Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-08 / 253. (996.) szám
Vasárnap, november 8. ______________________________________________________s Mn wHmbw^|bi*i i »i miiuw«> *—m—oqmbbbbwmbiwbbwmbwwii^wíwbwbbmw ®®®®®*®®®®®®®*®®*®®®®®®®*®****^*®í*******b****^^ A kulturális közeledés egyengeti a népek engeszielödésének útját Klebelsberg beszámol berlini útjáról — Rendezik a határszéli birtokokat Szeretet és munka Prága, november 7. \an vu.ami babo és vggz uszerű ; abban a hiedelemben, hogy a történelem évszázadonként ismétlődik. A magyar nemzet életében ragyogó fordulópontot jelent az 1825-ik esz.endö, melynek nagy emlékeit egymás után idézgeti vissza a magyarság, hol Komáromban, a legnagyobb magyar mesemondó százéves ünnepén, hol odaát, Magyarhoniban, a legnagyobb magyar legnagyobb müvének százesztendős múltját ünnepelve. Vannak esztendők, korok melyek csodákat hoznak, melyekben nagyságos őserőik fakadnak föl a nemzet leikéből. Szent évek, a nemzeti megtermékenyülésnek szent esztendei, amikor a magyar géniusz csodálatos- módon teljesül ki a lelkekben és a nemzet nagy alkotások ihle.ére mámorosodik. A nemzeti öntudat újjászületésének, az élethitnek, a' lelkek harmóniájának, az él ni-a karásnak különös fiatalos, lázas, lelkesült kora. Ilyen esztendő volt ezelőtt épp egy századdal. Ezernyolcszázhuszonöt: a magyar reneszánsz kezdete volt. Ekkor indult el élet- utjára a magyar érzésnek legnagyobb lélek- idomára: Jókak ekkor kezdi meg alkotó pályáját a magyar jövő legnagyobb munkása: Széchenyi ekkor bocsátja útnak nemzteifj5tő eposzát a magyar múlt leglelkesebb és lelke- j s:több látnoka, Vörösmarty. S velük egyiűe- j jüleg és melle;tűk párhuzamosan ezer mederben őstehetségek buzognak föl, u.i világáramlat tör utat, uj életszemlélet, önbizalom, jövőhit, teremtővágy. uj harc’ tetterő és megkezdődik a fiatal század megfatalodott nemzetének egyik legszebb legküzddmesebb regényes korszaka: a romanticizmus kora, mely beletorkol’.ik*a nemzeti törekvések teljes diadalába, amikor a nép és nemzet azonos fogalommá olvad össze. Valahogy ilyen lelke van a mai időknek is és pedig itt, esősorban Szlovenszkón. A nagy összeomlást követő nemzeti csüggedés? az önbkva’om és iövőbe vetett hit váltja föl A képzelet áibrándképe5 helyébe a gyakorlati munka céljai lépnek. Széchenyi-lelkü emberek iárnak közöttünk és ihletik a magyar lelkeket uj hitre- A nemze.i eszme ujult erővel hódit a dekadens je'szók ál a1 szétmál- lasziott magyar ömegek között. És megindult a szunnyadó nemzeti erők egyesülési folyamata. Az irodalomban az összes magyar értékek egy frontba állítása: a magyar gondolat harcosait gyűjti egybe. A polkikában a nemzeti egység jelszava: a magyar akaratot öcszpon'ositó hatalma- táborba. És most indult útnak a harmadik nagyjelentőségű mozgalom, mely a magyar nőket hívja a szi»; reiet és munka zászlaja alá! hogy a magyar érzésnek oltárt emeljen minden női és gyermekszívben. A nemzet'’ gondolat, a nemzeti érzés és nemzeti akarat hármas tábora kezdi mos* itt a nagy összefogás, a nagy egy- ségesdés nemes lélekharcát. Három irányból egy felé: a magyar testvériség világa felé. És ez nem véletlen, hanem az idők jele- Nem erőszakolt akarás, hanem a nemzeti lélek mélységes mélyéről jövő vágyaknak es ősi ösztönöknek szükségszerű előzübataglá- sa. Evolúció- Egy uj „szentévnek" teremtő leheliete. A magyar fölemelkedés, az uj magyar reneszánsz biztató szele. Az, amit variunk, aminek előbb, vagy utóbb jönnie kert: a nemzeti gondolatban, érzésben és akaratban összeforrt magyar lélek diadalmas szent tábor járása. Szeretet és munka! Ezt irták zászlójukra a magyar asszonyok. Magyar szeretet és nemzeti munka. Nem portikát akarnak, nem pártharcokat. Csak a magyar érzés ápolását- A magyar testvériséget. Munkát. Igazatok van, magyar Asszonyok. Ti csak eszmei távlatokból nézzétek a mi részletekbe fulladó politikai harcainkat. Ti csak a célt lássátok, ne az eszközöket. Csak az eszméket, ne az érdekeket. Mig mi széthullva és harccal keressük a nemzeti akarat egységét, addig ti szer ete tiniunkával egyengessétek a magyar megértés utiait- Építsétek az uj templomot, a magyar testvéri szeretet rs- tencsarnokát. mely a leggyönyörűbb drágakövekből épül: a magyar női szivek százezreiből- Építsétek a lelkek egységét s uj, szebb idők várására toborozzátok a jövő táborát. S ha igy a magyar gondolat, akarat »s érzés három szép serege különböző hányból egy cél felé haladva egyszer majd egy Ösz- szezengő teljes harmóniában egymásra talál: az lesz az igazi szent-év, az lesz a szlo- venszkói magyar géniusz legnagyobb ünnepe. S ehhez szeretet kell s munka. Széchenyi munkaszeretete. (dj.) Jlíiért nett* wflíJii mén « tófto- runftAan, mittov itt a fieísjied? Budapest, november 7- (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Tegnap az egységes párt értekezletet tartott, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök egy képviselő kérdésére kijelentette, hogy a határszéli birtokok kataszteri rendezéséről a szomszéd államokkal már létre jött a megegyezés s az erre vonatkozó iratok kicserélése folyamatban is van. Az értekezletet kővető pártvacsorán Klebelsberg gróf kultuszminisztert ünnepelték berlini utján elért sikereiért. Az ünneplésre a miniszter hosszabb beszédben válaszolt. Kijelentette, hogy berlini szives fogadtatása a német nemzetnek a magyarság iránt való szimpátiájának kifejezés volt. A népek Késmárk, november 7. Fedor Miklós, a kassai kerület keresztény- szocialista listavezető képviselőjelöltje folytatja körútját a Szepességen. November 4-én és 5-ikén Gnézdát és Késmárkot látogatta ineg, hol a közügyért önzetlenül dolgozó közmegbecsült, elismert népvezérhez méltó meleg szeretettel és ragaszkodással fogadták. Késmárkon, az élénken látogatott pártgyiilé- sen mondotta el másfélórás beszédében azt a programot, amely a keresztényszocializmus megdönthetetlen igazsága mellett szól s mely előbb- utóbb a keresztény világban általános és örök- életü lesz. — A keresztényszocialista párt — úgymond —- az egyedüli párt ma, amelyben az őslakosság százezrei, vallás és nemzetiségi különbség nélkül elhelyezkedhetnek. Ebben a pártban testvéri egyetértésben megfér egymás mellett: a magyar, szlovák, német; és vallási íü- relmességben a katolikus és protestáns. Az őslakosság egymásra van utalva, mert immár oda jutott, hogy létéről vagy nemlétéről van szó! A zajos lelkesedéssel fogadott beszéd után Puskár István megyei központi főtitkár németnyelvű beszédében ismertette a választási teendőket. A lelkesedéssel lefolyt gyűlés végén Prandl Gusztáv pártelnök megköszönte Fedor Miklósnak a