Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-15 / 259. (1002.) szám

/asárnap, november 15.

— A prágai kereskedelmi és Iparkamara jubileuma. A prágai Kereskedelmi és Iparkamara november 18. és 19-én ünnepélyes keretek között üli meg fennállásának 75-ik évfordulóját. A jubileumra 60 külföldi kamara jelentette be részvételét. A legnagyobb küldöttség Lengyelországból érkezik, míg Jugoszlávia 17 résztvevőt jelentett be. Németországból és Ausztriából 5—5 kamara, Olaszországból és Triesztből 4—4, mig Magyarországból, Franciaországból, Rómából és Dániából 1—1 képviselő jön.

— Csehszlovák cégek magyarországi képviselőihez! A csehszlovák-magyarországi Kereskedelmi Kamara, Prága, Masaryk-tér 4. felhívja a csehszlovák exportőröket, hogy magyarországi képviselőiket néki bejelentsék. A Kamara a magyarországi megbízottak listáját a budapesti testvérszervezet tudomására juttatja, hogy az az üzleti ügyekben a képviselőkkel közvetlenül tárgyalhasson.

— A játékáruipar helyzete. A játékáru- ipar általában kedvezőtlen helyzete az utóbbi időben némi javulást mutat fel, amennyiben a kivitel, főleg Angliába, Amerikába és Franciaországba emelkedett. — Az uj spanyolcsehszlovák kereskedelmi szerződés következtében az ipar jelentős lerakodó helyet kapott Spanyolországban is. Ezzel szemben az utódállamok kevés árut exportálnak. A belföldi piacon erős stagnáció uralkodik és a konjunktúra javulását a küszöbön álló karácsonyi vásároktól várják.

Nagy faaukció Kassán. Kassáról jelentik: November 15-én Kassán nagy faárverést tartanak, amelyen a legtöbbet Ígérőnek 86 ezer köbméter tölgyet, 25 ezer köbméter bükkfát és 20 ezer karót árvereznek el a városi erdőkből tüzifafelvágása céljaira. Kassa városa a legtöbbe tigérőnek ezenkívül két gőzfafürészt is rendelkezésre bocsát évi bérlet fejében.

— Amerikai kölcsön a magyar acélműveknek. Budapestről jelentik: A Magyar Általános

Hitelitézet igazgatója, Kornfeld P.ál New Yorkba érkezett, ahol a magyarországi acélgyárak számára dollárkölcsönt akar szerezni.

— Újabb beviteli blokád Lengyelországba.

Varsóból jelentik: A lengye! kormány az úgynevezett „németellenes listát11, amely a Németországgal szemben fennálló behozatali tilalmat tartalmazza, újabb három hónappal meghosszabbította. Egyúttal november 14-ével számos más behozatali tilalmat rendeltek el.

— A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. (Az összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltéinek. Kérdezősködéseknéi a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkamaránál nyerhető Kassán.) A kassai Ítélőtábla elnöksége pályázatot hirdet különböző papir szállítására az 1926. évi szükséglet fedezésére (43). Határidő november 30. — Árukínálat: Zágrábi exportcég boszEBBtgBfiWHCTiBMGESBEga&'BEQgaggiBSMgiiaCTBgawuEipaigBBaaMHBaBiBggaa

niai diót vételre kínál, amelynek ezldei termése igen jó minőségű (14909). — Árukereslet: Román cég viaszkot keres (14946). — Összeköttetést keres dán cég épületfa, köménymag és mák, valamint liszt 'és aszaltgyümölcs-importörökkel (14855). — Különfélék: Az osztrák külügyminisztérium a bécsi mintavásár látogatói részére megszüntette a vízumkényszert. Az útlevél és a mintavásárigazolvány elegendő lesz a határ átlépésére (14900). — Magyarországon Miskolc

közelében egy a Sajó mellett fekvő és ezidősze- rint üzemen kívül álló kőszénbánya egész telepe, mely uj iparvállalat alapítására nagyon alkalmas, bérbe vehető. Részletes felvilágosítást a miskolci kereskedelmi és iparkamara nyújt (14692). — A Baromfitenyésztők Országos Egj^esülete Budapesten a városligeti iparcsarnokban november hó 20—23-án nemzetközi baromi ikiállitás't rendez. Közelebbi a. kamaránál (14703).

— 298,7 mlIUárddal csökkent a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a november 7-iki kimutatás szerint az október 31-iki állománnyal szemben 298.7 milliárd koronával csökkent. A csökkenés főként a zsiró- befizetésekre vezethető vissza. Az állami számlákra 222 milliárd korona befizetés történt, egyéb számlákon pedig 147 milliárd korona folyt be, úgy hogy a zsiróállomány 369 milliárd koronával emelkedett. Hozzájárult a jegyforgalom csökkenéséhez a váltótárcaállománv 17.4 milliárdos apadása. Devizák és valuták vásárlása révén 63.1 milliárd korona pénzjegy került a forgalomba. Az „Egyéb követelések11 76.3 milliárd koronás és az ..Egyéb tartozások*4 101.5 milliárd koronás csökkenése összefügg az egyesitett városi dollárköl- csön utolsó részletének folyósításával. Az állam 0 8 milliárd koronát fizetett vissza novemberben a Jegybankkal szemben fennálló tartozásából. A bankjegyforgalom tehát november 7-én' 5.14 billió korona.

— Spanyol-német vámháboru. A német bortermelők nyomásira a német kormány felmondta a legutóbb megkötött spanyol-német kereskedelmi szerződést, amely több német iparcikk (főként festékek) érdekében a spanvol bornak nyújtott lényeges kedvezményeket. Retorzióképpen a spanyol pénzügyi kormány minden német iparcikk kedvezményes vámját megszüntette.

:: Hivatalos vetés jelentés. November

elsején adta ki a statisztikai hivatal a szokásos jelentését a vetések állásáról október hónapban. A jelentés szerint október első felében kedvező meleg időjárás uralkodott, később azonban esős és hűvös idő állott be. Azonban ez nem befolyásolta az őszi munkálatokat és a cukorrépaaratásit, valamint a téli vetést be lehetett fejezni. A téli vetés jól fejlődik, bár az esőzések folyán az egerek elszaporodtak és a vetésben máris mutatkozó károkat okoztak. Csehországban a téli búza jóközepes, a télirozs inkább közepes, a téliárpa jó. Morvaországban a téli vetés inkább közepes, Szlovén szkon a télibuza jó— Igen nagy hiba, hogy a vállalati adót, melyet most vetnek ki. még az évek előtti jobb konjunktúrák mérlegel alapján vetették ki.

Hadikölcsönpapirokat teljes értékben szerepeltették. Azóta a vállalatok teljesen elszegényedtek. Ezen csak

a kivetett adók 80—90 százalékos elengedésével lehetne és kellene segíteni,

a múlt évi 235-ös törvényilletve 300. sz. kormányrendelet értelmében, ha az illetékes körök, mint ahogy hangoztatják, segíteni akarnának a szlovenszkói gyáriparon.

— A gyáripar helyzetét csak súlyosbítják a jelenlegi szociális terhek is.

Újabb szociális terheket csak a mai sérelmek kiküszöbölésével, illetve az ipari károk kincstári honorálásával és az eszerint történő adókivetéssel bírna el a gömöri ipar. okkor is csak jó 5 esztendő múlva.

— Az adóelengedés és egy 5 évre terjedő adókedvezmények, kormányszubvencióképpen jó adóalanyokká fejlődnének ki.

— A foglalkoztatás nem volna rossz, ha a hitelezési viszonyok kedvezőbbek lennének. így azonban a feszült pénzviszonyok következtében igényelt

15—18 százalékos kamatokkal a gyáripar dolgozni nem tud,

saját korlátolt tőkéiére van utalva s a nagvobb kihitelezés telies lehetetlensége elgáncsolja az üzletek fejlődését.

— A kényszeregyezségek túlságosan szabad- szellemű kezelése is sokszor visszafelé sült el. A kezesnélküli kiegyezések bizalmatlanságot keltettek s ezt a gyáripar is sínyli.

— Ami a forgalmat illeti, Ausztria, Németország, Anglia és Amerika jelentkezései az utóbbi időben az eladási lehetőségeket emelte, azonban

Lengvelország, Magvarország, Jugoszlávia és Románia úgyszólván felles kimaradása a vásárlók és fogyaszd közül súlyos bénitást jelent.

Ha az államkincstár megadná ezeket a kedvezményeket és úgy szivén viselné a szlovenszkói ipar helyzetét, mint ahogy a mai rendszer romlására tör. akkor mint Sicbert Károly nyilatkozatából is láthatjuk, újból füstölöghetnének a gömöri gyárak is. Ma azonban a gyárak csak Csehországban és — legfeljebb még az uj 5 koronásokon füstölögnek.

— A csehszlovák Ipar és kereskedelem sürgeti a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést

A troppaui kereskedelmi kamara teljes ülése a napokban a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megkötését sürgette. Utalt a kamara arra, hogyha e szerződés megvolna, a csehszlovák külkereskedelmi statisztika sokkal kedvezőbb lenne. Főként a textilipar számára nyílik kedvező elhelyezési lehetőség Magyarországon. A kamara elnöke sajnálattal állapította meg, hogy olyan államok hódítottak teret a magyar piacon (Anglia, Franciaország, Németország), amelyek eddig alig játszottak szerepet a magyar bevitelben. Ez annál szomorúbb a csehszlovák iparra, mert az utódállamok közül csak Magyarországot lehet megbízható és fölvevőképes piacnak tekinteni.

— REGÉNYES TÖRTÉNET —

IRTA: KRÚDY GYULA (3)

— Auróra? Valamikor olvastam róia. Az egykori Drexler-palotában, az Andrássy-uton tartotta estélyeit. Bizonyos unatkozó szép- asszonyok hallgatták itt ifjú költőik költeményeit. Nem valami előkelő irodalmi kör.

Szentgyörgyi, mint a legtöbb magyar ember, aki Tisza Kálmán korát átélte, bizonyos táiblabirói tempóban beszélt:

— Sohasem fogsz már megalkudni a nézeteiddel? Mi az, hogy előkelő, vagy nem előkelő? Igazán előkelő ember a legrosszabb társaságban is előkelőnek érezheti magát, ha a maga módja szerint viselkedik. Különben is ez a kör mindig híres volt a disztinkciójáról. Nem csak azért, mert az urak frakkban, vagy szmokingban kötelesek megjelenni itt...

— Az én frakkom már olyan régi, hogy szakálla van ...

— Hanem azért is, mert a háziasszonyok hírneve garancia arra nézve, hogy itt valóban válogatott emberek találkoznak. Tudnia kell ugyanis hogy a háziasszonyok egyike Forinyák altábornagy né kegyelmes asszony, másika Vörös miniszternő ő cxcelienciája, harmadika Beksícs Gusztáváé Öméltósága. A távollévő házigazdákat pedig György Endre nyugalmazott államtitkár helyettesíti.

Szentgyörgyi szinte hivatalos, étvágyas csemesegéssel sorolta fel az asszonyságok ds urak neveit. Némely embernek abban is passziója telik, ha valamely előkelőségnek a nevét kiejtheti.

A költő figyelmesen hallgatott. Jói tudta, hogy barátja más alkalommal ugyancsak ily édesei ed hangsúlyozással emlegeti az Írókat és művészeket, akiket szerencséje van ismerhetni.- Ab, igen, emlékszem Forinyák iá bor- noknéra. Arról volt nevezetes, hogy éppen

olyan termete volt, mint Erzsébet királynőnknek. A rossz nyelvek szerint egyszer egy udvari frájla segítségével fői is próbálta magára a budai várban a királynő koronázási ruháját, ezért lett kegyvesztett az udvarnál.

— Ámde férje továbbra is megmaradt a honvédség főparancsnokának! Asszonyi dolgokhoz nincs köze a császárnak! — vágott a szóba Szentgyörgyi.

— Vörösnéről úgy tudom, hogy elvált asszony, amit némely konzervatívabb néze- tüek nem szeretnek. Öméltósága Beksicsné, írói néven Bogdanovics György, meglehetősen tehetségtelen írónő maga és aki többnyire saját müvei előadásával szokta mulattatni az Auróra-Kör koszorúját. A leggyakoribb vendég Prém József, akiből Sipulusz, a humorista csinált országos nevezetességet. Nem, nem nekem való ez a társaskör, már csak megmaradok a magam szegénységében. Talán még kigunyolnának ott rossz látásom miatt, — mondá a vak költő és tüntetőleg elővéve zsebóráját: Szentgyörgyi előtt is bebizonyította látását.

A kegyelmes ur magában ugyan meglehetősen haragudott ajánlata visszautasításán, mert hiszen ezzel a tervvel éppen a vak költő anyagi állapotán akart segíteni, de mint rég: diplomata, haragját császárkabátja hátsó zsebébe rejtette és csendesen, szatirikusán beszélt:

— Igazad van, Esztergomi barátom, legjobb az egész világot lenézni. Az ember üldögél a költészet elefántcsonttornyában és semmi köze sincs az élet kalmár árhoz, akik a torony alatt elvonulnak. Magam is, ha költő volnék, nem eresztenék három lépésnyire se testemhez senkit. Csak közönségessé válhatunk, ha az emberekkel sűrűn érintkezünk.

A finom ösztönni költő természetesen megérezte a maliéi át, amely a látogató szavai mögött rejtőzött de úgy tett, mintha észre sem venné barátja csípősségét:

— Sohasem szerettem túlságosan társaságba járni, mindig olyan családias, csendes hajlamaim voltak, amelyeket szegény atyám vidéki kúriájában sajátítottam el. Éppen elegendőnek véltem egy-két ember ismeretségét, barátságát, amint a gyűrűk között is a legméltóbbnak a kézen a jegygyűrűt tartom. Itt most május van, a kertben ülhetek egész nap, este Szent Margit fülemiléi altatnak el. mig reggel az eresz alatti verebekkel együtt ébredek. Miért hagynám el helyemet itt a fa alatt? Csak csalódás, keserűség, megbántás várna rám, ha megint visszamennék az emberek közé. Azt kellene hinnem, hogy az emberek már elhagytak ... Holott csendes gőggel most még azt gondolhatom magamban, hogy én fordítottam hátat a világnak.

— Ez az! Ez a költői gőg volt az, amely nem engedte, hogy pályádon érdemed szerint érvényesüljél, — kiáltott fel Szentgyörgyi ur, mintha egy nagy aktacsomóban megtalálta volna a legfontosabb iratot. — A mai világban már nem lehet gőgös az ember mert az emberek könnyen megsértődnek és a sértett szeret hátat fordítani. Lám, Bodnár Zsigmond, az ideálizmus és reálizmus hullámvonalának feltalálója, is o’.. hagyta már a nép telten Füvészkertet, ahol legfeljebb egykét lelkes tanítvány kereste fel. Bodnár Zsigmond jelenleg az Auróra-Körbe jár, ahol sok hallgatója van elméleteinek.

A világtalan költő halkan nevetett:

— Elképzelem a szegény -tudós tanárt ott az élveteg delnők társaságában! Talán már rászoktatták arra is, hogy a suszterek remekműveit bókokba foglalja a hölgyek lábain.

A beszélgetésnek némi kavicscsikordulás vetett véget.

Esztergomi elmosolyodott, mert megismerte felesége lépteit.

Bizonyára az asztalon van már a vacsora, — s ezzel vége a mai napnak, következik a fülemiledalos májusi éjszaka.

Ámde az •ismert, kedves lépések mögött más, ismeretlen léptek közelgését is meghallotta a világtalan. Olyan könnyed léptek voltaik azok, hogy a költőnek a falusi kertek feközepes, a télirozs szintén, az árpa jó. Ru- szinszkón mindhárom téli vetés jó. Az egész országban a télibuza és a rozs jóközepesek, az árpa jónak mondható.

:: Ausztriában újból emelték a gabona- vámokat. Becsből leintik: A hivatalos lap tegnapi száma közli a birodalmi kormány rendeletét, amely a búza vámját novemberre 0:70 aranykoronában állapítja meg 100 kg.-onként. Ez a szám az összes gabonanemükre, félterményekre és őrleményekre is vonatkozik.

:: A budapesti gabona- és terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A budapesti gabonatőzsdén az elmúlt hét folyamán úgy búzában, mint rozsban az üzleti tevékenység váltakozó keretek között mozgott. Az irányzat eleinte lanyhult, később pedig az árak változatlanok maradtak. A terménycikkek piacán valamennyi áruban csak mérsékelt forgalom volt, kivéve a tengerit, melyben élénkebb kereslet következtében az üzleti tevékenység kissé fokozódott. Az irányzat valamennyi cikkben mérsékelten lány- hult. 1925 november hó 10-én budapesti paritásban kg-ként a következő árakat jegyezték: Búza 76 kgos: tíszavidé'ki 3450—3475, felsőtiszai 3425—3450, fejérmegyei 3400—3425, pestvidéki 3400—3425; búza 79 kgos: tiszavidéki 3550—3575, felsőtiszai 3525—3550, fejérmegyei 3500—3525, pestvidéki 3500—3525; rozs 2250—2300; takarmányárpa 2400—2600; sörárpa 3200—3500; repce 6100—6200; zab 2450—2550; köles 2000—2050; tengeri 2700—2750; buzakorpa 1575—1600 K.------------«HWaagBfflFWWi -------(:) A mai budapesti terménypiac ottani szerkesztőségünk telefonjelentése szerint kissé barátságosabb volt. A következő árakat jegyezték; Búza 355, rozs 222.5, takarmányárpa 250, sörárpa 340, köles 185, zab 250, ótengeri 270, uj 165, repce 610, korpa 162.

