j 820000 Sa lgó .................................... 418003 417000 r/rikáuvi..............................I 75000 1080000 Kóburg ........................ 380000 33'000 Cs áky............................ 6750 6750 Magyar íegyyergyár. . . . 505000 528jOO Ganz Danubius........... 925oOC 370G0Ö Ga nz villamos ....... iQ&COOO >063-00 Hofherr.................... i. 8- 00 '.07000 Lá ng........................................ 8 000 32000 Lipták ..................................... 32500 3 ;500 Győri vagongyár................. 41 jOO 4)000 Rima .................................... !0<*50(. 105500 Sc híick ................ 50000 48000 Téu dlolT Ditrích................■> 40500 40Q0Ö Eg yes, fa.......................... - — — Gutmanu..................... — — Ör s?, fa ................................. 44000 44 00 Li gnum-trÖszt. ....... iiQOO (2.00 Malomsoky.................. — /QJ0 Ne usehloss.......................... 500 259 Ré zbányái. ........................... — 36000 Sz lavónia..................... 55000 55000 Na sehitzi . . . ................. ! 44000 >46 00 Zabo lai ................................. — (8000 Ad ria................ — _ At lantika..................... — 7500 Le vante ................... 89000 89000 Kö zúti............................ _ ■_ Dé li vasút .............................. 52000 53C00 Ai lamvasut........................... 93) 000 14 0C0 Tröszt ..................................... i250GG -39000 Ma gyar cukor........... 48500C (505000 Oee an ..................................... ;30Ö0 13.00 Ma gyar szalámi................. _ • .............................................. 870003 500000 Győri o laj..................... +yC00 í»2C00 Ba roti.......................... _ _ ........................................................ 7600Ö 76C00 Goldberger................ ... ,0í000 1C5000 "pódium - . - ........................ G5500 s5000 Hu ngána műtrágya .... ,02l00 103000 . Klotild ................................. _• 30i00 S" 111.1111................................. ; 08000 i (5000 ................................................. 115000 115000 pa pír'wöCr Őstermelő . . ....... 09000 708000 (:) A mai cukorpiac cukorjegyzés Aussig loko 150. tartott volt Nyers- prompt novemberre PRÁGAI MA G Y A R HÍRLAP A felelős szerkesztő távoliétében a szerkesz­tésért az adminisztratív főszerkesztő felelős Szlovenszkói szerkesztő: Teüéry Gyula. *g!ó. Ruszinszkói szerkesztőség. Ungvár Koriátov:cs- (bzéchényi-) tér 33 sz Szerkesztő Rácz Pál Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, IX. kerü­let, Üllői-ut 119. szám, IV. emelet 6. Telefon: délelőtt 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28. — Kiadja: FlachbartbErnődr - Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Akíien-Gesellschaft nyomda iában Prágában - A nyomásért felelős- O. Holik. WBCTBBeTH—WWBBIII ■■■■■III'HMM—Hl Ilii III A KÖLTŐ ÉS A LEM ~ REGÉNYES TÖRTÉNET - IRTA: KRÚDY GYULA Kedves kisasszony, azt kérdezi tőlem, hogy mi igazság van abban a mende-mondá- ban, hogy a költők szavaikkal hódítják meg a nőket? — Hát a felelet helyett elbeszélek magának egy különös történetet, amelyet abban a régi házban hallottam, ahol mosta­nában lakom. Azt mondják, hogy nem egé­szen alaptalan a történet. I. A szigeten végigment egy asszony ás a kertekben a rózsafák meghajolták, a fák lombjai meglendültek, mintha könnyű fuvalóm fii tolt volna végig a kerten; — de a faágak között lakó' pintyőkék, amelyek Margit ki­rályleány óta kedvelik ezt a helyet, valamint az aranyhangu íülemilék, amelyek azért éne­keltek oly csodaszépen az itteni bokrokban, hogy bús zárdaszüzeket vidítsanak fel a múlt időkben. — ezek a drágalátos madár­kák is nekifrissesedve. nekividámodva kezd­tek el énekelni oJyan dalokat, amelyekre leg­feljebb ptinkösd elmúltával szokott sód ke­rülni. — amikor az asszony a kerteken vé­gigment. Május volt: aranyat hoztak a másvilág ról zöld leveleikre a fák: a szeg íny kis fü­vek is káprázatosán mutatkoztak uj ruháik­ban: meggazdagodott a legeitványabb bok- rocska is a nehéz lomboktól, mintha éksz°res láncokat akasztanának szegény leányok nya­kába. • • * Ebből a társaságból persze kiválót* az exo’fcikusan piros japáni birs. amin* a messzi tengerekről, távoli országokból jött nők is kirikitanak a magyar fürdőhelyeken Sok bámulója van májusban a japáni birsnek a szigeten, de én jobban szeretem a virágzó mogyorófát, amely most oly gyöngéd és áhí­tat-ős, mini a bérmálását váró magyar szűz. Az asszony is inkább a mogyorófa virá­gainál állott meg (pedig ott virágzottak a közelben a magnóliák, mint mélyen kivágott ruházatú táncosnők). És a mogyorófa hálás volt az asszony érdeklődéséért, mert vala­honnan magához intett egy légben bolyongó kis postást, kósza fuvahnat és virágjait az asszony fejére hullatta. Mad-onna-haju, oltárkép-szemű, bibliai testtártásu nő volt. A mogyoróvirágok kis csengettyűi olyan örömteljesen helyezkedtek el hajában, mint­ha régen vártak volna erre az alkalomra Tgeti. idevalók ők tulvi’ágías gyenge-Légük­kel ennek a sötétbarna hajnak a díszítésére Egy tízesztendős kisleány gyermekkocsit tolt a kavicsos utón és a kocsiban fekvő kis­ded hangosan nevetni kezdett, kis kezeivel ;ntegeíett, amikor az asszony rávetette cm- lálatos szemeit a gyermekre. — Egy kis fehér-fekete ebecske, amely a szigeti rég1' kastély bokros udvarán eddig céltalamü uga­tott. megszimatrulván az asszonyt. aláyTo- san vinnyogva eRbe kúszott, ped'g azehkt tán sohasem látta De odafent hpverészett az ódon esőcsatornában egv fehér macska amelv szokatlan na-gv ugrássa1 vetett'1 le magát a magasból, hogv az asszony söíé' cyni.-nv' iához förí-cszkedjen. És távo'abb a rózsafák amelyek itt-ott már kidngdosták kincses virágaikat a barát­ságosodó. világba,, megpillantván az asz- czonvt. ugyanazt a . testtartást próbálták fel­venni. megváltották feiüke-t, nyakukat, mini akár az a közöttük, járó asszony, aki mindig olyan volt. mintha magában imádkoznék. . ... A füvek, fák, virágok, kis állatok és kis gyermekek tehát nyomban tudomásul vették, hogy nem mindennapi látogató jár közöttük. Hát az emberek vájjon tudomásul vet­ték-e jelenlétét egy ritka léleknek? Egy platántörzs sötét sátra alatt ragyogó fehér pad-on egy úriember üldögélt kendőbe csavart alsó testtel, fekete pápaszeunnel. Messziről olyan tormája volt, mint azok­nak a régi hetüknek, amelyeket még fából készítettek és pirossal, kékkel nyomtattak a sorok elejére. (Az aranyozás idővel lekopott róla) Közelebbről negyven-ötven esztendők között lévő férfiú mutatkozott a szemlélő előtt, aki valamely hallatlan figyelemmel ügyelt azokra az apró neszekre, amelyek májustáján a fák lombjai közül szoktak hal­latszani: halkan fordította időtől immár meg­viselt fejét a felhangzó és elhallgató madár­himnuszok felé: mosoly íutamodotí végig halvány arcán, amikor ama kocsiban tok kisgyermeknek a hirtelen fe'-nevetéséi hal lotta, — mert tudta, hogv az nem szólhat másnak, mint az ö közelben tartózkodó fele­ségének. A férfi vak volt. Ruházata bár kopottas, de iiszfa, mint az oké az embereké szokott lenni, akik raj ‘uk kivii! álló okból jutnak bals-orsra. A ko­pott ruhában lehet igazán megismerni az embert, mert hiszen uj ruhában többnyire mindenki egyforma. A -mi kopottruhás emberünk olyan mé ázó, előkelő magatartási! volt, mint akái azok a régebbi magyar költők, akiknek arc­képé' fametszetekről ismerjük. És valóban, a világtalan ember neveze­tes magyar költő volt. Esztergomi Tivadar nevet szokott írni azoknak a verseknek és regényeknek aJája, amelyeket a feleségének tollbamondott. A nagy platán alól, amelyet a régi szi­geti lakosok ..Hét vezér“ fájának szoktak ne­vezni, mert valamikor hét ága volt a törzs­nek, amíg a viharok le nem tördelték: a vak költő szelíd' mosollyal figyelte a kavicsos utón közeledő' lépéseket: megismerte o azo­kat messziről, a felesége léptei voltak. — Mért nem sétálsz tovább, Ilonka? — kérdezte a költő. — Hisz nem juthattál mesz- szebb, mint a rózsáskert közepén álló glo- rietíig? 'Ilona ugyanolyan szelídséggel vála­szolt: — A mogyorófa virágai fejemre hullot­tak és eszembe jutott, hogy még ma dol­goznunk kell, mielőtt a nap 1-emenne. — Régente más jutott eszedbe, amikor a mogyorófa virágzott. — Elég kár volt, — felélt csendeskésen az asszony. — Inkább gyűjtöttem, takaré­koskodtam volna, ahelyett, hogy uj ruhákon örtem volna a fejemet. Lám, a ruhák régen elrongyolódtak. A férfi egy darabig visszafojtott lélek- zettel hallgatott, aztán halkan így szólott: — Nem emlékszem. Ilonka, hogy mikor varrattál magadnak uj ruhát. Nagyon régen volt az. — Te jó. te drága! — felelt csendesen a? asszony. — Hát már elfelejtetted, hogy karácsonykor és husvétkor is megleptél ru- hanemüekkel. Sohasem volt olyan kékkoc­kás. szürke, meleg kendőm, mint amilyent például karácsonykor is kaptam tőled Azóta se tudom letenni, úgy megkedveltem. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom