Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-20 / 263. (1006.) szám

Péntek, november 20.

mMJézcrmMmWk

^Ml^^^ia^^ií^l»»Hiiliiii[itiiiiiiinfi»i»iiniiii»inifi»iiiiiiwii»i>nHiMnMi)ij^//wiiiiitiHiiii!i>niij8l^^r!i^;;^^!

A magyar ipari válság és a francia-magyar kereskedelmi szerződés

Irta: Mihályffy Dezső

a Magyar Vasmüvek és. Gépgyárak Orsz. Egyesületének igazgatója

Budapest, november 19.

A magyar vas- és fémfeldolgozó ipar helyzete változatlanul nehéz. A foglalkoztatás mértéke ez év június végén érte el a mélypontját, azóta,a viszonyok kissé megjavultak, november végével azonban ismét kismértékű visszafejlődés tapasztalható.

A munkáslétszámtnuk átmeneti Szaporodása a nyár folyamán összefüggésben volt a mezőgazdasági munkálatokkal, a cséplés- sel és az őszi szántásnak az előkészítésével. Ez idő szerint tehát még mindig körülbelül 30 százalékos redukcióval dolgoznak gyáraink a legjobb háború utáni foglalkoztatáshoz képest.

A nehéz viszonyok érlelték meg az elméletben oly sokszor megvitatott üzemkoncentráció gyakorlattá vált eseteit. Ilyenek: a Fábián-féle r.-t.-nak egyesülése, illetve beolvadása a Rothmüller cégbe, az Épp és Fekete r.-t., valamint a Roessemann és Küh- nemann r.-t. egyesülése, a szombathelyi Magyar motor- és gépgyár r.-t. beolvadása a Schick-Nicholson r.-t.-ba és végül a Debrecent mezőgazdasági gépgyár r.-t. üzemének megszüntetése.

Ezek a változások csak részben jelentenek üzemmegszüntetést, az esetek túlnyomó többségében inkább arról van szó, hogy a gyárak egyesült erővel összefognak

a nehéz viszonyok megküzdésére.

Egyesült erővel elsősorban a rezsik csökkentésére törekszenek, az egybeolvadás pedig elsősorban mindig a rezsik csökkentésének gyakorlati keresztülvitelét jelenti.

,,Sajnos számitanunk kell a közeljövőben arra, hogy nemcsak üzemkoncentrációk fognak történni, hanem, hogy egyes, gyengébben fundált üzemeknek a megszűnésével is fogunk találkozni. Ez az esztendő oly nehéz volt, hogy a vas- és fémfeldolgozó ipar leleményességére e és szívósságára lehet következtetni abból, hogy egyelőre csak ennyi változásról, és nem feltétlenül kedvezőtlen változásról lehet beszámolni. A téli hónapok a foglalkoztatás növekedését aligha fogják magukkal hozni. A konjunktúra az egész világon rossz, az ipari válság egész Európára kiterjed.

Ily körülmények között fokozottabb erővel kell az ipar védelmére gondolni. Annál sajnálatosabb, hogy ily nehéz viszonyok között következett be a francia-magyar kereskedelmi szerződés, amely az iparnak határozottan kárára van

anélkül, hogy az ország valamely egyéb foglalkozási ágának, vagy gazdasági közéletének hasznára volna. A francia-magyar szerződésnél tapasztaltak fokozottabb óvatosságra intenek mindenkit. Kereskedelmi szerződés kötésének csak akkor van értelme, ha ez kölcsönös érdekeken alapszik és nem jelenti a gyengébb félnek a hatalmasabb által történő eltaposását.

— A prágai Kereskedelmi és Iparkamara jubiláris ülése tegnap folyt le a kamara székházában Grossmann Ernő másodelnök vezetése alatt. A jubileumon a kormányt Novák kereskedelemügyi miniszter, Sárnál dr. kancellár, Prágát Baxa dr. főpolgármester képviselték. Számos külföldi vendég jelent meg az ülésen. Az elnök üdvözlő szavai után bejelentette, hogy a kamara 200.000 koronás alapítványt tesz a tuberkulózis ellen harcoló Masaryk-Iiga javára. Novák kereskedelemügyi miniszter hosszabb beszédben fejtegette a kereskedelmi kamara műkő öcsének fontc:- ságát. Kijelentette, hogy a kér eskedelm ügyi minisztérium elkészítette a kereskedelmi kamarákról szóló uj törvényjavaslatot, amely nég a parlament első szessziójába-n letái gyalusra kerül. Az uj törvényjavaslat még inkább emelni fogja a kamarák jelentősegét Tolmácsolja a köztársasági elnök, valamint a kormány jókivánatait. Az üdvözlés.1: serit ezután Baxa főpolgármester nyitotta meg Az ünnepi ülést Grossmann elnök zárószavai fejezték be. A kamara üdvözlő táviratot küldött Masaryk elnöknek, aki az elnökséget ma délelőtt kihallgatásán fogadja.

— Az utódállamok biztosítási intézetei konvenciós egyezményről tárgyalnak. Né hány nappal ezelőtt nagytó ntosságu megbeszéléseket folytattak a magyar, osztrák és cseh biztositóintézeek képviselői, amelyek eredményeképpen tegnap formális konferenciára gyűltek össze a biztosítók képviselői, hogy az utódállamok biztosítóintézetei között konvenciós egyezményt létesítsenek. A háború befejezése előtt ugyanis az osztrák és magyar biztosítótársaságok között oly szoros konvenciós egyezmény állott fönn, amely különösen a gyári biztosítási üzletekben alapja volt a biztosítási üzlet nagyarányú fejlődésének. Nyolcévi szünet után most újból fölmerült az egyezmény létesítésének

A KöLTii is a uíraf l

— REGÉNYES TÖRTÉNET —

IRTA: KRÚDY GYULA (7)

— Az úgynevezett divatos események közül leginkább az érdekel, hogy hányáit tojnak a tyúkjaim, mit csinál öreg nyulam, amelyet Szent Margit tiszteletére tartok évek óta az udvaromén, — monda ismét elgondolkozva az asszony, mert mintha valami neszt hallott volna a szobából, ahol férje máskor csendesen szokott aludni. — És ha valami vágyam volna, amely után sóvárgok, vajha tehenet tarthatnék itt a szigeten, ámely ellátna a mindennapi tejjel. Legboldogabb pedig akkor volnék, ha kis csikókat és kis borjukat nevelhetnék.

— Ah, mily boldogtalan vagyok, amikor néha naphosszat sem hallok egyebet kakaskukorékolásnál! — felelt őszinte borzadássa! Geraldine. — Nem tehetek róla, — nem születtem falusi nőnek. Szívesen volnék egy házmesteroduban is, csak Pesten lehetnék. A falu az unalom: az unalom a halál.

— Mily boldog vagy, hogy tudsz unat- ’ kozni!

— Ó, te Földöntúli Jóság! — pattant ki a gúnyos, kötekedő szó Geraldineből.

Mielőtt azonban az asszony felelhetett volna, a másik szobából egy halk hang nevén szólította.

Ilona besietett a szobába.

— Te még nem alszol? — kérdezte csodálkozva.

— Nem addig, mig meg nem igazítod a párnámat, — szólt csendesen a költő és tapogatózó kezével az asszony kezet kereste, hogy azt megszórj thassa.

— Korán kelünk, — szóit az asszonyhoz

a férje, mielőtt a fal felé fordult volna, hogy most már mélyen, nyugodtan aludjon.

IV.

A szigeten legelsőnek a pintyőke ébred. Fáról-fára rep-des, mintha mindegyikhez volna valami mondanivalója a maga zengő, fütty ős nyelvén. Mintha ugyanaz az egy pintyőke járná be a sziget ezer fáját, ő az ébresztő, — a falevelek, lombok edesdeden megremegnek, amikor a pintyőke közébük füttyén t.

Alighogy eltűnt a sziget belseje felé a tulvilágias hangú madárka, hetivásár keletkezett a Kastély mellett a nagy fán. A környék összes verebei összegyülekeztek és valamennyien egyszerre mondták el, hogy mit álmodtak. Erre a verébcsiripelésrc valóban fel kellett ébredni a hétalvónak is.

A költő hálószobáján csendesen fötaiyi- lott az ajtó.

Ilona lépett be, alig hallható léptekkel, de a költő már félkönyökére támaszkodva várta. Megnyíltak az ablakon a zöld zsalu- gáterek, a májuskedvü reggel bezöídült a szobába, felgyürt galléru pincérek és lumpok mendegéltek hazafelé a íelsőszigeti vendéglőből a nagy utón; valamerre tündérhangon megszólalt a sárgarigó. .

Ilona kis asztalkát vont elő és azt az ágy közelében elhelyezte. Komolyan rendezkedett az írások között, friss tollat tett a régi helyére.

— Tehát folytassuk Szép Magyarország regényét.

— Hol is hagytuk el? Hány esztendős volt akkor Bolond Istók?

Az asszony az írásba nézett:

— Bolond Istók huszonöt esztendős volt. Pestre jött, ahol a polgármester minden utsziikségessége s ezt van hivatva a prágai konferencia létrehozni. A magyar biztosítótársaságokat a prágai ktniferencián Gergely Tódor és Ribári Mór képviselik.

— Magyar biztosítási kötvények csehszlovák intézetek birtokában. Mént már jelentettük, november 28-án lejár a határidő, amelyet a magyarországi biztosítóintézetek a Csehszlovákiában esedékes kötvényeik likvidálására kaptak. Mint értesülünk a Fon- ciere és a Continental megegyezést létesítettek, mely szerint csehszlovák állampolgárok biztosítási kötvényei csehszlovák koronában nyernek kifizetést. A Magyar-Francia Biztositó kötvényeit a Merkúr veszi át. Az Első Magyar Biztositó most folytat Pozsonyban tárgyalásokat a Szlovák Biztosítóval. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány megbízottja a jövő hét folyamán Budapestre utazik, hogy a már megkötött, de magyar részről még nem ratifikált egyezményekre a magyar kormány beleegyezését megnyerje. A magyar biztositó intézetekkel kötött egyezség után, a belföldi intézetek hasonló szerződéseket akarnak kötni az olasz és német biztosítókkal.

— Magyarország pénzügy! konferenciát kezdett Olaszországgal. Rómából jelentik: Magyarország az olasz kormánnyal pénz ügyi tárgyalásokat kezdett a kétszeres adóztatás elhárítását célzó egyezmény megkötése céljából. Az egyezménynek szükségességét a magyar és olasz kormány között létrejött kereskedelmi szerződés indokolja. Az adóügyi egyezmény tárgyalásánál az olasz pénzügyminisztérium részéről Pasqua- k D'Aroma, az egyenes adók vezérigazgatója és Gaetano Buonehristiano osztályfőnök, a magyar pénzügyminisztérium részéről pedig Kneppó Sándor dr. miniszteri tanácsos vesznek részt. A lényeges kérdésekben már megtörtént a megállapodás, a csekélyebb jelentőségű ügyekben rövid időn belül várható a teljes megegyezés, ugy, hogy az egyezmény ratifikálása még november végén várható.

— A görögök föl:: erdták összes kereskedelmi egyezménj t A görög kormány összes kereskedelmi szerződéseit fölmondot ta, köztük a Csehszlovákiával április 8-án Athénben kötött egyezményt is, amelynek érvényessége 1926. május 9-ig tartott.

— A Rimamurányi eladja Korompát? Pozsonyból jelentik.: Amint hírlik, a Rimamu- -ányi Vasmű R. T. igazgatósága komoly tárgyalásokat folytat egy frankfurti konzorciummal a korompai vasművek eladására. A németek okvetlen kezükbe akarják kapni a vasmüveket, amelyeket más üzemágakkal is kibővitenének. A tárgyalások állítólag már igen előrehaladott állapotban vannak.

— A kényszerogyezségek uj rendszere Magyarországon. Budapestről jelentik: Az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatot készit elő, mely a kényszeregyezségi eljárás uj módoz'atait hozza. Eszerint Magyar- országon a kényszeregyezségi eljárás he- ’yett a magánúton való egyezkedést feszik

cába-n uj iskolát épít, lerakják az uj villamosvasút sitiéit, egyre-másra emelkednek az uj paloták, mindennap felássák a kövezetét, hogy újonnan, kényelmesebben helyezzék el...

— És ha valaki megüti a lábát egy heverő utcakőben, azt kiáltja: a fene. egye meg azt a Vázsonyit!

Mosolygott a költő, amint ismét eszébe jutottak azok az idők, amikor még mindent jól látott.

A „Szép Magyarország regénye" voltaképpen az ő története volt. Az ő fiatalsága, az ő boldog korszaka. Csalódások és sikerek ideje.

Amikor ezt a regényt, amelynek hősét Bolond Istóknak nevezte, diktálta a feleségének, sorban elvonultak előtte a napok, az évek; csodálatosképpen niég arra is emlékezett, hogy mikor milyen időjárás volt. Nőtt, növekedett a regény, mint az egykori szép Magyarország és annak fővárosa, Budapest. ------—

Óbudán megszólaltak a gyári kürtök, hogy dologba hívják munkásaikat. A lovasul közelgő és távolodó mordulással jött és ment a szigeten. Kertészek vitték vállukon kapáikat, ásóikat; kertészlányok bokra vonult ki élénkszinü szoknyákban a zöld rétekre. A töjeslegény beadta kannáját a nyitott ablakon. És a költő fáradhatatlanul diktált azokról az emberekről, akiket valaha jól ismert ... Nőkről, férfiakról, akiknek lábai valaha Budapest utcáit tapodták.

Már a későn kelő pestiek is föltíinedez- tek a szigeten, amint a fürdőház fele siettek.

Egyfogatu kocsik lassan döcögtek ezüst- fejű öreg urakkal, akik életmeghosszabbitás céljából mindennap kirándulnak u szigetre és órával kezükben örvendeznek a meleg fürdőnek. Kövér asszonyságod szállottak le széles

lehetővé. A reform homlokterében az Országos Központi Hitelvédelmi Szerv megalakítása áll, amelynek feladata lesz a magán- egyezségeket közvetiteni. A kényszeregyezségi vagyonfelügyelőkul ezentúl kereskedőket fognak kinevezni, akiknek díjazása sokkal kisebb, mint a mostani jogi személyeké. Az uj rendszer az adósokat cs a hitelezőket egyaránt meg akarja óvni a súlyos veszteségektől és erkölcsi hátrányoktól, amelyeket a kényszeregyezségi eljárás mai formájában maga után von.

— Uj asztalosipari szövetkezet Szloven- szkón. November 15-én Liptóujváron uj asztalos- ipari szövetkezet alakult meg. A szövetkezet elnöke Haluska Mátyás, a felügyelőbizottságé pedig Haluska János.

— A bécsi tőzsdére bevezették az orosz pénzt. Bécsből jelentik: Az uj orosz pénz- egységet, a cservonecet, ma bevezették a bécsi tőzsdére. A szovietaoénzt 3654 shillinggel jegyzik.

— Tíz százalék osztalékot fizetnek a Maniiesmannmüvek. A Mannesrnannrmivek a jövő hó elején rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen határozni fognak az ez évi osztalék felett. A Tribuna jelentése szerint a részvénytársaság 10 millió korona tiszta jövedelmet mutat ki s igy 10 százalék osztalékot fog fizetni, ami részvényenként 40 cseh koronát tesz ki.

— A bankíiókok is kiállíthatnak csekkeket Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A fővárosi bankintézetek fiókjai ez ideig saját hatáskörükben nem állíthattak ki csekkeket s nem kézbesíthették azokat üzletfeleikhez, mert ez a jog csak a főintézetet illette meg. A legtöbb intézet segített ezen a körülményes ügykezelési módon, s elhatározták, hogy a jövőben a bankfiókoik maguk is kibocsáthatnak csekkeket, ezeket aláírhatják s ki is kézbesíthetik az üzletfeleknek.

— A magyar bankárok a lombardkamatláb leszállítását követelik. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar

bankárok és értékpapirkereskedők országos egyesületének választmánya tegnap ülést tartott s azon több aktuális pénzügyi kérdést tárgyalt meg. Elhatározták, hogy az értékpapírpiac szanálásának és iizKtforgal- mának felemelése érdekében az illetékes tényezőknél a szükséges lépéseket meg fogják tenni, követelni fogják a lombardkamatláb leszállítását, valamint eljárnak a kormánnyal az idejét múlt bankár rendelet megszüntetése irályt- Ugyancsak- szükségesnek mondták ki az értékforgalmi adóknak a békebeli szintre való leszállítását, valamint a prolongációs üzletek adómentesítését, mint lényegbe vágó intézkedést, mely a magyar értékpapírpiacot nagyban fellendíthetné és a részvények iránt való rdeklődést újból felkeltené. A választmány a részvénytársaságok osztalékpolitikájának megváltozásait is meg fogja sürgetni.

családi határokról és igyekeztek elfelejteni az otthoni háztartást. Gyermekkacaj röppent az ég felé a víztorony környékén. Bonok, frájjok, dadák, ezek a mindennapi vendégek vonultak fel apróságaikkal. — A költő megállás nélkül diktált. Az árkusok sorban megteltek Ilona gömbölyű, egész lényét példázó rendes Írásával.

Boldog volt, hogy a költő ily hatalmas munkakedvében volt.

Geraldine kétszer is elsétált a nyitott ablak előtt. Uj ruhát, vett magára, amelyet arra a célra varratott, hogy a szigeten abban mutatkozzék. De egyelőre nem jelentkezett más a régi ház környékén, mint egy tarka kis kutya.

— Bizony, ez meglehetősen elhagyott hely, — szólt be Geraldine az altiakon, amikor Ilona szünetet tartott az Írásban, hogy egy pohár tejet adjon a költőnek. — Nem is értem, hogy miért nem laktok a nagy szállodában, ahol bizonyosan több ember fordul meg, mint ezen a környéken?

— Majd megmagyarázok mindent! — felelt türelmesen Ilona. — Most folytassuk egyelőre a munkát. Tehát Bolond Istók felment a Bazilika tornyába, hogy onnan körültekintve, összeadja, hány ház van már Budapesten?

— De számolása hiábavaló volt. Bolond Istók nem tudott addig számolni, hogy meg- olvashatná a város összes házait, — folytatta merengő, mesemondó hangon a költő.

Geraldine harmadszor is elsétált az ablak előtt, mire a költő észrevette a türelmetlen lépteket.

— Hagyjuk abba mára a munkát, Ilona. Ugy veszem cszre, hogy vendégünk unatkozik.

(Folytatjuk)