DEVIZAÁRFOLYAMOK:

Budapest, november 14. Amszterdam 28685 Belgrád 1262 Berlin 16964 Bukarest 331 Brüsszel 3235 Kopenhága 17570 Oslo 14310 London 345500 Milánó 2337 New York 71260 Paris 2910 Prága 2112 Szófia 516 Stockholm 19060 Varsó 10570 Bécs 100.42 Zürich 13746.

Berlin, november 14. Buenos Aires 1745 Tokió 1757 Konstantinápoly 2.39 London 20332 New York 4.195 Rio de Janeiro 0.622 Amszterdam 168.82 Athén 5.74 Brüsszel 19.13 Danzig 80.60 Helsingfors 10.55 Róma 16.96 Belgrád 7.43 Kopenhága 103.72 Lisszabon 21.275 Oslo 84 69 Páris 16.91 Prága 12.425 Zürich 80.82 Szófia 3.04 Madrid 59.86 Stockholm 112.17 Budapest 5.875 Bécs 59.08 Varsó 61.84.

Zürich, november 14. Páris 20.90 London 25.14.87.5 New York kábel 5.1875 Brüsszel 23.52 Róma 20.90 Madrid 74.10 Amszterdam 208 85 Berlin 123.50 Bécs 73.07 Stockholm 138.70 Oslo 105 Kopenhága 128.25 Szófia 3.75„ Prága 15.32.5 Varsó 79.75 Budapest 0.007270 Belgrád 9.20 Athén 7.10.

lett szállongó káposztalepke jutott eszébe.

Esztergomi Ilona barátságosan üdvözölte férje vendégét.

— Már régen láttuk, kegyelmes ur.

— Pedig én nagyon szeretek erre a szigetre kijárni. Mindennap kijönnék magukhoz, ha tőlem függene. De annyi mindenféle dolgot veszek a nyakamba, hogy nem érek rá magamnak élni. Hol egy szegény piktor képével kell házalnom, hogy az árvának pénzt szerezzek; hol meg valami szerződés nélküli színésznőt kell elhelyezni. Nem élek én magamnak egy napot sem — legfeljebb minden szökőévben.

— Ó, mi már régen ismerjük kegyelmes ur irodalomszeretetét. Bizony régen elfelejtettek volna bennünket a könyvkiadók, ha kegyelmes ur nem volna mellettünk, — felelt Hona szokásos csendes hangján.

Most férjéhez fordult és kezét gyöngéden annak kezére helyezte;

—' Tivadar, nem csak neked volt szerencséd vendéget kaphatni, hanem nekem is. Az imént megérkezett és szokás szerint a konyhámban keresett fel Geraldine. Egy-két hétig nálunk marad.

Ah, Geraldine!

A felesége kedves vidéki unokatestvére! A költő nyomban megérezte, hogy valahol a ház körül már nyílnak az orgonák, amikor Geraldine kezét kezébe tette. A kis kéz négyszögletes, dolgos s elég erős volt ahhoz, hogy el tudja kapni, a legvénebb kakast is az udvaron, de az ujjak hegyén érzett valamely selymesség, amely a macska tapintásához volt hasonlatos. A hang pedig, amely a vak költő feje felett megszólalt; majális-izii volt, mint azoké a nőké, akik egész életüket szeretnék dalban és táncban eltölteni.

— Tivadar bácsi, remélem, hogy már kaptak meghívót a margitszigeti atléta-majálisra? Alsódabason egy félesztőndeig meséltem a barátnőimnek a tavalyi mulatságról, amikor a derék „maoisták" a hölgyeket az ölükben vitték a hajóállomásról a táncteremig, olyan zivatar kerekedett. (Folytatjuk)