Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-07 / 252. (995.) szám

Szombat, november 7. Ruszinszkói kortesnóták A Magyar Nemzeti Fárt választási nótái Dallam: Lakadalom van a mi utcánkba. Udvaromon éhes varjú károg. Ólálkodnak a Csánki-huszárok. A lelkünket meg akarják venni, Nemzetünket sötét sírba tenni. rA falunkat gyászmagyarok bújják. A cseh nótát magyar módra fújják. Csak hadd fújják torkuk szakadtáig. Magyar ember úgyse hallgat rá itt! Kossuth szive üzenetre dobban: Magyart védni iiodzsa tud legjobban. Sorsotok ha kezébe lesz téve, Úgy hulltok szét, mint az oldott kéve. Hodzsa apánk hullatja a könnyet. A magyar sors, hej, mért is nem könnyebb! De majd jó lesz, csak énliozzám gyertek: Kiméretem a femeíőkertet. Bajok ellen Hodzsa a mi vértünk. Nemes szive majd megszakad értünk. Bölcs elméje nagy terveket forgat: Kioszttatja számunkra a hóidat. Csánki-huszár hadd köszöntsek rád én! Hogy is volt a prágai parádén? Úgy volt biz az: ettél, ittál s végül A kést, villát elloptad emlékül! Hajtan! kezd reménységünk zöldje. Lesz már minden nincstelennek földje. Hogy e! ne késs, siess te is Márton! Zsákkal adják a csehagrár párton. Négy város vitatja, hogy az övé Columhus bölcsőié A Columbus-hamvak után a nagy felfedező szülővárosáért is megindult a harc Madrid, november eleje. A Columbus Kristóf hamvai körül tá­madt vita egyre jobban kiszélesedik és most már a Columbus-probléma többi kérdését is beledobták a küzdelembe. Most. amikor kiderült, hogy Amerika felfedezőjének hamvai bizonytalan helyen vannak, vigasztalásul legalább az szolgálha­tott, hogy a nagy felfedező szülővárosáról és ifjúkorának körülményeiről bizonyosat tud­hat az emberiség. Eddig az egész világ a hí­res olasz kikötővárost, a „büs,zke“ Génuát ismerte el Cristofo Colombo szülővárosának- A Columbus-házat Gémiában ma is emlék­tábla jelöli meg. A Columbus-ügy aktái ez­zel azonban nem zárultak le és most, a Co­lumbus hamvaiért Havana, San-Domimgo és a spanyol Sevilla közt kitört harcba beleszól e-gy olasz, egy spanyol és egy portugál vá­ros is, amelyek viszont Génuától akarják elvitatni Columbus szülővárosának dicsőségét. Ésizakspanyolország Galícia nevű taro- mányának egyik kis városkája, Pontevedra tart számot a legelsősorban arra a dicsőség­re, hogy az ő falai között látta meg a nap­világot Amerika felfedezője- Pontevedra község bizonyítékot is teremtett elő arra nézve, hogy Columbus az ő szülöttje és egy­korú iratokkal igyekszik igazolni állítását. A dolog legérdekesebb része, hogy Pomeved- rában, Columbus vélt szülőháza előtt a mi­nap már le is rakták Amerika felfedezője em­lékművének alapköveit. A pontevedlra-i Co- lumbus-szcboT felirata büszkén fogja hirdet­ni, hogy ennek a városnak, nem pedig Gémiának a szülötte Columbus Kristóf. így Columbus születésének emlékét rö­videsen két városban hirdeti már szobor, az olasz Génuában és a spanyol Pontevedrában. Génua és Pontevedra másik két ver­senytársa az olasz Calvi és a portugál Colos városka. Calvi község azt állítja, hogy Co­lumbus nem Gémtálban, hanem Calviban szü­letett, Colos portugál városka viszont az uj arrivétől, a spanyol Pontevedra tói akarja el­vitatni a nagy hajós szülővárosának dicső­ségét. Colos városka Portugália Alentejo tarto­mányában van, a nagy portugál költő, Camo- ens szőkébb hazájában- Jelentkezett most egy portugál tudós is, ALmada Negreiros, aki egész könytárra való régi könyvvel bizo­nyítja, hogy Columbu tényleg a portugál Colos városkában született. A vita még nem dőlt el A helyzet egye­lőre az, hogy most a világ négy különböző városában mutogatják Columbus Kristóf szü­lőházát a kiváncsi turistáknak- A nagy por Éiktái azonban korántsem záródtak le és 1c- Hictségcs, hogy a közeli jövőben már ötödik versenytárs is akad. Szerencs/'ílen szám a 13. Magyar zsidó csak magyar pártra szavaz. Aki a 23 ös listára szavaz, huszonötöt érdemel A naggar Ind. Aftndésida cenfeiutórftuna o maggor akarat, fiit c§ önbizalom ünnepe Az Akadémia díszvacsorája — Apponyi nagyhatású beszéde Budapest, november 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- tentése.) A Magyar Tudományos Akadémia centennáriuma alkalmából Budapestre jött külföldi akadémikusok tiszteletére tegnap este díszvacsorát rendeztek a Hungária-szál- ló éttermiében. A lakoma a leglelkesebb han­gulatban folyt le. Elsőnek Berzeviczy Albert dr., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte föd W képviselt külállaniok államfőit, azután az egyes, áll amiok delegátusaihoz fordult. A Franciaországhoz, Lengyelországhoz és Bul­gáriához fűző szellemi kapcsolatokat fejte­gette. Üdvözölte a rokon finn és észt küldöt­teket, majd az osztrák és német kiküldötte­ket s kijelentette, hogy a közös küzdelmek, a legyőzött országok népeinek közös mos­toha sorsa most még jobban ösztönöz az összetartásra, mint valaha. Megingathatatlan meggyőződése — mondotta —, hogy a né­met kultúrát nehéz 'elmellőzni a szellemi vi­lágéletben, a magyarságnak azonban súlyos küzdelmek árán kell visszaszerezni azt a he­lyet, amelyet a háború előtt a kulturvilágban elfoglalt. Berzeviczy köszöntőjére az osztrák és a francia kiküldöttek válaszolták, majd Ap­ponyi Albert gróf mondott nagyhatású be­szédet. — Első piiEanatba.n paradoxnak tekinthe­tik azt — mondotta Apponyi franciául —, hogy Magyarország, amely a háborúnak olyan súlyos következményeit nyögi, ma egyáltalában ünnepel. — A franciákhoz for­dulva kérdezi: — Vagy illőnek tartották vol­na-e, hogy Elzász elvesztése után ünnepélyt rendezzenek Franciaországban? Pedig mi Elzász ahhoz képest, amit mi magyarok el­vesztettünk. Területünknek kétharmadrészét, több millió magyar lakossal. Mégis indokolt az ünneplés. Mert azt ünnepeljük, hogy a magyarság évszázadokon keresztül becsület­tel teljesítette történelmi hivatását. Évszáza­dokon keresztül tartotta vissza a magyar nemzet katonai erényeivel azokat a keletről induló támadásokat, amelyek a nyugati kul­túrát veszélyeztették s a magyarság védte meg ,a középeurópai kultúrát a balkanizálás- tól. Ha más nép került volna erre a helyre, talán jobban ki tudta volna használni a ma­gyar föld gazdasági lehetőségeit, de annak a magasztos hivatásnak, amelyet a magyar­ság betöltött, nem tudott volna olyan mér­tékben megfelelni. A mai ünnep a magyar akarat, hit és ma­gyar önbizalom ünnepe. Az Európára ne­hezedő párás ködök oszladozni kezde­nek, a lelkekben rekonstruáíódó Európa képében a fölépült Magyarország vizióia ébred. A beszédet a jelenlévők óriási tapssal és ovációval fogadták. A Magyar Tudományos Akadémia cen­tennáriuma alkalmával rendezett gyűjtés ed­digi eredménye 468 millió korona. Az ado­mányozók között van Széchenyi István gróf unokája. Széchenyi Aíice és Anna gróf­nő, továbbá a Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai, valamint Széchenyi Aladár gróf száz- s z á zm i !l i ó s adó mán nyal. S ntmd-magpr MottkazaotosdDiiaoi A Magyar Nemzeti Párt Rémet szövetségeseinek álláspont járó! Szlovenszkó autonómiája kérdésében — Megvan a remény a közös ellenzéki frontra az Oisz. KeresztényszoeiaSista Párttal Rimaszombat, november 6. A Magyar Nemzeti Párt Országos Vá­lasztási Irodája közli: A magyar választó- közönség széles rétegeit foglalkoztatja az a kérdés, miért nem jött létre a Magyar Nem­zeti Párt és a keresztényszocialista párt kö­zött választási megállapodás, miért küzd e két párt külön listával és miért nem csatla­kozott az országos keresztényszocialista párt is a német gazdák szövetségével, a német iparos párttal és a szlovenszkói német párt­tal megkötött magyar-német választási blokkhoz- E kérdésre a Magyar Nemzeti Párt komáromi pártvezetősége n tényeknek meg­felelő felvilágosítást nyújtó cikket helyezett el a napisajtóban, amely cikk világosan be­bizonyítja azt, hogy a közös lista meghiúsulása nem a Ma­gyar Nemzeti Párton múlott. E nagyjelentőségű és nagy érdeklődést kiváltó kérdéssel foglalkozott az elmúlt va­sárnap Nagymegyeren mondott beszédében Szüllő Géza képviselőjelölt, az országos ke- resztényszociaEsta párt elnöke is, aki oly értelmű kijelentést tett, hogy a magyar-né­met blokkhoz való csatlakozásunknak az volt az akadálya, hogy a németek és magyarok között lényegesen különbség van az auto­nómia kérdésében. Mi sziovenszkóiak — mondotta Szüllő — nemzeti autonómiát akarunk s csak köz­jogi kapcsolatot tartunk fel Csehországgal, mig a németeknek kedves az, hogy mi Szlo- venszkóban „Absatzgebiet44 vagyunk, erőfor­rás vagyunk, ök csak Csehországban, au­tonómia nélkül akarják a maguk gazdasági és szellemi fölényét. Hogy ez igy van, leg­jobban igazolja az, hogy a keresztényszo­cialisták megtagadták az együttműködést szólónak, mert az ő pártja erősen magyar, erősen szlovák, erősen német és autonómista érzésű. Az országos keresztényszocialista párt elnökének eme kijelentésével kapcsolatosan meg kell állapítanunk, hogy a németekkel folytatott tárgyalások so­rán az autonómia kérdése sohasem al­kotta a pártok közötti megegyezés alap­feltételét és c tekintetben a nézetek és álláspontok összeegyeztetésének még csak szüksége sem merült föl, mert a Bund dér Landwirte a tárgyalások első pillanatától kezdve Szlovenszkó auto­nómiájának kérdését mint pár cxcellcnce a a szlovenszkói pártok számára feltartott kü­lön kérdést tekintette, melyben az állásfog­lalás joga a magyarság és a szlovenszkói németek számára teljesen szabad és megkö­töttség,nélküli. Erre vonatkozóan az írásbeli választási egyezmény is tartalmaz intézke­dést, megállapítván azt, hogy Szlovenszkó autonómiájának kérdésében a szlovenszkói magyar és német kép­viselők állásfoglalását semmiképpen sem érintheti vagy befolyásolhatja a történelmi országokból: német képvise­lők álláspontja. Azok a német pártok, amelyekkel a Magyar Nemzeti Párt és a szlovenszkói németek pártja együtt­hasd, nem tartóznak ama gazdasági csoporthoz, mely Szlovenszkói csak erő­forrásnak és Absatzgebietnek tekinti, mert gazdasági törekvése mint a mezőgaz­daságnak és a kisiparnak érdekei teljesen és tökéletesen azonosak a szlovenszkói gazdák és iparosok érdekeivel s a csehországi nagy­ipar expanziós szándékait és törekvéseit képviselő politikai pártok c választási blokk­ban egyáltalában nem foglalnak helyet. Ami az autonómia kérdést illeti, e tekin­tetben utalunk pártunknak tegnapi közlemé­nyére, amely nyíltan és félreérthetetlenül leszögezte a Magyar Nemzeti Pártnak az autonómiát támogató programját és utalunk arra a választási felhívásra, amelyet a ma­gyar-német blokk a csehországi német saj­tóban megjelentetett s amely a közös köve­telések között első helyen hangsúlyozta a kulturális autonómia követelését valamennyi ki­sebbségi nemzet számára. Ama német pártok, amelyekkel a Ma­gyar Nemzeti Párt és a szlovenszkói néme­tek pártja együtthalad, soha és sehol sem fordultak a nemzeti autonómia eszméje és gondolat ellen, sőt tisztában vannak azzal, hogy az általuk is vallott és programsze­rűen felállított nemzeti önrendelkezési elvnek Szlovenszkóban az autonómia követelésé­ben kell kikristályosodnia. Hogy a német keresztényszocialista párt nem volt hajlandó együttműködni a szlo­venszkói országos keresztényszocialista párt­tal. ennek okait nem szabad a szudéta né­met politikai mentalitás általános számláján elkönyvelni, mert ennek nem a két nemzet közötti elvi diferenciák voltak az okai, de legfőképpen az, hogy a német keresztény- szocialista párt mint erősen munkástöme­gekre támaszkodó alakulás, a német szo­ciáldemokrata párttal szembeni választási küzdelemben meg akarta tartani az önálló­ságát és mert a Lellei-félc csoporttal folyta­tott tárgyalásai után nem kívánt reszt venni a szlovenszkói keresztényszocialista párt ketté szakadt választási akciójában. Egyébként örömmel látja a Magyar Nemzeti Párt, hogy Szüllő Géza nagyme­gyeri beszédében is a politikai korrektség és lojalitás álláspontjáról Ítéli meg a Magyar Nemzeti Párt törekvését, amikor elismeri azt, hogy Szent-Ivány József a Párt alakításá­val csak jót akart és a magyarság erősítését célozta. Hogy a pártalakitás, illetve a párt- csoporíosiíás időpontja tekintetében Szüllő Géza felfogása nem egyezik Szent-Ivány koncepciójával, az e pillanatban diskusszióra alkalmas részletkérdés, mely fölött azonban a vitára a választási akció egyéb teendői mellett nincs idő­Szüllő Géza nyilatkozatát mindenesetre úgy foghatjuk föl, mint kiindulása alapját an­nak, hogy a választások után a Magyar Nemzeti Párt és az országos keresztény szocia­lista párt közös akciói, együttes frontja és egységes ellenzéki munkája számára meg van a tárgyalási lehetőség, sőt a tel­jesülés reménysége is­A Magyar Nemzeti Párt csak azt szeret­né, ha az országos keresztényszocialista párt agitátorai is a párt elnökének komoly, nobi­lis és lojális intenciói szerint ítélnék meg a helyzetet és ehhez szabnák akcióikat. Hadiköfcsöneink beváltását csak az ellenzék győzelmétől remélhetjük, illetőség: ügyed elintézését csak a koalíció bukásától várhatod. A német-magyar pártcsoport kiáltványa A nőmet gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkói német párt és a magyar nemzeti párt a következő közös választási felhívást bocsátotta ki: Az uralkodó cseh nemzet megfeledke­zett arról, hogy egységét és függetlenségét a történelmi véletlennek és az önrendelke­zési jognak köszönheti, és, hogy azoknak az alapelveknek tisztelete, amelyeket a maga részéről igénybe vesz, nem engedheti meg azt, hogy az állam németjeivel és magyar­jaival szemben ezeknek az alapelveknek alkalmazását megtagadhassa. A német és magyar kisebbségeknek elnyomatása eleven bizonyítéka annak, hogy az a szellem, amely az uralkodó cseh népben él és erkölcsi felfogását valamint az állam­nak alkotmányát és berendezéseit áthatja, vereséget szenvedett azzal a törekvéssel szemben, amely a politikai függetlenséggel elnyert erőkkel visszaél és a német és magyar kisebbségeket elnyomni akarja. A németek és magyarok nagyon nehéz viszo­nyok között kerültek be az első választott nemzetgyűlésbe. Nehéz viszonyok között következett be annak feloszlatása is. No­vember 15-én lesznek az uj választások és nem kétséges, hogy ezek a választások nagy jelentőséggel bírnak. A német és magyar földmű vesnóp, vala­mint a német és magyar iparos- és kereskedő osztály választási egységben és közös ön­védelmi frontban egyesült. Felhívjuk őket, hogy használják fel az alkalmat és minden szavazatot erre a listára adjanak. A nemzeti jóvátételért! Legszentebb és legtermészetesebb jogunkért: a kulturális önkormányzatért! Nemzeti javaink: nyel­vünk, iskolánk, földünk és munkahelyünk védelmére, fentartásáért és biztosításáért! A cseh nép megokolatlan és nem igazolt nemzeti előjogai ellen! Földművesek, iparosok és kereskedők! Egyesüljetek egy egészséges közgazdasági alapon a nagyszámú és kitűnő földműves, iparos és kereskedőosztály erősítése érde­kében, ami első feltétele valamely nép fejlődésének. Fel a szabadságharcra kifelé és befelé! Földművesek, mezőgazdasági munkások, iparosok és kereskedők! Szavazzatok a nemzeti elnyomás és gazdasági kiuzsorázás uralkodó rendszere ellen! Szavazzatok a mezőgazdaság és ipar egyszerű, de biztos és nyugodt femtartása érdekében. Népünk erejét csak a gazdasági erő fen tartásán keresztül biztosíthatjuk! | kí" Sérvüen szenvedők -I- | P Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, fi o here, comb és köldöksérvnél a ml tökélete- k Y kitett rugónélkiiU sérvkötőnk, mely éjjel Is § p hordható Mindenféle bandázs operáció § N után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- * $ désnéb Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- a $ nell has-, hát- és mellmelegltö ö | ,,Hy0iea“ ktUszerSigz Bratis&ava, Quaa-n. 51. | 2 árjegyzék Ingyen rA A vidéki felek még aznap eflntéztetnek 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom