Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-17 / 260. (1003.) szám

Kedd nővérkéi* 17. Válasz Leilei német hetilapjának A Deutsche Zeitung für űie Slovakei. Lelleiék német nyelvű hetilapja ma megjelent számában, amely képtelen rágalmakkal illeti az országos keresztényszoc'alista pártnak csaknem valamennyi vezető egyéniségét, a többek köz ott u következő vakmerő hazug­ságot tárja olvasót elé: „Szüílő dr. és Flach- barrh dr. október 6-án Prágában voltak és Szlovenszkó keresztény gondolkodású népé­nek a 4-es számú lista segítségévéi való megtévesztésére most hTtelen nagy össze­gek állnak rendelkezésére- Ezek az emberek merik azt állítani, hogy műiket támogat a kormány!“ Ebből az utolsó mondatból kö­vetkezik, hogy Lelleiék Szüllö Gézát, az or­szágos keresztényszocialista párt elnökét és csekélységemet azzal gyanúsítanak meg, hogy mi a prágai kormánnyal pénzügyi összeköt­tetést teremtettünk. Ez a gyanú annyira kép­telen, hogy annak alaptalanságát még cáfol­ni is fölösleges volna. Szlovenszkó és Ru- szinszkó magyarsága sokkal jobban ismeri Szüllö Gézának és, remélem, csekélységem­nek közéleti működését, semhogy ilyen gya­núnak akárcsak egy pillanafg is hitelt ad­na. A magam részéről ezért csak azt jelen­tem ki, hogy ez a legközönségesebb és leg­aljasabb rágalom, amelyet valaha is kitalál­tak a politikai ellenfél meggyanusitására. A kormány közegei a Lelki-Tsta támogatására utasították a jegyzőket és ime ezek az em­berek most azzal akarják magukról eltéríte­ni a gyanúi, hogy másokat rágalmaznak. Ez a LeUei-féle taktika már közismert és ennek ezentúl sem fog felülni senki. Prága, november IS­Flachbarth Ernő dr., a Szlovenszkói és Ruszinszkóí Szövetkezett Ellenzéki pártok Központi Irodájának igazgatója. A román parasztpárt és a nemiati kisebbségek V. Madgearu képviselő cikke — A P. M. 11. tudósítójától — Bukarest, november 15. A Lupü-Michalache-Madgearu képvise­lek vezetése alatt álló parasztpánt, amely egyike Románia legerősebb pártjainak, hiva­talos lapjában, az „Aurora“-ban Madgearu tollából figyelemreméltó cikket közöl. Madgearu mindenekelőtt leszögezi, hogy a paraszipárt már megalakulásakor, 1919-ben nyíltan követelte a békeszerződésekben a kisebbségeknek biztosított jogok megadását, a kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását. Azóta állandóan hangoztatja ezt a követelést. A cikkíró azután rátér a kisebbsé­gek parlamenti képviseletére, a kisebbségi politikai pártok összetételére. Megállapítja, hogy amíg mindenütt az osztályharc alapján állanak a politikai pártok, addig a romániai nemzeti kisebbségek nemzetiségi alapon szer­vezkedtek, miáltal a pártok heterogénekké váltak. Madgearu azt ajánlja a nemzeti kisebb­ségeknek, változtassák meg ezt az álláspont­jukat. Véleménye szerint az osztályharc alap­ján tömörült elemek sokkal nagyobb erőt képviselnek, mint égy nemzetiségi alapon álló szervezet, amelynek az a látszata, hogy az illető párt a maga részére bizonyos tör­vénytelen előnyöket kivárt. De azonkívül nem is lehet szerinte egyetértés egy olyan cso­portban, ahol a tagok gazdasági érdeke any- nyira elütő. A cikk tendenciája, nyilvánvaló: a pa~ rasztpán a magyar és a szász meg sváb pa­rasztra apu eh ál, amikor azt „osztályharc alapján állő“ pártba akarja tömöríteni, amely párt azután tagja lenne a megfelelő román pártnak. A parasztpárt a kisebbségekkel szemben mindig megértő magatartást tanúsított. Vi­szont Madgearimak ez a cikke nem alkalmas arra, hogy a kisebbségek körében különösebb hatást keltsen, mert mindenekelőtt a nemzeti­ségi jogokat kell biztositaniok, míg a gaz­dasági kérdéseket az arnugy is meglevő gaz­dasági képviseleteknek kell megvédeniük. _______________ J. K. dr. So rsjcduehef mindenki csak {Galerik és Tsa UaiÉfiaá&M vesz, Biaihim, MIM ni. Tőle fon 1920 óe 23fi;. Vérfagyasztó élet-haláiharc az oroszlánok és tigrisek ketrecében A ienevadak az állaíkert közönségének sze uieláttára szétmarcangolták és felfalták a szeliditőnöt Manchester, november 16. Az oroszlánok és tigrisek ketrecében bor­zalmas dráma játszódott le tegnap a man­chesteri állatkertben. Buras Hilda ragyogó szépségű, 19 éves állaíszelidiíőnő, tiki a vadállatok gondozásá­val volt meg'b:zva, szokása szerint tegnap is órák hosszat dressz;rozta állatait. Amint az egyik orosziánkölyökkel birkózott, a hatalmas nöstényoroszlán hirtelen fel­dühödött és a szerencsétlen lányra ve­tette magát. Példáját követték a többi állatok is­A rácsnál álldogáló közönség körében óriási pánik keletkezett. 1 Burns Hilda ostoresapásokkal s revol­verlövésekkel védekezett, de ellenállásával a várt eredmény helyett még jobban maga ellen ingerelte a feneva­dakat. A közönség több férfitagja szintén re­volverét használta, de ez a beavatkozás sem járt sikerrel­A vadállatok pillanatok alatt szétmarcangolták és íellakmározták a a fiatal leányt. Az áilatkert elősietö személyzete már csak a küzdelem nyomait találta a haíátbarc színhelyén., Hifi® áiita Kerge® a magyar flsztviselöket Harmincöt évi körorvosi szolgálat után 300 korona nyugdij — Utcára zavart magyar » óvónő. Abau.iszina, november 13. Mi teljesítjük a kisebbségekkel szemben vállalt összes kötelességeinket, ezt a szóla­mot harsonázzák évek óta a koalíció urai. A magyarság azonban rebellis nemzet és illő- jális, aki nem érdemli meg, hogy jól bánja­nak vele, hangoztatják. Miért vagyunk mi elégedetlenek, miért szorul össze a keserű­ségtől szivünk? Hét esztendő borzalmas sé­relmeit, szörnyű sebeit ezerszer feltártuk, nem bocsátkozunk most ismétlésekbe, Csak két esetet ragadunk ki a sok ezerből s minden kommentár nélkül állítjuk oda a nagy nyil­vánosság elé: Olvassák és Ítéljenek! Abaujszina határszéli község, ott terül el, hol a Kassáról Miskolc felé vezető or­szágút kilép Magyarországra. A lakosság túlnyomó többsége magyar anyanyelvű. Szí­na mindig virágzó nagyközség volt, inkább mezőváros, mint falu, mezőgazdasági iparral, fejlett mezőgazdasággal, kisiparral. Hivatalos intézményei is szép számban voltak s ennek megfelelően intelligenciája is. Ez a magyar intelligencia most szörnyű sorsba jutott. itt van a volt körorvos esete. Skulíéti István dr. kassai születésű körorvos, kinek édesatyja Kassán volt református lelkész, 1885-től körorvosi szolgálatot teljesített, még pedig 1886-tól 1920-ig megszakítás nélkül ve­zette Szína székhelyről 13 község egészség­ügyét. Az összeomlás után az uj kassai fő­szolgabíró elrekvirálta rendelőjét, még egy szobáját és konyháját a csendőrség részére s a csendörkülönitmény ma is ott tanyáz. Az orvos egy szobában huzód;k meg s itt kénytelen betegeit fogadni is. Lakásának elrekvirálása megtörte ener­giáját, beteggé tette. 1920-ban nyugdíjazá­sát kérte s minthogy illetményeinek folyósí­tását már 1919-ben beszüntették, unnak a fo­lyósítását is kívánta. A visszatartott pénzt egy évre rá megkapta, de nyugdíjaztatására vonatkozólag csak 1922-ben kapott választ, hogy kérvényét a szükséges okmányokkal fel­szerelve a kassai főszo'gabiróhoz újra nyújtsa be. Az orvos eleget is tett ennek a fe'SzólitásLak. végre két esztendő múlva meg­jött a zsupánt hivataltól a válasz, a magyn; nyugdij törvény szerint nyugdíjazták s 35 ovi körorvosi szolgákat után évi illetményeit 3320 koronában állapi- tották meg, ami egy hónapban 295 koronát s pár fillért tesz ki. Azonban ezt a nyomorúságos éhbért se folyósították mind a mai napig. A másik eset hasonlóan vérlázi tó. Cseh Jolán éveken át volt Szina község óvodájá­nak vezetője. Simecsek-Gara ur azonban sze­met vetett erre a közhasznú intézményre is, s az időközben magyarból szlovákká vedlett Gerö iskolai igazgatóval addig mesterkedtek, mig az ovodát tényleg beszüntették. Az óvo­dát azért kellett beszüntetni, hogy a jegyzői hivatalnak helyiséget szerezhessenek. Az óvónőt, minden nyugdíjazás és vég­kielégítés nélkül, egyszerűen szélnek bocsátották. A közigazgatási bíróság múlt évben ho­zott ítéletével jogtalannak minősítette az el­bocsátást s kötelezte az iskolaügyi referá- tust a visszatartott illetékek folyósítására s a nyugdij kiutalására, a tanítónő a referátustól még csak választ sem kap. Két csepp a magyar szenvedések tenge­réből! Hihetünk-e mézes-mázos ígéreteknek? Nem, a magyarság Ítélete csak megsemmisí­tő lehet erre a kormányrendszerre, amely egy érdemes osztályt, pusztán azért, mert magyar, éhhalálra kárhoztatott. Kötél vár a vajdasági Litcrelia Borgiára A vér és arany démona fekete selyemben a bíróság előtt — Börtönöréí is eikábifotta az ördögi rab-asszony. — „Nem tudok pénz és férfi nélkül élni!.. — A P. M, H. tudósítójától — Nagy becskerek, november 16. A P. M. H. múltkori számában részlete­sen ismertettük azt a motívumaiban borzal­mas a keresztülvitelében szinte páratlanul álló bünténysorozatot, mely most foglalkoz­tatja a nagybecskereki bíróságot. Rélics Ineka a negyvenéves szép méreg­keverő, a vajdasági Lucrécia Borgia áll vádlottként a bíróság előtt. Mint megírtuk, azzal vádolják, hogy három férjét és három gyermekét arzénnal megmérgezte, hogy vagyonukat és örökségüket ma­gához kaparitsa. A tárgyaláson a méregkeverő szépasz- szony hosszú fekete selyem ruhában és lakk- cipőben jelent meg. Még most is hódító dél­szláv szépség. Mindenki öt nézi a teremben. Az asszony gőgösen és fölényesen viselkedik, mint egy démon. Minden hozzáintezeti kérdésre rövid, visszautasító választ ad. Tagadja az öszes gyilkosságot. Kihívóan kéri a bizonyítást. A bizonyítás természetesen nehéz. A hullák vizsgálata alapján adott, vegyészeti szakvéleményeken kívül több tárgyi bizonyíték nem merült fel. Azonban huszonhat tanú és öt orvosszakértö terhelő vallomása vonul fel az ördögi asszony bűnössége mellett. A tanúvallomások megdöbbentő szí­nekkel festették meg egy nagystílű női bestia bizarr és bűnös életfutását. Rélics Ineka valóságos típusa a költeke­ző, szereimében féktelen démonoknak, akiknek minden pénz és minden férfi kevés. Mint árva leány nőtt fel. Apró paraszt- házak agyagos padlóján játszott, majd mint kis cseléd szolgált. 14 éves korában ment elő­ször férjhez. Élete további sorsát már múlt­kor ismertettük. Egyik férje a másikat kö­vette a sírba, saját kislányát, mostohagyer­mekei helyett, szintén őmaga mérgezte meg. A múlt év elején már csak a negyedik keres­kedelmibe járó M i 1 o v o j nevű mostohafia osztozott vele a vagyonban. A Milovoj fin apjától 50.000 dinárt örö­költ. Ezt az asszony vette magához. Mikor a fiú a pénz után érdeklődött, I n e k a asszony azt felelte neki: — Ne nyugtalankodj, jó helyen van a pénzed. Kosztba adtain egy sertéskereskedö- nek. Az busásan fogja visszafizetni. A fiú azonban nem hitt a hitegetésnek. Jogi tanácsadóitól biztatást kapott, hogy kö­vetelje a pénzt. Ineka az újabb erélyes követelésre ko­moly ígéretet tett: — Egy hónap múlva megkapod a pénzt. Másnap reggel arzénes kávéval és arzé- nes szalonnával etette meg a fiút, aki rosszul lett s akit a gonosz mostoha or­vosság helyett tovább is arzénnal kezelt. A tanúvallomásokból megállapították. hogy orvost nem hivott beteg fiához. A szom­szédokat és rokonokat sem engedte a beteg­hez. Ellenben a fiú megbetegedése után, négy nappal annak halála előtt már ko­porsót rendelt és megcsináltatta fia szem- födöjét Újabb momentumok is merültek fel a tár­gyalás alatt. Több tanú vallomásából megállapítot­ták, hogy az utolsó gyermek és anyja között a pénznél is súlyosabb okokból merültek fel nézeteltérések. A féktelen vére által hajtott démon férje halála után is kereste a férfiak társaságát. Állandóan utón volt egyik szere­tőjétől a másikhoz. Szabadkán, Kikindán. Új­vidéken több barátot is tartott egyszerre. A fia gyakran kérte: — Házasodj meg inkább anyám, csak apám emlékét ne szennyezd be szeretőiddel. Ineka aszony ezt is tagadja. Erre újabb terhelő adatot sorakoztat fel a vád. Ineka asszonyt vére még a börtönben sem hagyta nyugodni. Elcsábította egyik böríönőrét, akivel egész fogsága alatt vi­szonyt folytatott, mindaddig, amig ez ki nem derült és a böríönört e! nem csapták állásából. A tanúkihallgatások után az ügyész kö­tél általi halált kér a méregkeverőnő fejére. Védője után maga az asszony emelkedik szólásra: — Mindez hazugság. Én szerettem az ár­vákat, hiszen magam is árva voltam. Elmondja élettörténetét. Amikor odaér viszonyaihoz, elkapja a hév és kitör belőle a szenvedély végtelen fúriája:- Igen, újból férjhez akartam menni. Nem tudok pénz és iérii nélkül élni. Suhog a fekete selyemruha. Döbbent ar­cok figyelik a gyilkos asszony kitörő szenve­délyét. — Én még sokáig fiatal akarok lenni! A tárgyalást befejezik. Holnap hirdetnek Ítéletet. Kérdés, nem hóhérkötél szakitja-e meg a fékevesztett élet szenvedéyes és bűnös élniakarását. iiviwm Férfi sorsa a nő Egy gazdag kereskedő tragikus lezüllése a jólétből a nyomorba egy szőke asszony miatt, aki megszökött a hipnotikus Rex-mester után. — A P. M. H. tudósítójától — Szeged, november 16, Hatezerkilencszáz korona elsikkasztása miatt állott ina a törvényszék előtt P e 1 z Ar­túr csemegekereskedő, akinek élete furcsa iramban futott az előkelő „Fekete kutya" ke­reskedésből asszonyon, hipnózison és züllé­sen keresztül a börtönig. Az alábbi sorok röviden elmondják, ho­gyan robbant széjjel P e 1 z Artúr nyugodt boldog élete, amikor fiatal felesége életében megjelent a hipnotikus Magister. Fényes boltja volt évtizedeken keresz­tül a Gizella-téren. A város előkelő közönsé­ge itt vásárolt minden csemegét. Pelz ur bol­dogan élt. Esténkint a klubba járt, vagy a szép szőke asszonnyal, a feleségével, szín­házba ment. $ Egyszer Rex-mester tartott előadást a moziban a hipnózisról. — Ki fogom választani médiumomat, mondotta összevont szemöldökkel a sok liokusz-pókusz után. És kimeresztette a szemét, A teremből néhány asszony felállott és ingatag lépések* kel ment a pódium felé. Köztük Pelz Arturné is. Az egyik mutatvány közben a szép asz- szo-ny elájult és hónapokig beteg lett. Rex-mester másnap eltűnt a városból. Három nap múlva estünt a szőke asszony is. Megszökött Rex-mester után. Elfogták, visszahozták. Újból megszö­kött. Orvosok tanácskoztak fölötte, nem le­hetett rajta segíteni. Örökre eltűnt Pelz Artúr mellől. A szegény ember megrendült. Zülleni kezdett. Egész rövid idő alatt elverte vagyo­nát. Sirt, bánkódott, mulatott. Nap-nap után sürgönyöket küldött az eltűnt asszony után. Eladta a „Fekete kutyát" és zuhant a lejtőn tovább. Már nem járt a klubba és hónapokig éhe­zett. Végre állást kapott. Forgalmi adóellen­őr lett. Rongyosan járt. Egy reggel a piacon egy libásasszonyra 7.500 korona adót vetett ki. A pénzt zsebretette, a blokkra ráírta: 600 korona. Sikkasztott. Rájöttek, s a mai tárgyaláson fél évet kapott. Ez a legkisebb büntetés. Föl se emelte a fejét, úgy szólt: — Súlyos. Aztán elment, becsapta az ajtót, a bírák szótlanul néztek utána. Fekete kutya. Klub. Rex-mester. Szőke asszony. Börtön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom