Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-05 / 250. (993.) szám

Csütörtök, november 8. Teljeseik az osztrák álSamhivataiüokok kérését Bécs, november 4. A kormány tegnap ^ste óta jóformán állandóan tárgyal a sztrájkra készüld hivatalnokokkal. Ma délben végre sikerült megegyezést teremteni. A hi­vatalnokok két órakor visszavonták a szrájk- parancsot, úgyhogy holnap az államhivatal- noko'k már rendesen végzik a munkát. Sok­kal veszedelmesebb méreteket ölt az iparo­sok, elsősorban a pékiparosok sztrájkja, mert ha itt nem történik gyors orvoslás, Bécs könnyen katasztrofális kenyérinségbc kerül. Már most is a vidékről hozott liszttel/ vagy a vidéken sütött kenyérrel látják el a fővá­ros külső kerületeinek lakosságát. Meglesz a szlovenszkói városok 260 milliós Morgan-kölcsőne Pozsonynak hatvan millióra van szüksége Pozsony, november 4. (Saját tudósítónktól.) Közel két éve már annak, hogy a szlovenszkói városok szaná­lásának terve komoly formában fölmerült. Már akkoriban tisztázták a kérdést,’ hogy magának Pozsonynak hatvan, a többi szlo­venszkói városnak pedig kétszáznál több millió koronára van szüksége, hogy terhes adósságaitól megszabaduljanak. Annak idején elsőnek a Zeniská Banka kezdeményezett egy szanálási akciót, amelyhez az összeget egy amerikai pénzcsoport adta. volna a bank közvetítésére. A tárgyalások úgy Pozsony- nyal, mint a többi várossal eredménytelenül értek véget. Ezért Pozsony megkísérelte, hogy önmagán segítsen s már második éve törleszti a Zivnostenská Banka utján a havi 550.000 koronát a legnyomasztóbb adóssá­gokra, mivel Hitelezői azzal fenyegették a várost, hogy követeléseiket betáblázzák a város ingatlanaira. A betáblázás horribilis költségeitől csak a tekintélyes havi részlet- fizetés mentette meg a várost. Ez év májusában újabb külföldi kölcsön- ajánlat érkezett a városhoz, az ismert ameri- "kai Morgan-csoport részér öl s a város ko­moly tárgyalásokat kezdett velük. A tárgya­lások változó kilátásokkal május óta folynak s jelenleg már közelednek a komoly megva­lósuláshoz. A szlovenszkói városok, amelyek eleinte idegenkednek, látva, hogy ezúttal a legkomolyabb pénzügyi tranzakciókról van szó, ismét jelentkeztek s most már kijelen­tették, hogy részt akarnak venni az általá­nos városszanálási akcióban. A kormány sem zárkózik el az elől, hogy az állami ga­ranciát biztosítsa számukra. Pozsonynak hatvan milliós adóssága van. azonban az eddigi pontos részlettörlesztés­sel a legsürgősebb kisebb hitelezőknél lévő adósságait már kifizette. A város törlesztés- tervezete szerint a város tizenkét év alatt fizette volna ki minden adósságát. Ma azon­ban a Morgan-kölcsön létrejön, úgy a város állítólag csak huszonöt év alatt törleszti le adósságát, de a kedvezőbb helyzetben éven­te sokkal nagyobb összeget fordít kulturális befektetésekre. Stribmy {kesének üzletkötése egy szélhámossal Prága, november 4. GöMíacien Zsiga, Prágának egyik köz­ismert szélhámosa, a berlini törvényszék fogházában üli most 15 hónapos fegyház­büntetését. Goldfaden a prágai társadalmi életben nagy szerepet jász ott. Közeli isme­retsége volt StrSbrny Ferenc prágai bank- igazgatóval, az exmí-niszter öccsével. Egy 'al kai óimmal felkérte Stribmy bankigazga­tót, hogy szerezzen neki 300 ezer korona kölcsönt. A bankigazgató erre hajlandó volt, de ennek fejében egy zálogot kért. mert Goldfaden váltója nem volt elég fedezet. Go'dfaden egyes ékszereken kívül még egy 200 éves értékes gobelinképet is adott zá­logba Stribrnyriek és megkapta a 300 ezer koronát. Amikor Goldfaden szélhámosságát lelep­lezték, jelentkezett egy berlini arisztokrata és bizonyítékokat nyújtott arra, hogy a go­belin az ö tulajdona, amelyet csak eladás cél­jából adott át Goldfademnek. Pert indított a prágai polgári bíróságnál a gobelin kiadásá­ért. A bíróság e napokban tárgyalta az ügyet. A berlini arisztokrata ügyvédje azt állítja, hogy S.rbruy bankigazgató tudta, hogy a gobelin nem Goldfaden tulajdona. Stribmy azonban ezt tagadja és a gobelint nem akarja kiadni. A tárgyalást elhalasz­tották, hogy újabb tanukat idézzenek meg. A bíróság megtiltotta Stribrny bankigazga­tónak, hogy a gobelint eladja. £§€i városidról ilí#rM!* « mugiiar lévő miaMra tudni Gróf.Rudolf volt lód máriás főhadnagy, mint polgármesterjelölt — A kormánypártok és kommunisták egy követ fújnak — Agitáció terrorral — Fellebbezés a legutóbbi válasz­tás ellen —■ Alkalmi tudósítónktól — Léva, november 4. Az országos keresztcnyszoeralista párt és a szlovák néppárt közös blokkja, mint annakidején megírtuk, a lévai községi válasz­táson 17 mandátumot kapott s ha ehhez hoz­záveszik a zsidók négy mandátumát, úgy az őslakosok 21 mandátumával szemben, 16 kor­mánypárti foglal helyet a városi képviselet­ben: Léva város lakossága tehát bebizonyí­totta, hogy megelégelte már a kormánypárti gazdálkodást és a város vezetését őslakosok kezébe adta- A képviselőtestület e napokban fogja megejteni a polgármesterválaszíást. A kormánypártok a kommunisták asszisztálása mellett a legféktelenebb agitációt fejtik ki Gróf Rudolf volt légionárius főhadnagy, nagytrafikos megválasztása mellett. Az agitátorok a városban azzal fenyege­tőznek, hogy ha Gróf nem lesz awáros polgármestere, akkor a kormány elviszi Léváról a járásfönökséget, a bíróságot és adóhivatali. Az előzetes tárgyalások folyamán már azt a hirt terjesztik a városban, hogy az aníonomisták hajlandók engedni a kormány­pártiaknak és Gróf megválasztása mellett foglalnak állást. Minden városnak érdeke, hogy saját em­bere álljon a képviselőtestülete élén. Nem hisszük, hogy Léva város közönsége tétle­nül nézné, hogy egy prágai származású cseh ember le­gyen a magyar Léva polgármestere. Éspedig egy olyan egyén, akinek Lévára való megérkezéséhez igen sok magyar csa­ládnak szomorúsága és gyásza kapcsolódik. Léván igen sok alkalmas ember van, akik a város vezetését elvállalhatnák. így el­sősorban három nevet emlegetnek a város magyar körei, mint a polgármesteri tiszt­ség komoly jelöltjeit: Klein Ödönt nyug. vá­rosi főjegyzőt, aki a képviselőtestület feloszla­tása előtt a város élén állt, Nagy Béla dr.-t és Tury Nagy Jánost. A képviselőtestület megválasztása ellen különben Kucsera Béla dr. formai hibák cí­mén felebbezést nyújtott be, mert a boríté­kok nem voltak a város pecsétjével ellátva. Nem hisszük, hogy ilyen csekélység miatt a járásfőnökség a választásokat megsemmisí­tené. Newyork demokrata polgármestert választott Newyork, november 4. A tegnapi vár<sttk választásokon James J. Walkert, a demu^= rata párt jelöltjét választották meg polgár­mesternek. Newyorkban magában a repub­likánus párt uralma dacára iis a demokrata eszmék iátszák a vezető szerepet, amit ez a választás is bizonyít. A két szerelmes holttestét elhamvasztják nem adta meg az engedélyt, másrészt nem tudni, hogy mi lesz Preszrriesztka Ilona holttestével. A dévényi csendőrség sürgönyt kapott a leány szüleitől, amelyben bejelentik, hogy nem jönnek Dévénybe és kérik, hogy közösen temessék el a szerencsét­len szerelmeseket. Kasik anyja Komáromba utazik a szép Ilona szüleihez, hogy megtudja a tragédia tulaj­donképpeni óikat és megszerezze az enge­délyt, hogy a leány holttestét is elhamvaszt­hassák. A holttesteket Friedlánder dr. dé- vényujfalusi járási orvos boncolta fel. Dévényben a tragédia óriási feltűnést keltett és az emberek százai keresik fel a temetőt, hogy megnézzék a két szerelmes holttestét. A Savoy-kávé'ház egyes vendégei na­gyon jól emlékeznek arra, hogy a fiatal pár még szombaton este vígan mulatott a kávé­házban s mindenkinek feltűnt Ilona szép­sége. Kérdés, hogy sikerül-e világosságot deríteni erre a titokzatos romantikus drá­mára, mely egy magyar lányt és egy cseh fiút a halálba sodort. Mit mond az Öngyilkos Kasik Rezső anyja? Pozsony, november 4. A dévényi vár alatt történt kettős ön­gyilkossági dráma okáról különféle hírek terjedtek el. Annyi bizonyos, hogy Kasik Rezső, a 24 éves dohánygyári tisztviselő szerelmes volt a 19 éves Pr eszme szik a Ilonába. Tegnap reggel megérkezett Kuíten- bergből Dévénybe Kasik Mária, az öngyil­kos fiatalember édesanyja, aki fia holtteste előtt elájult. Amikor magáihoz tért, felbon­totta a neki címzett levelet s abban, még egy magyar nyelvű levelet is talált a lány­tól, amelyet szüleinek irt Komáromba, Ka­sik levelében kéri anyját, hogy bocsássa meg tettét s közös sírba temettesse el a lánnyal. Az anya azt á’litjss, hogy fia Preszmeszt- ka Ilonával október 18—22-ig Kufcien- bergben volt s a leány az ő tetszését is megnyerte. Egyáltalában nem volt ki­fogása az eüon, hogy felségül vegye, íói-ehet tudta, hogy a szép leány kávé­házi kaszirnő veit. A máriscli-ostram krematórium hivatal­noka is megérkezett Dévénybe, Kasik holt­testét azonban még nem szállították eh mert egyrészt a pozsonyi államügyészség még „Esetve kérem, ne eresszenek szabadon,, Morfinisía lett Liliom Peti, Savanya Jóska bandájának utolsó élő tagja - Negyvenegy évet ült börtönben — A P. M. H. tudósítójától — Kaposvár, november 4­A 80-as évek hírhedt betyárvilágából itt maradt viharvert öreg betyár állt ma a ka­posvári törvényszék előtt, kisebbfajta lopás miatt. Ez a markáns, szurósszenüi vén em­ber nem más /mint Liliom Peti, hajdan há­rom vármegye rettegett betyárja, aki már 18 éves korában Savanyu Jó­zsi bandájában aJvezér volt. Liliom Peti becsületes neve Pető Mi­hály, 1860-ban született Alsóságon* Két sebe­sülés és rengeteg börtönbüntetés után került most ismét a törvényszék elé, miután ez év szeptemberében szabadult ki a veszprémi fogházból. Most azért kellett felelnie, mert 3503MM) koronát csalt ki egy korcsmá­it rosi'ób A tárgyalás megkezdése után Bőd a Géza tanácselnök felolvasta a vén betyár büntetési törzskönyvét, amely szerint összesen 25 évet ült. Liliom Peti erre büszkén kiegyenesedett és önérzetesen Így szólt: — Nem, nagyságos elnök ur, én nem huszonöt évet, hanem negyvenegy évet ültem már. A vén betyár ezekután érdekes szónok­latot intézett a birósághöz: — Nagyságos elnök ur — mondotta .. az a kérésem, szabadítsák meg tőlem az em­bereket, betyár voltam/ öltem, raboltam. rossz az ón lelkem. Ma'újból kieresztenek, ta­lán megint gyilkolok és a bitó végez velem.. Szerencsétlen férge .vagyok én a főidnek. Ahogy kiszabadultam a veszprémi börtönből, másnap már megint loptam, egy pohár bor­ért. Nem tehetek róla, a börtönben megismertették velem az ópiumot és a morfiumot, a börtönben kertész voltam, a mákfejekből eresztettem ki a fehér mákonyi, azt iszo­gattam és ha ehhez nem jutok, akkor pálinka meg bor kell nekem és ha szabad leszek, akkor ezért még ölni is fogok. Ne bocsássanak szabadon — könyörgött összetett kézzel —, mert ha szabadnak ér­zem magamát, megint felpezsdül bennem a beíyárvér és megjön a baj. Eresszenek vissza a fogházba, hagyja­nak ott éltem végéig* Tárgyalás közben a veszprémi tör­vényszéktől két uj vádirat érkezett Liliom Peti ellen a bírósághoz és ezért a tanács­elnök a tárgyalást elnapolta. Liliom Peti távozásakor még könyörögve visszafordult: —Esdve kérem, fogjanak itt éltem vé­gé :g. I Dr. Borfivka! caelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma 1 "Sr: ftágí H.. Lenrava 61. T,&'r I f 1 £«caieaa£HuasH2iaaaí;aBaai:BatiaaBaaBaaaBaasnc.:iaiBa. Nincs nyoma a prágai milliós ékszerrablás tettesének Egy prágai ur észrevette a betörést, de nem merte az elegáns betörőt megszólítani Prága, november 4. Megírta a P. M. H-, hogy kedden dél­ben Prága legélénkebb utcáján, a Grabenea ismeretlen tettes kifosztotta Riemer éksze­rész üzletét, ahonnan egy milliónál nagyobb értékű ékszert és drágakövet vitt magával- A nyomozás megállapította, hogy a betörő a vasredőnyt ál-kulccsal kinyitotta s a bel­ső kirakatból emelte ki az ékszereket, nyakékeket, brilliánsoikat. Egy prágai em­ber, aki Riemernek állandó vevője, ézsrevet- te, hogy egy elegáns, körülbelül 35 éves, 170 cm. magas, erős termetű férfi távozott sár­ga bőr-táskával az üzletiből. Sötétkék öl­tönyt, fekete cinöt s barna puha kalapot vi­selt. A vevőnek gyanús volt ez az ember és követte is őt egészen a Hotel de Saxig, Megszólítani azonban nem merte, mert az idegen feltűnően elegáns volt s igv a vakme­rő tablónak teljesen nyomaveszett. A prágai ur azonban nem tudott megnyugodni, be­ment a. Hotel de Saxcba, felhívta Riómért és érdeklődött nála, hogy nincs-e valaki az ö emberei közül a grabeni üzletben- Riemer azonnal az üzletbe sietett s eg3y pillantásra látta, hogy, a belső kirakatot teljesen kifosz­tották. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a rablónak társa is volt, aki az utcán fi­gyelt és őrködött mindaddig, amíg a másik a táskába rakta az ellopott ék­szereket és drágaköveket. Valószínű, hogy a brünni és prágai ék­szerrablást egy és ugyanaz a nemzetközi be törő társaság követte el- A prágai rend­őrség teljes apparátussal megindította a nyomozást s reméli, hogy sikerülni fog a vakmerő betörőket kézrekeriíenie. AAAAAAAááAAAAAAAAAÁAAAÁAáAAAAAA^ < A MÚLT és JELEN £ < nincs hatalmunkban, ^ ^ de a JÖVŐ a mienk! ► A rádió a locamói eszmék szolgálatában Stresemann külpolitikai agitáeiója — Luther egyelőre marad Berlin, november 4. Stresemann külügy­miniszter tegnap a rádiót vette igénybe, hogy a locamói politikát igazolja a birodalom la- kóssága előtt- Csaknem két órás beszédében, melyet a birodalomban több mint egy millió ember hallgatott, vázolta a locarnói konfe­rencia előzményeit s történetét. Kifejtette, hogy Foch marsai és Clemen- ceau annakidején a Rajnát akarták meg­tenni Franciaország határának, s ez a francia imperialista politika mindig ve­szélyeztette volna a birodalmat/ ha nem sikerül létrehozni a locarnói szerződést, mely minden francia hat árkiigazi tásra irá­nyuló tervet meggátol. Chamberlain határo­zottan kijelentette a német külügyminiszter előtt, hogy amint egy francia katona jogtala­nul átlépi a inai német határt, Nagybritánia egész flottája és szárazföldi hadserege a bi­rodalom pártjára áll. Ilyen értelemben óriási jelentősége van a locamói szerződésnek, mely garantálja a mai egyensúlyt, lehetetlen­né teszi a háborút, biztosítja a szabad fej­lődést s nem zárja el a Kelet felé Irányuló né­met politika útját. A locarnói szerződés pro és kontrája to­vább foglalkoztatja a német belpolitikai éle­tet. Minden egyéb probléma háttérbe szorul s a lapok igyekeznek hangulatot kelteni saját nézeteiknek. \ Annyi bizonyos, hogy a birodalmi gyűlés szavazása esetén a német nemzetlek egy erős frakciója szintén Locarnó mellett szavazna. A pártvezérek tegnapi összejövetelén Luther hosszasan vázolta a helyzetet s igye­kezett meggyőzni a pártokat álláspontjának helyességéről. Ez bizonyos mértékben sike­rült is neki/ úgyhogy a centrum, mely kez­detben a parlament feloszlatását és centrum- párti kormányt kívánt, szintén hajlandónak mutatkozott a csonka Luther-kormány támo­gatására. A> dévényi szerelmi iránta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom