Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-03 / 248. (991.) szám

9 4T é Mai számunk lO oldal \ JjS M IV. evS. 248. (991) szám 1 fícaa» 1925 aoyemiser 3 d? mL Égi , ŰUJHretfed árak belföldön: évente 300, ^ ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta r igP™* 26 K5; külföldre: évente 450. íélévro r/f*7T* r Jls Éí Jjö£ ɧj jáMfíEffir Mv £&**'***' Szerkesztőst: Prága, ll„ Stépánská M Jffl n? yjLÉM Wl m Jw Jw II mr Jf ®1L Jlí uhce 16/üL Telefon: 30-3-19. Kladó­|K hivatal: Prága, L, UHová ullce 18. Tej.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. * Jf Szfovenszüói és Stuszinszöéi Szövetkezeti mo&Milfcmi siíipifepfű JMmisii&xtvtztiw fösxevfoesxtő: íDzuvanyi J£á$zfó (seíclös sxevfcesxtő: ^ái Jtstvám Seregszemle (fi.) Prága, iDovemlber 2. Október 28-án, a csehszlovák köztársa­ság fönnállásának hetedik emlékünnepén adta ki a legtöbb koalíciós párt választási rnani- fesztumát. A céhbeli politikusokon ‘kívül ke­vesen fogják elolvasni ezeket a kiáltványo­kat, mert a koalíciót megutálta már minden­ki, ígéreteit senki komolyan nem veszi és nem kiváncsi arra, hogy milyen uj Ígéretek­kel szeretnék újból lépre csalni a népet. A koalíciós pártoknak Szloven- szkón és Ruszinszkóban sem a magyarok, sem pedig a szlovákok, ruszinok és németek körében nincsen talajuk. A szociáldemokra­ták, akik 1920-ban a szegénység és a nem­zetköziség pártjának adták ki magukat, szám­talanszor bebizonyították, hogy nagyon is szívesen együtthaladnak a cseh burzsoázia és a cseh kapitalizmus többi pártjával, ha a cseh nemzeti érdekeket kell az állam többi nemzetével szemben érvényre juttatni. Ezt a példátlan népcsalást hamarosan fölismerte mindenki és a cseh szociáldemokratákra le­sújtott a nép haragja: m:a már csak vezérei vannak ennek a tábornak, de közkatonái nin­csenek. A cseh szociáldemokrácia teljesen fölmorzsolódoüt Szlovensz'kó és Ruszinszkó földijén, a választás alig három-négy jelölt­jüknek fog mandátumot hozni az eddigi ti­zenkilenc helyett. A oseh nemzeti demokrata párt, a cseh nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt (lidákok) csupán a cseh tisztviselőkre szá­míthatnak és igy nem fognak sok vizet za­varni. A magyarság szempontjából egyálta­lában nem is jönnek tekintetbe. Magyar em­ber nem szavazhat Kramárra, aki egy em­lékezetes kassai népgyülésen áperte kijelen­tette, hogy mennyire gyűlöli a magyarokat; nem adhatja voksát Hrusovszkyra, aki a par­lamentben annyiszor támadt neki a magyar nemzetnek és nem vállalhat közösséget Mi- csurával, akinek szlovenszkói minisztersége oly sok szenvedést és megpróbáltatást zúdí­tott ránk s akinek neve a kístapolcsányi fő-, hercegi kastélyban elkövetett visszaélései óta nagyon kétes hírnévnek örvend minálunk. Egyedül a cseh agrárpárt ringathatja magát abban a reményben, hogy nagyobb- számu magyar szavazat fog, listájára esni. Abban hízik, hogy a földreform segítségével sikerül neki néhány hiszékeny magyar em­bert megtéveszteni és „Hodzsa apánk" tábo­rába édesgetni. E naiv, együgyű embereket azzal ijesztgetik a Hodzsa-kortesek, hogy ha nem szavaznak az agrárpártra, semmit sem kapnak a lefoglalt földekből. Ennek az ijesztgetésnek azonban okos ember nem fog fölülni, mert először is nem az agrárpárttól függ, hogy ki kaphat földet és ki nem, hanem az állami fö'ldbirtokhivataltó!, amely mégsem agrárpárti intézmény, másodszor pedig azért, mert a választások titkossága mellett ki van zárva, hogy valaki megtudja, melyik pártra szavaztunk. De különben is: miért nem adott Hodzsa eddig földet a magyarságnak, ha annyira szereti, miért mondotta, hogy a szlo­vákoknak vissza kel! szereznie a magyarok által „elrabolt" 'duna-menti földeket; miért hozott idegen telepeseket a Csallóközbe és Nógrádiba és ha olyan komolyan veszi ígére­teit, miért akarja azokat csak a választások után megvalósitani? Aki még ezek után is bízik Hodzsában, az megérdemli, hogy a vá­lasztások után még az ő földjét is elvegyék. De nemcsak a koalíciós pártok, hanem a cseh ellenzéki pártok sem s zárni ithatnak nálunk követőkre. A cseh nemzeti munkapárt éppen úgy, mint a többi koa­líciós párt, csupán .a cseh tisztviselők köréből remélhet szavazatokat; a magyarságtól any- ryira idegenek a törekvései, hogy attól sem­mit sem várhat. Mig azonban ez a párt ezzel tökéletesen tisztában van, addig a cseh iparospárt mindenáron arra törekszik, hogy magyar szavazatokkal is elősegítse kormányképességét. Ismeretes, hogy Kassán egy maroknyi magyar iparoscsoport nyíltan Államcsíny Perzsiában Riza Khán miniszterelnök lemondatta a dinasztiát — Az orosz-török politika győzelme Anglia fölött — Uj monarchia, vagy köztársaság? Párts, november 2. Teheránból érkezett jelentések szerint a perzsa sahot letették trónjáról. A perzsa kamara pénteken nyolcvanöt szavazattal nyolcvan ellen határozta el az államcsínyt, s az indokolásban azt hozta föl, hogy a nemzet jóléte kívánja a monar­chia megszüntetését. Az állam ideiglenes vezetésével Riza Khán miniszterelnököt bízták meg­A miniszterelnök tárgyalt minden párt megbizottával, a nagybirtokosokkal és a val­lásos egyesületek vezetőivel, akik előtt kije-1 lentette, hogy nem zárkózik el a nemzet kí­vánsága elől, s már a közeljövőben összehív­ja az alkotmányozó uj parlamentet. A mi­niszterelnök pártja és a sah pártja között ut­cai harcokra került a sor, de minden nagyobb vérontás nélkül. A dinasztia egyes párthi- veit letartóztatták, s túszként tartják vissza arra az esetre, ha a sahpártiak uj nyugtalan­ságot készítenének elő. Berlin, november 2. A berlini hétfői lapok biztosra veszik, hogy Perzsiában a kor- mányforma mától kezdve a köztársaság lesz. A sah eíkergetése és a köztársaság közeli kihirdetése határozottan török-orosz befolyások eredménye s pillanatnyi kudarcát jelenti a perzsiai angol politikának. Az elcsapott dinasztia .mely a Kadzsá- rokból került ki, 1794 óta uralkodik Per­zsiában, s megalakitója Aga Mohamed volt. A most uralkodó fejedelem állandóan Euró­pában élt, s csak szórakozásra, meg élveze­tekre gondolt anélkül, hogy komolyan fog­lalkozott volna hazája ügyeivel. A legutóbbi öt év alatt nem is teljesítette már uralkodói kötelességeit, de nem is élvezte jogait­Páris, november 2. A Journal újabb íe­heráni értesülése szerint a perzsa közvéle­mény egyhangúlag Riza Khánt dezignálja a kormány uj vezetőjének. A volt trónörökös Franciaországba távozott. Egyes jelentések szerint Riza Khán csak pillanatnyilag áll a köztársaság alapján, de valószínű, hogy ha­marosan királlyá kiáltja ki magát és utódja lesz Aclimed Kadsarnak. a most huszonhét- éves detronizált uralkodónak­Görög barbárok Bulgáriában Hogyan viselkedtek a „hódstők*4 a megszállott bolgár falvakban — Állati kegyetlenség, rablás, öldöklés, ibestialitás a megszállás alatt Szófia, november 2. Az a nemzetközi bi­zottság, amelyet a népszövetség 'küldött ki a görög—bolgár határincidens megvizsgálá­sára, nagy megrökönyödéssel szerzett tudo­mást azokról az állati kegyetlenkedésekről, amelyeket a görög megszálló katonák követ­tek el az elfoglalt bolgár falvakban. Dohra Pancsevóban a gabonaraktárak mind üresen állanak, ámbár az elvonulás előtt minden tele volt. A falu lakosságából egyetlen öreg asz- szony maradt hátra. Liachovot a görögök kirabolták, a raktárak itt is üresek s az is­kolaépületet néhány más házzal együtt sú­lyosan megrongálták. Egy Dimitrov nevű 15 éves bolgár leányt egy görög tiszt állati módon meggyilkolt. A leány anyját kétszer petróleummá! ön­tötték le és azzal fenyegették, hogy föl- gyujtják, ha nem adja elő a pénzt. A szegény asszony igy kénytelen volt negy­ven török fontot és 240 ezer lévát a kegyeí- lenkedőkmek átadni. Egy Georgiev nevű nőt szintén halálrakinoztak a legelvetemültebb módon. Egy másik falu hét házát fölgyujtot­1 ©csatlakozott a cseh iparospárthoz és arra a gyászos szerepre vállalkozott, hogy ma­gyar szavazatokat fog liferáíni e pártnak. Ezek az urak jegyezzék meg azt. hogy nem­zetük érdekei ellen cselekszenek. Jegyezzék meg, hogy a cseh iparospárt íurócszentmár­tom listáján az első jelölt az a Tliurzó Igor, aki, mint Turócszentmárton bírája, megtil­totta, hogy a város utcáján magyarul beszél­jenek, főkortese pedig az a Csernek Máié. aki három évvel ezelőtt röhamot vezényelt a ‘kassai magyar is'kol agy ülés ellen. Jegyez­zék meg, hogy ez a párt ma még az ellenzé­kiség jelszavával igyekszik magának híveket toborozni, de ma már mindenki tudja, amit különben a párt vezetői is többször kijelen­tettek, hogy egyedüli törekvése a választások után azqnna-1 belépni a koalícióba és minél több miniszteri tárcát biztosítani magának. Ha már annyira szükségesnek tartják előtér­be tolni az osztályérdekeiket, miért nem lép­tek érintkezésbe a német iparospárttal, mely ugyanazokért az érdekekért küzd és most a tá'k, négyet pedig agyonbombáztak. A lakosság nagy részét meggyilkolták s a holttestek oszlásnak indulva hevernek még most js az utcákon és a házakban. Piternica faluban, amely egyike volt Bulgá­ria leggazdagabb helységeinek, ugyanígy jár­tak el a görögök. A házakat sorban kirabol­ták, a gabonaraktárakat kiürítették, a dő­li ánykészletet elszállították, a méhészetet tönkretették. Egy Todorov nevű asszonyt, aki két gyerek anyja volt, ugyancsak egy görög tiszt becstelenitett meg, ugyanaz, aki másutt is a 1 egkegyetlenebbül viselkedett. Hotseni Kölibi faluban ugyanilyen események játszódtak le. A vöröskereszt delegáltjai, akik megláto­gatták a görögöktől kiürített falvakat, közük, hogy a lakosságot kétségbeesés fogta el, amikor visszatértek elhagyott és tönkretett lakhelyeikre. Nyolcszáz család közül hatszáznak egész va­gyonát és exisztenciáját • elpusztították. Pil­lanatnyilag az álam kénytelen gondoskodni róluk. választásokon a magyar nemzeti párttal kö­zös listával lép föl? Alig hisszük, hogy a cseh iparospárt kassai exponensei kielégítő vá­laszt tudnának adui erre a kérdésre. Folytassuk a seregszemlét és vegyük szemügyre azokat az ellenzéki pártokat is, amelyek nem a cseh sovinizmus járszalagján haladnak. Itt vannak mindenekelőtt a szocia­lista ellenzéki pártok: a kommunisták, a ma­gyar-német szociáldemokraták és ezek disz- szidensei. a független kommunisták s a füg­getlen szociáldemokraták. A kommutiis- t á k a társadalom fölforgatására törekszenek olyan eszközök igénybevételével, amelyek a jná erkölcsi fölfogásunkkal homlokegyenest ellenkeznek. Mi magyarok mindnyájan na­gyon jól tudjuk, hogy milyen rettenetes csa­pás volt nemzetünkre nézve Kun Béla kom- münje és ezért tudni, hallani sem akarunk a bolsevizmusról, amely n magyarság történe­tének talán leggyászosabb korszakát alkarja erőnek-erejével uj életre kelteni. Mi nagyon jól emlékszünk még arra, hogy Korompa ha­talmas üzemét nemcsak a rossz gazdasági viszonyok állították meg, hanem méginikább a 'kommunisták 1921. évi borzalmas gaztette, amely azután oda vezetett, hogy a kohók