Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-10 / 254. (997.) szám

«* Kedd, november 10. ',. ‘áWHimk Élet Manci kinímaradi Az aszfalt szülte meg öt, egy esős, szürke este. Ott élt a repedt diszü, rozzantlépcsős ferencvárosi házak között, ahol esténként tarka- sálu halál leselkedik. Mint kék ibolya hatalmas, barna harasztok között: nőtt fel Manci a pesti dzsungel útvesztőiében. Néha az apját is látta. Szombateste dülöngözött haza s Manci tudta,, hogy ezt a dülöngözést bornak hívják. Maga járt az apjáért nagyobb korában s karmagörbitve vicsorgott a kajánkedvü legényekre. Apja nyeke­regve vigyorgott. De hazafelé ezt mondogatta: — Agyonütlek, te ringyó! . . . így aztán, mikor már egy Haller-utcai mozi jegyszedőségét nagy kedvvel űzte télen át, meg­vált az otthoni szurtos ágytól s piros kalapot vá­sárolt meg lakkfélcipőt. A fiuk nagyon kedvesek voltak hozzá. Kezdő jogászgyerekekkel, kereske­delmis iákkal üldögélt egy harmadrangú kávékáz tükre alatt. A haja, régi barna haja, mindinkább szőkévé magasztosult s hovatovább több arcpiro­sítót kér egy kis droguista barátjától. Szép lány volt akkor és virágzott. A körúton májusi szellő fújt . . . Ezek nagyon szép hónapok voltak s Manci mind több fiúval ismerkedett meg. Sokat adott az illemre nagyon. Megkövetelte, hogy kezdetben jól, udvariasan bánjanak vele. Később rá-Táütött valamelyiknek a vállára: — Nagy kutya vagy, öregem! Ennek a fiúnak aztán megalapitódott a sze­rencséje. Nyáron át törzskara volt. A sarkon várták őt s diadallal cipelték a diákkávéházakba. Ismert már bankfiukat s hadnagyokat is. Két Ludovikás- növendék is igen csapta neki a szelet. A cigány feléje hajolva húzott s Manci megvillantotta aranyfogát. Szép volt és kívánatos. Vasárnapon- kint Hüvösvöigybe rándultak ki, olykor felültek a visegrádi hajóra is. Az utcán nevetve köszön­tötték: — Szervusz, Manci! ő komolyan viszonozta: — Szervusz, öregem! Egy nyári fürdés után a Csillaghegyen kö­högni kezdett. Megsápadi és vért köpött. Meg­ijedt s ágyban maradt. Hazakéredzkedett, de az apja azt üzente neki a kocsmából: — Agyonütöm azt a ringyót! így hát Manci magára maradt. Unta magát. Levelet irt egy jópajtásáuak: „Beteg vagyok. Nézz meg. Manci.“ — A fiú eljött, cukrot hozott Egy ideig idegesen beszélt valamit s elment. Ma­cára rájött a kínlódó köhögés. Még egy fiú jött. Senki többé. Manci árvának tudta magát. Senki nem törő­dött vele, igy lassan elúszott az ezüstridikül, szép napernyő, lakkcipő s minden, ami a régi élet fénye volt. Este sokat, bánatosan zokogott. Csak egy utcai gázlámpa nézett be részvéttel. Mire először jutott az utcára: ősz suhant a fák között. Sápadtan ődöngött s vékony nyári ru­hájában olyan árván állt a régi kávéház előtt, hogy aznap este senki náia eihagyottabb Pesten nem volt. A fiuk, régi ismerősök, zajongva men­tek előtte. A kávéházból párás zaj csapott ki. A sarkon akkor fordult be régi barátja, a legjobb, a legmódosabb. Karján egy bundás, szőkehaju, lármáskacaju nő. Szorosan bújtak egy­máshoz. Boldogok voltak. Manci megingott. Aztán hirtelen vett bátor­sággal a fiú kabátjához kapott s mondta: — Bandi! A fiú rácsodálkozott. Összecsípte a szemét és letekintett Manci vékony cipőire. Aztán ig3r szólt: — Jóestéi kívánok! Hát már itt van? — A bundás nő durcásan húzta befelé a kávé­ház csapóajtaján a fiút. Belül vig. meleg, nevető esti zaj szűrődött ki s halkan duruzsolt a cigány muzsikája. Manci kintmaradt. Szombathy Viktor. November 13-án jelenik meg a Prágai Magyar Hírlap ezredik száma, amelyben megkezdjük Krúdy Gyula eredeti uj regényének: „A köl­tő és a !eányzó“-nak közlését. — (Lukács György nyilatkozott a kisebbségi kérdésről és a leszerelésről.) Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Lukács György teg­nap érkezett vissza az interparlamentáris unió washingtoni konferenciájáról s küldetéséről új­ságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — Ránk nézve szerintem két égetően fontos pro­bléma megoldásáról van szó. Az egyik a .kisebb­ségi kérdés, a másik a leszerelés kérdése. Beszé­deimben kifejtettem, hogy hiába vannak a kisebb­ségi jogok lefektetve a különböző szerződések­ben, ha az eljárási szabályok lehetetlenül rosz- szak. Ezeket az eljárási szabályokat kell oly mó­don megváltoztatni, hogy a népszövetség mellett a hágai nemzetközi bíróság is illetékes legyen a kisebbségi kérdésekben való döntésre. Ha ez meg nem történik, nem marad más bátra, mint hogy a kisebbségi és békeszerződéseiket revízió alá vegyék. — (Blaha Lujza állapota válságosra for­dult.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Blaha Lujza betegség-e ma mell­hártyagyulladáv,al komplikálódott, úgy hogy a nagyasszony állapota válságosra fordult. Öt órával siette el az öngQilkossáéát Egy pesti karrier szomorú vége. — Birinyi szerkesztő elsikkasztotta a lapjához kapóit óvadékokat és főbelőtte magát, mikor már közel volt a segítség — A P. M. H. tudósitójától — Budapest, november 9. Rövid rendőri jelentés közölte, hogy szombatra virradó éjjel a Rókus-kórház előtt agyonlőtte magát egy 28—30 év körüli u-riasan öltözött fiatalember, akinek a zse­bében egyetlen igazolóiratot találtak csak, amely szerint az öngyilkos: „Birinyi Lajos szerkesztő" volt. Birinyi Lajos tipikus pesti karriert futón be. Banktisztviselő volt ujságirói allűrökkel. Tavaly telefon-szaknévsort adott ki, amely­be azonban belebukott- Nemrégiben elhatá­rozta, hogy a német Magazin mintájára egy modern filmrevülapot alapit. „Sugólyuk"- nak hívták volna ezt az újságot, amelynek szerkesztőségét és kiadóhivatalát Birinyi meg is szervezte. Négy hivatalnokot szer­zett, akiktől mintegy 30 millió korona érté­kű kauciót vett fel. A lap első száma meg is jelent, de rövid életű volt, mert a nyomda megtagadta a hitelt. Birinyi pdig nem Tu­dott fizetni, mert közben már a kauciónak is nyakára hágott- Az alkalmazottak szoron­gatni kezdték, a szerencsétlen ember nem tudta a pénzt visszaszerezni és elkeseredé­sében főbelőtte magát. Alig került a hir a „Sugólyuk" szer­kesztőségébe, amelynek élére — természe­teszen csak ígéretekkel — Birinyi, Erdödy Elek irót állította, aki súlyos anyagi válsá­gok miatt hónapokkal ezelőtt szinten öngyil­kosságot követett el, megszólalt a telefon és egy nagy budapesti filmérdekeltség Birinyi után érdeklődött. Az igazgató beszélt és Bi- rinyit kérte a hallgatóhoz. Nem mondták meg néki, hogy a „szerkesztő ur“ már a törvényszéki hullaházban fekszik, de meg­kérdezték, hogy mit akar: — Át akarom venni tőle a lapot és haj­landó vagyok szanálni az egész vállalkozást — mondotta a vezérigazgató. A szerkesztőség és kiadóhivatal pórul­járt tagjai szomorúan állapították meg, hogy Birinyi öt órával siette el az öngyilkosságát és ha reggelig vár, megmenthette volna nem­csak a lapot, de életét is­A szerencsétlen embert fiatal felsége és másféléves kis fia gyászolják. A pazarlé szovjet Óriási ünnepi vacsorák Berlinben, Londonban, Párisban, Prágában az orosz forradalom emlékére — Az orosz nagykövetek propaganda fényűzése — 6—700 terítékes dinerek — (Tömeges elbocsátások a Borzsavöigyi vasútnál.) Beregszászi tudósítónk írja: A Borzsa- völgyi gazdasági vasút beregszászi állomásának körülbelül hatvan magyar alkalmazottját és leg­alább negyven tisztviselőjét bocsátották el. Az elbocsátott tisztviselők jogos igényeik megvédé­sére bírósághoz fordultak, mire megindították el­lenük az illetőségi hajszát. Az elbocsátásoknak az a világos tendenciája, hogy a magyar tisztviselők helyére csehországi tisztviselőket akarnak he­lyezni. — (A premontrei rend újabb gyásza.) Pécsről érkezett a megrendítő Ilire annak, hogy Vass Keresztély Miklós premontrei kanonok, fogúim, tanár, 46 éves korában vá­ratlanul szivszélhüdésben elhunyt. A meg­boldogult 14 éven át működött Kassán, ahol a magyar társadalomnak markáns alakja volt, tanítványai pedig a rajongásig szeret­ték: a magyar történelem professzora volt. A viszonyok változásával a pécsi ka­tonai főreáliskolához került, ahol helyettes igazgatói minőségében folytatta magyar leikéből áradó kuiturhivatását. — (Eljegyzés.) Nyitráról irjálc: Vagyon Man­cikát — Vagyon Moskó helybeli téglagyáros bá­jos leányát — eljegyezte Lőrinczy Sándor dr., a kolozsvári állam; kórház vezető főorvosa. Va­gyon Manci közkedvelt tagja a nyitrai társasá­goknak. Az eljegyzés hírére a család nagyszámú tisztelői őszinte szerenesekivánataikat fejezték ki. A menyasszony leendő eltávozásával a nyitrai társaságok egyik legkedveltebb tagjukat ve­szítik ci. 3415. — (Halálos autóelgázolás Prágában.) Tegnap reggel a vinohrodyi kórház előtt Ne- rád sofför elgázolta Buzsek Rózsika egyéves kisleányt, aki anyjával egy villanyos elöl akart kitérni. A gyermeket beszállították a kórházba, ahol nemsokára meghalt. A sof- fört őrizetbe helyezték. nmi11 1111111 ni ■niaraw — (Lelkészváltozás Tompa Mihájy bejei parókiáján.) Rimaszombati tudósitónk Je­lenti: A gömörmegyei református egyház fő­jegyzője, Zajdó László zsipi lelkész novem­ber 1-én iktatta be lelkészt hivatalába a nyu­galomba vonult bejei református lelkész he­lyébe Budapestről megválasztott Kardos La­jost. A fiatal papot Beje, Oldalfala, Zsór, Oírokocs, Lőkösháza református hívei üdvö­zölték s a beiktató istentiszteleten a környék intelligenciája is résztvett- Megjelent Szent- Ivány J. családjával, Tornallyay Z. egliáz- niegyei gondnok is, s beiktatás után pedig a Szent-Ivány kastélyban bankett volt. Tompa Mihály porokiájának uj gazdája tiszteletére. — (A Kaiser—Lászlófly-ügy.) A Magyar Új­ság szombati számában megjelent fenti vonatko­zású cikkre vonatkozólag Pozsonyból közlik ve­lünk, hogy a cikk téves információ alapján irta Lászlóffyról, hogy a pozsonyi járásbíróság 1000 K pénzbüntetésre Ítélte, mert Kaiserről egy alkalom­mal azt állította, hogy a közalkalmazottak egye­sületében visszaélést követett el. Kaiser uem emiatt indított pert Lászlóffy ellen — habár ez tanukkal tudta volna bizonyítani állítását. —, ha­nem mert Lászlóffy egy másik alkalommal gaz­embernek neveze Kaisert. A bíróság Lászlóffyt emiatt — a tanuk kihallgatásának mellőzésével — 1000 korona pénzbüntetéssel sújtotta, de az Ítélet végrehajtását egy évre felfüggesztette. — (Uj ügyvéd) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Siuger Arthur dr. november 3-án a pozsonyi Ítélőtábla vizsgáztató bizottsága előtt sikeresen letette az egységes birói- ügyvédi vizsgát. — (Agyonrugta az ökör.) Pelsőci tudósítónk Írja: Pásztor Ferenc harmincéves pelsőci gazda tegnap délután a mezőn szántott. Szántás közben az egyik ökör oly szerencsétlenül rúgta gyom­ron, hogy eszméletlenül esett össze. Rövid, de kínos szenvedés után meghalt. MattSmó o i-éizjfoiű/ip 4 Felhős, dérre hajló, fokozatos lehűlés, nyugati szél. — (Egy kis gyermek szerencsés végű bal­esete.) Besztercebányai tudósítónk írja: Tegnap Zólyomlipcse községben Bruhács Lajos szabó­mester hatéves kislánya egy mély kútba esett. Mracskó János haranggyáros érte ugrott és a kislányt, kinek ijedtségen kívül egyéb baja nem esett, kimentette a kutból. — (Félmillió koronát meghaladó nyom­tatvány a ruszinszkól választásokhoz.) Tu­dósítónk jelenti Ungvárról: Ruszinszkóban 3,300.000 szenátusi és 4,700.000 képviselőházi szavazólapot nyomattak, félmillió koronát meghaladó költséggel. — (Boldog Amerika.) Washingtonból je­lentik: A reprezentáns kamara költségvetési bizottsága ajánlotta, hogy az amerikai adó­kat évi 300 millió dollárral csökkentsék le, mert az államnak nincs szüksége akkora összegekre, mint amennyit a mostani adó­kulcs jövedelmez. — (Ágoston Péter felesége Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nemrég elhunyt Ágoston Péter dr. volt belüryi népbiztos, felesége, aki férjét az emigrációba követte és betegségében önfel- áldozóan ápolta, tegnap Budapestre érkezett. Ágostonná egy nagy magánvállalatnál ka­pott hivatalnoknői állást — (Meg akarták ölni az apjukat, mert megházasodott.) Munkácsi tudósitónk je­lenti: W. munkácsi polgár 63 esztendős em­ber létére, „az öreg ember nem'* vén ember" elve alapján újból megházasodott, még pe­dig egy 23 éves fiatal menyecskét vezetett az oltárhoz. W. fiai félve attól, hogy az öreg a fiatal feleséggel elkölti a vagyont, amelyre eddig őt tartottak számot, felszólí­tották apjukat, hogy váljon el fiatal felesé­gétől, vagy megölik. W. nem ijedt meg fial fenyegetésétől, a menyecskével boldogan él tovább, fiai ellen pedig bűnvádi feljelentést tett életveszélyes fenyegetés címén. — (A Dobránszky-tánciskola müsoresíje Rimaszombatban.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szombaton tartotta meg a Dobránszky tánciskola zsúfolt ház előtt műsoros tánc­estjét a rimaszombati Tátra szálló emeleti dísztermében. Rendkívül ügyes táncaikkal különösen feltűntek: Molnár Ancsi (Magyar szóló), Drucker Sári és Szabó Erzsiké (Piero és Pierette), Bőd Jolán, Csontos Ida, Márton Gabriella, Szepesházy Jolán (Ballet), Major Jolán, Komlóssy Endre, Túrós János, Antóny Böske, Szőllőssy Margit, Diezky Margit, Ko- máromz Ilona,*Perényi Ada, Ruprich Teréz, Pásztory Ilona, Rainer Erzsébet, Tepper Edit, Turek Piroska, Bárdos Sári, Durda Margit, Nagy Jolán, Végh Margit, Molnár Er­zsébet, Zajdó Margit (Ballet), és zajos tapso­kat kapott Dobránszky Béla, mint önálló elő­adó, valamint Dobránszky Juliskával együtt ellejtett spanyoltáncáért. — (Még a szellőtől is félnek.) Ruszin­szkói szerkesztőségünk jelenti: Nagy kon­sternációt okozott a kormányzóságon az a hir, hogy Giro Kikuts, a prágai japán kö­vet, Tani Kané Ko követségi titkár kíséreté­ben tegnap este Ungvárra érkezett. A kor­mányzóság hivatalos sajtóorgánuma ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy a diplomaták „állítólag tanulmányi kirándulás" céljából jöttek Ruszinszkóba. Ez pedig igen kelle­metlen a prágai kormánynak, amely nem szereti, ha külföldiek Ruszinszkó belviszo- nyaiba a kormányzóság és annak informáto­rai megkerülésével néznek bele és azokat tanulmányozzák, mert rendesen a féltve ta­kargatott valódi állapotokat tárják jelentéseikben a külföld elé. A lap megjegyzi, hogy éppen igy járt a prágai kormány a po­zsonyi angol konzullal is, aki „kifejezetten irredenta politikát szolgált". Más szóval az angol konzul is a valóságnak megfelelő ké­pet tárta Ruszinszkó belviszonyairól a kül­föld, elsősorban az angol hivatalos világ elé s ezért meg is kellett lakolnia. mert a lap szerint a konzult „Benes külügyminiszter in­tervenciójára rusziuszkói kiruccanása miatt visszahívta annak idején az angol külügymi­niszter". Igen nagy szegénységi bizonyít­vány ez a prágai kormány számára. Régen rossz már annak a kormánynak, amely a vezetése alatt álló államban nem mer kül­földi diplomatákat szabadjára engedni, mert attól kel! félnie, hogy azok a valóságot meg­látva, dezavuálják a kormányt mindazzal szemben, amit a külügyminiszter a külföld előtt állít. A fentemlitett kormánylap cikke végén figyelmeztetésül meg is jegyzi, hogy: „Nem ártana utána nézni, hogy a japán kö­vet ur miféle „tanulmányutat" végez Rusziu- szkóban". Szóval: cseh gyarmattartóék még a szellőtől is félnek.,. szlovák követ szintén jelen voltak a fogad­tatáson. London, november 9. Az orosz követ­ségen szombaton óriási fogadtatás volt, melyen körülbelül 500 vendég vett részt, köztük a diplomáciai testület csaknem vala­mennyi tagja. A Daily Héráid és a Daily News rámutatnak arra, hogy a kormány egyetlen tagja sem vett részt a fogadtatáson, sőt a külügyi hivatal egyetlen tisztviselője sem. Páris, november 9. A francia főváros­ban valósággal esemény számba megy az a fogadtatás, amelyet az uj orosz nagykövet rendezett. Fényben és pompában ez a fogad­tatás fölülmúlja a szokásos diplomáciai fogad­tatásokat. De Monz-ie miniszter nagy be­szédet mondott, melyre Rakovszkij követ válaszolt s a pohárköszöntők csak nem akartak megszűnni. Az előkelő társaságban részt vett Franciaország szellemi életének számos képviselője is, akik mind a legna­gyobb elragadtatás hangján beszéltei a pa­zar és fényűző estélyről. A lapok szerbit körülbelül 1 millió frank­ra becsülhetők az estély megrendezé­sének költségei. Prága, november 9. Az orosz szovjet- ügyvivő Zsizsková ulicaii villájában az orosz szovjeíforradalom nyolcadik évfordu­lója alkalmából estélyt adott, amelyen a cseh közélet számos előkelősége vett részt. * 1000 Berlin, november 9. Az orosz szovjet­forradalom nyolcadik évfordulója alkalmá­val a berlini szovjet nagykövetség óriási arányú diplomáciai estélyt rendezett, mely méreteiben felülmúl minden ilyesfajta ünnep­séget. Körülbelül 700 embert hívtak meg s az előkelő, frakkokba öltözött vendégeket kitűnő francia konyha remekeivel vendégelték meg. A diner húsz fogásból állott, a legfino­mabb borok és pezsgők kifogyhatatlan mennyiségben szerepeltek s az estélynek sokkal inkább volt olyan színezete, mintha régi szabású monarchia rendezte volna, mint a kommunista ala­pon álló népköztársaság diplomáciai képviselője. Az exkluzív banketten megjelent a Német­országban időző Csicserin külügyi népbiz­tos is, továbbá Semaske híres orosz tanár, valamint a berlini szovjetelőkelőségek mindegyike. Német részről ott volt Luther kancellár, Stresemann külügyminiszter és felesége, a porosz miniszterelnök, Seeckt tábornok, a német hadsereg parancsnoka, aki kedélyesen tárgyalt az altábornagyi rangban lévő uj berlini orosz attaséval, Brockdorff-Rantzau gróf, moszkvai német követ és a tudományos, művészi, politikai meg katonai világ számos előkelősége, D’Abernon angol nagykövet, Conte de Bosdari olasz nagykövet, Krofta dr. cseh-

Next

/
Oldalképek
Tartalom