Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-24 / 266. (1009.) szám
Kedd, november 24. Egy angol tudós pestisf ár vány t jósol 1932-re Mi következik a rágcsálók számának növekedéséből? — Szabályos periódusok vannak a járványok fellépésében — összefüggés az időjárási változásokkal. Egy igen komoly-hírű tudós. C. S. Elton, aki az oxfordi egyetem zoológiái tanszékét foglalja el, a „Journal of Hygiene" legújabb számában igen megdöbbentő jóslásokat tesz a közeljövőben bekövetkezhető nagy pestisjárványokról. Csak egy megnyugtató a dologban, hogy a kiváló tudós éppen arra mutat reá, hogy ezek az előzetes megállapítások a legjobb módot nyújtják a veszedelemmel szemben való előzetes gyökeres védekezésre. Szorosan véve csak annyit állapit meg, hogy a közeljövőben nagyon valószínű a pestises halálesetek számának a növekedése, még pedig azért, mert egész bizonyosra lehet venni, hogy Mongóliában az 1931—1934, évek folyamán az úgynevezett pestisterjesztő mar- moták között igen jelentős mértékben fog kitörni a dög vész, mely a kellő óvatossági rendszabályok nélkül nagyban pusztíthat az emberek között is. El-ton professzor megállapítja, hogy egészen pontosan kimutatható párhuzam van a pusztítások között, melyeket a pestisjárványok az emberi társadalomban müveinek és a rendszeresség között, mellyel a vadállatok, különösen a rágcsálók egyes fajai között ezek a járványok visszatérnek. Ál'litását igen részletes statisztikai adatokkal támasztja alá, melyeket hosszú évek megfigyelésed alapján állított össze. Ezek a statisztikák nagyon szemléltetően mutatják be, hogy bizonyos években a patkányok, egerek, mór méták és egyéb rágcsálók száma abnormális módon növekedni kezd. Ez a természetellenes növekedés rövid tartalmú és utána a rágcsálók egyszerre mintha csak kipusztultak volna, majd újabb periódus letelte után ismét visszatérnek. Ezek a rendellenes növekedések mindig megelőznek egy járványperiodust, amely majdnem teljesen kipusztitja az állatokat, hogy azután ismét megkezdődjék a lassú, majd fokozódó növekedésük, melyet újabb járványperiódus követ. Ez a tételt az eddig szerzett megfigyelések alapján bátran meri felállítani és ha elfogadjuk, akkor két dolgot lehet belőle következtetni. Először is, ha megállapítjuk, hogy melyek azok az évperiódusok, melyekben az állatok számának szabálytalan növekedése előfordul, illetve azok. melyek a közöttük dúló járványokat jelzik, előre meg lehet állapítani, hogy mikor fognak ezek az állatok ismét számban növekedni, illetve kipusztulni. A második következtetés sokkal fontosabb. Mindezek a rágcsálók nagyban terjesztik a ragályt az emberek között is. fia tehát előre meg tudjuk állapítani, hogy mikor lesz közöttük a legközelebbi komoly veszedelem, akkor egyidejűleg megtörténhetnek a komoly lépések abban az irányban is, hogy a lehető legradikálisabb eszközökkel akadályozzuk meg a járványnak az emberek között való elterjedését. További megállapítása az angol tudósnak az. hogy az állatok számában mutatkozó periodikus változások az időjárási viszonyokban óriási területekre kimutatható periodikus változásokra vezethetők vissza. Megállapítja ugyanis, hogy ezek a járványok teljesen egy'dejüleg lépnek fel olyan egymástól messze eső területeken, mint Észak- Am-erika, Európa cs Kelet-Azsla. 1911-ben Mandzsúria területén 60.000 haláleset volt tüdőpestis következtében, melynek terjedését a mormoták között kiütött járvány okozta. Ugyanebben az időben Anglia egyes vidékein, igaz, hogy csak korlá+olt mértékben fordultak elő hasonló esetek, melyeket a vándorpatkányok között kiütött járványra lehetett visszavezetni. — A járványoknak — fejezi be fejtegetéseit a kiváló angol zoologus — megvan a maguk határozott időszakisága és ahelyett, hogy azok szabálytalan és előre nem jósolható jelenségek lennének, szabályos törvényeknek engedelmeskednek s éppen azért megvan a lehetőség arra, hogy előre jósoljuk eljövetelüket. B—y B. Húsz évi fegyházra ítélte a newyorki törvényszék a Ku-Klux-Klan egy rettegett vezérét London, november.23. Dawis Stephenson neve fogalom volt Amerikában, réme az indianaá állambeli farmereknek, amerikaiaknak és idegeneknek egyaránt, de különösen a négereknek, ö volt Indiaira állam Ku-Klux-Klan rendjének a nagymestere, éveikig garázdálkodott, mig hurokra került és napokig tárgyalta bün- pörét a newyorki törvényszék a közönség leirhata'tllanul nagy érdeklődése mellett. A tárgyalásról és az Ítélethirdetésről a következő részleteket jelenti tudósítónk: Rémuralom a néger farmokon. A bizonyítási eljárás földerítette a félelmes Ku-Klux-Klan-vezér sötét múltjának minden titkát. Dawis Stephenson volt már minden: kikötőimunkás, bányász, négerhajcsár a farmokon, telekügynök és többször ült tömlőében, mielőtt Indiana államba vetődött. Ott bejutott a Ku-Klux-Kl'an titkos szervezetbe és olyan véress,záju volt, hogy hamarosan vezetőszerepet kapott, sőt megválasztották a rend nagymesterévé. Attólfogva rémuralmat fejtett ki a farmokon. Banditáival ellátogatott a négerek telepeire, a gazdagokat megsarcolta és a szegény néger munkásokat néger gazdáiktól csordaként hajtotta el, hogy amerikai farmereknek jó pénzért eladja. Az idegen, különösen német farmereket is megtisztelte látogatásával, de ezeknél más módszerhez nyúlt. Mellesleg tudniillik Dawis Stephenson egy hatalmas amerikai mezőgazdasági gépgyártröszt ügynöke is volt és a német farmereket ő láttáéi mezőgazdasági gépekkel. Már m-ost azokat a német farmereket, akiknél rabolni kockázatos lett volna, mert nagykiterjedésü telepeiken ezerszámra foglalkoztatták a földműveseiket, sőt fegyveres őrségeik voltak, mint mezőgazdasági gépügynök lépett föl s ezeken az üzleteken jórészt még többet keresett, mert a dúsgazdag német farmerek minden pénzt megadtak a gépekért, csakhogy jóban maradjanak Stephen- sonnal. Katonaszabaditás és leányrablás Mikor Amerika beleavatkozott a világháborúba, Dawis Stephenson egy hazafias ligát alapított, amely irtóhadjáratot kezdett a németek és a színesek ellen. Ez a gyűlölet jövedelmező volt. Milliókat sarcolt ki a liga hazafias célok ürügyén. Stephenson a Ku-Klux-Klan banditáival elhelyezkedett a vésztörvényszékekben és gazdag farmereket vagy fegyverbiró fiaikat kiszabadította a katonaságtól, ha busás váltságdíjat fizettek. Néhány hónap előtt elérte a sors Stephen- son't. Egy német farmer leányát elrabolta, akinek a. hatóságoknál nagy befolyása volt s erre megindult ellene a hajsza. Sikerült letartóztatni és hatalmából kiszabadítani a szerencsétlen leányt. A bünpör tárgyalásán Stephenson mindent tagadott, azonban a tanuk ellene vallottak. Csütörtökön késő este került a sor.Ítélethirdetésre. A törvényszék házát erős rendőrcsapat őrizte, mert félő volt, hogy a felbőszült tömeg behatol a terembe. Dawis Ste- phensont rablásért, zsarolásért és erőszakosságért húz évi fegyházra ítélték. Mikor ennek hire ment az utcán, a tömeg fel volt háborodva, mert mindenki halálbüntetést várt. ■HBnaHMHnBBnanHUHHHnsr Egy soproni leány a XX. század legnagyobb kalandornője Löwenstein Paula karrierje a házmester-lakástól a burgenlandi elektromossági és vizi- erőkoncesszióig — A levágott láb a 200.00C dolláros biztosítás Bécs, november 23. (A Prágai Magyar Hírlap bécsi tudósítójától.) A bécsi rendőrséget és az ügyészséget talán még sohasem foglalkoztatta rejtélyesebb eset, mint a mödlingi Marék-házaspár ügye. Egy 22 éves fiatalember, Marék Emil szakáit növesztett, harminc évesnek adta ki magát, balesetbiztosítást kötött az Anglo-Da- nubian Lloyd biztosító társaságnál 200.000 daliára és azon a napon, amikor a biztosítás életbe lépett, egy uj találmány konstruálása közben levágta egyik lábszárát. Mareket mödlingi lakásáról életveszélyes állapotban szállították be a kórházba, ahol többször meg- operálták, míg végre házi ápolásba kerülhetett. Mareket, hogy szándékosan vágta le lábát, biztosítási összegre. A biztositó intézet azonban gyanúsnak tálalta az ügyet és feljelentette Marék persze igényt emelt a példtianul nagy' igy akarván nagy vagyonihoz jutni. Az Anglo- Damubian a kórházból megszerezte az amputált lábszárat és átadta Haberda profesz- szornak, a kiváló tudósnak, aki szerint Marék lábszárán több kardvágás helye látható, ami azt bizonyítja, hogy nem baleset, hanem többszöri próbálkozás után öncsonkítás történt. Erre a biztositó intézet bűnvádi feljelentést tett Marék ellen, aki viszont polgári pert indított a harminc mtlliárdért az Anglo-Danu- bían ellen. Marék egyszerre három ügyvédet bízott meg kollektív képviseletével, mégpedig Kraszna Hermáim dr.-t.. a neves kriminafetát, Riehi Walte.r dr.-t, a kampóskeresztesek vezérét és Silberknopf Ernő dr.-t, a bécsi cionisták egyik vezetőjét. A bécsi sajtó a nyáron, amikor ez a rejtélyes eset történt, hasábokon keresztül foglakozott az üggyel, amelyben néhány nap előtt szenzációs fordulat állott be. A rendőrség letartóztatta, majd két nap múlva szabadlábra helyezte a 22 éves Marék 28 éves feleségét. Marekné ellen ugyanis egy csomó feljelentés érkezett be. E feljelentések köziül a legérdekesebbek a következők: Marekné egy ismerősétől pénzt csalt ki avval a hitegetéssel, hogy bemutatja „jóbarátjának“, Piffl hercegérseknek, akii meg fogja őt bízni egy katolikus- bank alapításával. Azután pénz nélkül házakat vásárolt, nyomban nevére íratta és nagy kölcsönöket vett fel reájuk. Végül az egyik feljelentés szerint, mielőtt Marék felesége lett, viszonyt folytatott egy öreg emberrel, akii nnegmérgezett, hogy vagyonához jusson. E sorozatos feljelentések alapján Maréknél letartóztatták, két nap -múlva azonban szabadlábra helyezték, a vizsgálat azonban tovább folyik ellene. Az ügyvéd-triumvirátus szerint az összes vádak alaptalanok, a feljelentések az Anglo-Danu- b ián tói indultak ki, amely igy akar szabadulni köte-lezettségétöl, a 30 milliárd kifizetésétől. Marekné nem az a démon, mondják az ügyvédek, amelynek a feljelentések feltüntetik, hanem egyszerű házias asszony, akinek ártatlansága ki fog derülni. Az osztrák fővárost érthető izgalomban tartja Marekné ügye és már valósággal két párt alakult ki. Az egyik Marekék ártatlansága mellett tör lándzsát, a másik szerint Marék közönséges szélhámos, aki idősebb és rafináltabb feles-égének befolyása alatt áll. Marékről már említettük,, h-ogy 22 éves, aki szakáik növesztett és 30 évesnek, okleveles mérnöknek adta ki magát. Felesége, aki mostan az ügy középpontjába került, Sopronban született Mikor apja meghalt, anyja két kicsiny leányával, Paulával és Mártiiéval Bécs-be költözött. Az özve-gyasz- szony házmesternői állást vállalt, hogy gyermekeit fölnevelhesse, azonban csakhamar Paula, a mostani Marekné lett a család eltartója. Paula 13 éves korában megismerkedett Fritsch Mihály dúsgazdag kereskedővel -és háztulajdonossal, aki a korán fejlett szép -leányt elcsábította. A 13 éves Paula az öreg ur szeretője lett, együtt élt vele évekig, míg Fritsch meghalt és egész vagyonát Paulára hagyta. Paula ekkor férjhez ment a nála hat évvel fiatalabb Marékhez és a házaspár a Fritscht-ő-1 örökölt nagy vagyont csakhamar elköltötte. Ekkor bocsátkozott bele M-arekné különböző szélhámosságokba. Tény azonban, hogy nagy összeköttetésekkel rendelkezett. Marékek, akik Bécs mellett. Mö-dlingben laktak, baráti viszonyban állottak a mödlingi Schürff-családdal, Schürff Hams d-r. kereskedelemügyi miniszter apjával és anyjával. így válik érthetővé, hogy az osztrák kormány a 22 éves Marekra ruházta a Magyarországtól elszakított Burgenland vizierömiiveinek kihasználási koncesszióját. Marekék tavasszal egy angol pcnzcso- porttal tárgyalásokba bocsátkoztak, a koncesszió átengedése ügyében és a tárgyalások során kerültek összeköttetésbe az Anglo- Danub-i-an Lloyddal, amellyel azután Mai ek megkötötte a 200.000 dolláros balesetbiztosítást. Marekék ügye annyira rejtélyes és bonyolult, hogy még jó sokáig fog tartani, arnig ’a sorozatos vádak a bíróság előtt tisztázhatók lesznek. UUáiAAAAlAAAAAAAáAUláAAAAAáiá Sor$te$9€k€f mindenki csak GaSM és Tsa bankházéban vesz, Br mislova, RadnlCná ul. Telefon 1920 és 23f, i. rrmvvTVTmufffVTUffvwffTTf A magyar zsidóság ünnepli a recepciót Budapest, november 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjaié nté se.) A budapesti magyar izraelita hitközség tegnap a Vigadóban díszközgyűlésen ünnepelte a recepciónak harmincadik évfordulóját. Az ünnepen megjelent a kormány képviseletében Klebelsber-g Kunó gróf közoktatásügyi miniszter, a belügyminisztériumot B-laha Sándor államtitkár, a fővárost Ripka Ferenc főpolgármester képviselte. A magyar közélet kiválóságai közül is számosán részt vettek az ünnepségen. ■ A diszb-eszédet Vázsonyi Vilmos mondotta. Hangoztatta, hogy a hazát szeretni kell akkor is, ha ez a haza ’ szeretetének egész teljességét nem árasztja is ránk. Elsősorban s mindenekföl-ött magyaroknak valljuk magunkat. Nem magyar zsidók, hanem zsidó magyarok vagyunk. Klebelsberg közoktatásügyi miniszter a kormány üdvözletét tolmácsolta a hitközségnek. amely oly sok kiváló embert adott az országnak, Ripka főpolgármester beszédében kiemelte azt a nagy szellemi erőt. amelyet a vallás rejt magában. Ezt az erőt nem szabad egymásközti viszály-kodásokkal elfecsérelni. A hitközség délutáni ülésén elhatározták, hogy a magyarországi numerus clausus ügyében semmiféle külföldi tényezőhöz nem fognak fordulni, hanem azt idehaza akarják elintézni saját maguk a maguk kormányával, a maguk törvényhozásával. Az „igazmondó44 és a „béka44 C, Mille a szigurancáról és a kínzásokról Bukarest, november 20. (Saját tudósítónktól.) Örökös szégyenfoltja nemcsak Romániának, d-e az egész civilizált Nyugatnak, amely eltűri, a román politikai rendőrség, a „sziguranca", a modern inkviziciós kamra. Napról-napra újabb Cs újabb szörnyűségeket jelentenek a lapok, nem a szélső baloldaliak, hanem a szolid polgáriak, nap-nap után a szigurancának egy- egy újabb hőstettéről beszélnek. Szigor arca egyértelmű a legembertelenebb kínzásokkal, a leggyalázatosabb jogtalanságok láncolatával. Különösen a kisebbségi munkások ellen irányul a politikai rendőrség dühe, de nem kíméli a szerencsétlen parasztot sem és különösen Besszarábiában üli orgiáit. Ellene nincs orvosság; Voinescu sziguranca-főigaz- gató ur „tudományos rendőrsége", ahogy azt ö nevezi, valóban a tudomány legmagasabb fokáig fejlesztette a kínzásokat. A sziguranca már odáig jutott, hogy azzal foglalkozni s-em mernek a lapok, mig ma Constantán Mille, az újságírók szindikátusának elnöke, a „Lupta" című lap főszerkesztője vezércikkben foglalkozik a kínok kamrájával. Mille visszaemlékezik az 1884-iki parasztlázadásra. amelynek résztvevőit annakidején az „igazmondóval", vagy a hiivelyk- szoritóval vallatták. Azóta — álla-pitja meg a cikk — kitalálták 1925-ben a „békát" és a besszarábiai tortúrát. Mindezek a tortúrák meghaladják az inkvizíció minden kinzó- m-etódusá-t. És am-ig lSS4-ben megbüntették az embertelen csendőröket, addig 1925-ben még csak vizsgálatot sem indítanak ellenük, még csak szóra sem érdemesítik e szörnyűségeket. Constantán Mile vezércikke talán lesz valami hatással arra a „tudományos rendőrségre", amely a kínzás tudományát valóban a tökéletesség legmagasabb fokára emelte, a civilizáció és humanitás nagyobb dicsőségére ... Megbízható álképviselőket keresünk Szlovenszkó valamennyi járása részére 44 •} Csehszlovákin vezérképvtselőjje: Kraffer és Fiai, Prága II. Palackéhc-ul. 5 Angol motocykl New Imperial. Alarm HaZOf nenglTés ollöHVár keres Szlovenszkó minden megyéjében rm7 alkalmas képviselőket. Ajánlatok küldendők: Stahlwarenfabrik Alarm íta/.or, Uolnrieh Itoscnmann, Prag Xff., Fochová7.