tüzet eloltották, a gépek kerekeit megállítot­ták.. Sok száz magyar munkás család vesz­tette el a kenyerét azért, mert a kommunista vezetők lelketlen izgatásai bűnbe sodorták a ko rompai m unk áss á got. A magyar-német szociálde­mokraták minőig ott voltak az első sor­ban, ha Magyarországot és a magyarságot kellett szidalmazni. Számtalanszor fölhívtuk őket, hogy velünk együtt lépjenek akcióba a magyar iskolaügy érdekében, de ők még eb­ben a fontos kérdésben sem akartak együtt­működni a polgári pártokkal, noha a magyar proletariátusnak talán még inkább érdeke a magyar iskolák föntartása. mint a polgárság­nak, mert az utóbbi könnyebben iskoláztat­hatja gyermekeit idegenben, mint a munkás­ság. A magyar-német szociáldemokratákat éppen úgy, mint cseh elvtársaikat, különben máris utolérte a büntetés: híveik szétszéled­tek és ma már csak néhány vezető van a pártban, aki aligha fog tudni mandátumot szerezni. A szlovák néppárt és a szlovák nemzeti párt számunkra szintén nem jönnek tekintetbe, mert hiszen mind a két párt a szlovák nacionalizmus eszméjének es­küdött föl és nem egyszer helyezkedett el- A elitéibe a magyar nemzet jogos törekvései­vel. Hl inka Losoncon ugyan pártjába invi­tálta a magyarokat, de ez csak olcsó kortes­fogás volt: a magyarság nagyon jól tudja, hogy a szlovák néppárt a fiatal és ezért néha túlbuzgó szlovák nacionalizmus legfőbb rep­rezentánsa és ezért semmi keresnivalónk nincsen benne. A választások után szívesen együtt megyünk H'linkával és a legnagyobb készséggel támogatjuk őt az autonómiáért vívott harcában — föltéve, hogy — amiben hinni nem akarunk — nem követi Radics pél­dáját. Bizonyos jelenségek óvatosságra inte­nek és arra figyelmeztetnek, hogy ne ringas­suk magunkat olyan illúziókban, amelyeknek csalódás lehet a vége. Zsidóvaílásu polgártársaink kegyéért két zsidó párt is verseng. Az egyik, a zsidó g az d a s á g i párt a kormány áldásával lépett ki a porondra és arra törekszik, hogy közvetve, a harmadik szkrutinium utján a kormánypártoknak szerezze meg a zsidók szavazatait. A másik zsidó párt zsidó nemzeti alapon áll s elkülöníti magát a esetiektől és a magyaroktól egyaránt. Törköly József dr. igen szépen fejtette ki e lap hasábjain e párt következményeit a magyarság és a zsidóság szempontjából. Valóban, a kérdés az: minek tekinti magát valaki elsősorban, magyarnak-e, vagy zsidónak. Ha a katolikus és protestáns magyaroktól megköveteljük azt, hogy nem­zetük érdekeit fölébe helyezzék még egyhá­zuk érdekeinek is, úgy joggal megkövetel­hetjük a zsidóságtól is, hogy magyarságát vallása miatt ne tagadja meg. De különben is a jelen esetben nem a vallás ütközik össze a nemzettel, nem az izraelita hit kerül ellen­tétbe a magyar nemzetiséggel, hanem a zsidó és a magyar nemzeti érzés konkurrál egymással. Aki ily körülmények között azt mondja: én zsidó nemzetiségű vagyok, nem pedig magyar, örökre elszakított minden kö­teléket a magyarsággal és megérdemli, hogy az ennek megfelelően bánjon vele. Nem ké­telkedünk benne, hogy a magyar érzésű zsi­dóság e következményeket semmi szia alatt nem akarja vállalni. Megszoktuk, hogy a kormány a magyar­ság megbontására magyar kormánypártokat szervez; annyira megszoktuk, hogy már nem is tűnik fel nekünk. Az 1923. évi megyei és az 1924. évi ruszinszkói nemzetgyűlési választások azonban megmutatták, hogy a Hodzsa legfőbb protektorátusa alatt alakult magyar kormánypártoknak semmiféle tala­juk nincs. Ezt—úgy látszik — már Hodzsa - ék is belátják, mert ez alkalommal mar nem is állítottak magyar listát, hanem a Gsánki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom