Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-17 / 260. (1003.) szám

Kedd, november 17. / 1 Krúdy Különös dolog a magyar olvasó részére, Krúdy Írásait olvasni az idegenben. Nem ismerek még egy írót, aki olyan remény­telenül oda lenne kötözve a nyelvhez, amin ir, a fajtájához, aminek nyelvén ir, aminek dolgairól, életéröl beszámol, mint ez az elő­kelő, negyvenhétéves magyar ur, kurtane- ines,. aki oldalt hajtott fejjel járkál Budapest és Magyarország Országutjain, mint a hősei, ■megszáll a fogadókban, beszél a korcsmáros- nőkkel és szívesen látott vendég a nemesi kúriákon, aki Írásaiban emléket állít kora kalandos férfiainak és gáláns asszonyainak s amellett nem feledkezik meg arról, ' ogy egy későbbi generáció részére megrögzitse a régi Magyarország kenyerének és borának az izét, beszámoljon a fogadók szobáinak és berendezésének hangulatáról, amik már elsüppedtek és csődbe mentek együtt a nagy csőddel s közben egy-egy kísérteties biz­tonságú . mndattai lekottázza a vadludak húzásának hangjait, vagy a Sziget éjszakái­nak és nappalainak neszét, úgy. ahogy előtte és utána még senki nem csinálta meg. Nem ismerek még. egy irót, aki kevésbé lehetne irodalmi exportcikk, mint ez az igen nagy író, akinek minden sora, sorainak értelme, eredete, hangulata és rezonanciája olyannyira magyar, hogy idegen nyelven idegen olvasó nem is értheti meg. Ezt úgy értem, hogy még Adyt is hamarább lehet tolmácsolni német, vagy francia értelemnek, mint Kru- dyt. — holott Ady „költő14 volt, tehát a kötött szó csodálatos vérdobbanásával, a magyar szavak, rímek, szóalatti értelmek bonyolult összefüggéseivel megkötözöttek versei, amikből mindig sok, talán a legfonto­sabb, eivész, ha kihámozott értelmüket ide­gen nyelv köntösébe, idegen ritmus cico­májába bujtatjuk. De még igy is, csonkán, olvastam Ady verseket s olvastattam idege­nekkel, akik megérezték valamit ennek a haragos és szomorú zseninek termékeny kétségbeeséséből, amivel egyszerre jöven­dölt és siratott — az idegen nyelven átvilágí­tott, minden elsőrendűen magyar kétség- beesésen át, a zseni közölnivalója, amit minden borii és nyelvű ember megérez és megért, mert van benne a magyar fájdalmon túl valami az egész emberiség fájdalmából és problémáiból . . . Krúdy irói sorsa kötö- zöttebb: az ő mondanivalóit csak magyarok érthetik meg igazán, mert ez a mondanivaló, ezek a szavak, ez a rezignáció, ez a humor, ez a bölcsesség, ez az úri distance, amivel a dolgokhoz áll, ezek a képek, ezek a tájak, szobák, életek, asszonyok és férfiak kiválasztott jelképei mind annak a magyar életnek, ami szinte légüres térben játszódott le itt ezen a földrészen a századokban s amiről extra Hungáriám nem tud és nem tudhat senki semmit. A szorgalmas magyar olvasó, aki nagy és kis nemzetiek litteraturáján átvándorolt, iparkodva megmászta az óriási hideg ormo­kat. ahol az emberiség zsenijeinek oeuvreje csillog kikristályosodva, elbűvölve áll meg e szelíd, szomorú magyar táj, Krúdy oeuvreje előtt. Mindegy, hogy hová vezet, a Nyírség nádasai, a Szepesség apró városai, egy császárfürdői hotelszoba, az Aranykéz-utca, vagy a magyar alföld egy kúriája elé, ebben az íróban összefolyik a magyar élet s min­den tájnak az a különös világítása van, minden szónak az a réti virág-illata, ami rög­tön megejt s bárhol ütöm föl bármelyik könyvét, akárhol bukkanok egy-egy újság- tárcában a kezenyomára, előzmény és foly­tatás ismerete nélkül jóllakhatom ebből a csodálatos „hazaiból44, amiben kenyér ize, bor szaga. magyar nők arca, magyar élet sürii és lassú tempója, valami furcsa, okos testiség és mély, szomorú lelkiség kevered­nek. Nem ismerek, az egy Jókain kívül, még egy magyar írót, aki olyan lelkiismeretesen jegyezte volna föl népének, hazájának szoká­sait, ételeit, tájait, mint Krúdy, aki olyan so­kat tudott volna az elveszett, az időben el­morzsolódott magyar vidékek életéről há­zairól, divatjairól, nyelvszokásairól: törté­nelmet még nem irt magyar iró ennyi szín­nel, ilyen biztonsággal, ilyen irói és emberi lelkiismeretességgel, mint Krúdy tette. Ez a magyarság soha nem kiabált ön­magáról, mert nem volt soha szüksége rá: ez a magyarság önmagát bizonyítja létezésé­történelmét irta meg ez az iró, olyan eszkö­zökkel, amik fölött elcsodálkozva ámul egy generáció, amelyik nem élt még, mikor ez a Magyarország boldog volt s mikor élni kezdett, már nem volt többé ez a Magyar- ország. Ez a generáció, az éli generációm, kü­lönös hódolattal és szeretettel tartozik Krudy- nak. Ez a generáció ma úgy vesz egy Krudy­könyvet a kezébe, mintha visszaindulna arra a régi Magyarországra, aminek jeleit, figuráit, színeit, szavait Krúdy följegyezte. Ez az oeuvre megtelt egy délibábos gazdag­ság minden csodájával: a mai magyar olva­só tikkadtan bámulja ezt a szivárványt, amit Krúdy feszit szürke és szegény életünk fölött. (m. s.) (Paris, novemberben.) Az 1920-as választás statisztikai otfafal Hat millió 200.000 szavazó járult az urnákho z — Pártviszonyok a parlament íöloszlatá­sakor Prága, november 16. Választások napján érdekes lesz egy kis sta­tisztikai táblázat a múlt választás számbeli ada­tairól s a parlament pártviszonyairól. 1920-ban a statisztikai táblázat a következő volt: Politikai pártok Szavazatok Mandátumok száma a) Csehszlovák pártok: 1. Szociáldemokraták 1,590.000 74 2. Néppárt 699.000 33 3. Cseh agrárpárt 603.618 28 4. Nemzeti szocialisták 500.821 24 5. Nemzeti demokraták 387.552 19 6. Szlovák agrárpárt 242.045 12 7. Iparospárt 122.813 6 8. Modráőek szoc. csop. 58.580 3 9. Kisgazdák pártja 42.670 — 10. Prunar függetl. pártja 5.252 — 11. Choc szláv szoc. p. 22.024 — Összesen 4.255.623 199 b) Német pártok: 1. Szociáldemokraták 689.589 31 2. Nemzeti szoc. és nac. vál. közös. .328.735 15 3. Bund dér Landw. 241 747 11 4. Keresztényszocial. 156.751 10 5. Demokraták 32.595 5 6. Szabad szocial. párt 7.630 — 7. Szöv. német pártok 129.013 _____— Összesen 1,586.060 72 c) Magyar pártok: 1. Kisgazdapárt 26.520 1 2. Kér. szoc. (keleti kér. kisgazd.-kal) 139.355 5 3. Szociáldemokraták 108.546 4 4. Seitz-féle nemz. p. 4.214 — Összesen 278.635 10 d) egyesült zsidó pártok 79.714_____— ös szesen 294 Összesen 6,200.036 281 Osztály tagozódás szerint: Polgári pártok Szavazatok száma száz. a) Csehszlovák 2,105.702 36.1 b) Német 888.841 15.2 Összesen 2,994.543 51.3 Szocialista pártok: a) Csehszlovák 2,149.921 36.8 b) Német * 697.219 11.9 Összesen 2,847.140 48.7 Az eiső választások óta azonban a pártok keretén belül nagy változások történtek és a parlament feloszlatása előtt a pártviszonyok az alábbiak voltak: Mandátum Csehszlovák szociáldemokraták 52 Agráriusok 42 Német szociáldemokraták 30 Cseh nemzeti szocialisták 27 Cseh nemzeti demokraták 22 Cseh néppárt 21 Kommunisták 17 Német gazdák szövetsége 13 Szlovák néppárt 11 Független kommunisták 10 Német nemzeti párt 10 Német keresztényszocialisták 9 Cseh iparospárt 6 Német nemzeti szocialisták 5 Magyar keresztényszocialisták 4 Egyesült cseh szocialisták 3 Magyar szociáldemokraták 3 Német demokraták 2 Magyar kisgazdák 2 Klubon kívüliek 5 Tökéletes megvalósuláshoz közeledik a megfiatalítás problémája Sleinach raegifjitja a nőket — Legújabb kisór’etek mirigykivonattal — Injekciók petefé­szek-preparátummal Közel hait esztendeje, hogy S t ei n a c h bécsi professzor nyilvánosságra hozta kísér­leteit a férfiak megf.atalása körül. Egy ki- sebbszcirü operatív beavatkozással az öre­gedő férfiaknál uj életre keltette a csíranni- rigyet s ezzel kapcsolatban az egész vénni- rigyrendszert, sőt e beavatkozás nyomán testi és szellemi felfrissülést is tudott elérni. A Steinach-féle ifjitási műtét azonban a nők­nél nem volt alkalmazható, bizonyos szer­veknek nehezen hozzáférhetősége miatt. Mindazonáltal ugyancsak kísérleteket tett Steinach 1920-ban Röntgen-sugarakkal, hogy az öregedő női csírasejtet uj és hatékonyabb működésre bírja. De ez a módszer megbíz­hatatlannak bizonyult. Megpróbálták a női csiramárigy megfiatalítását diaterínia alkal­mazásával. A melegnek mélyen fekvő réte­gekbe történő behatolása bizonyos vérbősé­get idéz elő. Összekapcsolták a két mód­szert, tudniillik a besugárzási és átmelegitési eljárást és bizonyos eredmények valóban mutatkoztak- De a kezelés hosszantartó volt, íöbbizben meg kellett ismételni s igy sem vált megbízhatóvá. Azt az eredményt, mely a férfiak kezelésénél elérhető volt, eddig a nőknél nem volt elérhető. Most aztán Steinach egy újabb módszer­rel kísérletezik. Munkatársaival, Heinlein és Wiesner doktorokkal kivonatokat készít csi- r ami rigyekből, amely kivonatok öregedő nők vérkeringésébe juttatva, ugyanazt az élénkítő hatást fejtik ki, mintha fiatal csira- mirigyeket plántálták volna be a szervezet­be. Emlékeztet ez az eljárás a Brown-Se- quard-féle kísérletekre a múlt század nyolc­vanas éveiben. Ez a francia professzor is csiramirigyek kivonatát fecskendezte a vér­be s férfiaknál sikerült is bizonyosfoku ineg- ifjodást előidéznie. De ez nem tartott hosz- szabb ideig s az eljárás meg-megismétlése folytán káros következményjk mutatkoztak. A Steinach-féle mirigy átültetés ennél sokkal hatékonyabbnak bizonyult. Ámde a női csira- mirigy átültetése nem vihető ily módon ke­resztül. Azonban Steinach legújabban cs ra- mirigy-, nevezetesen petefészek-preparátu­mokat állított elő, amelyek az eddig készit- ifrények hátrányaitól mentesek. Ha ez tény­leg valónak bizonyul, akkor azok az aggo­dalmak , hogy a befecskendezés hatása csak igen rövid ideig tart, elosztanak. A kivonatanyagok tudniillik legelsösor- ban arra a szervre hatnak, amelyekből ké­szülnek; tehát csiramirigykivonatok főleg magukat, a csira-mirigyeket, petefészekkivo­natok a nő petefészket befolyásolják. Is­mételt befecskendezések tehát e szerv újjá­éledését idézik elő. Ettől a pillanattól kezdve azonban az újabb öregedési jelenségek be­álltáig, mellőzhetők az újabb injekciók, mert az újjáélesztett petefészek maga veszi át ettől fogva a vezetést s az ifjulási folyamat úgy történik, ahogy fentebb említettük: te­hát elsősorban a csiramirigyek meg'fjodása (a bevitt élénkítő kivonat által), aztán a vér­keringés utján a többi vérmirigy megifjodá- sa; valamennyiből végül most már életelxir áramlik az erekben, amely az egész szerve­zetet megifjitja. A megfiatalitás lehetősége ma már meg­állapított tény; a tudomány azt máris bir­tokba vette. vei, nem is tud más lenni, mi szüksége rá, hogy a mellét verje? Krúdy az a „nemzeti iró,,, aki talán soha le nem irta ezt a két szót: „magyar vagyok44, — ez ő Írásainak magyarsága olyan természetes, néma és magátólértctődő, ahogy egy darab fold mindenki szemében föld és semmi mással össze nem téveszthető, hs mik teremtek három évtized alatt ezen a csöndes földön! Micsoda termés volt ez évrői-évre — Ma­gyarország legszerencsésebb pillanatainak, a kiegyezés utáni évek Magyarországának Í — \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ \ ► *j r \ \ Saját készítményt] finom férfi Z i \ ,S és női fehérnemű, asztal- £ 4 \ térítők és mindennemű lenáru £ ] \ ^Árusítás nagyban és kicsinyben ^ '/YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYt A bécsi tudományos akadémia legutóbbi ülésében olvasta fel Exner dr. professzor, udvari tanácsos Steinachmak értekezését, amelynek a föntebbiekben rövid kivonatát adtuk. A bécsi tudósok és tanárok körében ez az uj Steinach-eljárás rendkívüli érdek­lődést keltett s bár legnagyobb részük még kétkedve fogadja Steinach uj eljárásának tö­kéletes voltát, a szekszuális megifjitás lehe­tőségét már egyik sem tagadja. GOOOOOOOOOGGOGOOQOOQOOOOOOOOOOOp 1 úííesitiiurani É § ÜT • ;llllll!i!llllilllllllli!lilll!l!!lll!!!!illlillll!íin § 1 í^esidence 1 g %Wm> •iiiiiiudiiíi ítuiiiifiituiKnaiüittt g O Vodiékova ulice, Palais Ceské-Banky Q Q ízletes vacsorák este 6 órától — Pilseni sör O Q — Faj borok — Báritalok o 6 ÜT S» 1 Bt § G L4 naponkint uj. elsőrendű, világvárosi műsor g © 2aléptidi; nincs! — Kazdete 10 órakor — Daleptidii nincs Q G Q GOOOOGOGOOOGOOOOOOGQOOOOOOOOOOOG Szanatórium (Magánkórház) Léva Sebészeti, nőgyógyászati és szembetegek részére. Szakorvosok: Dr. Molisár és Dr. Löwy Operálandó betegek mérsékelt díjazás mellett felvétetnek — Röntgen laboratórium — Telet: 37. JegüiezíS síiéi* sveg! ^ Mén? létezik §|L(^|2'V ioub es biztosabb ó vszer mint a valódi f |<Y*"Y C, Jh 1 CUMM3- H|L S fc §Uön íegesség-eh Eérie a bevásárlásnál kifejezetten valódi „Pníneros*' t. Ne haevd magad lelkimmé-ellen elérésilóktól semmi másfé e jobbra és o csóbbra rábeszélni, mert iobb csak a tisztességtelen kereskedő haszna ehet Ecrészsógednek semmi sem szabná hogy drága egyen Orvosok á tál ajánlva .-Primeros" gyógyszertára'bán, drogériákban s szakiiz-etekben a következő minös'gek en kapható, ^ilk á Kő i0*—, Extra la Ke 4 •—. ttupra Ke 4 — tuca­tonként. — Nagybani szétküldés­«'otk VTisn^ros ms&fceir snrft*'? ».. ce’«tna ■?©-?.. 00txj0!xx3000000000«3000c0000f,s?x5s»!> I A lelkész arán szamarat Leikészi sipkák, vászou, vagy kaucsuk kolár gallérok Lelkész nvakravalók. -elvem, kasmír ;j vagy klottból — Gyapjú szvotterek mellények. N sálok. harisnyák — Saját úri fehérnemű üzem {a M.ndennemü feríidivatcikkek Q Ant. Seraikovszkv, Praíia h, Karlovs ulice 12. | OÖCXXXXXXXX3CSOOOaOOCX5CWOeXX2CŰ«X?0 JB«cs«>aBBBVBBR9icviiaaiiifltt«oaaR9E}f9rkffn?«?(ePFr': • ! Cüc CoBtkDcntoi | | Prága I, 876 Gra&em 17 1 £ TelofOES 51 és 3379 a 4- b £ S b Aí előkelő magyar társaság találkozohelve | £ £ 5 S • S *.ai;n9BBaQflaBiiaB9af«ascsn«B«B«skaaa jasiúfiussaisaiaiiaui 0OOOOOOOOOOOOGOOOCKDOOO0OOOOOOCÍ0O g Eredeti hoilaadii § | jde!nf% loüplH-, Rárcis- J g és más virághagymákról kér- o | ágé, fen ajánlatot | I Derghofler János i O magkereskedő cégtől q o öraüsiöva, 33. o 9 G qoqqoqqqqooqoqoqqcoqqoqgoqgogqpoo jHüfogak! I Waldmann Viktos% vizsgázott fogtechnikus ]! Kassa, Franciskánus utca 5. ] j Készít e szakba vágó összes munkákat < ► Olcsó árak, vidékiek 24 órán belül < > 3793 elintézve. síiéi Prága vezető polifiKai napilapja Alapítva 1828. Alapítva 1828. Kiterjedt politikát és közgazdasági hírszolgálat. ( ( I j Tőzsdejegyzésok: Prága Bécs, Budapest. Berliu, ( j ( i Páris, London ós New-York. Jegyzések a bel- es ( | ( ( külföldi árupiacról, különöseu az angol | | ( ) amerikai piacokról. i i i í Kiváló niunhníArsoK: ! ! Lloyd George. Kal'ka dr^ Medingor dr., Spinn . , : tanár nemzetgyűlési képviselők. Spiegel tanár . . , j és Ledebur dr. szenátorok, atb. ÖQdO vátosban el ( ^ . , terjedve, elsőrendű birdetóal orgánum. Uavlelö , . < , fizetési alj 17.- Kő Minden újságárudábán kap- , ( t i ható. Közvetlen megrendelhető » kiadóhivatalnál . , I i Prága I..Llllova 13. ( | IHHMIIMMMIMHIttMMmac

Next

/
Oldalképek
Tartalom