programbeszédet és szép szavak kíséretében ígéretet tett a jelenlevők zajos helyeslése mellett, hogy a késmárki német keresztényszocialisták rendületlenül kitartanak a keresztényszocialista párt zászlaja alatt. Gnézdán hasonló lelkes hangulatban folyt le a gyűlés, melyen a gnézdai németek és szlovákok nevében Trunik András plébános üdvözölte FeRimaszoinbat, november 7. A régi Görnör fővárosa mozgalmas életet él. A választási láz friss életet önt a város életéneik fáradt ereibe. Agilisán dolgozik a Magyar Nemzeti Párt központi választási irodája, megmozdult a kérész tény s zoc i a' ista munkásság is és a kormánypártok, valamint a komim urast ák is igyekeznek minden erejüket kifejteni. Az utcákon erősen látszik a közelgő választás. Plakát plakát után, a falakon a villany- oszlopokon, a hirdető táblákon és a kirakatokban is. A Magyar Nemzeti Párt plakátjai vezetnek. Szinte szimibóMkusan jelzi a plakátsorozat, hogy ez a város a Magyar Nemzeti Párté. Ma kerültek ki az utcákra az első képes, agitációs plakátok. Az egyiken Békefi-Friedmann gömbölyö- dő hassal! áll a hordó tetején és magyar gazdák felé szaval. Mögötte, jobb keze felől egy telepítés: Hodzova. Annak most hátat fordít, úgy tesz, mintha nem látná. Most magyarok felé beszél. Bal keze hátra mutat széles, agitátort gesztussal: — KI meri mondani, hogy itt nincs földosztás? Alatta a híres jelszó: — Itt még a magyarok is kapnak földet! És a bal kéz széles mozdulata a háta mögötti temető fejfáira mutat. Hasonlóan szellemes és találó a másik plakát Is. Ez lándzsával foglalkozik. A kép egyik felében tlodzsa fogadja mindjobban rájönnek arra, hogy az egymáshoz közeledés elkerülhetetlenül szükséges. De egyedül a kulturális közeledés az, amely létrehozza a klengesztelödést a népek között és jóváteszi a politika és díp- iomácia hibáit. Az Akadémia centennáriumára Budapestre érkezett külföldi képviselők kijelentették, hogy nagy meglepetés volt számukra övezettel tapasztalták a magyarok becsületes kulturmunkáját. Minél többen jönnek gyarországra s mólé1 többen ismerik meg p-rornkat — mondotta a miniszter —* annál inkább van kilátásunk arra, hogy a világ nemzetei igazságosabbak lesznek velünk szemben. dór Miklós képviselőjelölt és Puskár Istvánt mint a központ kiküldöttjét. Ugyanezen napon és időben Gnézdán időzött Srobár Lőrinc volt miniszter, ki Szepes-Béláro! jött. hol népgyülést akart tartani, de a szepesbé- laiak még szóhoz sem akarták juttatni. Srobár túl akarta kiabálni a népet, harsogta: — Hát ez a demokratikus szólásszabadság, hogy az embert szóhoz sem juttatjátok?! A bélaiak talpraesetten válaszolták: — Te csináltad ezt a demokráciát, most lásd, hogy lehet élni vele! * És a „nagy", de levitézlett miniszter szégyen szemre, a tömeg gunykacaja mellett kénytelen volt elvonulni. Gnézdán sem hallgatták meg és igy a kis ruszin községekre vetette magát két autójával és kortesével. Ugyanaz napon Gnézdán Hlinka András is megjelent titkárával, de midőn látta, hogy a gnézdaiak a keresztényszocialista párt körül cso- portosultnak, tovább ment Ó-Lublóra. Fleischmaim Gyula Rimaszombatban Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szerda este a rimaszombati Katolikus Olvasókör termében alakuló gyűlést tartott az Országos Keresztény- szocialista Párt id. Rábely Miklós korelnök vezetésével s az ülésen Fleischman Gyula dr. kassai keresztényszocialista főtitkár, képviselőjelölt is megjelent, s nagyobb beszédet mondott. Fleischmann Gyula dr. után Ványai István, a kassai keresztényszocialista munkásszervezeti titkár, Siposs sajtóeiőadó és Urr György titkár beszélt. A gyűlés után Fleischmann Gyula dr. Fülek- püspökiben tartott programbeszédet Prágában a gyászmagyarokat, magyar dolmányban és csizmában: — Legyetek csak nyugodtak, szeretlek benneteket. Támogassatok és szavazzatok rám... majd kaptok valamit... A kép másik fele: Hodza a csehországi Budweisbban áhitatos, ina.gya.ríaló párthívei között. — A Csallóközre szlovákokat és cseheket kell telepíteni... Ha nincs itthon elég, hozatunk az idegenből is megbízható elemeket ... A plakátok érthetően szemléltetik a kormánypárti jelszavak értékét. Ezekre itt ugyan nem is szavaz magyar. A magyarok a Magyar Nemzeti Párt táborában vannak. Emellett a konzervgyári munkások ker.-szoc. szakszervezetéből s néhány érdeklődőből a tegnap megalakított keresztényszociaüsta párt listájára fog esni magyar szavazat. Ezek mellett a szoc.-dem.-ek indulnak. Garbainak hirdetnek gyűlést. Garbai jövetelében azonban senki sem hisz. Itt nincs talaja a szoc.-dem.-eknek. A kormánypártok a cseh tisztviselőkben és a katonákban reménykednek. Össze-visz- sza sem igen lesz ezer szavazatuk. A többi pártnak nincs talaja, a kommunisták jöhetnének számba, de legutóbbi gyűlésükön alig jelent meg 15—20 tag, a többi összeverődött alkalmi hallgatóság volt. A magyarság hangulata lelkes és példás. Tudják, hogy élet-Iiaiailharcról van szó. Fölkeressük Törköly József dr.-t, a Magyar Nemzeti Párt országos elnökét, a párt kassai kerületének listavezető szerná torjelöltjét. Ritkán lehet megtalálni mostanában. A nagy agilitásu, lelkes magyar vezér hatalmas szónoklatokkal lelkesíti vidéken a magyar szervezkedést és nemzeti érzést. Vá- rosról-városra, íaturól-falura jár. Sohasem fáradt, sohasem csügged, mint lelkes apostol ott van mindenütt. Mint egy göinöri Kossuth, lelkesít és gyújtja a lelkeket. Komolyan, csendes hangon beszél. Tadja, hogy minden szavának komoly súlya van: jó hallgatni zamatos kiejtésű, szépzengésti szavait: — A magyarság itt változatlanul tartja a nagy többséget, ha két listán megy is. A községi választások 2300 szavazatával szemben, most legalább 300 szavazat erősödést várunk. A keresztényszociaüsta párt alakítására vonatkozó kérdésünkre egyszerűen felel: magyarán. — Mi nem akarunk test vérharcot, de nem is türünk. A magyar egységet nem jelszavakban, de tettekben kell megteremteni. Majd rátér a zsidóság és a párt közti kapcsolatra: — A zsidóság most is, mint mindig — legnagyobbrészt a magyar állásponton áll. Vallja, hogy elsősorban magyar és csak azután zsidó. Így legnagyobb részük nem fog zsidó listára szavazni. — Nekünk a magyarság gondolata vezérgondolatunk. Elsősorban magyarok vagyunk. Hiába találták ki a világnézeti és más elkülönítő szétválasztások jelszavát, magyar embert magyar embertől nem lehet elszakítani. Magyarok vagyunk és engedelmeskedünk a nagy parancsnak: „szeresd felebarátodat". Krisztus enne törvényében nem mondotta, hogy a zsidót ne tekintsük felebarátnak. A magyar emberek egyformán magyarok, akármelyik templomban is imádkoznak. Ha ezt nevezik liberalizmusnak, — ezt bátran vállalhatjuk. — A Magyar Nemzeti Párt szempontjából helytelennek kel! tartanunk minden felekezeti támadást. Pártunk minden tagja világosan látja az összefogó és erőt adó félt s attól magukat semmi melléktekintettől eltérítem nem hagyják. A komoly szavak ércként hullanak a lelkek márványára és nemes visszhangot vernek. Minden magyar embernek szeretni keli minden magyar embert. És a mellékfekinie- tek ma másodrendűvé sülyednek. Ma nagy éleíharcról van szó. Jctib magyar jövőről. Kmdy uf regénye a Prágai Magyar Hírlapban November 13-án megjelenő jubiláris számunkban kezdjük meg „A költő és a leányzó" közlését Hófehér papíron, apró lila gyöngybetükkel, sűrű, szelíd sorokban, lengő, háromszoros hajtása hosszú oldalakon fekszik előttem a Krúdy- regény. Az első oldal kis felső margóján néhány kitörült sor: a költő viaskodása a címmel. Hogy mennyire a leikén feküdt Krúdynak ez a „regényes történet", azt ezek a megfogott és elejtett cinnek mutatják. Az első volt: Földöntúli jóság. A második: olvashatatlan, dühösen áthúzott, összekuszált két sor. A harmadik: Az aranyiba. Úgy látszik ez sokáig tartotta magát (nekünk is ezt mondta be egy hét előtt az iró), de az utolsó pillanatban puha, vastag ceruzával ezt is áthúzták, kis papirszeletet ragasztottak a telefirkált margó fölé és ráírták a végleges címet: „A költő és a leányzó — regényes történet — irta Krúdy Gyula". És olvastam. Szelíd, omlatag sorok, csodálatos érzékeltetése annak az ittfelejtett romanticiz- musnak és bidermeyernek, mely a múlt század közepén uralkodott Magyarországon, a vak, öreges költő, aki csendes polgári elvonultságban él feleségével és Geraldinneval, ezzel a remek leányzóval, a csodaszép sziget öreg házában — a nagy probléma: vájjon a költő, aki vak is, roskatag is, pusztán szavainak belső zenéjével magához tudja-e láncolni a leányzót, Berci, az aranyifiu, aki józan és divatos és természetes ellenlábasa a csaknem nyárspolgári vak Esztergominak — bálok, események, szomorúan mosob'- gó s demoniságokró! szelíden beszélő stílus, búi és erő — hatalmas műalkotás ez a regény. Geraldine, az egyszerű szép leány, akit démonná változtat a vak költő beszéde s aki csak nehezen megy el a házból a hű feleség erélyc következtében, igazi Krúdy-alak: talán senki nem ismeri a magyar irők közül a lányok lelkét ily tökéletesen. A regényből valami szelíd elbé- külés árad. a legkomolyabb tusák is mintha a sorok mögött folynának le, előttünk már csak az egyszerű polgári körök eseményeinek kikristályosodása áll. Valami egészen kii'önös zamatja van a Krúdy-irásoknak s aki a Költő és a leányzót átolvassa, nem csodálkozhat, hogy Krúdy jóformán az egyetlen magyar regényíró, aki otthonos a magyar polgári osztály házaiban s aki a legnagyobb rajongókört gyűjtötte maga köré a régi Magyarországban. Mindenképpen eseménye az irodalomnak ez a regény. Fedor Miklós az őslakos testwériségért A keresztényszociaüsta párt győzelmei a Szepességen — Srobár megfiataraoíSottGiiézcIárót —- Hiinka eredménytelen próbálkozása — Zászlóbontás Rimaszombatban és Püspökiben A magyar U!niass©itiba* választás! Sálban Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátorjelölt; „Nem akarunk és nem tiiriink testvérharcot" — Félre a felekezeti különbség elválasztó jelszavaival — Nagy fölényben a magyar pártok
