Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-10 / 254. (997.) szám
ftp Kedd, november A DuöüihsU országos SiédienijHinnep Zuhogó esőben ünnepelték a legnagyobb magyar fellépésének százados évfordulóját — 80 koszorú borította a Széchényi-szobrot amikbe se a neuraszténiás kéjenc, se a házmesterek a nézőtéren nem jutnak a pénzükhöz, s a színpadon fellobog valami, ami már nem Erotika és Üzlet, hanem Földszel- lenn — ahogy egy kevésig szkeptikus időben mondták volna. De megmaradhatunk amellett is, hogy a színpad tele van erotikával. Minden mozdulat összefolyik egy nyugtalan kérdésbe és kinálkozásba. Másfélóra- hosszat, egy zenére, amiben a nagydobos a primhegedüs, pillanatnyi szünet nélkül, néha megszinezve valami száraz, udvarias és naiv humorral — (ilyen a fekete soiotáncos kü- lönszáma, aki halálos csöndben, zene nélkül, tíz perc alatt elődzsiggeli az életét — egy balladát dzsiggel elő, tragédiákat, kis vicceket, banalitásokat, nincs az a szavalő- müvész, akii többet tudna a dobogóról a szájával mondani, mint ez a néma, fekete ember a talpaival) — másfélórahosszat tart ez az erotikus kereslet és kínálat A revü utolsó jelenetét, ha fehér emberek csinálnák, föltétlenül lebunkózná még Parisban is a rendőrség. De feketében valahogy idegenebb, elvonatkozottabb, őszintébb az egész és nincs mellékize. Két vélemény lehetséges a néger revü- röb ami bizonyára be fogja szaladni Európát és nyugtalanítani fogja mindenfelé a fehér embereket, ahogy itt nyugtalanítja. (Mert most az egyszer tényleg nyugtalan Párás, — két hete nem lehet az óriási színházban helyet kapni.) Az egyik vélemény az, hogy Ízlésben tudásban, zenében, mozdulatokban, testekben és fantáziában a néger revü mellett az összes fehér revük bepakkolhatnak. A másik az, hogy ez a néger revü végeredményében egy illetlen disznóság, amit ravasz fehér emberek találtak ki együgyü fehér emberek nyugtalanitására. Mert, bocsánatot kérek, igy is napokig fejfájással járkál utána az ember. (m. s.) Legfelsőbb közigazgatási bírósági döntések adóügyekben III. osztályú kereseti adó. Az 1916. évi XXXIII. te. negyedik paragrafusával felemelt harmadosztályú kereseti adó teljes összegében alá van vetve a haöipótléknak. (9825—25. sz. döntvény-) Boradó. Boradó ügyekben az 533—19- számú törvény szerint Szlovensz'kón a ve- zérpénzügyigazgatóság az utolsó fórum (12262—25. sz. döntvény.) Jövedelmi adó- Az 1920. évi 198. számú törvény tizenhatodik paragrafusának rendelkezése nem érintette az 1909. évi X. te. 57. paragrafusának az igazolási kérelemre vonatkozó intézkedését. Pénzátvétel megerősítése. Ha az ügyvéd a kereskedelmi bank képviseletében kereskedelmi levél alakjában pénzátvételt erősít meg, ugy ez a megerősítés illetékmentes, kereskedelmi levél ómén. Yáltóilleték. A pénzügyigazgatóság az elégtelenül bélyegzett váltóból azonnal előírhatja a megröviditett illetéket annak a személynek a terhére, aki — az illetékmegrövi- ditést nem jelentvén be kellőképpen — a váltót megóvatolta; a pénzügyi hatóság a megröviditett illetéket nem köteles előbb a kibocsátásra vagy elfogadásra kivetni (10399—25- sz. döntvény-) Az ügy elintézettsége. Az alsóbbfoku hatóság határozatának semmiségére nem lehet hivatkozni csak a legfelsőbb bírósághoz beadott panaszban, legfeljebb ha oly semmiségről van szó. amelyet a panaszolt hatóságnak hivatalból kellett észlelnie. (8182—25. sz. döntvény.) Megszökött egy rablógyilkos a mikolskai fegyházból Prága, november 9. A csehországi mikolskai fegyházból e napokban három fe- gyenc megszökött. Az esti vizsgálatnál észrevették az őrök a három fegyenc Irányát és azonnal megkezdték üldözésüket- Kettőt sikerült közülök elfogni, a harmadik azonban nyomtalanul eltűnt- Ez a harmadik volt Nedoma többszörös rablógyilkos,aki már hosszabb ideje készült a szökésre. A mikolskai fegyhiázban fiatalabb fe- gycncek vannak, közöttük közveszélyes gyilkosok és rablók és ezeknek vezetője volt Nedoma, akit rabló-gyilkosságért 15 évi Egyházra ítéltek. Fogságának egész ideje alatt állandóan szökési tervekkel foglalkozott és réme volt az egész Egyháznak. Néhány héttel ezelőtt meg akarta ölni az egyik fogházért, hogy inegkeritse a fogház ajtajának kulcsát és megszökhessen- Ez a merénylete azonban nem sikerült s tovább kovácsolta terveit, inig végre a napokban megszökhetett. A csendőrség és a rendőrség keresi most a rablógyilkost. Budapest, november 9. Budapesti szerkesztőségünk telei onjelen- lékét méltóképpen övezte körül a kegyelet zados évfordulóját ünnepelte meg tegnap a magyar nemzet. A legnagyobb magyar emlékét méltóképpen övezte körül a kegyelet jeleivel szivben és ünneplésben az egész magyar társadalom. Jóllehet az idő nem kedvezett, egész délelőtt zuhogott az eső, mégis az ország minden részéről ezer számban sorakozott fel a köznöség az Országház-téren és a legnagyobb magyar szobránál. A főváros utcái lobogódiszt öltöttek az ünnepélyes alkalomra. Az ünnep délelőtt kilenc órakor kezdődött a különböző templomokban tartott ünnepi istentisztelettel- A Bazilikában a szertartást Csernoch János hercegprímás ponti- fikái ta, a kalvintéri református templomban Ravasz László püspök, a deáktéri luteránus templomban Raffay Sándor püspök tartott istentiszteletet. A templomokból az ünneplő-közönség példás rendben vonult fel az Országház-térre. elől 310 falu tarka népviseletes küldöttségével és az egyes városok és vármegyék disz- ruhás követeivel. A parlament lépcsőim a virágokkal és zászlókkal díszített szónoki emelvényen négy megafon volt felállítva, amely Léva, november 9. A magyar nemzeti párt diadalmas zászlóbontása tegnap történt meg Léván a városi színházban, a garamvölgyi magyarság nagy részvétele és lelkesedése mellett. A lévai zászlóbontáson a magyar egység; dokumentálására az országos keresztényszocialista párt küldöttségileg képviseltette magáitK m o s k ó Béla dr. lévai ügyvéd, szená- torjeiöLt állott szólásra elsőnek. Pörölycsapások gyanánt hangzanak higgadt, de súlyos szavai, melyekkel megállapítja, • hogy a magyarság nem kíván kegyet, sem privilégiumot, hanem csupán az alkotmánytörvényben j biztosított jogait követeli. Aki itt a magyar nyelvet a köznapi használatban eltiltja — amint az megtörtént — azt a bolondok házába kell csukáim. A nyelvrendelet kiadását sürgeti. Léván és vidékén, szín-magyar környéken a hivatalok nem a lakosság nyelvén adják ki rendeleteiket. Számos sérelmet sorol fel. Foglalkozik az át nem vett tisztviselők szomorú helyzetével. Nagy helyeslés mellett követeli valamennyi tisztviselőnek átvételét. Igazságos elbánást sürget a nyugdíjazások során. Az aránytalanságok megszüntetését kell keresztülvinni. Az adóreformot követeli cs az adókat csupán produktív befektetéseikre kell felhasználni. A lakáskérdés megoldása égető probléma még mindig. Felesleges épületeket emelnek több helyen, de a szegények részére lakásokat nem építenek. Megfelelő gazdasági politikát követel, hogy mindenki kenyérhez juthasson. A hadsereg létszámának csökkentése mellett szállt síkra, mert hiszen a köztársaság senkit sem akar megtámadni, de a köztársaságot sem fenyegeti veszedelem. Bátran szembe száll azokkal a híresztelésekkel, hogy a párt ellensége a földreformnak, helyes földbirtok reformot akar, hogy a földből élők hozzá juthassanak létük biztosításához. Azt kívánja, hogy akiktől a föld elvétetik, az kapja meg annak teljes kárpótlását, aki pedig megkapja, az ne legyen kénytelen többet fizetni ennél az összegnél- Idegenek csupán csak akkor kaphassanak földet, amikor a helybeli lakosság igénye kielégittetett. A magyar nemzeti párt célja minden magyarul érző embernek tömörítése. Itt minden magyarnak közös a sorsa, közös a szenvedése, egy közös pártba kell tehát olvadni minden magyarnak. A hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéd után Törköly József dr., a Magyar Nemzeti Párt országos elnöke mondotta cl általános figyelemmel hallgatott beszédét. messze hordta a szónok hangját és a sokezer főnyi közönség a tér legtávolabbi részén is kitünően hallhatta a beszédet. A Dunán cirkáló örliajó huszonegy ágyulövese jelezte az ünnepség megkezdését. A parlament előtti szónoki emelvényről Schandl Károly földművelésügyi államtitkár mondotta az ünnepi beszédet kegyeletes szavakkal emlékezvén meg a legnagyobb magyar halhatatlan érdemeiről. Majd az ünneplő közönség Széchenyi István gróf szobrához vonult és itt folyt le az ünnepség többi része. A szobor előtti téren megjelent Horthy Miklós kormányzó nejével, József, József Ferenc, és Albrecht főherceg feleségeikkel, Bethlen, Vass, Klebels- berg, Rakovszky, Csáky, Valkó. Búd és Mayer miniszterek és a tábornoki kar. A szo- bort talapzatán Pékár Gyula kultuszminisz- bort talapzatán Pékár Gyula kultuszminiszteri államtitkár mondotta az ünnepi beszédet, a főváros nevében pedig Sipőcz Jenő polgármester beszélt. Ezután a koszorúk elhelyezése következett- Az első koszorút Horthy Miklós kormányzó helyezte el. A különböző vidéki küldöttségek, kulturális és társadalmi egyesületek nyolcvannál több koszorúja borította el az ünnepség után a legnagyobb magyar ércalakját. — Nemzeti létünk megmentésére — mondotta többek közt — össze kell fogni minden magyarnak. Meg kell menteni gazdasági életünket, kultúránkat s m,g kell kapnunk nemzeti szabadságunkat. Az elszegé- j nyedés utján jár itt a magyarság, kultúrájának fejlődése is gátolva van. Amíg a nemzet válságos pillanatait éli, addig a magyarságnak minden más gondolatot félre kell tenni és csak a nemzeti kötelesség által adott parancsnak engedelmeskedni. A magyarság ma nem foglalkozhat száz esztendőkkel ezelőtt túlhaladt problémákkal, hanem csak a jelen követelményeivel. Szlovenszkó autonómiájának kivívása által gazdasági és nemzeti kultúránk is emelkedni fog, mert az autonómiának a nemzeti egyenjogosi- tás eszméjét kell szolgálnia. Ezután a Magyar Nemzeti Párt és a Ke- resztényszocialista Párt közötti viszonyról szól. A két párt célkitűzése között — hangsúlyozza — nincsen különbség, eltérés csupán csak az utak és módok között van. Szüllő Géza azt mondja, hogy ő elsősorban magyar, azután keresztény, mi pedig azt mondjuk, hogy elsősorban magyarok vagyunk, de nem teszünk hozzá többet. A nemzeti párt nem válogatja a magyarokat, hanem azt mondja, hogy minden magyarnak együtt van a helye. A kitörő tapsok.és éljenzés lecsillapulása után Tarján Ödön, vezérlőbizottsági tag, a magyar jogpárt volt elnöke mondotta el nagy érdeklődést keltő beszédét. Mint első közgazdasági szaktekintélyünk főiként Szlovenszkó züllött gazdaság: és pénzügyi viszonyaival foglalkozott. Rávilágított arra. hogy a koalíció politikája hová juttatta aiz állam gazdálkodást s mi lett Szlo- venszkóból a koalíciós politika alatt Alapos fejtegetéseit statisztikai adatokkal támasztotta alá. Megállapította, hogy a politikai hatalom érdekében feláldozták a gazdasági érdekeket. Az állami beruházások nagyobb része a történelmi országrészek javára esik, ami Szlovenszkó fokozatos elszegényedését jelenti, ehhez járul még Szlovenszkó nagyobb adózása. Csupán az építkezési segélyeknél egy inilliárddal kevesebbet juttattak Szloven- szkónak és Ruszinszkónak, mint Cschor- szágnak. A liitelkérdés itt nincs megoldva, pedig bét év alatt ezt is kiépíthették volna. Az állami költségvetésből megál- , lapítja, hogy a csendőrség 60 százaléka Szlovenszkóban van elhelyezve, valamint a hivatalnokok nagyobb része is, de iskola, az itt van kevesebb. A kormány által lanszilrozött hír az adő- loszáliitáisról nem vehető komolyan. Bőnek és alá veszi a vasúti tarifa politikáját, melynek megreformálását már évek óta sürgetik a Éimp' gazdasági érdekképvisektek. Szlovenszs bán a forgalom 60 százalékát helyiérdli vasutak bonyolítják le, minek káros háti! az árucikkek árának magasságában jut ka jezésre. A Magyar Nemzeti Párt küzdeni mindezen igazságtalanságok ellen. Egyed Aladár sajógömöri evan gélül lelkész költői lendületű beszédében a magy egységrí sürgette s a párt kulturális p? gramját vázolta. Révész Jónás garamszentgyörgyi fo gazda, a párt képviselőijelöltje Kossuth La; intelmével kezdi beszédét: Ne azt keressék, magyarok, ami elválasztja, hanem- azt, a. összehozza őket. A népéletből merített talá képei a magyar munkára és tömörülésre bút ditanak. Hangoztatja, hogy az uj párt a vezetésben megfelelő helyet ad a népnek és a munkásságnak isA sorsdöntő események komolyságálic: méltó lefolyású gyűlés lelkes hangulatba ért végetSebesülés a cirkuszban egy riasztólövéstől Különös baleset a Kludsky-cirkusz kassai előadásán. Kassa, november 9. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Kassán tartózkodó Klud- sky-cirkusz tegnap esti előadásán olyan különös baleset fordult elő, amely könnyen nagy pánikot s szerencsétlenséget okozhatott volna s csak a közönség nyugalmának; köszönhető, hogy súlyos katasztrófa nem történt. Az előadás utolsó mutatványaiként szerepeltek az idomított tigrisek és oroszlánok.. A vadak mindjárt a mutatvány kezdetén nyugtalankodtak s ezért a szelídítő riasztó- lövéseket adott le pisztolyából. Természetesen vaklövések voltak ezek, de a második lövés után az első sorokból éles jajkiáltás hallatszott s az egyik ott ülő férfi föl "górva helyéről vérző arcához kapott. A riasztó lövés egyik vaktöltése ugyanis a véletlen következtében Kvittner Károly, tőketerebesi cukorgyári tisztviselő fejét találta, akinek sebe erősen vérzett. A cirkusz előcsarnokában nyújtottak első segélyt a különös baleset sérültjének, majd a kórházba szállították. Az előadást ezután zavartalanul továbbfolytatták. Angol vasárnap Hogyan kontrakarrirozzák a kormány intézkedéseit egyes kis, túlbuzgó hivatali főnökök? Anglia érdeme, az emberséges, figyelmes és praktikus Angliáé, az angol vasárnap fogalma. Abból áll tudvalevőleg, hogy a hiva- talfőnökök minden esetben — kivételképpen csak a földolgozandó, sok restancia esetén nem — elengedik alkalmazottaiknak a szombat délutánt is. Családapák ilyenkor intézik el a privát ügyeiket és sok-sok irodalányka — sápadtak. kidolgozottak és életmohók — indul üzletbe, szabóhoz, hogy a szerényke garderó- beját fölfrissitse, vagy éppen szerelmes levelet cifrázzon puha szavakból, antik egész héten fölgyülemlettek a lelkében. Ez csak két hirtelen példa. Sok-sok más előnye, kedvessége van az elmaradt szombat délutánnak és mondhatni, a leghumánusabb és legszükségesebb intézkedések egyike. Csehszlovákiában 19-5. év júliusában lépett életbe az angol vasárnap szeptember 30-iki hatállyal. Hivatalnokok és hivatalnok- lányok ujjongós örömmel gondoltak az emberséges intézkedésre, de nem sokáig adatott meg az öröm nekik, mert bürokrata és túlbuzgó főnökeik már szeptember közepén saját intézkedéssel megvonták tőlük a szombat délutánt. A kormány, milsem tudva némely stré- bereskedö főnök eljárásáról, az október elején 'kiadott rendelettel meghosszabbította a szabad szombat délutánról szóló intézkedést, de erről az alkalmazottak mitsem tudtak, mert főnökeik nem igyekeztek értesíteni ökot. A humánus intézmény igy úgyszólván hanivábahalt és csak papíron vau meg. (n. ni.) „Jk nemzeti párt nem válogatja a magyarokat11 A magyar nemzeti párt zászlóbontása Léván — Kmoskó Béla, Törköly József* Tarján Ödön, Egyed Aladár és Révész Jónás nagyjelentőségű beszédei — Saját tudósítónktól —
