Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-11 / 255. (998.) szám

gterda, november ll. MíBrbk ossssssásszssásto — (A kereszíényszocialista párt naptára és LeÜeiék.) Az országos keresztény-szocia­lista párt közli: Tudomásunkra jutott, hogy a pártbontó Lellei-csoport házról-házra be­kopogtat híveinkhez és naptárát megvételre ajánlja. Tisztelettel kérjük híveinket, hogy a hatalommal kacérkodó szakadárok ajánla­tainak ne üljön föl, hanem érdemük szerint utasitsa őket vissza. Egyben értesítjük hí­veinket, hogy a mi naptárunk, a Szül lő Géza vezetése alatt álló Országos Ke- r e s z t é ii y s z o c i a 1 i s t a Párt naptára is elkészült és még most szétosztásra kerül. Azokat, akik naptárunkat árusítani fogják — ellátjuk pártunk igazolványával és kérjük híveinket, hogy csak azoktól fogadjanak el naptárt, akik az Országos Kéresztényszocia- lista Párt igazolványát fel tudják mutatni. Híveink tájékoztatására közöljük, hogy nap­tárunk ciimképe három egymás mellett álló alakot ábrázol „Egyesülésben az erő“ jeli­gével. Országos Kereszíényszocialista Párt. (Pozsony-Brafislava, Hosszú u. 23. II.) — (Megkezdik a rimaszombati közkór­ház átépítését.) Rimaszombati tudósitónk je­lenti: A megye által engedélyezett átalakí­tási munkálatokat a jövő héten már meg­kezdik a rimaszombati közkórházban. A földszint balszárnyát belgyógyászati osz­tállyá alakítják át s az emeleten a sebészet! mütő kerül modernizálás alá. A jövő évre en­gedélyezett 1.100.000 korona építési segély­ből tavasszal folytatódnak az építkezések s a kórház egy teljesen elkülönített egyeme­letes uj sebészeti paviliont kap, amely 100 ágyra lesz berendezve, a legmodernebb se­bészeti felszereléssel. A külön megszavazoK 129.000 korona segélyből a Röntgen-osztályt építik át, illetve fejlesztik uj apparátussal Jövőre a kórház élelmezése is kikerül az ir­galmas nővérek kezéből s teljesen házikez»- iésbe kerül. A rimaszombati közkórház nagyarányú fejlődés elé érkezett s rövide­sen egyike lesz Szlovenszkó legjobb köz­egészségügyi intézményeinek­— (A komáromi járási ipartársulat ülé­se.) Komaromi tudósítónk jelenti: A komá­romi járási ipartársulat vasárnap Boldoghy j Gyula elnöklete alatt ülést tartott, mely ívánfy Géza titkár előadásában több fontos kérdésben hozott határozatot. Nevezetesen a komáromi iparosok és kereskedők állandó határátlépési igazolványainak megszerzései, a kerületi munkásbiztositó pénztár autonó­miájának visszaállítása, a kézműipari segé­dek képzése és a segédi vizsgák elrendelése, az illetőségi és állampolgársági ügy rende­zése és az állampolgársági ügyek miatt ipar­joguk gyakorlásában gátolt iparosok és ke­reskedők érdekeinek megvédése tárgyában. Az ipartársulat vezetősége iránt a legna­gyobb bizalommal viseltetnek a járás közsé­geiben lakó iparosok és kereskedők, mert benne érdekeik bátor védőjét látják. — (Életunt lelkész.) Komáromi tudósi- ■tónk jelenti: A Kisigmáud községben évti­zedek óta működő ősz református lelkész, relvinczy Gábor a napokban öngyilkosság t követett el: 68 éves korában agyonlőtte ma­gát- A jómódban élő öreg lelkészt a közálla­potok keserítették cl és ezért vált meg éle­tétől. — (Gyilkosságért hét év előtt kivégez­tek egy embert s most megtalálták az igazi gyilkost.) FHadeiíiából jelentik: Egy Letartóz­tatott ember, Josepli Woods bevallotta az it­teni rendőrségen, hogy még 1918-ban ő ölte meg azt a bankpénztárost, akinek haláláért annak idején Gordon Hambyt ki is végezték. Később visszavonta ugyan beismerő vallomá­sát, de felesége, akivel szemben Woods igen kegyetlenül viselkedett, megerősítette, hogy Hambynek a társa az ura volt, sőt, hogy az igazi tettes nem a kivégzett ember, hanem az ő térje volt. Woods a feleségét verte az utcán s emiatt két itteni rendőr be akarta kisérin. Woods azonban ellenkezni próbált, mire letartóztatták. Ekkor tette meg szenzá­ciós vallomását. Miután áz 1918. évi gyilkos­ság Brooklynb.an történt, a pennsylvaniai hatóságok, amelyeknek hatáskörébe Fiiadéi­ba tartozik, ki fogják adni Woodsot a brook- lyni rendőrségnek. (Ünnepeit párosok.) Komáromi tudó­sítónk jelenti: A komáromi járási általános ipartársnlat vasárnap nyújtotta át Czike Dé­nes iparosnak és Rrasztner Lipót vendég­lősnek az ipartársulat diszelnökeivé történt megválasztásukról szóló okleveleket. A társu­lat nevében Gaal Gyula dr. jogtanácsos in­tézett hozzájuk érdemeiket méltató beszé­det. Hagproh, víggázzaíflf a szavazásnál! A koalíciós pártok, igy elsősorban az agráriusok nem riadnak vissza semmiféle terrortól és szabálytalanságtól, csakhogy mindenféle ravaszsággal kierőszakolják vá­lasztási győzelmüket. Éppen ezért felhívjuk a választókat, hogy november 15-én ügyel­jenek a következőkre: A választások előtt a választási bizott­ság elnökénél műiden jelölő párt két b*zal- miférfit nevez be. Ezt szóban, vagy írásban lehet megtenni. A magyar pártok bizalmijai követeljék, hogy a szavazás megkezdése előtt az urná­kat kinyissák és átvizsgálják, mert azoknak egészen üresnek kell lenniük. A szavazás ialatt az urnák le legyenek zárva. A választási törvény 38. szakasza értei- méhen a választási bizottság átveszi a vá­lasztótól az igazoló lapot és megállapítja, hogy a választónál meg vannak-e az összes jelöltlisták, amelyeket az illető községben hivatalosan kikézbrsítettek. A je'öltlistákon semmiféle megjelölésnek, vagy törlésnek nem szabad lennie. A választó bizottság azonban a jelö’ölisták sorrendjét nem változtathatja meg, hanem ugyanabban a sorrendben kell visszaadnia a választónak, mint ahogy ezt ©Iőmutatja. Ha hiányosak, vagy kijavítottak a listák, úgy ezek helyébe újat kel! adnia. A választók tehát a legjobban teszik, ha már odahaza legfelül rakják azt a listát, amelyre szavazni akarnak s mikor egy tel­jesen elkülönített helyen, ahol senkinek a szavazón kívül jelenlennie nem szabad, az üres borítékba ezt az első listát teszi be és a borítékot leragasztva a választási urnába dobja. A többi jelölőlistákat prdig egy arra szánt urnába, vagy kosárba rakja. Vigyázzatok arra, hogy senki két, vagy több borítékot az urnába ne dobjon. A párt­bizalmiak pedig ügyeljenek különösen a sza­vazatok megszámlálásáná*. mert éppen ezek- nél történnek nagy visszaélések. A magyar pártok bizalmijai írják föl azon­nal maguknak, hogy a magyar pártok hány szavazatot kaptak. Ha úgy a magyar választók, mint a magyar pártok bizalmijai a szavazásnál mindezekre ügyelni fognak, akkor megaka­dályozhatjuk azt, hogy bennünket becsap­janak. Ha egyes választási helyiségekben mégis valamilyen visszaélés történik, úgy azt te'efonon, vagy távirat utján azonnal je­lentsék be a magyar pártok központi irodá­jának. h si£!i!€f WsSíöaHdó az aStfív rnonKa siílán Lodgmann s a demokraták az egyesülés ellen — Cseh vélemény a német aktivitásról Jí wrtuMúttmr. úm*dicfKatn*»Vi a mlI folynanft « Éár<íwr*j£«f.I<t>#«*y Prága, november 10. A kis német koalíció megalakítását a szudétanémet lakosság nagy része nagy örömmel fogadta. A német pártoknak egy táborba való tömörítése bizonyítja azt, hogy azok a pártok, amelyek komolyan a német nép érdekében akarnak dolgozni, végre arra az ura tértek, amelyen haladva, egye­dül lehet eredményt elérni. A német nemzeti párt és a választásokból kiesett német de­mokrata párt sajtója természetes, támadják a német kis koalíciót. Lodgmann egy lobo- sitzi népgyülésen kijelentette, hogy a nemzeti párt hajlandó a választások után egy egységesen vezetett politiká­ban részt venni, de ez csak úgy lehet­séges, hogyha az egyes pártok politikai alapelveiket a nemzeti követelmények­nek minden feltétel nélkül alávetik. Ma azonban nem tartja keresztülvihetőnek ezt, mivel ennek a kis koalíciónak tagjai még ismeretlenek és nincs kizárva, hogy a nem marxista szudéta-német pártok közül esetleg egyik másik a választásokon man­dátumhoz sem jut. A német aktivisták azonban tovább folytatják agilis választási kampányukat, így vasárnap Máhriseh-Trübaüban sikerült népgyülést tartott a német gazdaszövetség az iparospárttal együtt. Lick zwittaui pol­gármester hangoztatta, hogy feltétlenül szük­séges a negatív politikától eltérni, mert az a szudéta-németség gazdasági romlására vezet. Su’wald mérnök beszédében hangoz­tatta, hogy a németek ennek az államnak a polgárai, azok is akarnak maradni, de a legerélyesebben követelik az egyenjogú­ságot. A szónok szerint úgy a hadikölcsöu mint a földreform kér­désében sokkal többet lehetett volna elérni, hogyha a német törvényhozók nem viselkedtek volna passzívan. Cseh visszhang a német egységes frontra Egy cseh képviselő politikai tudósítónk előtt a német kiskoalició megalakításáról a következőket mondta: A demokrácia egyik igen fontos problé­máját képezi a politkai erők összpontosítása. Ez a probléma különösen fontos.. Csehszlo­vákiában, ahol igen sok párt harcol egymás ellen. Hogy a német politika az államban még nagyobb eredményt nem tudott elérni, annak egyik főoka az, hogy a koncentráció a német politikai pártvezéreknél sohasem talált komoly talajra. Nem ismerték fel az erőösszpontositásnak szükségességét! Csak az utolsó időben kezdték az ellenzéki politi­kusok is ezt a kérdést komolyan mérlegelni és ennek egyik legmarkánsabb jele az egy­séges front akciója volt. A német ellenzéki erők koncentrálása, párhuzamosan a magyar erők egyesíté­sével, élénk visszhangra talált a cseh mérsékelt politikai körökben, ellenben a cseh soviniszta elemek érzik, hogy milyen veszélyt rejt magában az erö- koncentráció, éppen ezért tajtékzó dühhel fogadják az uj egységes front megalakítását. Hogy éppen egy ellenzéki lapnak nyilatkozom, ezzel azt akarom bizonyítani, hogy a német és magyar táborban végbemenő eseményekéi figyeljük Munkács nmgsr napia A Magyar Nemzeti Párt impozáns nagygyűlést tartott — A római katolikus templom há­rom harangját fölszentelték — Nagysikerű templomi hangverseny — A P. M. H. eredeti riportja — Munkács, november 10. Ruszinszkó nagyon csúnya, ha esik az eső. Pláne Munkács, ahol a sár még mindig erősen viaskodik a városszépitési lőrékvé- sekikel. November 8-án, vasárnap reggel is aggasztóan szitált az eső. A vonat ablakából ki bámuló falusi emberek fejcsóválva hajto­gatták : — Hej, de sok vctnivaló van még és nem lehet... A Tisza hetven centiméterrel nőtt és kiöntött... Máramaros belső része megközelíthetetlen ... Hát ilyeneket hallottam. Nem biztató dol­gokat. A munkácsi római katolikus templom előtt díszes faállványon lógott a megkoszo­rúzott három uj harang. Egry Ferenc harang- öntőjéből került ki valamennyi. A legnagyobb csekély tizennyolc mázsa. Hangja akár egy födött hangra beállított kolosszális orgonáé... Valóságos búcsú volt itt. Mondták is:'ez a Márton-napi búcsú. A város és a róni. kát. templom védőszentje ugyanis Szt. Márton püspök. Hatalmas képe ott függ a főoltár fö­lött, auicly előtt a ruszinszkói róni. kát. püs­pöki hdyei.es, Tahy Ábris mondott misét fé­nyes segédlettel. A szentel ési szertartást is ő végezte. Az aktus szép, lélekemelő és min- denekfölött emlékezetes volt. Csattogott a fényképezőgép, ami természetesen mindenki­nek tetszett. Aztán megindult a harang az ég felé. Feszült a kötél és tétován lógott a ha­rang. Fölötte, mint egy groteszk, szétrepesz- tett száj, várta a toronyablak, hogy elnyelje. És elnyelte. Az óriási tömeg arca ragyogott. Mindenkinek volt valami ötletes megjegyzé­se. A legboldogabb azonban mégis Szabó Lajos esperesplébános volt, akinek fáradha­tatlan agilitása hozta létre ezt a három szép szent ajándékot. — Ez a három harang fog engem kiki- sérni a temetőbe, — siránkozott egy öreg anyóka. — Nem hiába adtam bele száz ko­ronát ... Utolsó pénzemet.... Majdnem mindenki ilyesmire gondolt. Én is. De fordult az ünnepségek sora. Az ün­neplők behúzódtak a tiszta, vasárnapi szo­bákba, ahol gondos háziasszony tálalta föl a bucsuebédet... A nagygyűlés Délután félnégy óra. A Csillag-Szálló előtt ember ember hátán. Szigorú igazoltatás után kerülhet be az idegen a nagyterembe, ahol már akkor nagyon sok férfi és nő he­lyezkedett el. A hangulat lelkes és bizakodó. Nemsokára megjelenik Árky Ákos és Egry Ferenc. Szeretettel veszik körül. Árky hal­vány. Betegágyból kiélt föl, hogy Munkács törhebetlenül kitartó őslakos közönségét sze­mélyesen üdvözölhesse. Mindenki érzi, hogy itt nem agitációs gyűlés, itt ünnep van. Itt nincs szükség senkinek a megagitálására. Az itt-ott meghúzódó ellenfelek is leforrázva hallgatnak. A széles, nagy teremben itt van az igazi, az ezeréves Munkács. A gyűlést Varga György helyi elnök nyitja meg és az elnöklést Árky Ákosnak adja át. Nagy éljenzés követi szavait. Árky föláll. Hangja alig hallik. Súlyos hülése van, de a kínzó betegségen percek múlva erőt vesz a lelkesedés. Árky beszél és hangja cso­dává élesül. Nem a fülekbe, de a szivekbe hat. Aztán pillanatnyi óváció, aztán pillanat­nyi csend és zsinóros, fekete magyar ruhájá­ban, mint intő magyar lelkiismeret, lép elő Egry Ferenc. Szájából az apai szeretet hang­jai gordonkáznak ki. Azt hiszik az emberek, hogy ősapjuk jött számon kérni tőlük a vi­gasztalan jelent. És már vallomásra is nyíl­nak az ajkak: — Éljen Egry! Magyarok vagyunk és azok maradunk! Nem is kell több. Egry fordít egyet atyai hangján és már mint politikus beszéli. Jól be­szél. Természetes eszének csodás fürgesége uralkodik a lelkek fölött. Már zug is a taps és elhangzik a foga­dalom: A 27-es listával szavazunk! Meleg van a hitetlen teremben. A vér melegíti az embereket. A megtagadhatatlan magyar vér. Kovách Béla dr., mint ötletes szónok, segít ezt a jó magyar vért még élénkebben fel­pezsdíteni. Olyan, mint egy varázsló. Minden sikerül neki, amihez hozzáfog. Beszél és én szédülve hallgatom. Ez már nem beszéd, ez már tett. Általános érdeklődés támad, amikor a gyűlés megrendezője, az éjt-napot eggyétevő agilis párt titkár és szerkesztő: Vozáry Ala­dár lép a pódiumra. Jó szónok. Többet mon­dok: jó népszónok. Az igazságok pompás csoportosításával beleszánt a hallgatók lei­kébe. Keveset mond, de sokat értenek be­lőle ... Egy falusi pártelnök is szót kér: Dem- jén András a neve. Bíró is volt valamikor Bátyúban. Mikor beszélni kezd, percek múl­va már ujjal körül forgatja a hallgatóságot. Az ügyeletes rendőrtisztviselőt is. A rend éber őre előbb sápadozik, majd hadonászik, végül könyörög: elég már, elég... És elke­seredésében mi telhetik tőle? Megvonja a szót Demjéntől. A közönség tombol és dobog! A fölhábo- rodás az ablakokat rezegted Érzékeny Lel­kek ezek itt. A hatalom egy intése is fáj. De jön egy higgadt szónok: Boross Zsígmond. Szépen és okosan beszél, de a közönség már izgatott. Szabó Lajos esperes iis megjelenik a szónok háta mögött és be­széde után szólam kezd. Ez a szónok ostorozó vihart engedett ki a szálján. Dörgött, viJlámlott, buzdított, lelke­sített, Olyan volt ez a pap, mint egy pró­féta. És aztán vége volt. Az emberek sietve iramlottak vé>gig a széles, vizes korzón. Min­denki a katolikus templom felé tartott, hogy az ott félhétkor kezdődő templomi hangverseny nívós programjában gyönyörködjék. Az or­gonánál Riesey György hírneves zongora- művész ült. A most renovált, kellemes kis orgona valósággal ujjongott a keze alatt. Brahms, Haydn, Bossi hatalmas zenei alko­tásait szédületes technikával interpretálta. A vegyes kar, amelyben Munkács legszebb hölgyei vettek részt, szép, nehéz és klasszi­kus énekszámokat adtak elő Ostie István karnagy vezetésével. Az orgonát ilyenkor Ritli János orgonis­ta kezelte. Szép szólókat adtak elő Petrovay Jenőné és Viliéi! Ferenc. És a közönség? Hallgató nagy áhítattal, szent magábaszállással ült a padok során. A félhomályos templom valami nagy katakom­bához hasonlított, amelyben egy majd két­ezeréves világ szellemei pihennek ... Sokan talán nem is értették meg az orgona föl-föl- bugó hangjainak ódás zenéjét, de sebaj! Hat- száz lélek másfél órán át tökéletesen az Is­tené volt... * Nagyon tetszett, hogy a zsidók is ve­lünk ünnepeltek. A Csillag-szálló nagy ter­mében ott voltak ők is szép számmal. Eszük­be jutott a mi ezeréves, buvai-bajjal teli. de mindig dicsőséges együttélésünk. Ennek em­léke s a közös szomorúság Munkács s Ru­szinszkó magyarul érző zsidó polgárait is a mi táborunkba hozza. —rp Jí« rdkxuf fcísxöüiunÉk. fkoitv el öfixess f <ö>

Next

/
Oldalképek
Tartalom