Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-17 / 260. (1003.) szám

Ketffl, november Tt, <2 jj BOROTVA SZAPPAN I | Jf IN 1 1 ’ KÍTÖMŐCM HABZIK, KELLEMES, « M FELCiB.MytHMATa.flN! | ws Nem szársd meg az arcon és tar- íff » mm t°SS*®£*n^ f°gva 8 legolcsóbb uf JK Gibbs — a borotvaszapptn felta- % fy Iá lója — fennáll 1712 óta. « $ '°**»"-**^ MINDENÜTT KAPHATÓ. « *9 Vez. képv. Csehszlovákiában; PRAHA I., Mf 1& LINHARTSKA a ff Gyermekkocsik, rAlM székek, ágyak, {y\W "c-l —. legnagyobb választékban „SIoüpüvD. D.“-díI Prafij. l«rna Kérien „H“ árjegyzéket | <*©0099OÖ8©©Q©©Ö09©O©©eO©OOOe©«Ow Ss??S3i«f®l©ge Dr. Kolb íáielőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa BPa’éjíífcrs BB. ^escS8á:’:iia©'*r«B 31, szánra. Wassormann vizsgálat’ ^©ööíí®0e3©a©0©©eoe©000öoooöoooo^ * * * § * Keü^eli iiilaiiieiisyeK 1 posta láda 5 kg 1 üveg negyedül, különíéle ünom belölt . 80.— 1 posta láda !0 kg 10 pohár íéi kg barack, csipke­bogyó málna és szamóca iz ..............................130.— 1 posta láda ü kg Finom válogatott cukrozott gyü­mölcs csejriege ......................................................145.—­1 posta láda 5 kg Finom csokoládés desserí külön­legesség .........................................................: 165.— 1 tjosta láda 5 kg világhírű ..Karlsbadi töltött szilva" különlegesség ........................................160.— 1 posta csomag 5 kg Kevert összeállifás u. m. 1 kg szárított fehér origómba, 1 kg szárított orima leves zöldség, 1 kg aszalt cseresznye, í kg diák csemege ........................................ . . 160— 1 posta csomag o kg Paradicsom velő 4 drb. i 1 kg bádog szelencében ... ......................... 38.— 1 posta csomag 5 kg 10 doboz I. vadász húskonzerv több féle .................................................../• 120.— 1 po6ta csomag 5 kg 10 doboz I. gomba paprikás 80.— 1 posta zománc veder 5 kg vörös áíonya befőtt siiril cukorban, vadhúshoz....................................... 70.— 1 posta zománc veder 5 kg finom gyümölcs iz . . 45.— 1 posta zománc veder 5 kg finom erdei málna iz 65.— 1 posta zománc veder 5 kg finom erdei szamóca iz 83.— 1 postai zománcveder 5 kg finom kajszinbarack iz 85.— 1 postai kanna 5 kg zamatos erdei málua szörp gyógyáru 75.— 1 postai láda 5 kg 5 drb. 3 nyolcad literes üveg adózott fekete áfonya gyógy bor , . . . 60.— Szállítja utánvét, vagy a pénz előzetes be­küldése mellett teljesen bermeutve a Riaaniiaíi RmrvBvir r.-í. HimavsKa Soüota-Rimaszomaaf­Palotaváros és vagonfalu Mozikép Ungvár előre- és visszafejlődéséről — Látogatás egy intézményes nyomor­tanyán — A P. M. H. eredeti riportja *— A palotaváros Előbb a palotavárosba mentem. Az Un$ folyó jobbpartján van ez a tündén hellyé emelkedő városrész. Itt úgyszólván máról- holnapra nőttek ki a két-háromcineletes pa­loták a földből. A GaJagó, amely még tavaly bolgár kertészek kapája alatt hagymát, pap­rikát és petrezselymet termett, a Cralagó, amely tavaly még szerelmes párok találko­zója volt, ma aiácsato mázott kavicsos úttes­tektől terhes, ma e területen boszorkányos gyorsasággal épülő óriási paloták széles, vi­lágos ablakai tárulnak felém. Az ember feje bódul e hatalmas energia láttán. Mi lesz itt egy év múlva? Egy fiók- világváros, minden széppel, minden jóval, kényelemmel és egészséggel teli paradi­csom ... A kedves, szép lakásokból gyermekek szaladoznak elő. Hallgatom a beszédjüket. Csehek . Egészségesek és vidámak. Főként vidámak, mint az apjuk, aki fütyörészve siet a hivatalba. A kényelmes, ideget és elmét meg nem erőltető hivatalba. A hivatalnokok itt mind vidámak. Fiata­lok és teli életkedvvel. Csinos, egészséges, praktikus lakásuk van és gyerekkocsikat rendelnek. Szaporodnak, mint a gomba. Híz­nak és oltözkő'dnek. Keserűség gyűlik a számba. Érzem, va­lami nagy igazságtalanság pöffeszkedik itt ezekben a beton- és téglapalotákbau. Érzem, hogy valami iszonyú nagy hazugságot takar­nak ezek a sárga, széles falak. Valami nagy csúfság esett itt az emberi egyenlőség, a hu­manizmus, a demokrácia és a „leben mid leben lassen“ közismert elvein ... Vagonfalu Régi, rossztetejü, a forgalomból kivett ótipusu Máv-vagonok ezek. Húszán vannak két sorban. Közöttük széles utca, feneketlen sárral és egy szivaty- tyus kuttah Ezekben a vagonokban ötven évvel ezelőtt utaztak az emberek. Ma laknak benne. A földtől néhány téglából emelt osz- lopocska választja el valamennyit, de az oszlopok között fölhányt föld van. Sár és piszok. A Kárpátok felől fütyülő hideg, ned­ves szél a rozzant vagonfalak között Keser­vesen citerázik ... Ez az egyetlen zene itt, de ez is vérfagyasztó! Kinek az eszméje lehetett ez? Ki másolta le . az agyonszaggatott szegény Magyaror­szág vagonfalvait, itt, az állítólagos konszo­lidáció, a kultúra cs a demokrácia hazájában? Azt mondják, hogy ez a községi önkor­mányzatától több, mint egy éve megfosztott Ungvár főváros kormánybiztosának, Hrbek erdőtanácsosnak „nagyszerű4 müve, aki ez­zel gondolta „áldásos működésének44 örök „emlékét44 fölállítani. Szomorú emlék! A demokráciának mély­séges megcsúfolása! A számba gyűlomlett keserűség itt epé­vé vált és én kénytelen voltam tőle szaba­dulni ... — Hová jutott Ungvár a „föfszabadu- !ás“hetedik esztendejében? Egy rongyos ruháju, rosszszagu pipát sziipákoló munkás, látva arcomon a szomo­rúságot, félig nevetve, félig gúnyosan muta­tott a vagonokra: — Tudja, mi ez, uram? — Mi? — Hrbek-faiva ... így hívják ezt, kérem, hogy az a szent séges atya úristen... Nem hallgattam tovább. Tudtam, hogy igazsága van, mert Ungvár főváros kor­mánybiztosa egyévi működése alatt súlyos százezreket költött el mindenféle címen, amiknek létesítése várhatott volna, de arra ezekből a százezrekből nem jutott, hogy e drága és rossz vagonok helyett tisztességes, embereknek való, egészséges szükséglaká­sokat építtetett volna. És eszembe jutott a palotaváros, az ö nagy, kiabáló, reklámizü kultúrájával. És ideképzeltem e nyomorúságos vagonlakások mellé, amelyekben csak úgy emberek nyo­morognak, mint ahogy ott emberek fürödnek a jólétben és megértettem ebből a rettenetes nagy kontrasztból, hogy miért volt eddig és még miért lesz ezután is háború ezen a kiuzsorázott világon ... —rp.— Kövek Egy elkésett, napot, öszdéiuián történt. Péter végigment a hosszú kövezett utcasoron, aztán be­fordult a sarkon a szomszédos utcába, megállt és nézte az utca csendes, meleg képét. Már néhány napja, hogy erre vette sétáját, mindig megállt az utcasarkon és nézte a házakat, a fákat, az abla­kokat, amik megszokott egyformasággal -álltak előtte hosszú sorban. Az utca a nagyvároson kí­vül egy régi, mondják: a legrégebbi városrészben volt és csupa földszintes s egyemeletes ház sor­fala közt húzódott. Tárgyilagosság okáért meg kell jegyeznem, hogy az utca hajszálra olyan volt, mint a többi s semmi művészi vagy törté­nelmi emlék nem fűződött a köveihez, csak régi, nagyon régi'volt. Péter nem tudott róla és nem is kereste. Egy rendes, napsütéses délutáni sétája közben talált rá, mikor a házak, a fák, az ablakok mint régi ismerőst, barátságosan fogadták és igy Péter megszerette az utcát és naponta megláto­gatta. Péter északról jött, hol a hegyek közt feküdi egy város, a városban egy régi utca, az utca vé­gén egy öreg ház és a házban született Péter tizennyolc évvel azelőtt. Az utca, melynek be­nyílójánál most állt, első pillanatra ismerősnek látszott: kopott sárgás falak — egy öreg ház •, az udvaron egy nagy fa — a háttérben, a filago- ria előtt egy mohos szökőkutmedeace, aránylag nagy, sziklás kövekkel díszítve s az ablakokból hervadt futó-pe!argoniák széles szőnyege csün­gött alá . . . A fák rozsdás lombján halvány színekben ját­szott a nap, melegen ömlött végig a házak repe­dezett falán és nevette a szél pajkos játékát a le­hulló falevelekkel . . . Peter botjára támaszkodva mereven állt a szélben - keze. A la^. a égig.imitóttá össze­kócolt haját — tágranyilt mosolygó szemei üre­sen bámultak a messzeségbe . . . ... . s az öreg „áz kapuján egyszerre, nagy villán colássa] egy apró gyerekhad rohan elő . . ■ húsos kis kezükben a játék ... s egy harsány kacajjal nekllenditik a karikákat a szélnek — ütemre pattannak a karikabotok — kacagva fut­nak — tiszta kis arcuk pirosba játszik — szőke fürtös hajuk messze leng a szélben — — és Péter arca nekimelegszik — ökölre szorított kezei ütemet intenek: gyorsabban! — gyorsabban! — és összeszoritott ajkaiból kacag­va, harsányan szakad a hang: — ha-li-lio-o-ó! — .. . . ijedten, rezzen egy ablak — .egy öreg fej kíváncsian néz ki rajta — azután csend lesz — erősen fuj a szél — Péter összefogja £ szélben lebegő kabátját —. körülnéz — fejébe nyomja ka­lapját — szeme mégegyszer végigfut a házakon — s azután elindul az utcán lefelé — botja végig­kopog a köveken — lassan ez is elhal — csend van — * . . . Péter tizennyolc éves volt s erősen szentimentális természetű. Bécs, 1925, november. (ember) — (Lévay József születésének centenná- riuma.) November 18-án lesz száz éve, hogy a borsodmegyei Sajószentpéteren megszüle­tett Lévay József, a múlt század második felének egyik legmelegebb hangú, egyszerű, halk ’ •• finom lírikusa. A nagyok idejében — Petőfi és Arany korában — bontott szár­nyat, de azért nem lett epigon. Ami a né­pies nemzeti irányra jellemző, az egyéni tu­lajdona volt. Dalai, de főkép elégiái — köz­tük a mindenkitől ismert Mikes'— népsze­rűvé és kedveltté tették Lévay nevét a kö­zönség körében, a kritika pedig komolyan megbecsülte és értékelte tehetségét. Leg­mélyebb versét, az Aratást, késő aggkorában irta.. Lévay József hosszú ideig főjegyzője, majd alispánja volt Borsod megyének, tiszteletbeli tagja az Akadémiának és Kis­faludy Társaságnak. Mint műfordító különö­sen Burns költeményeinek magyarra való átültetésével, Shakespeare- és Moliére-fordi- tásaival szerzett maradandó érdeme Most, születésének századik évfordulóján, kegye­lettel ünnepli emlékét a nemzet, amely már régen szívébe zárta a Mikes költőjét, Lévay Józsefet. — (Házasság-) Schwjtzer István és Guth Lilly, Nové-Zámky tudatják, hogy e hó 10-én házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. 3435 — (Megnyílt a Kazinczy-Társaság olvasó­terme.) Kassáról jelentik: A Kazinczy-Társaság Kovács-utca 10. szám alatti elsőetneleíi helyisé­gében megnyitotta olvasótermét s ez kedden, csütörtökön és szombaton délután 5 órától a ta­gok rendelkezésére áli. A gazdag könyvtáron kí­vül asztalán fekszik Sziovenszkó és Ruszinszkó maid minden napi és hetilapja, névszerint a Gö- mör (Rimaszombat), Prágai Magyar Hírlap, Hír­adó, Magyar Újság (Pozsony), Komáromi Lapok. Bars (Léva), Losonci Hírlap, Sajóvidék (Rozs­nyó), Szepesi Hírlap (Igló), Nyitramegyei Szemle (Nyílra), Uj Közlöny, Ruszinszkói Magyar Hírlap és Határszéli Újság (Ungvár), Kárpátalji Magyar Gazda (Beregszász), Kárpáti Hiradó (Munkács). Ezeken kívül a Pásztortüz és Magyar kisebbség című erdélyi folyóiratok. A Társaság vezetősége szívesen meghívja mindazokat, akik Sziovenszkó és Ruszinszkó különböző vidékeinek eseményei iránt érdeklődnek, az olvasóterem látogatására; ennek jogát mindenki megszerezheti, aki pártoló- tagul jelentkezik. Tagsági dij egy évre 12 K. Tag­felvételt a Társaság főtitkára eszközöl, aki a fent felsorolt napokon 5—6-ig tartja .hivatalos óráit. — (Halálozás.) Gölnicbányáról írják: Hosszas szenvedés után Kondoroson 40 éves korában elhunyt Demcsák Jánosná. Demcsák János volt göhiicbányai számvevő felesége. — (Népegyetem Dohsinán.) Dobsinai tudósí­tónk jelenti: Az itteni Ismeretierjesztő Társaság az állami kereskedelmi iskola helyiségeiben ápri­lis végéig' tartó szabadakadémiát rendez minden vasárnap délután 5 órai kezdettel. Az előadók főleg a dobsinai kereskedelmi iskolai tanárok, Az előadások nyelve természetesen cseh. — (Helyreigazítás.) Györy Dezső „Népe sorsa a költő44 című vasárnapi számunkban közölt versébe nyomdatechnikai okból érte­lemzavaró hiba csúszott be. A leközölt vers negyedik szakasza teljes egészében törlendő. — (A moszkvai sakk verseny) negyedik for­dulóján Gotthflf vesztett Rubinstein ellen, Zuba- rew Bogatircsuk ellen, Dus-Chotimirsky pedig Marshallal szemben. Oapablanca első győzelmét uralta, mint sötét Aljechin védelemben győzte ie Yatest. Tartakower megverte Rétit, Bógoljubow pedig Rabinowics-ot. Werbinssk-y nyert Spiel- mann, Tőrre pedig Löwentisoh ellen. Remis: Genew.sko-SpieI.mann. A Grünfeld—Lasker játék egyenlő állásban függ. Roma.nowski szabadnapos volt. Állás: Bogoljubow, Rubinstein 3.5, Marsba!! 3 (l), Tartakower 3, Capablanca, Bogatircsuk 2.5, Tőrre 2 (l, sz.), Genewski 2 (1), Werbinsky 2, Romanowski 1.5 (l. sz.). Rabinowics 1.5 (1), Yates 1.5, Löwenfisch, Réti,, Siimiseh 1, Lasker 0.5 (2 sz.), Grünfeld, Spieimanu 0.5 (2), Goíthilf 0.5 (1), D.u?, Chotimirsky 0.5 (sz,), Zubarow 0.— Az Ötödik fordulón a legnagyobb érdeklődés a Cüpabianca—Rubinstein játszma 'faié-" fordult. A két favorit találkozása döntetlent eredményezett'. Réti vesztett Spielmann ellen, Gewewski viszont Bogoljubov ellen, aki igy a mezőny élére került. A Tőrre—Tartakower játszma remis. Yates vesz­tett Lasker ellen, Gotíhilf vesztett Rabinowics ellen, Sámiscb—Bogatircsuk remis. Tügg: Roma- nows'ki—Grünfeld, Löwenfisch—Dús—Chitimirskí, Zubarow—Werlinski. Lasker megnyerte függő játszmáját Romanowski ellen. Márshatl szabad­napos volt. Állás: Bogoljubow 4.5, Rubinstein 4, Tartakower 3.5, Marshall 3 (l, sz,), Bogatircsuk, Capablanca 3, Lasker, Tőrre 2.5 (1, sz), Rabjuo- wics 2.5 (sz), Genewski, Werlinski 2 (1). Roma­nowski 1.5 (1, sz), Spielmann 1.5 (2). Sámiscb, Yates 1.5, Löwenfisch 1 (1), Réti 1, Grünfeld 0.5 (3), Dús 0.5 (1, sz). Goíthilf 0.5 (l), Zubarow 0 (1). — (Katalin-bál Nyitrán.) A Nyitrai Ké­rész tény szocialista Egyesület november 22- én színié Kiadással egybekötött Katalin-bált rendez. — (Magyar diáksegélyakció.) Ha az or­szágos magyar diák segély m o z g alma t a ha­tóságok eddig nern is engedélyezték, a MAKK alapító és pártoló tagjai lehetővé tet­ték, hogy az egyesület már működésének el­ső szemeszterében 1000 koronát osszon ki az anyagi támogatásra szoruló prágai ma­gyar diákoknak. A választmány felszólítja mindazokat, akik segélyért folyamodtak, hogy 20-á-n, pénteken este 7 órakor jelent­kezzenek a MAKK hivatalos helyiségében (Studensky Domov, 14-es ajtó). — (A szlovák tanítók rimaszombati gyű­lése.) Rimaszombati tudósítónk irja: Manicza János tiszolei tanfelügyelő elnöklésével Ri­maszombatban tartották meg szokásos őszi gyűlésüket a rimaszombati körzet szlovák tanítói. Az értekezleten 25 tanító jelent meg s ott resszort ügyeken kívül a tanügyi kor­mány legutóbbi 'rendeletéit és pedagógiai kérdéseket tárgyaltak meg. — (Arad lakóssága) egy legújabban meg­ejtett statisztika szerint 94.183 fő. Ebből a román népszámlálás szerint 41.453 ma­gyar, 13.440 zsidó, 5.158 német, 2.825 szerb és mindössze 29.336 román lakik a városban. A zsidóknak a prefektus rendeletére vagy ro­mánoknak, vagy zsidóknak kellett vailaniok magukat, magyarnak nem vallhatták nemze­tiségüket. MMMf IflY FötíNC liaíae^^^^^fltödéje hmme HlSŐClÖt Poűkarp, Rqss Kii'Crt'jPláTVJsi: t’ans ( drl> erem. Marseille 2, Moszkva 2. üéca 2. Budapest 4, S?eged 1, Fehér­vár 4 Kecskémet 1. Pécs 1, H-M.-Vásárh arany oklevél. Béks-sm. gazdasági egyesület. Orsz gazd. egyesület Gömörvidéki gazd. egyes.. Orsz. ípar- egyosiilct, Orsz. vas- és fémipari biáliiiáson disz érem. Ezenfelül 3 erem ke reszt. 1 a szófiai érsektő­1 OOOGGC'OOGOOGOOOGy-OOGOOOOGOOOOGGi G Ö 0 P E 5 mindenféle fajtában vadász- 0 G ftönfólfWSl/CIÍ sP°rt- és önvédelemre, vala- 0 G a’ ffIIVP IImint az összes kellékek első- Q 0 fi dili Ü Bili "JziUa rendii kivitelben szavatosság Q 0 *fii mellett _______ Q 0 4ftJ ! Olcsóbban, Q <p |j| | ’miin^ máshol (p § Prsgö 13., wo«3f€g«©w® 4®. wasÉroHial. | G Kedvező feltétcien mellett kicserélünk kilőtt G § fegyvereket újakra. v q PíaAt; íiípes ár8sí?f?7éh Sii !.— g %nol000Q0QOQOOQ0QC.XDGQQQQOOOOQQOGG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom