Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-08 / 253. (996.) szám

'SfyiácétrJítAGyixffmjwr* Vasárnap, november 8. Minket, itt élő keresztényszocialista, magyarokat, németeket, szlovákokat a kö­zös haza rajongó szerététéh kívül összefűz azonos világnézetűink, egymás megbecsü­lése és szeretete s éppen ezért, mi egy­mást még olyan rokonszenvesen hangzó pártámért, vagy értékes egyéniségek meg­nyerésének reményéért, pártunk nevének letételé ved, el nem hagyhattuk. Lehet, hogy a keresztényszocialista pártnak a áme fe­szélyezi a középosztály egy részét. Azt hiszi, hogy a keresztényszocioTista név alatt vitt politikát sem követheti. Talán téved. De a politikában minket sem hittéritési ; szándék, sem felekezeti türelmetlenség nem .vezérei — csak arról akarjuk meggyőzm azt is, aki nem keresztény, vagy felekezet- nélküli, vagy szabadgondolkozó, hogy a meggyötört emberiség lelkibékéjét csak a keresztény felfogáson nyugvó politikai és : társadalmi berendezkedés adhatja vissza. — Nekünk nem szabad erről a helyes­nek talált útról letérni és bár fájlaljuk, hogy­ha a pártérdek e mélyebb igazságok fölébe tud kerekedni, de ki kell tartanunk elveink! mellett s a meggyőződés erejével hisszük | és valljuk, hogy eddigi híveink közül zász­lónkat senki sem fogja elhagyni, a magyar j nem, mert magyar abb máshol sem lehet, a j német sem, mert azonos lelkivilága s szivei mindig együtt dobbant a magyarsággal és szlovák pártlMveink sem, mert egy párttal sem köti régibb és erősebb kötelék össze. Ez a kötelék vallásos meggyőződése és ezeréves közös sorsunk sok fájó, de sok büszke emléke. Az őszinteséghez és az igazsághoz tartozik arról is szólam és azt is beismerni, hogy a pártos kodás ami pár­tunkon belül is felütötte hydra fejét. — A pártfegyelem azonban győzött és mi me­gyünk tovább, a párton belől is, ami egyenes utunkon. Az ezen pártharcban elhangzott személyeskedésekre kitérni és reflektálni nem fogok. — Bebizonyított tény, hogy Lédéi és társai a tévedések és hibák sorozatát kö-, vették el. Jóvátenni pedig nem akarták. Mi úgy találtuk, hogy az igazság Jabioniczky, Bittó, Szüllő és társaik oldalán van, egy emberként melléjük álltunk és meggyőződé­sünk mellett kitartottunk. Nyugodt lelkiismerettel bocsátjuk tet­teinket az Önök bírálata elé, mélyen tisztelt Választóközönség! Eddigi vezéreink meg­mutatták, hogy hüe/n és bátran küzdöttek Önökért mindenütt, ahová a sors állította • őket, a parlamentben, a társadalmi életben, a nemzetközi fórumok előtt. A reánk zuduít sorsból eredő nehéz harcok és kötelességek voltak ezek, de hittel és bizalommal emeljük fel újra a lobogót, amikor a pártvezetőség óhajából e nehéz küzdelemre újból és mi vállalkozunk, Nem magunknak kérjük sza­vazataikat, de igaz ügyünk diadalra juttatá­sához kérjük támogatásukat! A ruszinsskél zsidóság •s német-magyar egység mellett Botrányba fűlt a gazdasági zsidópárt ungvári gyűlése — A zsidó intelligencia megelé­gelte már a vezérek személyi politikáját — A magyar nemzeti párt a kommunisták közül is hódit híveket Ungvár, november 7. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A zsidó közgazdasági párt első nagygyűlését csütörtökön este tartotta az ungvári Korona- szálloda nagytermében. A gyűlésre mintegy ötszáz zsidó seregiett össze, kiknek egy ré­sze az ellenipárti cionistákhoz tartozott. A termet nagyszámban lepte ej a rendőrség. Az első szónok Weisz Kálmán volt. Utána Ho- rovitz Jenő hunfalvi főrabbi tartott beszédet a párt mellett. A beszédét gyakori közbeszó­lások zavarták, a készenlétben álló rendőrök azonban a közbeszólókat minden további nél­kül eltávolitották a teremből. Ez a rendőri be­avatkozás fölizgatta az atnugyis feldúlt ke­délyeket, mivel a rendőrök még a szónokot helyeslő párttagokat is galléron ragadták és kitessékelték a teremből. Horoviíz után * galántai, majd a szinnai főrabbi próbált be­szélni, de a nagy lárma miatt egyetlen sza­vukat sem lehetett megérteni s végül is a rendőrség feloszlatta a gyűlést. A zsidó nemzeti párt és a gazdasági párt egymás ellen fordulásában csak a prágai kor­mány erőmegosztó politikáját látják. A német-magyar egység ennek következ­tében mindinkább szlmpaíikusabbá válik a gazdasági érdekeit mérlegelő ruszin­szkói zsidóság előtt. A zsidó interigeii- cia máris nyíltan annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy a zsidóság ér­dekelt a német-magyar egység minden más pártnál önzetlenebből tudná meg~j védeni. A gazdasági zsidópárt vissza­vonta ungvári jelölőlistáját Beregszászról jelentik: Egy Prágából ér­kezett hivatalos távirat szerint a gazdasági zsidópárt visszavonta ungvári jelölőlistáját es csak a kassai és nagyszombati kerületben megy önálló listákkal. Kommunistáik és szociáldemok­raták csatlakoznak a Magyai Nemzeti párthoz Beregszász, november 6- (Saját tudósítónktól.) Ruszinszkó ma­gyarnyelvű és magyar érzésű falvaiban no­vember 1-tő.l megindultak a magyar nemzeti párt gyűlései­November 1-én Nagybégány, Kisbégány. Nagybereg és Beregujíalu községekben, 2-án Nagymuzsaly, Bene, Sárosoroszi és Bátrágy- ban, 3-án Nagyguton és Kisguton, 5-én Boi- zsován, Csetvalván és Haláborban adott a magyar nemzeti párt lelkes programot, mely szerint a párt a kenyér és az élet politikáját akarja megteremteni, hogy a magyar magyar maradhasson és magyarként élhessen, A jelenlevők közt igen sok kommun'sta a szociáldemokrata párttag Is volt, akik a gyűlés után önként és lelkes buzgalom­mal csatlakoztak maguk is az egységes magyar nemzeti párt zászlaja alá. Kozákok az Ipoly mentén Visszapillantás a múlt század forradalmi éveire — Kossuth huszárjai széibujdostak Várták Garibaldit és Türr Pistát Azon hölgyeknél, akik szalonokat, koncerteket, színházakat láto­gatnak, föltétien megkíván tátik a kifogástalan tiszta, üde 6s gondozott arc. Hölgyek, akik ezen főkellék elérésére töreksze­nek, forduljanak bizalommal az „Iza“ legdiszkré­tebb, legrégibb s a legmodernebb kozmetikai in­tézethez, ahol az összes arctisztátalanságot a leghatásosabban távolitják el. A lent megnevezett garnitúrák megkönnyítik a nb- hölgyeknek a szerek megválasztását. Mind­egyiknél pontos használati kioktatás mellékelve vau. Mindennapi tofleíte-garnltura, amely az arcot simítja, fiatalítja, a szépséget emeli, bátran mond­ható, hogy a legkényesebb kívánságnak is megfelel Kő 47.—, nagyobb garnitúra Kö 77.— Zsíros, pórusos, mitesszeres, fényes arcnak való szerek pontos kioktatással. Eredmény mutatkozik már az első használatkor. Ke 40.— Mellerősitő és fejlesztő garnitúra, melynek hatása csodálatos. Ke 77-— Hajápoló garnitúra, amely a haj gyökeret erősíti s a hajat selymessé és dússá teszi. Ke 77.— Karok, nyak, kebel fehérítéséhez szükséges garnitúra Kő 77.— ! Már nem kell ősz haj!! Újdonság ! Henné vei minden árnyalatot lehet elérni! Orand-toilettekhez szükséges apróságok külön is kaphatók. !! Szokatlan olcsó árak !! Bárminemű speciális kérdésre is azonnal, posta- fordultával válaszolok. — !! Naponta postai szétküldés !! — ,>IZA“ kozmetikai intézetből Bratislava, féteianlk u. 19, II. Délnógrád, november eleje. De sok apró falut rejt ölén az Ipoly kes­keny völgye. Az apró házikók úgy megbúj­nak a Tankás oldalakban, susogó fűzfák taka­rója mögött hogy ember legyen az utasem­ber, ha messziről észreveszi a falut Igaz biz a‘! Pedig észre kell vennie. Mert karcsú, égnek nyúló templomtornyok őrködnek a ha­tárfolyó völgyében, felnyúlnak a magasság felé, mint öreg ember keze-rajzolta ósdi föi- kiáltójelek: itt vagyunk még, mi is élünk. Ezekben a falvacskákban a mai napig is derék, egyszerű és inkább szegény, mint gazdag emberek Iáknak, akik sok-sok rég­múlt történettel enyhítik a téli esték hosszú unalmát Szeretem ezt a völgyet. Szeretem az apró falucskákat a négyszáz-hatszáz lakos­sal, az egészséges nép egészséges észjárását és de sokszor ősze jártam ezt a völgyet Lo­sonctól Balassagyarmatig, Gyarmattól Ipoly­ságig és talán tovább is. Mert nem sokáig koronázatlan királya az Ipoly e vidék vizei­nek, Párkánynál már a Duna fölszippantja az idekanyargó Garamot és hiába fújja szé­lesre magát az Ipoly, a Duna Szobnál őt is felszippantja. Igaz, hogy itt már tekintélyes folyó maga az Ipoly is, de hiába, a Duna fen- sőbbségesen kebelezi magába: nagyra nőjj. öcsém. Persze, a nemzetközi folyam teheti ezt. A központi hatalmak érája alatt is de hamar elveszett Magyarország. A Duna pe­dig végigmegy ezen a területien. Ha már igy belemélyedtem a filozófia hrstoricába, helyénvalónak látom megszólal­tatni magukat az ipolymenti palócokat, Mik­száth kedvenceit, szegről-végről atyafiait. Hol találom meg Mikszáth atyafiait? Zsélyben, Szldabonyán, Ipoly kénben és Ipoly- varbón. Sziklabonya ezek között a legismertebb, át is keresztelték Mikszáthfalvára, mely ne­vét azonban alig pár esztendeig viselte. Zsélynek „Sósár“-fürdőtje kedvenc talál­kozóhelye Délnógrád szórakozni vágyó kö­zönségének. Ipolykér nemes község egyedüli talán a nógrádi falvak között, amely régi sajátos­ságait igyekezett megtartani s ahol régi divat szerint „fiatal ur“ még az ötvenesztendős gazda. Mikszáthról talán más helyen fogok be­szélni, de nem érdektelen foglalkozni „nemes Nagykér“ községgel, ahol is Molnár Pista bácsi a legöregebb magyar. Pista bácsi a kilencvenes években van. Jó egészségben, friss, fiatalosan vidám lélek az egészséges testben. Nagy dolog az interjú az öregek szemé­ben. Még akkor is, ha családbelíek, igen jó ismerősök kérdezgetik a nagyon régi múltat, hát még akkor, amikor félig ismerős-félig ide­gen ember előtt kell kitárni az emlékek kin­csesházát. — Meséljen, Pista bácsi- negyvennyolc­ról, — kérem az öreget. Pista bácsi végigsimitja kezével a hom­lokát. — Negyvennyolcról? Alig is emlékezem. Naprói-napra gyöngül az ember, nagyon ne­héz hetvenhét évre visszagondolni. De azért megpróbálom. Áhitatos csöndben figyelek. — Akkor tízesztendős voltam. A hugyagi és az őrhalmi fiatalok a huszárokhoz mentek, Varbóról is kerültek ki nemzetőrök. Sokat hallottuk emlegetni az osztrákot, de látni ke­veset láttunk belőlük. Egyszer csak... negy­venkilenc nyarán, jönnek lerongyolódva, csa­patosan a magyar katonák. „Mi az, mi az?“ állottak ki az asszonyok. A magyarok szo­morúan horgasztották le a fejűket: „'Az orosz jön a hátunk mögött.“ Aztán nemsokára előkerültek az oroszok. A *mende-monda elhozta Losonc elpusztításá­nak a hírét; persze, hogy embere vöknek gon­doltuk őket. De nem bántottak semmit. Hosz- szu pikéval, erős, nagy lovakon jöttek, a pincéből kiparancsolták a bort, de megették a tököt, paradicsomot, uborkát nyersen, ahogy a földeken találták. A gyenge kukori­cával úgy csámcsogtak, hogy ijedtemben be­szaladtam előlük a szobába, pedig nagyon ki­váncsi voltam. Ezek voltak a kozákok. Azóta is ritkán láttam olyan szép szál, derék em­bereket. Azt mondták, nekik sem volt kü­lönb ... Haj, haj... — Mi lett a magyarokkal? -- kérdeni halkan. — ... A magyarok elbiíjdostak. Volt, akit elfogtak, bezártak, egy része hazament a falujába, ott újból besorozták... Aztán jöt­tek a kemény idők. Itt-ott még visszavárták Kossuth Lajost; de később megnyugodott a nép. Aztán jöttek a Garibaldiról, meg a Türr Pistáról szóló hírek. Nóta is volt róla. — Szép idők voltak azok, Pista bácsi. Az öreg végigsimitja ősz bajuszát. — Hát nem lehetne mondani, hogy nem voltak azok... De ne szomorkodjunk már, ami elmúlt, elmúlt. Most se állunk valami na­gyon jól, mert lássa: el vagyunk zárva a vá­rostól, vasúttól. Éppen akkor pöfög a balassagyarmati vicinális az Ipoly másak oldalán. Magyaror­szágon. Az öreg révedező szemmel tekint a ka­lásztermő, széles völgyszalagra. Én meg arra gondolok, hogy ez a vidék Íme: egy darab tizennyolcadik század. Ahol csak kocsin és gyalog közlekedhetnek az emberek... Farkas István. Furcsa háboru Jugoszláviában két minisztérium között Heves frontharc a postások vasúti jegye és a vasút telefonja miatt (A P. M. H. eredeti tudósítása.) Belgrád, november 5. A megegyezés szent nevében olyan furcsa háborúskodás folyt le most a Pasics- kormány két minisztere között, aminőre talán még egyetlen ország történetében sem található példa a parlamentáris korszak megszületése óta. Radojevics Aníe közlekedésügyi minisz­ter tudvalevőleg a radikális párt ama frak­ciójához tartozik, amely ellene volt és van a RadlicsékkaJ való barátkozásnak és inkább a Pribicsevics erőskezü nacionalizmusa felé hajlik, már csak azért is, mert senkiben nem bízik, aki nem pravo­szláv szerb. Ez a Radojevics revideálta a vasúti szabad­jegyeket és úgy találta, hogy a postának, mint intézménynek és a postásoknak, mint tisztviselőknek nem dukál szabadjegy a vasutakon, még az a 200 darab hivatalos jegy sem, ami eddig a minisztérium és a postaigazga­tóságok rendelkezésére volt adva és ez­ért egy rövid rendelettel megvonta ezeket Superina Benjámin dr., a horvát paraszt­párti postaminiszter erre egészen egy­szerűen hadat üzent a kollégájának és — kikapcsolíatta a vasutaknál levő vala­mennyi állami telefont Egyedül a mi­niszter és a vasutigazgatók telefonjai részesültek kegyelemben. Három napig tartott a valóban operett- beli „furcsa háború" és három napig kacag­tak a nevetőkedvü belgrádiak a hadijelen­téseken, amiket minden oldalon kiadogattak. Csakhogy a nevetés nagy csalódást okozott az ultraradikális, .illetve hipernacionalisía Radojevics-csoportnak, mert a főváros bo- hémségre hajlamos népe a huncutabb Su­perina mellé állott kacagásával — Rado­jevics rovására. Radojevics hamar kifogyott a jelentések anyagából, beszüntette a szabadjegyeket, mert úgy véli, hogy ezzel megtakarít vala­mit az államnak és nincs tovább. Ezzel szemben a postás miniszter naponta újabb eseményt jelenthetett a frontról: ma kikap­csoltuk a szabadkai vasirtiigazgatóság köz­pontját, délután kizárjuk a torontáli állo­másokat, estéTe koncentrált támadással el­foglaltuk a zágrábi igazgatóság állásait és igy tovább. Végül maga Pasies miniszterelnök volt kénytelen átvenni a közvetítő szerepét és paktummal befejezni a háborút. A postások továbbra is ingyen utaznak, a vasút pedig ingyen telefonál. És az egész dologban ez a legjobb vicc. Radojevics azt akarta, hogy a posta az állam pénzéből fizesse meg embereinek a hivatalos utazásait, Supe­rina is azt akarta, hogy a vasút fizesse meg a telefonját; szóval: rakosgassák az állam pénzét egyik zsebből a másik­ba onnan pedig vissza. Mert igy is lehet államilag gazdálkodni, skatulya- és külön zsebrendszerrel, a köl­csönös átszámítások és számlabeli rendezé­sek abszolút ismerete nélkül. Éhgyomorra fél. pohár ^ m <m W étvágyat, m w 1 I r| ® I 8 m 1 V kellemes kőzérzést SCHMSDTHAUER-féle ljm|, ftlwilw és munkakedvet biztosit. Az ICkPKANlBl inéin iéwcsiieiiii ftKe*eríBWi**el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom