Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-28 / 270. (1013.) szám
Szombat, november 28. © Olcsó karácson! könvvvásar I A Prágai Magyar Hírlap t- előfizetőinek és olvasóinak olcsó karácsonyi könyvvásárt rendez. Raktárunkon lévő és e helyen hirdetett könyveket valóságos ajándékáron bocsátjuk t. előfizetőink és olvasóink rendelkezésére. Ezért kérjük karácsonyi könyvszükségletét nálunk mielőbb megrendelni, mert olcsó könyvvásárunk mindössze 2000 müvet tartalmaz. Mii vészirodalom: (Kultúra és tudomány). K3 Az európai zene története (1750) kötve 10.— Vojnovich Géza: Regényírók .... 8.— Schoppenhauer Kantról • . . « • . 8.— A római kultúra .............................8— So hm Rudolf: Rövid egyháztörténet . 8.— A szikratávíró . • ..........................6.— He nry Bergson filozófiája................5.— Ot tlik László: A marxizmus társadalomélete. .... 5.— A természettudomány fejlődésének története.....................................8.— Az emberiség jövője .....................5.— Te rmészet, ember, társadalom . . . 8.— Bevezetés a pszihológiába .... 6.— A szociológia vázlata.....................8.— Fauquet: A kon társág kultusza . . 8.— Filozófia: A Pantheon ismerettára: Bevezetés a filozófiába, kötve ....... 20.— Pogány Béla: A fény, kötve. . . . 20.— Tangl Károly: Bevezetés a fizikába, k. 20.— Császár Elemér: A magyar regény története . . . 20.— Schoppenhauer: Az olvasásról, kötve 8.— „ Forgácsok, kötve . . 8.— Mecsnikov: Optimista világnézet, fűzve ..........................................9— Sp encer: A haladás . .....................9.— Os twald: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek ....... 9.— Ostwald Vilmos: Bevezetés a természetfilozófiába . . 9.— VVilde Oszkár: A szépség filozófiája 9.— Anatole Francé: Az irodalmi élet . . 9— Mende Jenő: A rád óaktiv anyagok . 9.— Webbs Sydney és Beatrice: A szegénység problémája ...... 9.— Művészet és irodai.: Wagner Richárd 9.— Bergson Henri: A nevetés .... 9.— Természet és társadalom: Spencer Herbert: A katonai és iparos társadalmak szociológiája . . . 8— Oppenheimer Ferenc: A szociális kérdés .... 9.— Bertrand Russel: A filozófiai alapproblémái . . . 10.— Mesterművek: Schmitt J. Henrik: A szellemfejlődés törvénye . • . 9.— Műveltség-könyvtár: Rlehl .Alajos: Bevezetés a jelenkor filozófiájába .... 15.— irodalmi miniatűrök.........................15— A n yugati civilizáció fejlődése . . . 15.— Platón: Válogatott müvek .... 8.— Földessy Gyula: Ady-tanulmányok . . 5.— Schmidt József: Az ó ind epika . . ' . 5.— Réthy: időjárás és éghajlat .... 5.— Rubinyi Mózes: Vajda János . ... 3.— Hekler Antal: ^heidias művészete . . 2 — Gustave Le Bon: Az igazságok élete 8.— A magasztosság az irómüvészetben. (Egy névtelen görög esztétikus elmélkedései) ........................ . 10.— Eg y könyv megrendelése esetén portóköltség négy korona, több ,rönyv megrendelésénél hat korona. • .4 legszebb, legolcsóbb és legokosabb | harácsongl ajándék 1 x* a KOnyv. B W S* Rendelje azonnal a most megjelenő, S ingyenes karácsonyi könyvjegy2 zéket a Génius könyv- és zenemükereskedésnél. g Kosiee-Kassa, Malom-utca 22. Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetési a Prágai Magyarban ad fel 9511H® Királyi Postahajózási Társaság: R0YAL MAIL LINE A mísilovik üorraány által eueáálvezeti vonal — Rendszeres és direkl szeiálylorplsi: nambnrd-C&er bor dbél Kürti, New-York, Kóla, Brazília, Uragoay, Argoiirta, valamin! Peralja és déle üajo üudaiá Almanzora november 27 Orbita „ 28 . Deseado „ 30 ’ Andes december 11 Orduna „ 12 üajo Orca január 2 Ohio „ 6 Arlanza „ 8 Demerara „ 11 Orduna ~ 23 indniAi Koze'ehb' felv?!ígos'tísf ad§ Royal Mail Line Prája II, HOmskí ul. 24. g R Telefon 379. Telegram Roymailpac. The íRlernailonal Spccfalor ujságkivágó és fordító Iroda, Prága li, Pánska S, Telefon: 4919 Naponta körülbelül 1000 újságot es folyóiratot olvas az egesz világból: kereskedők és exportőrök, pénzintézetek, művészek, tudósok, sportemberek, Írók stb. számára. — Valamennyi munka- és foglalkozási ág lelkiismeretes ellenőrzése. Külön Eoff&i ó Iroda üzleti levelek, katalógusok, okmányok és mindenfajta szakkézirat számára Ggorshülűt^acszoigálat! Olcsó előfizetős! Kérte az előfizetési feltételeket? ! Colé Conlincntá! j I Prága I, 876 Gr a ben 17 : Telelőn 51 és 3379a+ b 5 Az előkelő magyar társaság találkozóhelye g &»©©©©•&o | ÜZLETI KÖNYVEK!?! j | GyorosoK. kereskedők, iparosok íigyBlmObe. 1 J Mielőtt a közeledő újevre nzaksépres üzleti köay 9 9 veit beszerezné kérjen saját érdekében áraiániatoi • I KLEIN SEZA, 1MAYSKÁ SOBBTA f <£ újonnan t>ei enoezeti m dern ü/,leti könyvirvárá- (á £ tol. ahol mindennemű üzleti könyveket, naplókat, g Q szállítási jegyzékeket, raszterokat ízlése* kivitel- ^ $ ben es kötésben a legolcsóbb napi árakon besze- a • rezbet. — Kívánatra részletes árajánlattal Skóráii 2 • » b-diil szolgálok. £ Verne Gyula regényei! A „Cynthia“ hajótöröttje Ke 28.— A francia zászló „ 40.— Grant kapitány gyermekei I—II. „ 40— Három orosz, három angol kalandjai „ 20.— Hatterai kapitány kalandjai I—II. „ 40.— Jégsph nx I—II. „ 40.— A két Kipp-testvér I—II. „ 40.— Sándor Mátyás < „ 80— Servadac Hector kalandos utazása „ 48— Egy sorsjegy. 9672-ik szám „ 36.— Az úszó sziget „ 60.— kaphatókJaschkó könyvkereskedésében KoSice, Fő-utca 63. QOOOOCXXXXXXXXXXSOOnOOOCGOOGCOOOO \ LOnyaQ $. Ipoly 1 5 a magyar nyelv hites és esküdt tör- Ő 5 vényszéki tolmácsa ö 5 Prága l., tlhemg trb s. szám § Okmánymásolatok és fordítások postafordultával ^ való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek és , S hivataloknak árengedmény ö fXXXXXXXXKKXXXXXXXXXXXXXiOOOQOQr^ Papini : Kiiszius törlénele i Tizenegy nyelvre lefordított, világsikert elért könyv. Ara fűzve: 65.— „ kötve 75.— Megrendelhető a „Prágai Magyar Hírlap” könyvosztályánál. Praha L. Liliová IS • WMeOMOMOMeeSQfibMQMMMM A KÖLTI ES A LEÁNYZÓ- REGÉNYES TÖRTÉNET — IRTA: KRÚDY GYULA (14) Ámde mind tüzesebben pörgött a boka a rózsaszínű harisnyában, mind hajlamosabb lett a derék a szilajabb mozdulatokhoz; a lengyel polka bolha módjára ugrott a szoknyafodrok közé; a keringő oly édesdeden sóhajtozott a harisnyakötő körül, mint egy térdeplő lovag; a francia négyes már oly udvarias és finomkodó volt, mint egy vőlegény az esküvője napján; az úgynevezett „atléta- csárdás14, amelyre Piros Józsi és zenekara rázendített, mintha sohasem akarná abban- hagyni: egy olyan gyönyörű báli éjszaka tün- déri képét, virágillatát, szereim ességét vonta a képzeletbe, amilyen báli éjszakáról legfeljebb álmukban tudnák a nők. A dabasi kisasszonynak határozottan sikere volt ezen az estén, miután a lampionokat is meggyujtották és a cigány a stilszerü- ség kedvéért a „Mikádó44 című operett val- cerjét kezdte játszani. Geraldine minden tánca után visszasietett a sarok asztalhoz, amelynél a vak költő és felesége foglaltak helyet. Esztergomi ur sok vizzeí ke-ve. te kevéske borát, a mértéket mutatóujjával tartva. Geraldine felbeviilten tudakozódott táncosairól: „Ki volt ez, vagy amaz, akivel az imént oly önfeledten keringőzött, mintha a mennyek országában járt volna?44 Ilona bizony senkit sem ismert Geraldine táncosai közül. Alkalmi társaság volt ez, amely véletlenül összeverődött és a fiatalemberek hamarosan bemutatkoztak a táncos- lányoknak. Nem valami biztató volt Esztergomi bácsi megjegyzése: — Úgy látom, hogy a budai kuglizók társasága tartja szokásos vasárnapi kirándulását. Már a harmadik hordó sört verik csapra. Hát igen, az asztaloknál ittak, olyan bőséggel, mint akik jól tudják, hogy idejük csak az utolsó hajóig tart. Egy kékruhás lány irigykedve, hegyes tekintettel kezdte vizsgálni Geraldinét, amikor az eldicsekedett neki, hogy nem kell elmennie a szigetről az utolsó hajóval, mert ő szigeti lakos. Izzadt, felborzolt hajú fiatalember köz-elgett, aki azon epekedett, vájjon, mikor láthatja viszont Geraídinet. A leányzó előkelőén felelt: — Vasárnaponkint a szigeti kápolnában hallgatok szentmisét. Békakülsejü, momoklis öregember lovagolt egy széken a táncolok közvetlen közelében, mintha az volna a vágya, hogy a rózsaszínű szoknyák vihara a földre sodorja őt. — Nemde, valami miniszter? — kérdezte Geraldine Ilonát, de nem vallotta be, hogy a csúnya úriember az imént váratlanul megrántotta a szoknyáját. Krémruhás, pirosnyakkendős fiatalember Ülaszinüre beretvált állal hosszasan magyarázta Geraldinénak, hogy neki olyan erős a szakáilnövése, hogy vasárnap is kell borotválkoznia. mert vasárnap is szeret társaságba járni. — És hol találja a borbélyát vasárnap? ... kér de a dabasl kisasszony.