Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-24 / 266. (1009.) szám

Kedd, november 24. Bécsi futball. Vienna—Ftoridsdorf 1:1 (0:1). — Admira—Hertba 2:1 (1:1). — Ra­pid—Hakoah 3:1, — Atnaíeur—Shnmering 2:1. — Sportéi u b—SÍ o v á n 1:0. — Wac—Ru- doilfshügel 3:1. — A Slován veresége meg­lepetést keltő, viszont Scblosser csapatának, a WAC-nak előretörése figyelemreméltó. Sváig, PC Zürich—Qrasboppers 2:2; Brühl St. Qalkn—Bine Star 3:2; FC Wimterthur—FC Lugarío 1:5; FC Basel—Óid Boys Basilej 2:2; FC Bern—Yoyng Bgys 1:0; FC Qreiichen—.Qon- cordia as'iile] 4:0. Espagnol Barcelona—Red Star 6:1. A spanyolok: fölényesen győztek a franciák második csapata feleit. Egyéb francia ered­mények: AS. Francafse—Gallia Soissons 0:2. — E. S. Juvissy—Stade Malesberbe Caen 1:0. — UA. XVI—US Belfort 4:1. — USA. Clichy—CS. Je-an Bouin Angers 1:6, — Chib Francais—FC. Magén au 1:1. — CA. St. Anbinok—CA. Vitry 0:2. Rovatvezető: Vécsey Zoltán dr. A moszkvai salíkyergeny. A kilencedik fordu­lón a legnagyobb szenzáció volt az eddig élen haladó és veretlen Tőrre vesztesége Bogoljiibow- val szemben. Romanows.kj olasz játszmát vesz­tett Genewski ellen. Rabinowics vezércselben ka­pott ki Grünfeldtől. Löwenfisch futárcseiben ka­pott ki Spieiimanntól. Marshall skót pártiban 37 lépés alatt nyert Zubarew ellen. A Dus-Choti- mirsky—Samiseh játék remis. Réti vezérgyalog- iáté'kban megverte üotthilfot. A Capablanca— Werlinski játék 52 lépés után Werlinskire kedve­zőbb állásban függőben maradt. Lasker spanyol játékban győzött Bogatircsuk ellen. A Yates— Rubinstein játék remis. Tartakower szabad volt Állás: Bogoijubow 7, Marshall 6.5 (sz), Rubin­stein 6.5, Lasker 6 (!, sz), Tőrre 6 (sz), Genewski 5.5, Tartakower 5, Capablanca 4.5 (l), Romanow- ski 4.5, Bogatircsuk, Rabinowics, Réti 4, Dús 3.5 (sz), Spieimanu 3.5, Werlinski 3 (2), Löwenfisch 2.5 (sz), Sámiscl] 2.5, Griiníeld 2 (2, .sz), Yates 2 (1, sz), Gott'hilf 2 (1), Zubarew 1.5. Magyar sakkozó sikere Prágában. Örömmel regisztráljuk a hirt, hogy egy szlov-enszkói fiatal magyar sakkozó nagy dicsőséget szerzett a ma­gyarságnak. Az idei augusztusi mesterképző po­zsonyi fő'torn-án hárman-.jutottak egyenlő ponttal az eiső helyre:.a-pozsonyi Romharter J„ a briinni Steiner (szintén magyar) és a prágai Louma. A sakkszövetség rendelkezésére a három játékos a. múlt héten mérkőzött meg Prágában a mesteri elmért. Mindegyik kekkét játszmát váltott. Az érdekes hármas meccsből a pozsonyi Romharter került ki győztesnek, aki a 4 játszmából 2.5 pon­tot ért el s ezzel megszerezte a mesteri címet. Romharter Prágában folytat orvostudományi ta­nulmányokat. — A Dob ru.sky - sakk 5 r Kautsky-em- lékversenyén a 8. forduló után rovatvezetőnk, Vécsey Zoltán dr. vezet fél egység veszteséggel. Schuberínek egy, Hromadkáuak és Skalicskának másfél vesztett pontja van, — A tisztesség tel&n versenyről szóló törvényjavaslat, amelyet ezen a helyen nem­rég részletesen ismertettünk, az uj parlament első szesziójában kerül letárgyalásra, A ja­vaslat igy valószínűleg 1926. julius elsején emelkedik törvényerőre. — A szlovönszkói téglaipar helyzete. Az ősszel természetszerűleg beállott építkezési redukció és azon bizonytalanság folytán, amelyet az építkezési törvénynek folytonos elhalasztása okoz, a szlovenszkói téglaipar­ban erős stagnáció következett be. A Szlo­venszkói Gazdasági Tudósító értesülése sze­rint a közeljövőben számítani lehet a tégla­ipari vállalatok üzemének jelentékeny korlá­tozásával. — A Poldi részvényeket bevezetik a genfi tőzsdére. A prágai Poldikóhó részvé­nyeit, amelyek a prágai tőzsde legjobban jegyzett papírjai, a közeli napokban beve- ze-tik á genfi tőzsdére. A bevezetést két gen­fi bank eszközli a prágai paritáson. Mint ér­tesülünk, a vállalat konjunkturális helyzete ebben az esztendőben rendkívül kedvező volt és az üzleti javulás fokozódik. — A népszövetség be- és kiviteli tilal­mak megszüntetéséért. Becsből jelentik: A népszövetség vezérigazgatósága az osztrák birodalmi kormányhoz érdekes javaslatot nyújtott be nemzetközi egyezmény megkö­tésére vonatkozóan, amely a fennálló be- és kiviteli tilalmakat teljesen megszüntetné. A javaslat szerint az összes államok konvenci- ó-s megyegyezést létesítenének a népszövet­ség égisze alatt, amely arra kötelezné őket. hogy féléven belül feloldják az öszes be- és kivitelre vonatkozó korlátozó rendeleteket és a jövőben nem vezetnének be ilyen vagy hasonló tilalmakat. — BérmozgaSmak a szlovenszkói ipar­ban. A Gazdasági Tudósító jelenti: A szlo­venszkói ' v'ezérparitásos bizottság a múlt hét végén ülést tartott, amelyen tárgyalásra került a pozsonyi mesterek szervezetének ama kérése, hogy az 1923. kollektív szerző­dés újra érvényesnek ismertessék el. A bi­zottság elutasította az ipari alkalmazottakat szövetségének ellenkező kérését és jóvá­hagyta az eddigi rendelkezésekéi. — A gyár­iparosok központi szövetsége a verebélyi gőzmalom bérmozgalmi ügyét tárgyalta, A tárgyalásokat november 26-án folytatják és amennyiben ekkor eredményre nem jutnak, a felek között a vezérparitásos bizottság fog dönteni. — A vágbeszíercei elektromos müvek tőkeemelése. A vágbesztercei Északnyugat- szlovenszkói Elektromos Miivek R. T, alap­tőkéjét 3.6 millióról 6 millióra emeli fel. — Uj palotát kap a pozsonyi vasutigaz- gstóság. A Gazdasági Tudósító jelenti: Ille­tékes helyről nyert értesülés szerint a po­zsonyi vasutigazgatóság székhazának épí­tését a jövő év tavaszán kezdik meg. — Várakönnyitések Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelen: ti: A kormány a vámtarifa számos tételére ideiglenes vámkedvezményeket en­gedett meg. Így további intézkéséig szaba­don hozhatók be Magyarországba: robbanó anyag előállításához szükséges salétromsav, antiroonsó. Gyógyszerek előállításához hasz­nált vazelinolaj, irótoíl készítéséhez szüksé­ges acéllemezek, szénelektrődok és szőnyeg­gyártáshoz fonalfajták. Egyes árukra a ma­gyar kormány 50 százalékig terjedő vám- kedvezményt engedélyezett. — A Román Nemzet! Bank tőkeemelése. Bukarestből jelentik: A Román Nemzeti Bank alaptőkéjét 176.000, egyenlőért 500 lei névértékű részvény kibocsátásával 12 mil­lióról 100 millió leire emelte fel. A részvény- elosztás 3:2 arányban történik meg. 'A Ro­mán Bank csehszí. részvényesei a rpágai mán Bank csehszlovákiai részvényesei a prágai román követségnél, Prága, Nerudová 5. eszközölhetik a becserélést. — A Csehszlovák Nemzeti Bank rész­vényeinek elosztása. A Bankhivatal közli: A Nemzeti Jegybank előkészítésével megbízott bizottság tegnap ülést tartott, amelyen meg­állapítást nyert, hogy a kibocsátásra került 80.000 részvényre összesen 14.553 jelentke­zés történt, amely 211.912 részvényt repre­zentál. Ebből a számból 7392 esik azokra a részvényjegyzőkre, akik 1—9 részvényre tartanak jogot. A kisrészv&nyjegyzők által igényeli-részvények száma 19.965-öt tesz ki. A részvényjegyzés arányszáma megfelel te­hát 265 százaléknak, nem számítván ebbe az állami aranyalap által történt jegyzést, mely 6000 részvényt tesz ki. Technikai nehézségek miatt a részvényelosztást csak november végén foganatosítják, a bizottság azonban elvileg megállapodott abban, hobgy a kisebb igénylőket lehetőleg teljes mértékben hono- r.Tni fogják, viszont a nagyobb részvény­jegyzőknél progresszív kulcs alapján fogják az eloszlást végrehajtani — A szlovenszkói cukorkontingens so« ronkivüli felemelése. A szlovenszkói tul- cukorfogyasztás következtében a cukorel­osztóbizottság a novemberi cukorkontingenst soronkivül felemelte. A bizottság egyelőre a múlt évi mennyiség 10 százalékai szabadí­totta fel, úgyhogy Szlovenszkó számára eddig már 30 százalékot tettek szabaddá, míg a történelmi országok eddig c-supán a kontingens 20 százalékában részesedtek. —- URKomárom Csehszlovákia—Ma­gyarország Siatárállomása lesz. A Gazdasági Tudósító szerint legközelebb tárgyalások indulnak meg a két szomszédos ország kö­zött az uj-komáromi közös határállomásra vonatkozóan. — Magyarországon továbbra is érvény­ben maradnak az értékpapír kiviteli korlá­tozások. Budapestről jelentik: A hivatalos lap szombati számában jelent meg a kor­mány rendelete, amely a deviza- és valuta- forgalom teljes fölszabadítását mondotta ki. {Illetékes helyről fölhívják a közönség figyel­mét ezzel kapcsolatban arra, hogy ez a ren­delet az értékpapírok forgalma tekintetében csak a devizarendeletből folyó korlátozáso­kat szüntette meg, azok az értékpapirkiviteli és behozatali korlátozások azonban, melyek a békeszerződés határozmányaiból kiíolyó- lyólag állanak fenn, továbbra ás változatlanul érvényben maradnak. — A központi szövetkezetek közgyű­lése. A Gazdasági Tudósító jelenti: Az uj betéttörvény alapján reorganizált központi szövetkezetek december 17-én tartják első rendes közgyűlésüket Pozsonyban. :: A buzavám bevezetése. Mint érte­sülünk, a közeli napokban illetékes helyen határozni fognak a búza- és a buzalásztvám- jának bevezetése kérdésében. Ugyanekkor valószínűleg felemelik a többi gabonanemii vámját is. * A kereskedelemeügyi minisz­térium engedélyezési osztálya máris korlá­tozza a búza behozatalát és mindenféle aka­dályokat gördit az engedélyezési eljárások elé. :: Az árpa kiviteli illetéke. A kereske­delemügyi minisztérium közlése szerint a vámtarifa 25. pontjában foglalt árpa kiviteli engedélyének illetékét a mai naptól kezdve az ár 50 százalékában állapították meg. :: A cukorrépa ára, A cukor árának a világpiacon való esése, valamint az a körül­mény, hogy a gabona árak folyton emelkedő tendenciát mutatnak, arra engednek követ­keztetni, hogy Csehszlovákiában a jövő kampányban 20 százalékkal kevesebb lesz a cukorrépatermés, mint az idén volt. A cukor­ipar körében ma 10—Í2 koronás répaárra1! sz ám ólnak. Az ár végleges kialakulása azon­ban a januári cukor árától függ. :: A vaj és túró kivitele Szlovenszkóból. 1 szlovenszkói túró kivitele kedvezően ala­kult. Ebben az évben mintegy 20 vagon túrót exportáltak, főleg Németországba. —- A vaj kivitele még mindez ideig nincs fel­szabadítva, holott Szlovenszkón jelentős mennyiségű többlettel rendelkeznek. Szloven­szkón évenként mintegy 36 vagon tea-vajat gyártanak, viszont a kisgazdák vajtermelé- síét felbecsülni sem lehet. A szlovenszkói tejgazdaságok most lépéseket tettek a vaj- kiviteli tilalom megszüntetése érdekében. ‘ÍTSSÍSSSS efái? 1 iiilTif fe I IBÍiWl fi RUliMB ty&S fi iiiMii fis IS- REGÉNYES TÖRTÉNET — IRTA: KRÜDY GYULA (i(» V. Az Urfehnutatáskor elhangzó csengety- tyüjelre le térdepeltek a kertészek és ker­tészlányok a régi kolostor romfalai mentén. De ugyancsak' meghajtotta derekát az a né­hány kiváncsi misehailgató, aki a tennisz- pályáról, az evező mellől, vagy a cukrászdái asztalkától előkerült. Geraldinet karon fogta Bénije és beljebb vezette a romok közé: itt világosan láthatók voltak az apácacellák nyomai, néhol megmaradtak a kőből faragott térdeplők is, amelyeken a régi szent nők önsanyargatással töltötték alázatos életüket. A legtöbb cella most vízzel volt elborítva, mert a Duna magosán állott, beszivárgott a föld alatt a kolostor legmélyebb részeibe, üeraldine némi meghatottsággal nézett kö­rül egy fai tetejéről (ahová Béni segítségével felkapaszkodott) az elöntött zárdán. — Akkor lehetett csak rossz dolguk sze­gényeknek, amikor még nem volt erős gátak közé szorítva a Duna és a Ny utak szigetét minden esztendőben elöntötte. Vajion, hová menekültek szegénykék ? Béni fölényesen legyintett: — Minek ezt kérdezni? Oti feljebb, a mai Kastély helyén állott a vörös barátok kolostora, amely sokkal erősebb, megbízha­tóbb épület volt, mint a nők zárdája. Oda­menekültek. Különben is a vörös barátok azért voltak a szigetre rendelve, hogy ve­szély esetén negvédclmczzék a Margit-höl- gyéket. Ezért volt szabad nekik kardot is hordani. Dehát mindez ,íyau régen volt, mikor még a papok is szakáílt viseltek. Geraldinc ábrándozott: — Hogy szeretnek találkozni egy ilyen régi vörös baráttal! Bizonyosan hatalmas, bátor emberek voltak, nem ijedtek meg a maguk árnyékától. A vas-kereszttel nem. csak áldást osztottak, hanem egyebet is. Ko­lostorukban temérdek anagykincset rejte­gettek ... — Honnan tudja ezeket? — Tivadar bácsi mesélte, amikor gyer­mek voltam., ...... — No, Tivadar bácsin nem látszik meg, hogy a gazdag vörös barátok örökébe köl­tözködött. Az öreg, úgy látszik, még mindig arról ábrándozik, hogy megtalálja valahol azt a kincset, amelyet a margitszigeti zár­dák lakói elrejtettek, amikor a török élői menekültek. Kiásták már azt előle az élel­mesebbek. — Pedig hát valahol meg kell lennie a zárda kincseinek, amelyeket a régi királyok ajándékoztak az apácáknak, szerzeteseknek. — makacskodott tovább Geraldiue. — Tiva­dar bácsi azt is beszélte, hogy lehetséges az, hogy valami uto-n-módon a Duna fene­kén rejtették el kincseiket a régi szigeti Ja­kok. A Dunából kikotort homokban ugyanis gyakran találnak airanyport és egyéb arany- részeket. Valahol a mélyben csendesen mos­sa a folyam a rejtett kincset, amíg csende­sen elmossa, mielőtt valaki megtalálhatná. Mért ne volnánk mi azok a szerencsések, Béni? — Hogy gondolja azt, hogy mi szeren­csések vagyunk? — kérdezte gúnyosan az aranyifju. — Úgy gondolom, amint Tivadar bácsi mesélte, hogy valaki már 'majdnem meggaz­dagodott a szigeten. — Valami remete lakott itt télen-nyáron, amikor még nem volt hídja a szigetnek. A remete fagyökereken élt, de t;éha akadt a horgára hal is. Hát egyszer, amint a horgait kirakná azon a helyen, ahol a legsűrűbb bozót fedi a partot, megbotlik a lába egy vízbe lefogó ha-jólánobau. Sehol a közelben se csónak, se hajó, amelyet a lánc tartana, a remete tehát vonni kezdte a gaz­dátlan hajóláncot, jó lesz ez neki is, minek ázzon, rozsdásodjon itt. hiába, ha még vas­macskát sem kell tartania. Egy darabig csak jött a lánc felfelé a Dunából, de aztán meg­akadt, mintha le volna horgonyozva. A re­mete erős ember volt, mint általában a re­meték szoktak lenni, de nem bírta tovább vonni a láncot, hiába szedte össze minden erejét. Visszaeresztette tehát a láncot a Du­nába, miután azt a parthoz jól megerősítette. Betakarta frissen kaszáit sarjával. — Meglehetősen ravasz ember lehetett ez a remete! — szólt közbe az aranyifju. — Csak olyan volt; amilyenek a szigeti remeték általában lenni szoktak. Annyi esze volt neki is, hogy nem hiába lógott az a régi, rozsdás lánc a Dunában. Valami van a vé­gén. Ezért tehát bevárta, amikor a sziget alatt kikötött egy olyan uszályhajó, amely többnyire éjszaka szokott utazni és csempé­szett árukat szadit. A remete mindig sok szívességet tett az ilyen hajók kapitányának, amíg azok a hajóikkal a sziget alatt meghú­zódtak. Élelmiszereket hozott nekik csóna­kon az óbudai partokról és a kapitányok nem voltak hálátlanok. Hát egy veszteglő hajót egyszer ott ért a jégzajlás a sziget alatt, a hajó darab ideig nem tudta folytatni napokig útját, a kapitány tehát szívesen odaköicsü- tiözíe a remeiének hajójáról azt a csigát, amelynél fogva a horgonyt szokták felvonni. A kapitány nem kérdezte, milyen célból kell a csiga a remetének, mert a remete sem szo­kott kérdezősködni tőle, — .Jópipa lehetett az a remete! —■ pat­tintott ujjaival Béni. — A remete nagyon erős ember volt, de még igy is sok kiizködésébo került, amíg ít nehéz bajócsjgát csónakján a megfelelő helyre szállította. Persze, olyan éjszakát vá­lasztott a ijiiivelőihez, amikor ujhoíd volt, mert ezek az éjszakák meglehetősen sötétek, azonkívül szerencsések. A kellő helyen, ott, ahol legbozonto'sabb a part, a sűrűbe kor­mányozta csónakját a remete, ahol rejtve volt mindenféle kiváncsi tekintet elő. A lán­cot 1 eold ózta arról az öreg fatörzsről, amely­hez erősítve -volt és feiesávarta a hajócsi­gára. Csavarta, csavarta a csigát, bár az néha nyikorgóit, akármennyi szalonnával is etette a remete. Véletlenül senki sem járt a szigeten, a Duna pedig zajlott, igy -senki sem háborgatta meg a remetét munkájában. Hosszú erőlködés után aztán feszülni kezdett a lánc, valami megmozdult a Duna mélyéb-.n és lassan emelkedett felfelé.. — Hiszen ez úgy hangzik, mint Monté Christó története, — kiáltott fel az arany- ifjú. Geraldine mesélgctés közben leszakított egy olyan sárgavirágos, hosszuszáru, csip­kés levelű fiivet, amely a régi romfalak kö­zött szeret lakni. „Véreresztő“ virágnak hív­ják ezt, mert eltört szárából pirosasbarr.ás nedvesség folyik elő. Ez a nedv ió a szeren­csétlenséget hozó szemölcsök ellen. Bár Ge­raldine kezén nem v-olt .szemölcs, sűrűn be- csepegtette tenyerét' a véreresztővei.-- Azon a helyen, ahol a remete dolgo­zott, nagyon mély a Duna, azt mondják vau háromöles is a mélysége, ezért már lei Tó ereszkedett az ujhoíd a budai hegyek mö­gött, amikor a-remete, .végre felcsavarta a láncot és a lánc végén mutatkozni kezdett egy sötét, nehéz tömeg. Egy vasláda volt a lánc végére akasztva, az emelkedett csende­sen felfelé a vizszinére. Nagy és nehéz volt a vasláda, bizonyosan tele kinccsel, amely jól lehúzta a folyam medrébe... A remete Összeszedte minden erejét, hogy a csónakba emelhesse a ládát, mielőtt a hold végképpen eltűnnék a hegyek mögött. —- Tyuhaj! Micsoda rémregényi (l’óly tatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom