Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-08 / 253. (996.) szám
Vasárnap, november 8. AÜ Állami fával veszteseinek Ruszfnszkóban Négy koalíciós párt Hodzsáék huszti famanipulációja ellen — Kaminszkyt jégre tették Elkészült a magvar tiszt vise'őtörvény Budapest, november 7. (Budapesti szerkesztőségünk te! efon jelemé se.) A hivatalos iap mai száma közli a, kormánynak a tisztviselőd státusrendezésről szóló javaslatát A Javaslat szerint a tisztviselők közül csak a terjesen fölöslegeseket teszik B-csoportba, mig nyugdíjba csak a teljesen nyugdijképe- seket helyezik. Az uj fizetések maximuma 30 millió korona, minimuma pedig 1,250 ezer lesz. Az előléptetések szigorúan meg vannak kötve. A státusrendezés a javaslat értelmében két év alatt teljesen végrehajtandó. Az osztrák tartományok dolláfkolcsönei Bécs, november 7. Az osztrák köztársaság egyes szövetségi államai külföldi bankcégekkel hosszabb idő óta tárgyalásokat folytatnak egy kölcsön érdekében. E tárgyalások most eredménnyel járnak és beavatott körök szerint Steierország öt millió, Karinthia három millió, a Burgenland pedig egy, vagy két miliő dollárköiosöut kap. Alsóausztria tárgyalása még nncsenek befejezve, de valószínű, hogy ez a tartomány is három millió dollárt fog kapni. Damaszkusz, a halál országa Nem lehet ott béke és szeretet, ahol Kain kl- ontotta Ábel vérét — A francia uralom pokollá változtatta az „földi paradicsomot". Prága, november 6. A cseh agrárius párt választási terrorja és egyes vezéreinek a hivatalos hatalommal való visszaélése már a többi négy koalíciós pártot is annyira kihozta sodrából, hogy Ungvárról a cseh szociáldemokraták, nemzeti szocialisták, nemzeti demokraták és a cseh néppártiak együttesen tiltakozó memorandumot küldtek a miniszterelnökhöz az ellen, hogy a cseh agráriusok a huszti járás áliam- erdőinek fáját agitációs célra használják fel. Ez a négy koalíciós párt panaszában megemlíti, hogy Huszt vidékén tízezer méter fa kerül eladásra potomáron, nyilvános árlejtés nélkül. De a fából csak az kap, aki kötelezi magák hogy az agrárius pártra fog szavazni. A tiltakozás az agrárius párt választási terrorja ellen is szól. Hodzsáék ugyanis terrorizálják még az állami erdő hív atal' tisztviselőit is, akik nem akarnak az ö táborukba belépni. A Lidové Noviny megállapítja, hogy nincs talán egyetlen törvény sem, amelyet meg nem szegtek volna Svehla emberei Ruszinszkóban. Az agrárius párt és egyáltalában az egész kormány igyekszik minden embert eltávolítani, amely a párt útjában áll- ElhaPgattatták azokat, akik sokat mesélhettek volna az állami erdők gazdálkodásáról és a szövetkezeti csalásokról. A Kárpátoruské Lsty értesülése szerint Kaminszky dr.-t egy nagy feladattal bízták meg és pedig, hogy dolgozza ki a ruszinszkó’' autonóm szóim alapszabályainak tervezetét. Úgy látszik, hogy ezzel akarja a kormány Kaminszkyt a mandátum elvesztéséért kárpótolni. Kaminszky a hisztórikusok sorába lép, mert egyúttal megb;zták azzal is, hogy Ruszinszkó részletes történelmét megírja. Sőt még egy feladatot is kapott a bukót* kor- mányexponens és pedig a föld és erdőre- form, valamint a telepítés vezetését. a MMosifAs hoidossft íclf fi? Paris, november 5. Damaszkus bombázásának ügye egyre nagyobb vihart támaszt. Amerika és Anglia kártérítési igényt jelentett be Párisban, de ami sokkal súlyosabb Franciaországra, egész Szíriában felkelés készül, amelynek bizonyára következménye lenne mindazokban a francia gyarmatokban, ahol a mohamedánok élnek többségben. Damaszkus pusztulása az egész izlámot érzékenyen érinti. A mohamedánok még mindig az Omajja-kalifák városában látják Mekka és Jeruzsálem után legszentebb helyüket. A régi hagyomány szerint az utolsó Ítéletkor Damasz- kuszban fog az Isten törvényt ülni az emberiség felett. A keleti keresztények tradíciója ezt akként módosította, hogy a végítélet napján Jézus Krisztus fog leszállni a damaszkuszi mecsetbe. Mindenképpen szent város tehát Damaszkusz. Történetét visszaviszi a nép az első emberek korára. Ez volt a paradicsom közzéppontja s egy arab legenda szerint itt állt a Tudás fája, amelyről Éva leszakította a tiltott gyümölcsöt. Damaszkusz helyén volt az a kert is, amelyben Kain megölte Ábelt. Az Újszövetségben is kimagasló szerepet játszik Szíria fővárosa. — Kelj fel és menj azon az' utón, amelyet egyenesnek hívnak, — olvassuk az apostolok történetében Saullal kapcsolatosan, aki később Szent Pál lett. Ez az „egyenes ut“ még ma is a legnagyobb utcája a régi Damaszkusznak. Átlósan köti össze a város két kapuját. A keresztény temető közelében az idegenvezető egy sziklára is felhívja a hivő figyelmét, amelyről az a monda, hogy ezen a helyen hallotta meg Saul Jézus szózatát: — En vagyok Jézus, akit te üldözöl . . . S még sok más emléke él Szent Pálnak itt Damaszkuszion. Azonban oinvnmoző történelem is bőségesen szolgáltat adatokat erről a városról. Ide akarták hozni Mohamed próféta emlékeit is Medinából, de ez a terv meghiúsult az ottani hívek ellenállásán. Ha azonban az Omaija-kalifák nem tudták Damaszkuszi az izlám vallási közzénpontiává emelni, ezt tették meg a mohamedánok világi gócpontjává. Az Omajják azonban tagadhatatlanul sokat alkottak. Szerették a művészetet, palotákat építettek s mesésen szép mecseteket emeltek. Damaszkusz pompája azonban nem sokáig tartott s elnémult a jókedv. Az Omajják régi városából nem maradt meg más. mint a folytonos háborúkban elpusztult mecset romja, amely az egykori Szent Jánosdóm helyén szomorkodik . A rombadőlt mecset főhajója és kupolája elárulja, hogy a bizánci stílusban épült templomból alakították mecsetté. Az arabeszkek között egy elfalazott ajtó párkányán görög nyelven olvashatók még ezek a szavak: — A Te birodalmad Krisztus, örökké tartó birodalom, a Te uralmadnak nincs soha vége. Amilyen békésen és türelmesen feküsznek egymás mellett a különböző vallásokat megtestesítő kövek, annyira békétlenek egymás között az itt élő emberek. Még Mekka sem volt soha olyan fanatikus, mint Damaszkusz. Damaszkusz ma is a Kelet egiyk legszebb pontja. A sivatag szélén egy gyönyörű oázisban fekszik s még ma is igazolja Mohamed dicséretét. aki Damaszkuszi azért nem akarta meghódítani az izlám nők. nehogv „az évi paradicsomnak már a földön versenytársat támasszon". A francia uralom óta a damaszkuszi paradicsom valóságos pokol lett. Napirenden vannak a politikai gyilkosságok, nap-nap után törnek be a beduinok. Most pedig pár nappal ezelőtt a francia tüzérség ötvenórás bombázással elsöpörte a város legnagyobb részét. Talán akad ezért mohamedán, aki a maga fatalizmusában nem ütközik meg ezen. mert hiszen, ahol Káin kiontotta Ábel vérét, ott sohasem gyökerezhetik meg a szeretet és a béke. Egynegyed millió vételár me’letf háromnegyed m’lüós bankközvetités — Tíz család anyagi katasztrófája a földreform miatt — Saját tudósítónktól — Rimaszombat, november 7. Tíz klenóci szlovák gazda, aki a gömöri Széplak-pusztán két évvel ezelőtt parcellázás révén száz hektár földhöz jutott, kétségbeesetten ébredt rá a földreform borzalmas következményű áldására. A gazdák a Moravská-SIovenská Banka közvetítésével 214 ezer koronáért vették meg a földet s ezt az összeget javarészben le is törlesztették. Az elmúlt napokban azonban beütött a bomba. A rimaszombati telekkönyvi hatóság szigorú bekebelezési végzést kézbesített a gazdáknak, melyben a zsolnai bankfiók javára vételárhátralék, parcellázási költség, átírási költség, kamat. provízió és adók címén 24 ezer korona híján kerek egy milliót kebelezett be birtokukra. A bank tehát a papírra vetett, aláirt és jóváhagyott vételi szerződés ellenére a tulajdonképpeni vételár négyszeresét követeli. Ez úgy történt, hogy a földreformban vakon bízó szlovák telepesek a bankfióknak üres blankettát Írtak alá a vétel alkalmával s a bank most, a harmadik évben, stabilabb valutában, redukált iövedelmi viszonyok és alacsonyabb terményárak mellett meglepetésszerűen ily horribilis követelésekkel áll elő A széplakpusztai telepesek koldusbotra jutnának, ha a bank követelését a bíróság megítélné. Bonyolult válóper 'Gömörben Az élet túllicitálja a fantáziát — Egy riimab~é zói munkás családi tragédiája az orosz asz- szonnyal, két gyerekével és bolond első fe‘e ségévek akit unalmában hazavitt a kassal téboly dóból — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Rimaszombat, november 7. Nem mindennapos házassági tragikomédiát csinált az élet a Rimaszombat mellett íekvő gö- mörmegyei Rimabrézó községben, melynek bonyolult és hol megható, hol mulatságos részleteivel nemrégiben foglalkozott az itteni törvényszék, majd a kassai tábla íelebbviteli tanácsa. Lacik Pál munkás orosz íogságba esett s onnan hazaigyekezett Rimabrézóra. Lacik Pál, mikor bevonult, feleséget hagyott itthon: Éliás Helénát, akivel annait rendje cs módja szerint házasságot kötött. Lacik Pálné Éliás Helénának azonban meghibbant az esze, beszállították Kassára az elmegyógyintézetbe és gyámot neveztek ki mellé K a rn a s István személyében. Lacik Pál közben Oroszországban egybckclt egy orosz asszonnyal, akitől két gyermeke származott. A fogságból szabadulva, az asszonnyal és a kis muszkákkal elindult gömöri otthonába. A sors ezt nem engedte simán megtörténni. A határon az asszonyt és két gyermekét — a gyermekek betegsége miatt visszatartották és Lacik egyedül jött haza. Abban állapodtak meg, hogy nyolc nap mulva utána jön az asszony a gyerekekkel. Lacik várt, de a család elmaradt. Lacik megunta a várakozást, gondolt merészet és nagyot, felutazott Kassára, kikérte a tébolydából és magával hozta régi feleségét, mert hiszen asszony csak kell a háznál. Szerencsére el is értek Kassáról a gömörme- gyei Feled állomásra, ahol átszálltak. A vonat indult és Lacik egyszerre elsápad. A szomszéd kocsiban meglátja orosz „fele- j ségét“ és két gyermekét. Ránézett tényleges j feleségére s jobbnak látta a menekülést. Kiugrott az induló vonatból s elszaladt. Az orosz asszony a kalauztól kérdezte: — Hová szaladt a „férjem?" A régi asszony meghallja ezt és nagy cécót rendez: — Az nem a maga férje, az az enyém! — Dehogy nem az enyém, hisz itt a két gyermeke is. A nóta vége az lett, hogy Lacik lakásába beköltözött az orosz asszony s a törvényes feleség a szüleihez ment. A feleség a bútorokat át- hordatta szülei házába s igy a Lacik-ház bútor nélkül maradt az asszonynyal és a két gyermekkel. Emberünk pár nap múlva haza merészkedett. De nem volt hol aludniok. Erre hazacsalták a feleséget és pár napig hármasban éltek. A bútorok is visszakerültek. S mikor minden rendben volt, az asszonyt újból elzavarták. Lacik, hogy elvehesse az orosz asszonyt, itteni szokások szerint, válókeresetet adott be az elmeháborodott feleség ellen A szegény bolond asszony azonban nem hajlandó válni Kijelentette, hogy szereti az urát s hajlandó visszamenni hozzá. Az első tárgyaláson sem akart válni az urától. A gyám viszont azzal érvelt, hogy gyámoltja elmebajos, szabad akarata nincs s igy el nem választható. A rimaszombati törvényszék erre elutasította a kis muszkák apját a válókeresettel. Lacik felebbezett. A kassai tárgyaláson az asszony elmeállapotára vonatkozólag a bizonyítás kiegészítését rendelték el s a tárgyalást elnapolták. A kis muszkák most itt élnek a RimavölgytAAAAA|tAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAáAAAAAA4AAAAAAtAAAAAAMA/AMAAMAAa^ \ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza J 3 \ E 3 ^ . \ Sajál készítményt! Finom férfi £ 3 ^ és női fehérnemű, asztal* £ 3 \ ^ térítők és mindennemű lenáru ^ j Árusítás nagyban és kicsinyben ► 3/ tf ft rí* y vv y t v v vyvttvtv?vtvtzrfjrvrfw vytyytyyv? ben és előreláthatólag nem fog sikerülni törvényesíteni őket, mert apjukat nem fogják elválasztani elmebajos első ieleségétöl. Az élet lefőzi a legbizarabb fantáziát is és szinte mesébe illő bonyodalmakat teremt a legegyszerűbb históriákba is, mert az élet kegyetlen, nem gondol a két kis muszkával és a komédiából is tragédiát csinál. A II. mternacionálé Londonban fölveti a szovjetkérdést Tiltakozik az ellen, hogy a polgári kormányok szoros kapcsolatokat keressenek a moszkvai szovjettel. Bécs, november 6. (A P. M. H. bécsi szerkesztőségétől.) Az az elkeseredett küzdelem, amely a II. Interna- cionale és a harmadik Internaclonale között évek óta folyik, a II. Internacionale végrehajtó tanácsának a mai napra Londonba összehívott ülésével a tetőpontra hágott. Ezen az ülésen ugyanis a 1T. internacionale vezető férfiai — Európa szociáldemokrata pártjainak vezérei — nemcsak a locarnói egyezmény ügyével foglalkoznak, amit az értekezlet tárgysorozata hivatalosan egyetlen letárgyalandó kérdésül jelöl meg, hanem foglalkoznak elsősorban azzal a kérdéssel, hogy milyen álláspontra helyezkedjék a jövőben a II. Tnternacio- nale a ITT Tnternacionaleval szemben, tekintettel arra a körülményre, hogy az európai polgári kormányok az utóbbi időben nem zárkóznak el az Oroszországgal való kereskedelmi és ipari, közvetve tehát a politikai összeköttetések felvétele elől. Bekövetkezett tehát az a bizarr helyzet, hogy a II. Internacionale veti fel a szovjetkérdést. a II. Internacionale foglal állást Európának a moszkvai szovjettel való politikai és gazdasági tárgyalásai ellen. Szociáldemokrata körökben a II. Internacio- nale magatartását a következő okfejtéssel világítják meg. — A II. Internacionale nem maradhat tétlen akkor, amikor azt látja, hogy az európai, úgynevezett kapitalista kormányok még a diktatórikus kormányok is, egyszerűen gazdasági okokból felveszik a politikai kapcsolatokat az orosz bolsevista kormánnyal. Hindenburg ünnepélyesen fogadja Csicserint, a szovjet külügyminiszterét Anglia lázasan keres piacot Oroszországban és még Mussolini Olaszországa sem zárkózik el az elől. hogy a maga kis érdekeit orosz földön érvényesítse. A II. Internacionale kötelékébe partozó pártok eközben szakadatlan küzdelemben állanak az ő kötelékeibe tartozó azokkal a baloldali radikális elemekkel akiknek poitikai hitvallása — mellékes, hogy szociális okokból, vagy mentalitásuk megtévelyedéséből — lényegesen jobban egyezik az orosz szovjetmunkásság felfogásával, mint a szociáldemokrata munkásokéval, akik bár nemzetközi kapcsolatban állanak egymással, lényegében mégis csak nemzeti politikát csinálnak. — A szovjetkérdés ma a legnagyobb problémájuk a II. Internacionalehoz tartozó pártoknak minden országban. Mert ez a kérdés ma mélyen bent gyökeredzik a pártkeretek között. A szociáldemokrata pártok szovjet-kérdése tulajdonképpen nem az. hogy a moszkvai szovjet kapcsolatokat keres és talál az európai polgári pártokkal, hanem az, hogy a II. Internacionale- hoz tartozó úgynevezett szociáldemokrata pártok a saját pártkereteiben belül folytatnak éles küzdelmet az előtörésre készülő bolsevizmussal. Ezt a bolsevizmust támogatják — a II. Internacio- nale felfogása szerint — azok a polgári kormányok. amelyek gazdasági okokból Oroszországgal kapcsolatokat keresnek. Igaz, az orosz szovjetet most súlyos csapás érte azáltal, hogy Németország belépett a nemzetek szövetségébe és hogy a locarnói egyezmény végre megszületett, de vannak még országok a világ minden részében, amelyek kívül állanak a népek szövetségén és Oroszország minden lehetőt el fog követni, hogy ezekkel az országokkal összeköttetésbe lépjen és a saját határain kivül akármilyen formában megvesse a lábait. Európának nem volna szabad elfelejtenie, hogy minden egyes esetben, amikor Oroszországnak sikerül valamelyik európai állammal összeköttetésbe lépnie, ez olyan diplomáciai sikert jelent számára. amely otthon nagyon megerősíti a szovjet uralmát. Előreláthatólag a szovjet-kérdés lesz a legégetőbb és legizgalmasabb problémája azoknak a pártkongresszusoknak, amelyeket a II. In- ternacionalehoz tartozó pártok a közeljövőben tartanak. — (Hodzsa „apánk" és emberei körúton.) Komáromi tudósítónk jelenti: Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter, aki most gépkocsin száguldja be Szlovenszkót. e hét elején Komá- romszentpéterre is befutott és ott a jegyzői irodában rögtönzött egy kis politikai értekez’etet, melyre megbízható embereket hívtak meg a futárszolgálatra fogott kisbirák. Hodzsa ..apánk" bizalmasan ígéreteket tett a nagyobb nyilvánosság kizárásával. Emberei a vidék minden községét gyúrják, hogy lélekben csehszlovákká legyenek a magyar szavazók és lelkesedjenek Duhaj űrért. Ógyallán azonban a szónokuk megjárta. Valaki közbeszólt a beszédébe, mire a szónok elvesztette a türelmét s ingerülten válaszolt. Erre a hallgatóság hátat fordított a szónoknak és kivonult a teremből. A szónok pedig előkelő elszigeteltségben maradt.
