Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-11 / 255. (998.) szám

■a

^erda, november ll.

panasz, sem követelés nem fogott. A párt mindig megtette a közalkalmazottak és nyugdíjasok érdekében azt, amit emberileg megtehetett és nyugodt lelkiismerettel. állíthatja, hogy ö volt az, aki ennek a szent missziónak a fontosságát legelőször felfogta és nemcsak ígért, hanem cselekdeft is- .Amíg

a párt elnöke. Szü'llő Géza a külföldön hadakozott azért, hogy a volt közalkalmazottak árvák és özvegyek nyugdíjhoz jussanak, addig a párt itt a belföldön küzdött a nyomorba taszítottak de,mi jogaiért, az igazságért és a megtagadott kenyérért.

Keresztény szocialista.

Ogyallán földet kapnak a ma* gyarok, de nem a kormánytól

Mi lesz Konkoly Thege Miklós, a világhírű csillagász nemzeti alapítványával? — A párisi jóvátétel! bizottság Magyarország javára döntött

Komárom, november 9. Ógyaiia községben fekszik Konkoly .Thege Miklósnak, az európai hírnevű csillagásznak egykori birtoka, kastélya, györnyörü parkkal és csillagvizsgáló intézete. A gyermektelen öregítr 1909-ben birtokát, mely közel -•000 holdat tett ki, csillagvizsgálóját cs kastélyát a

magyar államnak ajánlotta lel s a magyar kormány a nemes ajánlatot elfogadta. A csillagvizsgáló ezentúl a ,,M- kir. Konkoly-alapítvány u asztrofizikai ob szerve- '•tórium" címet viselte. Konkoly Miklós 191> ben meghalt, özvegye pedig pár évvel később követte öt s az ógyaiíai csillagvizsgálóba uj gazda került: Káván György dr., aki a legnagyobb cseh soviniszták egyike.

A magyar csillagászokat IOvasz dr. csaklir.mar elüldözte a határon túlra és a telepnek korlátlan ura maradt. A hasznosat a kellemessel párosítva, mozit rendezett be az ősi Konkoly kastélyban s a gyönyörű park egy részében jövedelmező konyhakertet.

Azonban ezekkel a demokratikus és polgári szórakozásokkal nemi elégedett meg Káván ur, haliam a Kőnk o 1 y - a 1 ap t i v árny földbirtokával is rendelkezni kezdett. Ezt a földbirtokot 1918 október 4-én kelt szerződés

értelmében a magyar kormány átengedte az Altruista Banknak parcellázás céljaira. Közben az államváltozás ennek keresztülvitelét megakasztotta. A mindenható Káván ur ekkor a földeket bérbe adogatta azoknak, akik előtte behódoltak. Nappal rendelkezett a bérletek felett, éjjel pedig csillagokat vizsgált- Ejiel-nappaí dolgozott.

A birtok felett való vita kerek 6 esztendeig tartott és Eeszty Béla, a bank megbízottija. az ügyet minden fórumon sürgette. \ égre az legjárva harminc magyar és cseh hatóságot, eljutott Parisba és a jóvátétel: bizottság elé cs

a jóvátétel! bizottság Magyarországnak Kéke meg a birtokot, mert a szerződése az áüamtordulat előtt kelt.

Ebben az ügyben egyébként Mcdvecky Lajos dr., pozsonyi ügyvéd, képviselő is sokat fáradozott. A birtok tehát a banké lett mely annak parcellázásával Eeszty Béla ógyallai földbirtokost bízta meg.

Káván urnák a csillaga eképpen letűnt Ógyallán, ahof mint politikai hatalmasság szerepelt. Nemzeti önérzete olyannyira felduzzadt, hogy például a nála látogatást tevő szlovák járási főnök bemutatkozó látogatását nem adta vissza.

A közel kétezer höld föld tehát most úgyalla szeg-énysorsti földmivesei közt kerül felosztásra. Káván ur bérlőinek a joga lejárt: ő természetesen, valamint MaErzs József dr.. aki principálisával versenyez a magyarok elleni gyűlöletben, megszűntek politikai tényezők lenni Ógyallán és leszálinak az uborkáiéról a polgáremberek sorába, hogy a csillagokat vizsgálják. Eleinte rugkapállóz- tak az ellen, hogy a nagy hatalom kicsúszott a. kezükből, Káván ur például nem akarja kiadni a birtok térképét, de majd a bíróság megmagyarázza neki tévedését az enyéin- iied-övé •elvéről. Ezenkívül perek is indulnak meg az ógyallai soviniszta diktátor ellen.

I sgrv&i szenvedők

'7

yj Knyeüen biztos védelmet nyújt a Iáeyék,

v bérc. comb ér, köldöksérvnél a ml tökéletese síiéit nik'útiéüíüü sérvkötőnk, mely éjjel 1s ti hordható .Mmdenfále bandázs operáció lj, után, !ózó ha-:, gyomor- és anyaméhsfllye- y- dérnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Pia- ne!) nahát- és mellrnelögltő

% Mm" Ritemáz 3raflslava, mm. 51.

» , ''

V* i

■/ Árjegyzék ingyen

K A vidéki Jelek méz aznap eUntéztetuck

Í

'Zr’otrjtz t ?;• jTj vtatcHDi

Gömör és Póprád a nemzeti párt zászlaja alatt

„A magyar sraemseti párt a magyar egység első stációja" — A rima- szombati, losonci és fiiSeki aépgyiiiések óriási sikere — Szent-Ivány, Törköly, Blanár, Tarján, Maiéter és Nagy Sándor beszédei

A Magyar Nemzeti Párt fényes ?ikerü rimaszombati gyűlése

Rimaszombat, november 10.

A Magyar Nemzeti Párt Országos Választási irodája közli: Vasárnap délelőtt 11 órakor a szokottnál is impozáns abb és lelkesedésben utolérhetetlen sikerű gyűlést rendezett Rimaszombatban a Magyar Nemzeti Párt. A gyűlésen közel 1000 választópolgár jelent meg, ott volt Rimaszombat város magyarságának minden rétege és ezenkívül a környékbeli községek magyar gazdái is. A gyűlés hangulata mindvégig méltóságteljes és meleglelkesedésii volt. A gyűlést Perec Samu nyugalmazott városi tanácsos nyitotta meg, aki megnyitójában kijelentette, hogy mint volt 48-as függetlenségi érzelmű magyar ember a magyar nemzeti pártban látja a nemzeti demokrácia megtestesülését. A nemzeti egység eszméje magneíikus erővel bír, amelynek össze kell kovácsolnia mindenkit, aki magát magyarnak tartjaLelkes taps fogadta a lendületes elnöki megnyitót, mely után Blanár Béla dr- emelkedett szólásra és tolmácsolta a kerület keleti részének üdvözletét. Meghatott hangon tesz hitvallást a miagyar nemzeti párt mellett. .Az üdvözlés meleg szavaival fordul a párt vezére, Szent-lyány József felé, aki elsőnek látta be azt, hogy ha a magyarság mint egység nem lép fel, akkor el kell pusztulnia.

A magyarság mint nemzeti kisebbség még nem helyezkedett el ebben az államban

s ennek oka abban rejlik, hogy ez a nemzet a múltban államalkotó volt s e jellegéhez képest szervezkedése a foglalkozások szerint tagozódott. Ez a felfogás átszármazott az utódállamok magyarságára is s ennek következménye az, hogy az eddigi szervezkedésünk csak tagolta, csak osztotta a magyarságot s hogy eddig léteztünk, mini keresztények, zsidók, gazdák, iparosok, kereskedők, értelmiség és munkások de mint magyarok pártot eddig nem alkottunk.

Ennek a helyzetnek tulajdonítható az, hogy voltak és vannak közöttünk, akik megfeledkeztek arról, hogy nekik szabad magukat magyarnak is vallani. Ez az erkölcsi depresszió alkotja legnagyob veszedelmét annak, hogy mi felekezetek és foglalkozások szerint: különültünk el. Ezzel szemben velünk mindig úgy járnak cl, mintha egységet alkotnánk, ügy bírálnak e! a nyelvhasználatnál, az iskolai kérdéseknél, a kulturális ügyeinknél s mi ez intézkedésekkel szemben az egységes erőt nem tudtuk eddig reprezentálni.

Nagyra becsüli a vallást, meri az tűrni és szenvedni megtanít, de a vallás nem egyesíthet mindnyájunkat.

A magyar nemzeti párt emeli a magyarság öntudatát s ezzel jár az az önbizalom, amely már erő és eredmény.

Viharos helyeslés fogadta Kassa város volt polgármesterének szavait. Ezután Törköly József dr. szólalt fel és költői képekben gazdag beszédet mondott.

— Ebben a Bánatországban a magyarság sorsa olyan, hogy a halálharang kong a nemzeti lét fölött. Mi, akik magyarnak születtünk, azok vagyunk és azok akarunk maradni ,nem nézhetjük tétlenül a végveszélyt és a pusztulást. E válságos órákban az egyetlen fegyverünk a magyar egység.

—- A magyarság a teljes elszegényedés felé halad, a művelődés utján is korlátozva vagyunk és nem örvendezhetünk a nemzeti élet szabadságának. Ezért kell összefognia minden magyarnak és ezért kell a magyar egység első stációjaként tekinteni a magyar nemzeti pártot, amely csoportosítani akar mindenkit, aki előtt szent a 'magyar jövő- Könnyelműség lenne, ha ma azon kezdenénk vizsgálódni, hogy ki milyen hit szerint imádja istenéi Nekünk erre nincs erőnk, mert minden erőnket a nemzeti önvédelem szolgálatába kell állítani.

Ha a magyarság leszegényedik, ha letaszítják az cnvbermüvelődcs útjáról, ha kioperálják belőle a nemzeti öntudatot, akkor a magyar nem lesz többé ember, de paria, amely nem tud többé visszaemlékezni a dicső múltra. hangtalanul tűri a keserve* jelent és meg sem álmodhatja a jobb jövőt. Visszautasítja azokat a vádakat, hogy a magyar nemzeti párt nem küzd Szlovenszko autonómiájáért.

—- Az autonómiával szemben csak egyetlen követelésünk van, ez az, hogy az autonómia a nemzeti egyenjogúság égisze alatt valósuljon meg.

A kortes-küzdelem beledobta a közvéleménybe azt a csóvát is,- hogy a magyar nemzeti párt az egyház és állam elválasztásáért küzd. Kijelentette, hogy

bennünket egyházpolitikai kérdésekben is elsősorban magyar szempont vezérel. Ma, amikor az összes bevett egyházak a magyarlakta területeken a magyarság védőbástyái, nem képzelhető az, hogy

mi ezeket a bástyákat leromboljuk, hogy a magyar igazság hirdetőinek, a magyar papoknak koldusbotot nyomjunk a kezükbe. A magyar kisgazdapárt 1922. évi országos pártnapi jegyzőkönyvével igazolja, hogy ez a párt az állam és egyház eddigi viszonyának fentartása mellett foglalt állást Nagyhatású beszédét Széchényinek egyik idézetével végezte be, kijelenti azt, hogy ha a magyar a magyart gyűlölni fogja, akkor a végünk sem lesz dicsteljes.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tarján Ödön dr. bírálta a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját. Kijelentette, hogy

a pártnak programja oly helyzetet' akar teremteni, hogy a becsületes munka mindenkinek becsületes megélhetést biztosítson.

Ennek előföltételeként elsősorban munkaalkalmakról kell gondoskodni, azonban a munkaalkalomnak is csak akikor van értéke, ha a munka gyümölcsét is biztosítja. Ez attól függ, mennyi áldozatot kíván tőlünk az állam. Évek óta követelünk oly külpolitikát, amely piacokat biztosit nekünk és ostorozzuk azt a gazdasági politikát, amelyet hét éven át feldicsértek, de amely a teljes pusztuláshoz vezet. Költségvetési és zárszámadási adatokkal bizonyítja be, hogy az állam természetes gazdagságát mint pocsékolják és hogy mily drágán kormányoznak. A képviselőházi költségvetés referense kijelentette, hogy 1-50 ezerrel több tisztviselő van, mint amennyire szükség lenne.

Szól arról, hogy 30 milliárd belföldi tartozás mellett eddig ismeretlen nagy számú külföldi tartozások vannak, mert a csehszlovák államalkotók semmit sem kaptak ingyen, de mindent meg kell fizetniük a mi pénzünkből. Kimutatja azt, hogy minden évben több adót szednek be, mint amennyit előírnak és hogy a jövőre nézve is az .adók emelése várható- A esendőrség 6° százaléka Szlovenszko- bán van, a beíiigy 37 ezer tisztviselőjéből 20 ezret tart e! Szíovenszkó, ezzel szemben az állami szállításoknak csak 4.4 százaléka jut ránk és a nemzeti jövedelmünk program szerint átszivárog a történelmi országokba.

Ezután rátért a zsidópárt kérdésére és felolvassa Reisz Gyula dr.-nak, e párt listavezetőjének programbeszédét. Ennél ostobább és frivólabb programot még nem hallott. Reisz beismeri, hogy az illetőség és a lioencek körül bajai vannak a zsidóságnak és ebből azt a következtetést vonja le, hogy a zsidóságnak semlegesnek kell maradnia a nemzeti küzdelemben. Mint zsidó ember megbotránkozik azon, hogy valaki ilyesmivel mer a zsidók elé lépni.

Ez nem más, mint a zsidó érdekek elárulása. A szóló elsősorban magyarnak vallja magát, mert a magyar kultúrán nevelkedett fel és mert nem tudja eldobni nemzetiségét, mint egy elhasznált kabátot— Fegyverünk az igazság cs a becsületesség s emellett tartsunk ki.

Szavait osztatlan nagy lelkesedéssel fogadta a gyűlés közönsége.

M a Lé t e r István dr. Eperjes üdvözletét tolmácsolta. A köztársaság elnöke ezt mondotta a minap egy küldöttségnek: „Mi demokratikus köztársaság vagyunk. 1 essék küzdeni, mindenkinek annyi joga, amennyit kiverekszik magának". Nos, mi ki akarjuk verekedni a jogunkat, mi tudjuk, hogy a mi .számunkra ebben n köztársaságban az elet íuiin táncterein és amikor ebbe a küzdelembe megyünk,

nem kell attól megriadnunk, hogy kevesen vagyunk, mert hiszen a kisebbségek országában élünk.

— Szemünkre vetik, hogy neon vagyunk lojálisak. Se koncokkal, se fenyegetésekkel nem lehet hazaszeretetei teremteni.

Az uj anyánknak magához kellene édesgetni bennünket, hogy el tudja felejtetni a régi jó anyát. Az uj anyánk azonban nem igy tesz— A magyar még az ingét Is leveti, ha valaki jó hozzá, de a bizalmat és szeretetet csak bizalommal és szeretettel lehet kiváltani. A mi kis küzdelmünk az őslakosság küzdelmévé fog kifejlődni.

Egy uj világpolitikai helyzet előtt állunk. Ami volt, úgy, ahogy volt, vissza nem jön többé. A nemzetek kiküzdöttók önállóságukat és valami ki fog alakulni, hogy a nemzetek boldogaknak is érezhessék magukat. Hogy mi lesz ez a valami, azt még senki sem tudja, de hogy ebben a magyarság is elhelyezkedhessek, ahhoz szükséges az, hogy egy táborban álljon és ne tagozódjék szét.

Maiéter lelkes ünneplése után Törköly József dr. állott fel ismét szólásra és ismertette a németekkel kötött szövetség előnyeit.

Ezután Varecha József, az autonóm független munkáspárt nevében tolmácsolta a munkások üdvözletét s kifejtette, hogy a centralizmus ellen a munkásságnak is az autonómia alapjára kell helyezkednie és ezért együtt kell haladnia a magyar nemzeti párttalVarecha beszéde közben lépett be a terembe Szent-Ivány József, a párt vezére, aki autón érkezett a füJeki népgyülésről. Percekig tartó tomboló taps és éljenzés üdvözölte a fáradhatatlan vezért.

Szent-Ivány visszapillantást vetett közéleti munkájára és azokra az akciókra, amelyekkel a magyar faj fenmaradását célozta. Ezeknek az akcióknak nagy része Rimaszombatban indult ki.

1920-ban osztályérdek szerint kellett csoportosulnia a magyarságnak, mert az osztályharc alapján álló pártok voltak az erősek. De a magyar gazdák osztályszervez- kedése nem irányult senki ellen azért szervezkedtek, hogy mindenkinek fehér puha kenyeret adhassanak. Mig 1920-ban volt talán különbség a magyar és magyar között, a kormány ténykedése hat esztendő alatt elsi- simitotta a különbséget, mert a gondokban és nyomorúságokban egybekapcsolta a magyarokat. A keresztényszociaiLista párttal a testvériséget meg akarta tartani. Két hónap előtt megállapodott velük a közös listában és ezt a megállapodást ö be is tartotta. Ezelőtt három héttel a kérész tény szocialista párt a megállapodást felborította. Nem akar kemény nyilakozatot tenni, mégis felelőssége tudatában kijelenti, hogy aki másképp állítja be a helyzetet, az hazudik és rágalmaz. Sajnálja, hogy a keresztényszociafistákkal együtt nem mehet, de ez nem akadályozhatja a további munkát. Megcsinálta a kapcsolatot a németekkel,

mert nem lehet más feladatunk, mint szövetségeseket keresni. Követel? Szlo- venszkó autonómiáját. — Nem akarunk egy jottát sem elvenni a szlovákoktól — mondja — de nem akarunk egy jottát sem engedni a jogainkból.

A keresztényszocialista pártot nem fogja és nem akarja támadni, mert nem akarja elzárni annak lehetőségét, hogy egyszer mégis összejöjjünk. A kéresztényszociaksta párt választási felelőtlen ágensei azt hiresztelik, hogy a nemzeti párt vallásellenes és ő a zsidók járszalagjára van fűzve. Kijelenti, hogy a nemzeti program sohasem lehet vallásellenes. Amely nemzet elárulja az Istenét, az nem való az életre.

A szlovenszkói őslakosság ellen a nemzeti és a felekezetnélkíili oldalról folyik a támadás.

Mi csak úgy, mint a tisztességes magyar zsidók, azt az álláspontot foglaljuk el, hogy minden feíekezetnélkiillséget üldözőbe veszünk.

— Azért kellett megböviteni a pár {kereteket, mert nekünk nincs jogunk ahhoz, hogy tagozódjunk.

Ma nem lehet keresztény és liberális csoportosulás, nem lehet világnézeti alapon organizálÓdni, ma mindenkinek az a kívánsága, hogy mi magyarok legyünk egyek, meri ha igy teszünk, akkor szomorú lesz reánk nézve a vég.

Politikai programját igy foglalja össze: nitigbuktatni a kormányt és a koalíciót, mely a magyarság és a németség minden részét hat esztendő alatt megnyomorította.

óriási lelkesedés viharzott föl Szeul- lvány beszéde nyomán és hosszú ideig ünnepelték a magyarság vezérét.

Utolsó szónokként Molnár Jenő beszélt a radikális és független munkáspárt nevében- A szociáldemokratáik és a kommunisták elárulták a munkásságot. Aki magyar volt, azt kirúgták a parlamentből. A imm-