— A lakásomra jön. Mit meg nem tesz az ember a társaság kedvéért? ... Viszont egy hajlott vá.llu, hegyes szakállas, szőke fiatal ember, aki nagyon hasonlított az orleánsi hercegre, akinek arcképével abban az időben tele voltak a képes újságok, mert eljegyezte József főherceg lányát, Így szólott Geraldinelioz: — Mondja, kis mókus, nem volna kedve bujocskát játszani a bokrok között? — Én már kinőttem a gyermekjátékokból, — felelt a dabasi kisasszony és egy pukkerlit vágott az előkelő fiatalember előtt. Fejlődött, határozottan fejlődött Geraldi- ne. Úgy érezte, hogy minden sikerül ezen az estén. Lagymatagon nyújtotta táncba a kar- ját ama izzadt, torzonborz fiatalembernek, aki vidékies epekedéssel közeledett ismét feléje. De nem Keringőzött behunyt szemmel Geraldine, ezért csakhamar észrevette, hogy valami szokatlan dolog történik a teraszon. Az emberek úgy mozgolódtak, mintha valaki rosszul lett volna, vagy akkor, midőn két ur összepofozkodik ... Pedig egészen más történt. Egy nevezetes, mindenki által ismert úriember érkezett meg. A főherceg, aki a sziget tulajdonosa volt és jó házigazda módjára meglátogatta vendégeit. Mikor Piros Józsi hirtelen abbahagyta a keringőt, hogy a Rákóczi-indulóba kapjon, a főherceg már helyet foglalt a teraszon, még pedig sehol máshol, mint régi ismerőse és lakója, a vak költő asztalánál. — Ott ül a főherceg a vak költővel! — susogtak Geraldine körül a.z emberek. A dabasi kisasszony komolyan zavarba jött, most igazán nem tudta, mit csináljon, visszamerészkedjen-e Esztergomiék asztalához, vagy csendes távolból várja be a főherceg távozását? Egyelőre elmerült az eleven föhercég bámulásába. A főhercegnek kipödrött, szürke bajusza volt mint egy huszárőrmestetnek. Keskeny arcát megbarázdázta az idő, cigányosan barna volt az a naptól és a széltől. Markáns tíabsburg-szája volt, de e komor ajkak körül mindig valamely füttyös, muzsikás jókedv látszott derülni, mintha odabent végeszakadatlan dudorászna egy huszárosán pengő csárdást. Nyári katonazubbony, nagy szalmaka- iaip és a kezében egy sétabotnak is használható ásó: ez tűnt fel Geraldinenak a főherceg külsejéből. A dabasi kisasszony jól hallotta, amint a főherceg háromszor is meleg érdeklődéssel kérdi a vak költőt: — Hogy van, kedves lakóm? Esztergomi bácsi tiszteletteljesen felelt: — Maholnap hozzáöregszem a házhoz, pedig azt a Kastélyt még fenségednek a nagyapja, a Palatínus építette. — Mindnyájan megöregszünk, — felelt jóizü magyarsággal a főherceg. — Tudja-e, mért jöttem ki a szigetre? Megfosztom magukat egy néhány rózsafától. Elviszem őket innen a fiumei kertembe, mert olyan szép rózsákat nem tudok ott nevelni, mint a Margitszigeten. Különösen azokat a rózsafajtákat kedvelem, amelyeket itt már a nagyapáin Kezdett iiltetgetni. A főherceg még hosszadaJmasau beszélt rózsáiról a vak költőnek és feleségének. Geraldine elámulva hallgatta a terasz egy oszlopa mellől. Istenem, mit adna azért, ha ott ülhetne ő is az asztalnál, mindenkinek a szemeld ttára? De még se volt annyi inersze hogy az asztalhoz lépjen ... A főherceg végre kezével ásó’botjára nehezedett: — Megyek aludni, kedves lakóm, mert hajnalban akarok felkelni. Itt alszom ebben az ócska kis szállodában, mint valami ván dordiák. A főherceg ezután kezet fogott a vak költővel és feleségével. A budai kug’lstá' harsányan éljeneztek, mikor a népszerű fér fin az asztalok között elvonult. Piros Józ-- megint csak a Rákócziba vágott... (Folytatjuk)
