Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-07 / 252. (995.) szám
Szombat, november 7. — (Megjelent az országos keresztény- szocialista párt 1926-ik évi naptára.) Az országos keresztény-szocialista párt 1926-ik évi naptára a napokban megjelent. Erre ezen az utón is felhívjuk körzeti titkáraink, vidéki pártszervezeteink és párthíveink figyelmét azzal, hogy mielőbb jelentsék be az országos keresztényszocialista párt pozsonyi központjához (Hosszú-utca 23. II.), hogy a naptárból hány példányi kívánnak átvenni. — Az országos keresztényszooiafeta párt. — (Még most sem kapták meg a iegy- verviselési engedélyt az aknaszlatinai vadászok-) Aknaszlatinai tudósitónk írja: Megemlékeztünk arról a sérelemről/ mely pár hónappal ezelőtt az aknaszlatinai vadászokat akik a ruszinszkói Vadász Védegylet rendes tagjai, azáltal érte, hogy Rohrbacher dr. nagyszőllösi a-lzsupán a fegyverviselési engedélyt megtagadta. Négy hónap óta járják a -kálváriát az engedély érdekében a tétlenségre hivatott vadászok. Mindezideig ez ügyben semmiféle intézkedés nem történt. Amig az alzsupán azzal az indokkal, hogy az aknaszlatinai vadászok professzionisták, tehát nem kaphatnak fegyverviselési engedélyt, a mintegy negyvenötezer katasztrális hold vadászterület kihasználásától megfosztotta a régi érdemes vadászokat, addig az orvadászok kényük-kedvük szerint garázdálkodhatnak az elszaporodott vadállományban. A ruszinszkói hatóságok figyelmét felhívjuk az aknaszlatinai vadászok indokolatlan üldözésére, mintán az mégis lehetetlen, hogy a nagyszőltősi referens minden alap nélkül visszatartsa egy szervesen megalkotott társaság vadászati engedélyét. — (Sztrájkolnak a budapesti autótaxik.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az autótaxi testület sofförjei tegnap este befutották a garázsokba, majd beszüntették a munkát és sztrájkot kezdtek. A sztrájk oka bérmozgalom, mert a soffőrök az eddigi napi ötvenezer korona helyett nyolcvanezer koronát követelnek. A magánautótaxik s-offőrjei nem csatlakoztak a sztrájkhoz. — (Letartóztattak egy kommunista párttitkárt.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Korén Lajost, a kommunisták közismert párt- titkárát, akit három ügyészség köröz rágalmazás és becsületsértés miatt, Pozsonyban letartóztatták és átadták az államügyészségnek. — (Sikertelen nyomozás a tapolcsányi bankbetörők után.) Nyitrai tudósítónk írja: Megírtuk, hoigy a Nyitrai Általános Bank nagy tapolcsányi fiókjába ismeretlen tettesek behatoltak és onnan jelentős értékű pénzösszeget elraboltak. A nyomozás, amelyet pozsonyi detektívek vezettek, eddig semmiféle pozitív eredményt nem tud felmutatni. Nyitrán őrizetbe vettek ugyan egy fiatalembert, akit minden ilyen alkalomkor le szoktak tartóztatni. A nála tartott házkutatás azonban szintén eredménytelen volt. A pozsonyi de- dektivek ma visszautaztak és a nyomozást a nagytapolcsányi hatóságok folytatják. — (Téli szezonra rendezkedik be Bajmócfürdő.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Bajmóc-fürdő igazgatósága átalakításokat eszközöl Nyitra- megye közkedvelt fürdőjén, úgy hogy az télen is használható lesz. A f-ürdöt könyvtárral látják el és tavaszra autóbuszjáratot létesítenek Bajmóc és Privigye között. — (Másfél évre Ítéltek egy bestiális anyát.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Blatnicky Zsuzsanna bazini cselédleány tavaly újszülött gyermekéinek száját szétszakította s a nyelvét kitépte, majd a borzalmasan megkínzott csecsemőt a patakba dobta- A pozsonyi törvényszék másfél évi börtönre ítélte s tegnap a tábla is jóváhagyta az ítéletet. — (Szervezett rablóbanda garázdálkodása a baranyai templomokban.) Pécsről jelentik: Baranyában az utóbbi időben szervezett rablóbanda fosztogatja a templomokat. A magyarbolyi és a mohácsi görögkatolikus templom kifosztása után most a mindszenti templomot rabolták ki. A betörők álkulcs segítségével hatoltak be a templomba, ahonnan több százmillió korona értékű tárgyat vittek el. — (A rendőrkapitány lánya nem bírta el a cselédsort.) Budapestről jelentik: Kartasoff Mária 17 éves oroszországi születésű cseléd tegnap este az Eötvös-té-ri hajóállomásnál a Dunába akart ugrani. A rendőr megakadályozta szándékának keresztülvitelében. A lány a főkapitányságon előadta, hogy édesapja Oroszországban rendőrkapitány volt, de menekülniük kellett és ő kénytelen volt cselédnek beállani. Ez annyira eilkcseritettc, hogy nem akart tovább élni. Megígérte, hogy lemond az öngyilkosságról. ’ ; Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Szalonitocsiban Ssoríeskedife a vasialmiMiszíer Elcsapja a nem hajbókoló vasutasokat és egy óráig váratja az utasok százait Prága, november 6. Franké vasutíigyi miniszter a Lidové Noviny értesülése szerint Morvaországban a hivatalosat a hasznossal kötötte össze, Inispefcciós utón járt, de egyúttal az egész vonalon nagy agitációt fejtett ki saját pártja, a nemzeti szocialisták mellett. Lundenburg- ban mint miniszter jelent meg, másnap azonban már Gödingben a politikai agitátor szerepét játszotta. Egy választási népgyülésen akart beszélni, de azt a kommunisták szétverték. Bosszúját azonban nem a kommunistákon, hanem a gödingi állomásion öíkiön töltötte ki- A szocialista kegyelmes ur rettenetesen felháborodott azon, mert az állcmásfőnök helyettese a fogadtatáson nem volt jelen. Emiatt belékötött az állomásfönök- be és Lundenburgba érve siirgönyileg elmozdította állásából. Itt is, ahová szalonkocsilba érkezett, egy választási népgyülésen vett részt- A vonatnak negyed egy órakor kellett volna Prerau felé indulnia, de mivel Franké agitációs beszédje még nem ért véget, a vonatnak valamennyi utasával együtt több mint egy óra hosszat várnia kellett a miniszter ur megérkezéséig. Franké miniszter eljárása a vasúti alkalmazottak körében óriási felháborodást és elégedetlenséget szült. A gösnőri repülöfrasédia hősét Kassára szállították Csiszarik dr. a politika áldozata — Állapota már a rimaszombati kórházban javult — A P. M, H. tudósítójától. — Rimaszombat, november 6. A Gömör fölött múlt hét szombatján lejátszódott páratlan repülő tragédia nemcsak a csehszlovákiai, de az európai sajtóban is élénk szenzációt váltott ki. Csiszarik Sándor dr., a szomorú esetnek szenvedő hőse kényszerzubony- ban négy napot töltött a rimaszombati közkórház külön cellájában. Az elmegyógyászok részére is érdekes problémát jelent a szerencsétlen lelkész betegsége, aki szokatlan körülmények között vállalkozott egy merész útra és idegei nem bírták ki a légi utazás feszültségét s őrültségben majdnem két ember halálának okozója lett volna, ha a levegő acélosságában megedződött pilóta ura nem marad erejének és gépének. Amint már megírtuk, Csiszarik Sándor vasárnapra megnyugodott és a kórházi orvosok kérdésére tiszta válaszokat adott. Részletesen elmesélte a repülőgépen lejátszódott drámai jelenetet, de fogalma se volt arról, hogy idegrohamában milyen végzetes tettet akart elkövetni. Elmondotta, hogy fontos Prágába vezető politikai cél késztette öt a repülésre. A pilóta csak Pozsonyig volt hajlandó az utat vállalni, amiért azonnal lefizetett 2500 koronát. Rögeszméjévé vált, hogy a gép már megérkezett Prágába és a gépvezető nem akart leszállani s ezért kellett néki erőszakki őt erre kényszeríteni. Elbeszélése közben látszott rajta, hogy igyekszik a normális ember látszatát kelteni. Fontoskodva beszélt politikai kiküldetéséről és annak a köztársaságra nézve életbevágó fontosságáról. Vasárnap délelőtt a cellaablakon meg-meg- jelenő kíváncsiskodók u.ira módfelett felizgatták s ezért újságpapírral belülről eföldte a cella-ajtó megfigyelő kis ablakját. Vasárnap délután azonban annyira nyugodtan viselkedett, hogy a kényszerzubbonyt leoldották róla. Éjjel ismét rettenetes rohamai voltak, fel alá rohant cellájában, artikulátlan ordításaival az egész környéket fellármázta s csak hajnal felé tért magához a kimerültség következtében. A hétfői nap általában Izgatott hangulatban telt el. A szerencsétlen lelkész fiatal felesége kedden reggel érkezett meg Rimaszombatba 5 azonnal a közkórházba sietett. A fiatal asszony teljesen összetörve értesült férje tragédiájáról és arról, hogjf egyáltalában Prágába készült, főleg pedig azért, hogy repülőgépre ült. Csiszarik Sándor dr. az utóbbi Időkig pontosan, lelkiismeretesen, sőt erős ambícióval dolgozott hivatalában és viselkedésével soha nem árult e! olyasmit, amiből a tragédiát előre seUenl lehetett volna. Visszavonult, csendes, vallásos vidéki paptipus volt. Az utóbbi napok politikai fordulatai zökkentették ki csupán rendes, megszokott, hétköznapi kerékvágásaiból és szerepet vállalt Mlcsura pártjában. Napokon keresztül politikai megbeszélésekkel töltötte ideiét s valószínű. hogy idegei ezektől az Izgalmaktól feszültek meg annyira, hogy feszültségük végre Gömör fölött a szokatlan utón Őrjöngéssé robbant ki. Egy állami rendőr és egy ápoló kíséretében, kényszerzubbonyban tegnap este utazott el Rimaszombatból Csiszarik Sándor dr., felesége társaságában, akik a kassai állami kórház elmeosztályára véteti fel ápolás céljából tragikus sorsú férjét. A rimaszombati állomáson természetesen óriási csődület vette körül az aviatika történetében páratlanul álló légiharc hősét, akit láthatóan zavart ez a bámészkodó sok szempár Szlovák nyelven ki is fakadt egyszer eeesz dühösen: — Mit bámultok engem, tatán tetszik, hogy meg vagyok kötözve? Az idegháborltó közérdeklődés csak pá^ nercig tartott, berobogott a tiszolci vonat s a szomorú deputációt négy perc múlva már vitte tovább Feled felé ... B. Gy. Híre hcll a fdmiiliárd a ídldhlvafalnah? A telepes a földet ingyen kapja; — a házát a magyar gazda fogja fölépíteni — A félmii- liárd tulajdonképpen háromnegyedmiüiárd — Egy hiteltörvény fölfedezett indokolása — Hajmeresztő kamatterhek — Pirosmuskátlis ablakos cserepes tanya a cseh telepesnek —- A fél-, illetve háromnegyedmiüiárd a telepeseknek kell — Saját tudósítónktól — Prága, november 6. Mindenkinek élénk emlékezetében van miég, hoigy a kormány a parlament utolsó üléseinek egyikén egy törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a földhivatal féJ- miMMrd korona hitelt kap „a földreform sür gős befejezésének*4 céljaira. Még a kormány- párti berkekben is kínos föltünést keltett az. hogy eme horribilis összeg hováforditására vonatkozólag a törvénytervezetben semmi utasítás nincs, ami igazán szokatlan a hitel- törvényeknél; de még a javaslat indokolása sem mondotta meg azt, hogy mire kell ez a pénz. Erre ,a súlyos kérdésre a választ a földhivatali közlönynek, a Poizemková Reformállak két legutóbbi füzetében találjuk meg. Az itt megjelent két cikk bevezetésében egyenesen megmondja, hogy az alábbiak a földhivatal hiitelltörvényének indokolásául szolgálnak. A nyakatokért indokolásból az alábbi érdekes részleteket emeljük ki: A földosztást járadékbérleteik alakjában kell megvalósítani. A földet bérbeadók s a bérlő a bérösszeggel az amortizációs részletet úgy fizeti, hogy legkésőbb húsz év múlva a föld ára is törlesztve lesz és a kiosztott ingatlan a bérlő tulajdonába megy át. Készpénzben a bérlő a vételár tiz százalékát fizeti le, amely összeget az utolsó amortizációs részlet gyanánt könyvelik el. A járadékbérietek megvalósítására a földhivatalnak nincs pénze. A telepítési akciónál is át kell térni a járadékbérleti rendszerre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló összegek távolról sem elegendők a telepítésekre s a telepítést abbahagyni kellene, ha a földhivatal számára nem sikerülne megfelelő hitelt találni. (íme, nyilvánvaló: a félmilllárd a további telepítésekre kell. Szerk.) A telepeseknek sokkal nagyobb hitelre van szükségük, mint más részesedőnek. A hosszúlejáratú s járadékbérlet alakjában nyújtott hitelen kiviil nagyösszegii építkezési és üzemi hitelt kell adni a telepeseknek. A cikkíró a következőikben a fé'lmiJüiárd- nyi összeg előteremtésének módozataival foglalkozik, majd az eddig létesített telepek tulajdonosainak súlyos anyagi helyzetét ismerteti, akiknek szintén adni kell, de sokat, végül pontos sznnitásokat ad arról, hogy a járádékbérletre az államnak egy évben kerek kétszáz millió koronát kell ráfizetnie csupán a történelmi országokban, míg a szlovenszkói telepesek százhetven milliót kapnának ezen a cimen — ajándékba. Csupán a telepesek házadnak építésére a történelmi országokban kétszáznyolcvanöt millió korona kell, Szlovenszkón és Ruszinszkőbán a telepesek építkezési szükséglete tizenöt millió. Végül költőpénznek és üzemi tőkének összesen kétszáznyolc és fél millióra volna szükség az első évben. A már fölállított telepek szanálására egyszer s mindenkorra nyolcvan millió korona kell. A számadatok összegezéséből kitűnik az, hogy a földhivatalnak nem is félmilliárd- ra, hanem háromnegyedmilliárdra van szüksége, hogy a valóban drága telepeseit a szárazra segítse. Ha a kamatterheket áttekintjük, akkor teljesen megértjük, hogy a kormány miért nem terjesztette be a javaslattal ennek részletes indokolását is. Csupán a járadékbérletes telepeseknek nyújtott összegek kamatai az első évben 13 milliót, a másodikban 20 milliót, a harmadik évben 26 milliót tesznek ki s minthogy a törlesztési tervezet húsz évre szól, a kamatterheket is húsz évig viselné az állam. Ezek a kamatterhek azt jelentik, hogy a földhivatali telepítésekért minden ma született gyermek is az első évben 1 koronát, a másodikban 1.50 koronát, a harmadik évtől kezdve évi 2 koronát fog fizetni ama pénzek kamatai címén, mely pénzeket a cseh telepesek kapják meg. Vagyis: 1. a cseh telepes ingyen kapja meg a földet; 2. a magyar kisgazda, kisiparos és munkás fog adni pénzt a telepesnek, hogy ez beletanu’jon a gazdaságba; 3. de még a telepesnek adott pénz kamatait is az őslakos fogja fizetni. Megrettenve kelj m egálínunk a földhivatal eme leplezetlen számításai előtt. A cikkíró az indokolást azzal végzi, hogy egy -kis számvetést tesz egy telepes anyagi helyzetéről. Az embernek kicsordul a nyála szája szélén, midőn látja, hogy a földhivatal milyen atyailag gondoskodik kedves cseh telepeseiről. A rövid kis számvetést teljes egészében közöljük. „Egy telep fölállítása élő és holt leltárral, készletekkel s minden berendezéssel: a) 15 hektár fölki. amelyen megteremi a búza, kukorica, dohány, zöldség, átlag 6500 K, összesen 97.500 K ebből készp. kifizetve 9-750 K b) épület, csűr nélkül . . 100.000 K ebből készp. kifizetve 20.000 K c) üzenni tőke ................... 97.500 K eb iből a telepes fedez 24.375 K Az összes szükséglet egy tel epésnél ................... 295-000 K Te lepes fedez . . . ■ 54.125 K Hitelszükséglet . . . ■ 240.875 K íme, „gyönyörű** kilátásaink vannak a jövőre, ha a földhivatal és a földreform továbbra is a Hodzsáék cseh agrár- és szociáldemokrata párt uralma alatt marad. A magyar földigénylők javarésze régen kiábrándult azokból az ígéretekből, amelyeket a Hodzsá'k, a Miklék, Békeíiek oly bőven osztogattak, de amit a föntiekben nyilvánosságra hoztunk, az meghalad minden képzeletet. A magyar birtokos földjét potom áron elveszik, a cseh telepesnek Ingyen adják — mert ez még a föntj számítás szerinti minimális összegeket sem tudja lefizetni: hol venne egy kintornás 54.000 koronát —, de mindez még nem elég, mert a telepes állatait, a házépítési költséget és az üzemi tőkét az adókból szerzik be, azokból az adókból, amelyeket az őslakos fizet. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a külföldön fölvett s a telepeseknek kiosztott pénzt a telepesek maguk sohasem fogják letörleszíenf. Szeretnők látni, azt a telepest, aki húsz év alatt egy negyedmilliót visszafizetne. Aki ezek után is még hiszi azt, hogy a földreform a magyarajka polgárnak jót hozhat, az cs-ak szavazzon Hodzsára. Mikiére. Dérer elvtársra. Ma már nyilvánvaló, hogy a földreform nem a földtelenek Javára készült, hanem azért, hogy a földet cseh kezekbe juttassa. Ha minden magyar összefog a közeli választásokon, könnyűszerrel megakadályozhatjuk még ezt a szörnyű merényletet, amelyet a koalíciós urak ellenünk és gyermekeink ellen készítettek. Jf^tndennap add dl a lapof egsti tétovásEÓ Ismerős/fdíii’ft, mfg vne& nem gwÓKŐdift arróí tsat^ns «■ iTráijrat Hirfap a ma&varifclkg érdefteW •xofitáQa f <Sk
