Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-22 / 265. (1008.) szám
Vasárnap, november 22. A halál lehellete védi az egyiptomi királysírokat Hatvan rabló pusztulása a sivatagban — Miért süllyedt el a Titanic? — A P. M. H. tudósítójától — Vilmos exesászár fényes udvart tart Doornban Egy angol meglátogatta a volt uralkodót — Vilmos félti Angliát a sárga veszedelemtől London, november 20. Az „Evening News“ mai száma interjút közöl Carlyle Sándorral, a „Harland Post“ volt vezérigazgatójával, aki a múlt szombaton az egykori német császár meghívására Doornba utazott s ott töltötte a vasárnapot és a hétfőt. Az öreg Carlyle, meghitt embere II. Vilmosnak. Tapasztalatairól elmondta, hogy Doornban ugyanolyan az élet, mint várni kor Potsdamlian volt, a császár és a császárné fényes udvart fartx estebédhez a volt uralkodó diszegyertruhá- ban ül le, éppen úgy az udvar tagjai, akik tisztek, s mindenki felfűzi csillogó rendjeleit. A császárné pompás estélyi öltözékben jelesük meg asztalnál, II. Vilmos fiatalosabb, mint valaha, noha szakálla és tömött bajusza hófehér. A háború okairól ezt mondta a volt császár az öreg Carlyle-nek: — Erős a meggyőződésem, hogy ha a diplomácia becsületes lett volna és az angol kabinetnek valamely más tagjai, nem Bald- win, Berlinbe jött volna annakidején, a dolgok egészen más irányba terelődtek volna. Akkor a háború nem tört volna ki s átvették volna a szerepet a nemzetközi Jogászok; igaz, hogy én a jogászokat sohasem szenvedhettem. Anglia jövője miatt nagyon aggódik Doorn ura. Rettenetesnek tartja a brit világbirodalom pénzügyi terheit, amelyeket az angol nép nem fog sokáig bírni. Természetesen a sárga veszedelemről is szó esett és II. Vilmos megjósolta, hogy nemcsak Angliát, hanem az egész világot Ázsia felől fenyegeti a legnagyobb baj. —SWWaWMBBMWBMWIWWinWWIB WgBB—— A romániai sajtószabadság és az emberi jogok ligája Bukarest, november 20. (Saját tudósítónktól.) Az ,.Emberi Jogok Védelmének Ligája44, amelynek elnöke V. Síroescu, alelnökei pedig Constantin Miile és D. Dobrescu, főtitkára pedig a liberalizmusáról közismert volt miniszter, Costa-Foru, újabb vészkiáltással fordul a nyilvánossághoz. „A sajtószabadság napról-napra nagyobb és nagyobb veszedelemben van. Ez ellen, a kormány ezen legsúlyosabb merényletével szemben a legerélyesebben kel] állást foglalnunk. A, nyáron egy jelentékeny ügyvédet és újságírót, Constantin Petrescut állították hadbíróság elé egy cikke miatt. A hadbíróság elitélte, letartóztatták és hónapokon keresztül fogva tartották a jiilavai börtönben, mig a semmitőszék megsemmisitette az ítéletet. A marosvásárhelyi „Világ44 cimü lapot betiltották, mert a kormánnyal szemben ellenséges magatartást tanúsított. Minden tiltakozás hiábavalónak bizonyul. Legújabban a „Viata Studenfeasca44 (Diákélet) cimü lap, egy diákpárt orgánuma, tihatott be a katonai hatóság által, amely jogtalanul avatkozott be a diákok harcába és az egyik csoport javára foglalt állást a másik ellen. És ezek a merényletek a sajtó- és a gondolatszabadság etilen nem szórványosak és nem fognak megszűnni, ha a polgári jogok védelmezői csakis a tiszta formai tiltakozás mesgyéjén állanak meg. A ligának az az álláspontja, hogy minden sajtóorganizáció küldöttség utján hozza az uralkodó tudomására kívánságait, panaszait és tiltakozását.44 Nem ujkcletü az elégedetlenség a sajtó- szabadság brutális megsértése miatt, de nagy kérdés, hogy még az ország szellemi életének olyan vezetői, mint Miilé, Costa- Foru, Stroescu, Dobrescu szájából jövő tiltakozásnak meg lesz-e a kivárd eredménye? | «1» Sérvben szenvedők +1 jé Egyetlen biztos védelmet nyújt a Ugyék, Ü o here. comb és köidöksérvnél a mi tökélete- fi sr sitett rugónélkiili sérvkötőnk, mely éjjel Is « $ hordható Mindenféle bandázs operáció $ £ után, lógó has, gyomor- és anyaméhsölye- fi * désnéí. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o 5j? nell has-, hát- és mellmelegltö 2 | JyGiea" RíterMz Sraiisiava, nana-n. 51. § Árjegyzék frigyen S W A vidéki felek még aznap elintéztelek 2 London, november 19. Tuteukamen most fölfedezett szarkofágjával kapcsolatosan a „Pearson Weeklyn44 angol folyóirat rendkívül érdekes cikket közöl arról, hogy mily hatalmas babona védi az egyiptomi királysírokat attól, hogy avatatlan kezek megzavarják a fáraók sokezeréves álmát. A babona szerint mindazok, akik a királysírokat megbolygatják, életükkel fizetnek merészségükért. Hogy ez nemcsak szóbeszéd, hanem komoly alapja is van a babonás hitnek, annak bizonyítására a Pearson Weeklyn az' alábbi rendkívül érdekes történetet Írja le: — Mintegy busz évvel ezelőtt történt, hogy egy hatvan tagú arabs rablóbanda ki akarta fosztani a felfedezett királysírokat. A rablók kezdetleges szerszámaikkal nem tudták végrehajtani tervüket és minden zsákmányuk az egyiptomi papnő értékes antik képmása volt, amit az egyik szarkofág tetejéről lefeszítettek és magukkal vittek. A fáraó álmában megzavart szelleme azonban borzalmas bosszút állt a rabló arabokon. Alig tettek néhány kilométert a sivatagban, amikor a sírok őrizetére kirendelt katonaság utolérte őket és rövid harc után valmennyiükeí lemészárolta. A rablók holtan maradtak a perzselő hoEzer esztendeje, amióta Magyarország megszületett, nem jutott nyugvópontra a magyarok őshazájának és eredetének kérdése. Igaz, hogy az elsősorban érdekeltek nem törődtek túlságosan sokat ezzel a fontos problémával. így történhetett, hogy még a múlt század közepén Nyugat-Európa egész nyilvánossága előtt a magyar nemzetről elhangozhatott ez a kijelentés Quelque nation anonimé — valami ismeretlen nemzet. Talán a XX. század elején sem tudtak sokkal többet rólunk. Azok a viták is, amelyek a magyar fajta őshazájáról és nyelének eredetéről a múlt században folytak le, csak látszólag tisztáztak bizonyos kérdéseket, de megnyugtató eredményt nem hoztak. Most végre érdekes és bátor kezdeményezés történik a kutatás területén. Egy fiatal magyar tudós, Ligeti Lajos dr., már a jövő esztendőben középázsiai tanulmányútra indul és azt reméli, hogy négy esztendőre tervezett expedíciójának ideje alatt jelentős lépéssel tudja előbbre vinni a kutatásokat. Eddig ugyanis elég szorgalmas munka folyt Közép-Ázsiában, de ebben a munkában magyarok egyáltalán nem vettek részt és bár minden valószínűség szerint a magyar nemzet eredetére vonatkozóan is felbecsülhetetlen értékű adatok kerültek a tudósok birtokába, az amerikai egyetemeken London, Páris és Szentpétervár akadémiáin feldolgoztatlanul, a nyilvánosságtól részben teljesen elzárva hevernek az adatok. Ligeti Lajos dr. kutató utjának elején főleg levéltári kutatásokat fog folytatni és ezután indul újabb két esztendős útra. Középázsiai eddig fel nem kutatott területei felé. A magyar tudományosság nagy bizakodással indítja útnak Ligeti Lajost, gróf Teleki Pál, volt miniszterelnök, Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára, Homann Bálint, a Nemzeti Muzcum főigazgatója, Gomvbócz Zoltán, Németh Gyula, Melich János és Gragger Róbert egyetemi tanárok valamennyien annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a fiatal tudós legelsősorban hivatott arra. hogy ezt a kutató utat eredményesen fejezze be. „Körösi Csorna Sándor óta senki nem indulhatott nagyobb és jogosultabb reményekkel erre az útra, mint Ligeti Lajos44 — jelentette ki Németh Gyula egyetemi tanár, az utrakészülő fiatal tudós volt professzora. Az expedíció anyagi költségeit részben a Magyar Tudományos Akadémia, részben Nógrád vármegye fedezi, tekintettel arra. hogy a fiatal tudós balasagyarmati születésű. Ligeti Lajos most Parisban tartózkodik és néhány hetes franciaországi munkálkodás után ajánlatot kapott egyik Ázsia-kutató egyetemi professzortól, hogy csatlakozzék mokon, mindössze vezérükben maradt még egy kis élet. Mikor a katonák elvonultak. Ben Ibra- lüni, a vezér, eszméletre tért és magához vette a papnő végzetteljes képét és a városba érve, jó pénzért eladta egy Mann Vilmos nevű r é g i ségkereske dőn ek. A régiségkereskedőn is beteljesült a végzet. Egy hónapja sem volt birtokában az értékes emlék, mikor családja valamennyi tagja gyors egymásutánban vele együtt erőszakos halállal kipusztult Az örökösök a régiséget a British Múzeumnak ajándékozták, azonban előbb le- fényképeztették. A fényképész, aki a fölvételeket készítette, másnapra meghalt. A múzeumból a babonaság folytán elmaradtak a látogatók, úgyhogy végül is az igazgatóság a papnő képét egy dúsgazdag amerikai műgyűjtőnek adta el. Az amerikai az értékes régiséget haza akarta vinni hazájába a Titanic hajón, amelynek borzalmas pusztulása még ma is emlékezetes. A papnő képét az amerikaival együtt elnyelte a hullámsir. A fáraó szelleme e rettenetes bosszuál- lás után megnyugodott és nem szedte lovább áldozatait. hozzá és közösen induljanak el a jövő év nyarán. Az expedíció minden költségét a francia tudós, illetőleg a francia tudományos társulatok fedeznék, — ezzel szemben Ligeti Lajos kutatásának minden eredménye is a franciákat illetné és az esetleges felfedezésekből semmi sem kerülne haza Magyarországra. Ligeti Lajos dr. ezért ezt az ajánlatot visszautasította és arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább szerényebb anyagi eszközökkel, de önállóan indul el és végzi munkáját. Erre a vonakodásra elsősorban az ösztönözte Ligeti Lajost, hogy kutatásait pozitív nyomok alapján kezdi meg és igen komoly eredményeket vár. Többek között tudomására jutott az, hogy Közép-Ázsiának általa átkutatandó felületén található a legrégibb magyar irottnyelveralék, amely a halotti beszédet évszázadokkal előzi meg. Ennek létezése nem puszta feltevés, hanem számos adat támogatja azt a hitet, hogy ez a nyelvemlék, Írott tábla, vagy felirat formájában létezik. Már Körösi Csorna Sándor is tudott róla, sőt közvetlenül halála előtt sikerült pontos helyét is megállapítani, ennek ellenére azonban nem tudja lemásolni vagy megszerezni a magyar nyelv legrégibb írott emlékét, mert betegsége és halála ebben megakadályozta. A tudományos világban elterjedt hírek szerint már magának ennek a legrégibb nyelvemléknek felfedezése is szenzációs eredményekre vezethet, mert a legutolsó kutatások olyan adatokat hoztak felszínre, hogy az ösmagyarok nyelve nőm tartozott ugyan a török nyelvcsaládhoz, de maga a nép Sajiíag és kulturailag török volt. Erre számos uj adat világit rá és igy minden pozitív nyom, amely ebből a korszakból ered, döntő jelentőségű lehet. A magyarok őshazájára vonatkozó kutatások a tatárjárás óta, amikor Julián Közép-Ázsióból Nagy-Magyarország fölfedezésének hírét hozta, alig jutottak valamivel előre. Akkor a tatárhorda Isten tudja hová sodorta a Nagy-Magyarország területén élő törzseket, amelyeknek azóta nyomuk veszett. Ligeti Lajos dr. kutatásai bizonyos fokig ebben az irányban is uj adatokat akarnak napfényre hozni. Azon a területen akar kutatni, ahol régi kínai krónikák feljegyzései szerint a hunok, vagy hozzájuk hasonló törzsek laktak. Ezek ellen építették a kínaiak a . nagy falat és nem lehetetlen, hogy ezen a tudományosan át nem kutatott területen, a Ho- ang-ho-tól északra olyan tudományos eredmények kerülnek napfényre, amelyek nagy lökést adnak a középázsiai kultúra ismeretének és esetleg egy csapásra tisztázzák a magyarok eredetének és őshazájának kérdését. •Ligeti Lajos dr. expedíciója előreláthatólag négy esztendőre terjed és ez alatt az idő alatt számos olyan néptörzset keres majd fel, amelyeket eddig egyáltalában nem látott még európai, vagy amerikai kutató. Könnyen lehetséges, hogy az ismeretlen néptörzsek nyelvének leírása, kultúrájának ismertetése olyan uj adatokat hoz felszínre, amelyek gyökeresen megváltoztatják eddigi felfogásunkat. A Tudományos Akadémia legközelebb folyósítja a fiatal magyar tudósnak a segély- összegeket és Nógrád vármegye legközelebbi közgyűlésén dönt a 100 milliós stipendiumról. Minthogy Ligeti Lajos dr. tudományos útja országos szempotból, nemzeti érdekből fontos, nem kétséges, hogy a támogatást nem vonják meg tőle. A világ ösz- szes. tudós társaságai tudomást vesznek arról, ha magyar ember valamilyen téren jelentős eredményt ér el. A külföldi tudósok esztendők óta dolgoznak Közép-Ázsia feltárásán, de egyiknek sem lehetett annyi kilátása sikerre, mint éppen Ligeti Lajosnak, aki teljes nyelvi és tudományos felkészültséggel indul el útjára. * A fiatal magyar tudós teljes felkészültséggel, ifjúi lelkesedéssel indul útnak, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Hogy teljes eredményt ér-e el, előre nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy már bátorsága és akaratereje is tiszteletreméltó. Útja bizonyára nem lesz hiábavaló, hiszen a leghozzáértőbb szakemberek is bíznak vállalkozása sikerében. Csánk Érdre. J& fo csz&íáMi élei Irta: Vulpes összeállítottam a jó házasság tízparancsolatait. Kettőt. Egyet az asszony, egyet a féri számára. Tessék: I. Az asszony tízparancsolata 1. Szeresd az uradat, de ne túlságosan, ő se adja oda neked minden pénzét. 2. Naponként egyszer keress valami perpatvart. Haragból lesz az édes klbáküiés. 3. Mindig többet kérj a férjedtől, mint amit kapni óhajtasz. Ha megkapod, neked jó: ha engedsz belőle, neki jó. 4. Szoktasd rá az uradat, hogy szépen öltözködjék. Minél hiúbbá teszed őt, annál szebben fog téged felcicomázni. 5. Tarts jó szakácsnőt. A jóllakott férj emészteni akar és nem gondolkozni. 6. Ha egy udvariét akarsz tartani, tarts legalább hármat. Az egy féltékennyé teszi a férjet, a sok büszkévé. 7. Minél rosszabb vicceket mond a férjed, annál jobban mulass rajtuk. A kacagással többet lehet az emberekből kicsiklandozni, mint a zokogással kisírni. 8. Ha öltözködni kell, siess. Ha vetkőzni kell, késsél. Mindig te jársz jól. 9. Iparkodjál az uradnak jó pajtásává lenni. Mert ha rabszolgáddá akarod tenni, könnyen zsárnokoddá válik. 10. Ha hibái vannak a férejdnek, ne korhold érettük, csak vigyázz rájuk. Ha erényei vannak, dicsérheted nyakra-főre, de azontúl ne törődj velük. II. A férj tízparancsolata 1. Akármilyen nagyon szereted a feleségedet, még többet mutass neki. Minél több szerete- tet adsz neki, annál kevesebb ruhára lesz szüksége. 2. Térj ki az utjából minden perpatvarnak. Sohase legyen igazad. Hiszen többnyire úgy sincs igazad. 3. Ha kevés pénzt kér a feleséged, lehetőleg többet ad.i neki. Ilyeténképp meglesz a jogod kevesebbet adni, amikor sokat kér. 4. Minden csipkét, fodrot, csokrot, gombot láss meg a feleséged ruháin és dicsérd lelkesen. Mert mihelyt nem veszed észre, ami uj, ő mindjárt újabbat akar. 5. Ne áruld el soha, hogy a gyomrod az istened. őrizkedjél a jó ebédektől. Amikor a feleséged hizlalni akar, bizonyosan ki akar vágni valamit belőled. 6. Ne csak a férje, de az udvarlója is légy a feleségednek Ha te nem udvarolsz neki, akkor másikat keres. 7. Minél többször nevettesd meg a feleségedet. Vigyél haza minden kaszinóbeli viccet. Hu sokat nevet, néha elvise'hetsz egy kis sírást is. 8. Ne siettesd sohase az asszonyt, amikor öltözködik. Aki sokat bíbelődik a ruháival, az kevesebb ruhával is beéri. 9. Más nővel pajtáskodhatsz. a magad feleségét tiszteletet érdemlő urhölgy gyanánt kezeld. Akkor elhiszi, hogy az. 10. Ne akarj félisten lenni a feleséged szemében s hagyd rá. ha hibákat fedez fel benned. A beismert hibákkal könnyen megbékél az asszony, a hazudott erényeket azonban fájdalmasan nélkülözd . . . Ligeti laios dr. el'ndult felkutatni a magitarok őshazáját Felkeresi Közép-Ázsiában a legrégibb magyar nyelvemléket — Erről már Körösi Csorna is tudott, de mielőtt oda mehetett volna, meghalt 6
