Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-06 / 251. (994.) szám

ff Mi JfsQt /ww ** Jföí W t¥. 6vl. 951. <flB4) safim PíníeK»1S25 nnwlier 6 ■■ fíln QtSlS WH W*’ ^pjSBeg^^ Jgr &&&? SgKf rg. J£c imjúSSLtJff ■——■ i maammmmnwa—lBUMr^yi~\rr~.vv.Fx»Kig3iPCt3ntsnn»on:.rena:AWTOt.T\\Mi>'r.TriiHra«njmarwwj JÉjsW ^. ' dlüBzetésl árak hellóidon: évente 300, í$Érj jétSff | ' _ félévre 151), negyedévre 76, havonta Jw jM 26 Kö; külföldre: évente 450, télévre iá? Í?Í2 —Bili ^ , jMf iW __ ____________ __ __ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kt // W^^T/2IJÍ<rrl©J®fl egyes szám Ara « ^sw J§ Wm H. Ér J&M rn '*0$$$** m JMr Jfy ' Szerkesztőség: Prága, IL, Stépánská Jr gr ffl Jm # WL Jr ^L. jr 15? ^ÉF jy ® m Jí WL M u,ice 16/ni- Te!efon: 30-3-19. Kiadó­W "mTJOSL yt é/BSLUUL '<“■»,-* hivatal: Prága, t„ Liiíová ullce 18. Tel.: 67-37, Sürgönyeim: Hírlap, Praha, ./f fxtovensxfcói és Stusxtnsx&éi fxmvetkezett ££íemxéM Sáviak pptiiiSbssi mapilápits JMminisxíweMtnv tfös&cefo&sztö: íl)sílffffílfis#i JEákszÉÓ ^-sl<e2©s $%&w.f&^sr&tö; -átikí 3fstvú.n Magyarország, a népszövetség és a kisebbségek (fi.) Prága, november 5. Bethlen István grófnak a népszövetség­ről és a nemzeti kisebbségekről tartott nagy beszéde egyike volt a legszebb és legalapo­sabban kidolgozott politikai megnyilatkozá­soknak, amiket e kérdésben eddig nemcsak magyar részről, hanem általában hallottunk. Magyarország miniszterelnöke a szónoknak, a debatternek, a nemzeti jog és a kisebbségi kérdés alapos ismerőjének teljes végezeté­vel lépett a tribünre és szavai elhallatszottak mindenhová, ahol a népek sorsát intézik és visszhangra talált mindenütt, ahol nemzeti kisebbségek élnek és ahol a kisebbségi kér­dés megoldásán fáradoznak. Mondanunk sem kel, hogy a magyar kormány premierjének beszéde különösen mély benyomást keltett mibennünk, hiszen mi értünk, a mi érdekünk­ben, a mi jobb jövőnkért hangzott el és fö­lösleges lenne hangsúlyoznunk, hogy meny­nyire hálásak vagyunk Bethleni István gróf­nak ezért az erőteljes, hatalmas szónoki re­mekműért. A magyar miniszterelnök a szivünkből beszélt. A szivünkből beszélt, amidőn osto­rozta a népszövetség tanácsának erélytelen, lagymatag magatartását a nemzeti kisebbsé­gek világtörténelmi fontosságú problémájával szemben. A mi meggyőződésünket, a mi ál­láspontunkat és a mi érzéseinket fejezte ki, amidőn kijelentette, hogy „a magyar kor­mány az eddig tapasztalt eljárást nem tekint­heti a kisebbségi szerződések végrehajtásá­nak és a népszövetség által annak idején átvett garancia megvalósitásá- nak“ és amidőn azt mondotta, hogy „a nép- szövetség a kisebbségi jogok biztosítékai te­kintetében mind a mai napig úgy velünk, mint másokkal szemben minden vonatkozásban teljesen csődöt mondott". Számtalanszor han­goztattuk mi is, hogy a népszövetség taná­csától sokkal, de sokkal többet várunk. Számtalanszor követeltük, hogy a népszö­vetség minden panaszunkat a kontradikütó- rikus eljárás szabályai szerint, lelkiismerete­sen vizsgálja meg. Számtalanszor kértük, hogy a tanács a helyszínére kiküldött bizott­ságok utján győződjék meg panaszaink ala­posságáról. Számtalanszor kifogásoltuk, hogy a népszövetség kisebbségi departementje megelégszik az érdekelt kormányok bemon­dásaival és nem keresi az érintkezést velünk, a kisebbségek képviselőivel. Panaszt nyújtot­tunk be panasz után. véleményünk szerint föltétlenül helytálló és jogilag megokolt pana­szokat, de azokra még választ sem kaptunk. A népszövetségi ligák uniója, az interpar,la­menti unió, a különböző egyházak világkon­gresszusai, a nemzetközi jogászok egyesülete ismételten közbeléptek érdekünkben a nép- szövetségnél és az eredmény mégis rntndez- ideig egyenlő volt a semmivel. Mi lojálisán a békeszerződés alapjára helyezkedtünk és föntartás nélkül alávetettük magunkat a nép- szövetség tekintélyének, de bizalmunkat Genfben nem viszonozták hasonló bizalom­mal, becsületes törekvéseinket nem fogadták úgy, amint azt megérdemeltük volna. A genfi békepalotában minden kisebbségi panaszt a mostani európai rend elleni lázon­gásnak fogták föl és a népszövetség kisebb­ségi ügyosztálya igen tévesen a nemzetiségi államok kormányainak tartozó lojalitás meg­sértését látta abban, ha egyszer-máskor mégis tennie kellett valamit az egyik, vagy másik kisebbség érdekében. Összefüggött ez azzal, hogy a népszövetség a kormányok, nem pedig a népek szövetsége és nem jogi. de politikai intézmény, amelyben nem az igazság, de az opporiimitás a legfőbb zsinór- mérték. A népszövetség tanácsában, amely pedig a kisebbségek pro tele tora, egyik tag­állam sem akarta elrontani a dolgát a másik­kal és nem élt azzal a jogával, hogy a tanácsi „Mondjon le a belügyminiszter!" A szocialisták az agrárok választási visszaélései miatt Malypetr távozását követelik — Terror a belügyminiszter engedélyével Az antant iioSnap bejelenti Köln kiürítését Focli marsai kedvező jelentése a német leszerelésről. Prága, november 5. A cseh agrárius párt erő'szakos terrorista fellépése a választási kampányban aranyira d- ménsesitette a helyzetet, hogy úgy a Cseslké Slovo, mint a Právo Li<iu esti la.piai élles táma­dást intéznek Malypetr belügyminiszter etilen, aki az agrárius párt tagja. A Cseslké SJiovo azt Írja, hogy Malypetr felelős a választási harc rendjéért és nyugalmáért. A lap nyílt levélben szólítja fel a minisztert, hogy az erőszakot 'aka­dályozza meg a rend és csend közegeivel. Tilta­kozik az agráriusok azon parancsa etilen, hogy a falu fiataljai lopják el a többi pártok röpcéduláit. Ezt az agrárius felhívást nem kobozták el és a tettesFket sem vnnták felelősségre. A Právo Lidii azt írja. hogy egyetlen koalíciós párt sem bizik már Malypetrbeu. Emnek termé­szetes következménye, hogy Malypetr ur egy pillanatig se maradjon meg a helyén és adja át hivteíaiát a miniszter­ei nőknek. wM5nmTfi'i mhii'i" n nn iMM'iHm .. i iuii'i'i ii i rr imii i'iiirnnrmr Malypetr exponense, sőt vezére az agrárius pártnak, amely fascista felhívásában a legdur­vább választási erőszakot kiprovokálta. Ha Malypetr továbbra is meg akar maradni a miniszteri székében, úgy a koalíciós pár­tok hivatalosan fel fogják kérni a miniszter- elnököt, hogy a választások idejére a bel­ügyminisztérium v elütésével más embert bízzon meg, nem példig pártjának exponen­sét, amely párt a beűügyminiszter engedélyé­vel választási erőszakoskodást és törvény­ellenességet követ el. Az egész csehszlovák politikai közvélemény fel van háborodva az agráriusok választási agitá- ci'ója miatt, valamennyi napilap tiltakozik ez ellen, .sőt még a félhivatalos Csesikoslovenská Repu'blíka is vezércikkben állást foglal a vissza­élések és erőszakosságok ellen. Hogyha Maly­petr nem akar nyugodt választási kampányt, akkor mentien a Balkánra. Hindenbyrg válaszúton Elnök maradbaf-e a tábornagy a szociáldemokraták kormányrakerülése esetén? — A centrumpárt a tefAők -mezeiére lépett —■ Útban a nagy koalíció felé Berlin, november 5. A centrum-frakció tegnap ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a párt két vezére Marx dr. és Fehren- bach volt kancellárok a szociáldemokraták vezetőivel tárgyaljanak a nagy koalíció visszaállításának lehetőségéről. Ezzel a lé­péssel tehát a katolikus párt, mint már annyiszor, ismét magához ragadta az íni- ciativát és biztosan halad az uj vezetőszérep felé. Holnap a centrum a demokrata párttal tárgyal, amely tárgyalásoktól igen sok függ. Valószínű, hogy a Luther-korrnány, amely hosszabb i'dő óta tárgyal Chamberlainnal és Brianddal a locarnói konferencián ígért ki­ürítéseikről; hamarosan megegyezik az an­tanttal, úgyhogy november közepe táján határozottan a locarnói politika mellé állhat és sor kerülhet a szerződés parlamenti le- tárgyalására. A Vorwarís nagy örömmel üdvözli a centrumfrakció határozatát, mely a lap szerint a Luther koalíció határozott elej­tését jelenti még abban az esetben is, ha a német nemzetiek hajlandók a kormány­ba visszatérni. Igaz, hogy ez a lépés is azt a nagy Össze­visszaságot mutatja, mely a német nemze­tiek hírhedt föllépése óta a német politikában uralkodik s ezért a lap ismételten megálla­pítja, hogy a tisztulásra egyetlen mód van csak; a parlament feloszlatása. A kommunista Rote Fahne megállapítja, hogy a német nemzetieknek napról-napra jobban sikerül a kormány felé orientálódni. Mintha a párt megbánta volna kilépését, ma jóvá szeretné tenni hibáját s visszavágyik a kormányzásba.. A szociáldemokraták to­vábbra is passzívek maradnak, de e passzi­vitásukkal csak segítik a Luther-Hindenburg rendszer megerősödését. Mindenburg lemondása a reakciót jelentené London, november 5, A Daily Telegraph egy berlini tudósításában beszámol Hinden- burg birodalmi elnök nehéz helyzetről. Az elnököt napról-napra százával keresik föl barátai és párthívei, akik mind arra akarják rábírni, hogy a locarnói szerződés ellen forduljon. A lap levelezője szerint liin- detiburg lemondása nemcsak Németország számára, hanem egész Európára nézve is a reakció veszedelmét jelentené. Mégis valószinü, hogy Hintíenburg inkább visszalép, mintsem hogy olyan koalícióval dolgozzék, melyben a szociáldemokraták a szóvivők. figyelmét fölhívja a kisebbségekkel szemben elkövetett igazságtalanságokra. A tanácsiban, mint egy advooatus diabeli,, ott ül Beiies és — amiként azit egy smichovi körte szeszedé­ben dicsekedve mondotta el — megakadá­lyozza, hogy a kisebbségek panaszai sző­nyegre kerüljenek. A népszövetség összeté­tele olyan, hogy abban — amiként erre Beth­len is rámutatott — a győztesek majdnem mindig keresztül tudják vinni az akaratukat, a legyőzőitek, azonban úgyszólván soha. Már pedig az uj nemzetiségi államok szinte kivé­tel nélkül az úgynevezett győzők sorába tar­toznak. De mindezek a keserves tapasztaltatok sem ölték ki belőlünk az optimizmust. Mi rendületlenül bízunk az eszme győzelmében, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásában ér. abban, hogy a népszövetségben végül mégis csak fölülkerekedik az igazságérzet és a méltányosság szeli eme. Mi nem akarjuk összetéveszteni a népszövetség eszméjét azokkal az egyénekkel, akik azt jelenleg kép­viselik és az emberek miatt nem fogjuk meg­tagadni az eszmét. Számos jelből arra követ­keztetünk, hogy a rendszerváltozás máris útban van. Németország be fog lépni a nép- szövetségbe és hatalmas súlyával ki fogja vinni, hogy a kisebbségi kérdés megitélésé­ben is fordulat álljon be. Locarnö megoldotta a biztonsági problémát és most már a kisebb­ségi kérdés jön sorra. Magyarországnak ki kell várnia ezt az időt és benn kell maradnia a népszövetségben. Erre az álláspontra he­lyezkedett Bethlen István is, amidőn Baross .Jánossal szemben kifejtette, hogy ez az egye­düli fórum, ahol a kisebbségi kérdést szóvá lehet tennie. Az utódállamokban élő magyar­ság kisebbségi jogainak biztosítását és védel­mét csak a népszövetségtől várhatja, ez az egyedüli intézmény, amelyhez joga van se­gítségért fordulni. £.s vájjon a népszövetség melyik tagjától várhat ott támogatást, ki fog törődni az ő bajaival, ha Magyarország nem képviselteti magát többé Genfben? Bencsnek még könnyebb lenne a helyzete és a mi jö­vőnk még vigasztalanabbá válnék. Magyar- ország kilépése ,j népszövetségből nagy csa­pás volna az utódá<Ilainokbcli magyarságra nézve. ■ 1 : ^ • Paris, november 5. A Journal tudósítása szerint az a jelentés, melyet Focli marsai a versaillesi leszerelő bizottság nevében Né­metország fegyverkezéséről szerkesztett, igen részletes és alapjában véve enyhe. A jelentés megállapítja, hogy Német­ország határozottan törekedett a lesze­relési kérdést megoldani, elsősorban pedig a hadianyagok elpusztítá­sának terén. Persze nem minden történt még meg, ami ezt a leszerelést teljessé ten­né. így a német leszerelési válaszjegyzék három fontos pontról igen rezerváltan nyi­latkozik. elsősorban a vezérkar újjáalakítá­sáról. másodsorban a rendőrség szervezeté­ről, mely kétszer annyi embert alkalmaz mint a birodalmiőrség, harmadsorban a tit­kos szervezetek tekintetében és a német ifjúság katonai kiképzésének szempontjából. Röviden kifejezve: a német hadseregnek van felső vezetése, meg vannak a káderei és fennáll a katonai kiképzése. — A Journal értesülése szerint a holnap összeülő nagy­követek tanácsa ezeket a megállapításokat Berlinbe küldi. Eddig azonban még nem födjakf mily módon közlik Németországgal Focli jelentését, mert a szövetséges kor­mányok a locarnói szerződés megkötése óta azon az állásponton vannak, hogy Német­ország is őszintén elfogadta a locarnói poli­tikát. Nem lehetetlen tehát, hogy a nagyköve­tek tanácsa már holnap értesíti Berlint Kőin kiürítésének közeli dátumáról. Ezzel is dokumentálni akarják a szövet­ségesek. hogy hűek maradnak Locarnó szelleméhez. Csak az az egy kikötésük lesz, hogy a katonai ellenőrző bizottság a lesze­relés végleges megtörténtéig Németország­ban maradjon. Uj harcok Szíriában London, november 5. Szíriából érkező jelentések a benszülöttek uj támadásairól szólnak. Damaszkusban és a közeli környé­ken ismét 4000 dniz harcos egyesült, hogy a franciák ellen forduljon. A Morningpost jelenti, hogy a szent város lakossága el­hagyja lakóhelyét, mert attól fél, hogy csak­hamar uj küzdelmekre kerül sor. Orosz-német katonai kapcsolatok Berlin, november 5. A szovjetkormány a berlini orosz nagykövetségre egy igen magasrangu katonai attasét nevezett ki. Luniew, az uj attasé körülbelül, vezérör- nagyi rangban áll s e magasrangu katonai kiküldésnek az antant katonai köreiben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak A Prágai Magyar Hiríap ezredik száma November 13-án jelenik meg a Prágai Ma­gyar Hírlap ezredik száma. Nehéz utunk egyik diadalmas állomásához érkeztünk ezzel a dátum­mal s jubileumunkat igyekszünk is méltókép­pen megünnepelni. Olvasóközönségünk hatalmas terjedelmű, különösen gazdag tartalmú lapoi kap s a nagyszerű olvasnivalók közül csak egyet említünk izleltetönok: ezredik jubileumi szá­munkban kezdjük közölni Krúdy Gyulának a legnagyobb magyar elbeszélők egyikének ere­deti regényét, az , „Aranyifiut“, melyet az ivó külön a P. M. H. számára irt. , kitűnő regény eseménye lesz a magyar iroda­lomnak s büszkék vagyunk, hogy ez az értékes, érdekes és élvezetes nagy magyar műalkotás először a mi lapunk hasábjain lát napvilágot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom