Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-27 / 269. (1012.) szám
Pén^í, november 27. yyvGtz. IlifrA/77f7nrAP A zágrábi érsek nővérének gyilkosa áttörte cellája falát Zágráb november 26. Jelentette a P* M. H., hogy Maximovics Milos földmunkás meggyilkolta és k;rabo!ta Bauer Anion cLr. zágrábi érsek nővérét és annak férjét, Golubovics Milán plavnicai kereskedőt. Maximovics Miián bement Golubu- vics üzletébe és c'garet.át kért. Miközben Golubovics kiszolgálta. Maximovics panaszkodni kezdett, hogy éhezik, Golubovicsné vacsorára invitálta Maximov‘- csot. Vacsora közben Golubovicsné kiment a konyhába és ekkor Maximovics revolvert rántott és sziven- lőtte Go ubovlcsot, aki holtan terült el. A gyilkos ezután kiment a konyhába és az asszonyt is agyonlőtte. A kettős gyilkosság után kifosztotta- az üzletet, maid megszökött. A rendőrség csak kétheti hajsza után tudta elfogni. A bíróság kettős gyilkosság nrat: halálra ítélte. A tárgyalást követő éjszakán a halálra Ítélt gyi’kos áttörte a ce'Ia falát és kötél segítségével a fogház udvarára ereszkedett. Az őrszemélyzet riasztó lövéseket adott le, több fogházőr a menekülő után ve‘e*te magát és izgalmas hajsza után sikerült is elfogni. Bombával layegőhe röpítettek egy filmte epet Az „Ipern“ cimü háborús film íorgalombahozatala okozta a merényletet? — A tettesek agyonlőtték a rendőr-szemtanukat — A P. M. H. tudósítójától — A kisebbségek közkönyvtárai és az idegen állampolgárok Az iskólaügyi minisztérium hivatalos közlönyének novemberi füzete közli az isikolaügyi miniszternek ama rendeletét, mely a községi könyvtárak kisebbségi csoportjának a költségeit az idegen állampolgárokra való tekintette! szabályozza. Az említett rendelet a következőképpen hangzik: Az 1919. évi julius 22-én kelt 430. számú, a községi közkönyvtárakról szóló törvénnyel a nemzeti kisebbségek igényt szereztek külön könyvtár vagy pedig az általános könyvtár keretén belül külön osztály (2. §) létesítésére, amiire vonatkozólag bővebben az említett törvény 1919 november 5-án kelt 677. szánni végrehajtási rendeletének 4—6. szakaszai rendelkeznek. A köz könyvtár feláll Írásának és karbantartásának költségeit a község a saját rendes bevételeiből rendes kiadásokként fedezi- (Végr- r. 26. szakasz 5. §.) A közkönyvtár múrnrilis évi költségét a végrehajtási rendelet 26. szakasza szabályozza. A kö'tségek a lakosság (a nemzeti kisebbség) számihoz igazodnak- A végrehajtási rendelet 27- szakasza szerint ama községekben, amelyekben kisebbségi iskola van, vagv ahol a nemzetiségi kisebbség a lakosság szórnának legalább tiz százalékát teszi ki vagv lega'ább négyszáz személyt számlál, a könyvtár teljes költségvetéséből a nemzetiségi kisebbség olvasmányaira a nemzeti ségi k'sebb.ségi lakosok számának megfelelő Összeg fordítandó. Az eddigi tö'vényes rendelkezések szerint a kü'íö’di állampolgárok nem sorozna tóik az idézett törvény ötöd’k paragrafusa szempontjából a nem zetiségi kisebbségek közé. Az idézett törvény irt dokolásából és a kulturális bizottság jelentéséből nem tün'k ki az. hogy a törvényhozó a nemzetiségi kisebbségek közé a külföldi állampolgárokat is besorozni akarta volna. A „nemzeti kisebbséghez tartozók4* fogasát csakis az atkotmánytörvény és a st.-gerrrriini békeszerződés szerint lehet magyarázni- Az alkotmánytörvény 132. paragrafusa garan'álja nemzetiségi k:sebbségekhez tartozók számára annak a lehetőségét, hogy ezek a közalapokból segélyt igényeljenek s a nemzetiségi kisebbség fogalmit úgy határozza meg. hogy ez $z állampolgároknak a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tar íozó jelentős töredéke, míg a st.-germaini szerződés szerint (9. szakasz 2. bekezdés) oly csehszlovák állampolgárok jelentékeny töredéke. ak:k faji, vallási vagv nvelv' kisebbségekhez tartoznak A mondottakból tehát az tűnik ki. hogy a kü1- földi (az idegen állam alattvalója) az- idézett tör- vénv ötöd:,k paragrafusa és a végrehatási rendelet huszonheted'’k szakasza szempontjából kV bőségnek nem tekmíhető- A végrehatási rendelet szerint a kisebbség számát a legutóbbi népszámlálás eredménye áliap’tja meg. emellett azonban köztudomású, hogy a kii'f öVbek nemzetsége meg- á!1ap?!*ást nem nyert- A kü’fö'di áli.nmpölgá'roknak tehát nmes jog-'gényük a közalapokban való részesedésre s az adott esetben nem vehetőik fegyelembe a községi könyvtárak teljes költségvetésének a nemzetiségi osztályra eső rész kiszámításánál. A törvény természetesen nem tiltja meg. hogy a közkönyvtárakat a kii’földiek is haszná'hassák, valammt azt sem tiltja meg hogy a kii'íöldiek gyermekei a nyilvános iskolákat látogassák. A belügyminisztérium 1924. évi február 9-én kelt 3950-24 számú köz’ése szerint eme nézette' nem ellenkeznek a Legfelsőbb Közigazgatási B‘- róságnak amaz isimert döntései, ame'yek a külföldieknek is megadják a kisebb-égi nyelviogokat. mert ez a kü'önlegesség a nyelvtörvény második paragrafusában leli magyarázatát s kü önösen „eme kisebbség nyelvéhez tartozók44 (s nenr eme kisebbséghez tartozók) kifeierésre támaszkodik. Az iskölaügyi m’m'szternok fentebb ismertetett rendeletének súlyos tévedéseire még visszatérünk egyelőre csupm azt jegyezzük meg. hogy a kü'fö’diek éppen ugv űzetnek adót. mint a csehszlovák ál ampo-lgárok: ha tehát a közterhekfen résztvesznek, úgy a javaikban is részesedniük kellLondon, november 26. Gyilkos bombamerényletet követtek el az elmúlt éjjel ismeretlen tettesek a „Pieca Ci- r.’ema“ film telepén. A milüárdokat érő hatalmas vállalat teljesen megsemmisült, két rendőr pedig, aki szemtanúja volt a merényletnek és meg akarta gáto’ni a pusztit st, életével fizetett közbe’épéséért A merénylet oka, mint a rendőri nyomozás gyanítja, az volt, hogy a fírníelep forgalomba hozta az „Ipern“ c'mü hatalmas háborús filmet, bár a közvélemény egyrésze ez ellen erősen tiltakozott. A film a bombamerénylet estéjen került először bemutatóra. Alig néhány órával ezután hatabtras detonációk roiszkettették meg a levegőt, a falak meginogva, k;sérteties robajjal rom- badö’tek és a virágzó flmtelep helyét csak egy füstölgő romhalmaz jelezte. A tűzoltók, mentők és a rendőri készültség autókon percek alatt a helyszínen termett. A film-telepen szerencsére senki sem .artózkodott és igy emberéletben az épüle- .ekben nem esett kár. Annál nagyobb volt azonban a hatósági személyek megdöbbenése, mikor egymás mellett két átlőtt halántéku rendőr hullájára találtak. A rendőrök a f'lmtelep környékén téliesítettek szolgálatot és valószínűleg azért kellett meghalniok, hogy egy terhelő szemtanúja se maradjon e pokoli gaztettnek. Azon a helyen, ahol a rendőrök holtteste hevert, dulakodás nyomai látszottak a talajon leiéül annak, hogy az áldozatok körömszakadtáig védelmezték életüket és meg akarták akadályozni életük árán is a pusztítást. A titokzatos bombavetőknek nyoma veszett. B;zonyára felhasználták még idejében a sűrű éjszakai ködöt és elmenekültek. A rendőrség a legnagyobb igyekezettel fáradozik kézrekeri fésűkön. Léd eremét férje leve’e mentette meg az akasztófától Mivel indokolja az Ítélőtábla I éderer Gusztávé ítéletének megváltoztatását: „Nincs elég bizonyíték a fe bujtás lényének megállapítására" — A P. M. H- tudósítójától — Egész hadi flotta állomásozik különben most az „M. I.“ roncsa fölött, ott van a „Re- vanche44 nevű uj angol dreadnought, számos gyors cirkáló s négy-öt segédhajó. Az előkészületeket a leszállásra azonnal megtették Az uj német találmány hatalmas négy tonnás vasszerkezetből áll. melyet emelő daruk segítségével bocsátanak a mélybe. Kívülről groteszk hasonlatot mutat egy emberhez, de minden tagját gépezet mozgatja. Van keze, van lába. de minden óriási arányokban s igen hasonlít a mozikban látható vas csodaemberckhez, a Golemekhez és az egyéb embergépekhez. Sajnos az első kísérletek nem jártak sikerrel, mert a tenger igen viharos volt s különben is az a hely, ahol az ,.M. I.“ eisiilyedt, a La Manche csatorna legviharosabb részei közé tartozik. 15 mérföldnyire van délnyugatra a Start Pointtől s itt már nen egy hajó járt szerencsétlenül Éjjel 12 órakor megérkezett a Southdown bu- várgőzö^ is. mely átvette az expedíció vezetését. A vihar miatt nem értek el eredményt a hajók, úgyhogy hétfőn reggel visszatértek Portlandbn hogy megváriák az idő kedvezőbbre fordulását. Másnap Portlandból Plvmouthba ment az expedíció. ahol próbaleszállásokat rendeztek. A német búvárok ez alkalommal 211 méter mélys^vhr Jutottak a tenger fenekén úgyhogy megvan a remény a teljes sikerhez. Az angolok a németeket mindenütt a leg- szivélyesebbeti fogadták. Megköszöntek nekik hogy oly önzetlenül siettek a szerencsétlenül járt tengerészek segítségére. A világ összes képes- Pphit bejárták már azok a felvételek, m el vek az első mentési kísérletről kezeltek s mind°"ütt ’át.lntiuk az esetlen buvárötözetet, amint a villamosdaruk a tengerbe sülyesztik a benne lévő emberrel egvütt. Budapest, november 26. Jelentette a P. M. H., hogy az i.élötábla az elsőfokú bíróság Ítéletének a bűncselekmény elkövetésére és minős'tésére vonatkozó részét teljes egészében megváltoztatta es Léderer Gusztávnét, született Schwnrtz Máriát bűnösnek mondotta ki a gyilkosság bűntettében való bünseg'di bünré- szességben, va'amlnt a vagyon e’leni bűncselekmények bűntettében, csalás bűntettével és lonás bűntettévé1 és mindezért összbüntetésül életfogytiglani fegy- házra és tizévi havata’vesz'ésre ítél es Léderer Sándorra vonatkozólag a kir, Ítélőtábla a törvényszék fölmentő ítéletét helybenhagyja. A teremben minden szem Lédererirre irányult, vájjon mit cs'nál, amikor a tábla megerősíti a halálos ítéletet? Amikor azokban elhangzott az életfogytiglan szó, a teremben szorongó közönség önkéntelenül megmozdult. de megmozdul: $?chwaríz Mára Is. Megingott, majd újra felegyenesedett és ettől kezdődően le nem vette szemét Káü- ’ay tanácselnökről. M'kor elül: az izgalom. Kállay tanácselnök belefogott az ité’et indokolásának ismertetésébe. meVnek lényege szerint Léderer elfogott levele mén.ette m«> az asszonyt az akasztófától* Ez a levél nem jutott el Ledéreméhez de a tábla látja belőle, hogy Léderer nem volt olyan passziv szemé’y. mint ami'yennek az elsőfokú bíróság indokolása feltünieti, irszen rögtön terveket kovácsolt, utasitáso kát adott. Az Ítélőtábla megállapítja még, hogy január 15-én tett vallomása a vádlottnak afé*e átlagos, sommás vallomás volt. Részletekre ki sem tért, fentartotta első vallomásának tar talmá. kivévén Kodelka megöletésének mód ját. Ebben a vallomásában is az van. hogy mondta férjének, hogy Kodelkát le kell löm mert szerelmével üldözi öt. Lényeges a vád lőtt február 16-i vallomása is. mert ez arról a beszélgetésről szól, amely Léderer és fele sége között folyt le. Léderer a vallomás sze ríni azt mondta feleségének hogy ha fegvvc re volna, lelőné a csáb'tó Kodelkát. Ahhoz jobb szivii vagy — felelt rá Lé deremé, aki tréfálkozva unszolta tériét, hogy tedd meg öld meg Kodelkát. Az Ítélőtábla a vádlott vallomásait összevetve úgy találta hogy nincs elegendő bizonyíték a felhői ás tényének megállapítására. I éderer nem a felesége p^zibika5 hatása al°tt határozta el magát a gyilkosság e'követésére. Lédererné jelenleg a Markó-utcai fogház foglya. Nemei csofla' uvárüafóK keresik az elveszel! angol fengeralaffiáróf Ujrendszerü búvármunka — Az MI szerencsétlenségének nagyjelentőségű következményei — Egy svéd gőzös gyilkolta meg az ML-et London, november 26. Az M I.-nevü angol tengeralattjáiónak eltűnése, mely mint ismeretes 69 emberrel a La Manche csatornába veszett, még mindig élénken foglalkozatja az angol közvéleményt A legkomolyabb körök is foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a tengerelattjá-ókat, mint fölösleges és megbízhatatlan harci eszközöket, kivonják a flottából, a meglevőket fokozatosan leépítik, újakat pedig egyáltalában nem építenek. A szaklapokban heves polémia indult meg a buvárhajók mellett és ellen, a polénrában csaknem valamennyi tengerészettel rendelkező állam résztvesz s a legtöbb hang tényleg a célszerűtlen harci eszköz ellen foglal állást. Maga Coolidge is kijelentette, hogy nevetséges luxus tengeralattjárókat tartani. Közben megtaláltak azt a helyet, ahol az „M. I.“ elsülycdt. A szerencsétlenséget állítólag a Vidar nevű svéd gőzös okozta, mely összeütközött a buvárhajóval, abban a pillanatban, mikor a tengeralattjáró fel akart emelkedni a felszínre s körülbelül két méterre volt a viz színe alatt. A svéd hajó igy nem láthatta az , M l.“et s orrával betörte a tengeralattjáró gépházát, úgyhogy ez azonnal elvesztette egyensúlyát és űsülyedt. Egyetlen ember sem menekült meg A Vidar gőzös azt sem tudta, hogy minek ment neki, tengeralatti zátonyt sejtett — ámbár a térkép c helyen 110 méternyi mélységet mutat — s meg örült, hogy minden nagyobb baj nélkül került ki az összeütközésből.' Állítólag az „M. 3“ nevű tengeralattjáró, mely az ,M. J.“ közelében gyakorlatozott, látta is a svéd gőzöst Az admiralitás már érintkezésbe lépett a véd kormánnyal, hogy tisztázza a kérdést. Sokkal érdekesebb az a nagy munka, amely most a szerencsétlenül járt buvárhajó kiemelése körül folyik. Van egy német találmány, amelyet a nagyobb mélységű vizekbe is le lehet szállni. Rendes buvírö’tözöttel legfeljebb 30 -40 méterig juthat az ember, mig az uj rendszerű talál Hiánnyal könyen lehatolhat 150—180 méterre. Az ,M. I.“ a számítások szerint körülbelül 130 méter mélységben fekszik- úgyhogy az uj öltözettel meg lehet vizsgálni s drótköteleket lehet erősíteni a buvárhajóra, melyet idővel fe! lehet vontatni a viz színére. A kiéli Neufeldt és Kulinké cég. amelynek az uj német találmány birtokában van. még a múlt héten meghívást kapott az angol kormánytól, hogy vállalja el az „M. I.“ kiemelésének munkálatait Rövid de lázas munka után sikerült négy ujrendszerü buváröltözetet akcióképessé tenni s négy búvár, négy német mérnökkel a Dueppel nevű csatornavontatón Brunsbüttel kikötőjébe ment. ahol már várta őket a „Wolís- hound44 nevű torpédóüldoző. az angol haditengerészet egyik leggyorsabb egysége. Szombaton délután 6 óra 30 perckor a torpédóüldoző elvitte a német mérnököket és búvárokat a szerencsétlenség színhelyére, ahová valóságos rekordidő alatt érkeztek el. Itt már várta őket a Moordale nevű mentőhajó. melynek éppen az a hivatása, hogy a szerencsétlenségekben a mentési munkálatokat vezesse. Második Holdja is van a Földnek? Csak 120 méter az átmérője. Pickering amerikai csillagász észlelte legelőször, hogy a Holdnak a Föld körüli pályáján igen apró, de kimutatható szabálytalanságok vannak. Ezeket a szabálytalanságokat matematikailag tanulmányozva, arra a következtetésre jutott, hogy a Földnek van egy második, igen kicsiny kísérője is, melyet pályafutásának rendkívüli gyorsasága miatt nem észlelhetünk. Pickering számítása szerint e második Hold átmérője csak 120 méter ennek az eddig nem ismert égitestnek tőlünk való távolsága csak 4000 kilométer, s a gyorsasága oly nagy, hogy nyugatról keletre haladva, három óra alatt megkerüli a Földet. A német csillagászok általában kételkedés-, sel fogadták Pickering felfedezését; ők is matematikai alapra helyezkedve kiszámították, hogy egy 120 m átmérőjű égitest, mely a Földtől csak 4000 kirí távolságra van. a Hold pályájára zavarólag nem hathat. A kérdést azonban az egyszerű tagadással nem lehet elintézni. Bizonyos, hogy a Föld közelében a meteorok egész raja röpköd s ha van valami a „kozmikus jég“-röl szóló elméletben, akkor Hörbiger német csillagász szerint nincs kizárva, hogy egy 80—120 ni, átmérőjű jéggömb is röpül valahol a Föld közelében. A trópusok környékén a rettentő ciklonokat állítólag az okozza, hogy egy-egy kozmikus jéggolyó belehull a Föld légkörébe. A feltételezett jéggömbök spirálisan keringenek a Föld körül, folyt a közeledve a Földhöz, mig végül beleesnek a légkörbe. A meteorok leghíresebb kutatója, a német Nieszl már többszáz, a Föld körül repülő meteor pályáját kiszámította. A meteorok egy része hy- perbola alakú pályán fut. más része pedig ellipszisben kering a Fö’d körül. Valier a bozeni obszervatóriumban Í920 október 12-én délután egy igen kicsiny, sarló lakú égitestet vett észre a Föld közvetlen köziben s megfigyelhette, hogy ez is ellipszis alakban kering bolygónk körül. Általában azonban nagyon elhanyagolják a csillagászok a parányi égitesteket: Fö'dünk köz- veteten szomszédsága még ismeretlen. Tudjuk . hogv a Jupiter és a Mars köpött számtalan apró bolygó kering. Ezeknek a pálvája néha metsz? a Mars pályáját, azaz az apró bolvgó ilvénkor a Föld közelibe kerül Volt már rá eset hogv az Albert nevű kP bolvgó 28 millió kilométerre kö7°1;tett meg termünket, az Erős ne.dig egyszer már csak 21 mi'lió kilométer távolságra volt tőlünk. Elképzelhető sőt ffingv valamelyik kP bo,y"ó annyira megközelít termünket, hogy már esak egv vanv kétrn:,,!é r''tr.r**éterr° les-7 a FöHtöl. Ez esetten a Fö’d elfngia a kis bolygói c maga kívül keringésre készteti, éppen tigy. mint a Holdat. A Naprendszerben máskor is történt már Myen eset a Mars két ho'dia a Pbohoc ás Oe! mos eredetileg önálló kisbolygó voltc a Marsh'' közeledve cs-^k utóbb vált szomszédiknak szateipsévé. Ami egvszer már megtörtént világürhen. az mer^ö-tánhetik másodszor Is: ( ha ma cs7k egv Holdia van is a Fö1r,”ok rm bizonyos, hogy nem lesz-e egykor kettő vm három? £h$zcr és ) ezUstRemfl i TtatVasiá Far 4 lu'nifl. w. Kr«> Praha. íinfílSsIiá Magyarok részére 5% árengedmény. JL
