Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-14 / 258. (1001.) szám

Szombat, november 14. *% A FIFA nem engedi Amsterdamba a fél- amatőröket. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság legutóbbi ülésén a Fi de Fa képviselői bejelentették, hogy az amsterdami olimpiá­don csak olyan futballistáik részvételét fog­ják megengedni, akik É925 október 1-e óta nem kaptak rrnmkabérmegtéritést. Ez a ha­tározat a prágai kongresszus állásfoglalása után a meglepetés erejével hat s gyakorlat­ban az álamat őrség halálát jelenti. Espagnol—Slavia. A tegnap óta egyfolytában tartó hóesés komoly veszedelemmel fenyegeti a szombatra kitűzött nagy futballatrakciót: az Espagnol bemutatkozását a Slavia ellen. A spa­nyolok mindkét mérkőzése a Sparta-páiyára van hirdetve, miután az egyletek rekordlátogatásra számítottak. A váratlanul beállott tél azonban erősen lehűtheti, a Zamorára szomjas kedélyeket, de valószínű, hogy a mérkőzéseket a rossz idő ellenére is nagyszámú közönség fogja felkeresni. Alsóausztriai munkás válogatott — Budapesti munkás team 5:4. Országközti mérkőzés Bécsben Brüsszelben a Beersschott AC a Stade Fran- caist Páris 2:0 arányban legyőzte. Csehszlovákia jövő évi első nemzetközi mér­kőzése az olaszokkal lesz január 17-én Olaszor­szágban, valószinűleg Turir.ban. Az osztrák-cseh­szlovák revánsmérkőzést március 14-én tartják meg Bécsben. Megbüntetett egyleti funkcionáriusok. A CsiAF Scheinost Ferencet, a Sparta közismert ve­zetőtagját és Koteket, a Viktória Zsizskov egyik funkcionáriusát örökre eltiltotta az egyleti tiszt­ségek viselésétől. Az eltiltás okát a hivatalos lap nem közli. 12 óra alatt Budapestről a Gerlachfalvl csúcsra és vissza. Gölnicbányai tudósítónk Írja: Delmár Walther, az ismert nevű magyar sífutó és motorkerékpárbajnok évekkel ezelőtt foga­dást tett, hogy Budapestről elindulva reggeli és vacsora között felrándul a Magas Tátra leg­magasabb pontjára: a Gerlachfalvi csúcsra. A háborús évek és az azokat követő változások megakadályozták Delmárt fogadása keresztül­vitelében. A napokban azonban a kiváló magyar sportsman reggel elindult Budapestről és 4 óra 15 perc alatt Tátraszéplakon volt, természetesen díjnyertes motorkocsiján. Azonnal megindult a hegyre és négy óra öt perces mászás után elérte a Gerlachfalvi csúcsot. Vissza jövetele két óra és 30 percet tett ki. Ha rögtön elindul, este tényleg Budapesten költhette volna el vacsoráját, Delmár azonban csak másnap indult el azzal az ígérettel, hogy a jövő évben — teljesen betartva fogadá­sát — megismétli bravúrját. I»«aÉB«s&ira®sá, egeret, svábot, poloskát garancia mellett irt ki a FosJorin. Szállítja Materialista, Praha II., Jeőná 8. . liasoflta is ián az árvízkatasztrófának A Tisza borzalmas pusztításai Ruszmszkóban — Legújabb részietek — A P. M- H. eredeti tudósítása — Ungvár, november 13. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói árvízkatasztrófa méretei csak most kezdenek kibontakozni. A világtól na­pok óta elzárt Máramaros vidékein nagy a pusztulás. A Kőrösmező és Borkút közötti ország­utat az árviz több mint tiz kilométernyi területen teljesen elmosta. Ezenkívül négy-öt kilométernyi terüle­ten úgy megrongálta, hogy a közlekedés csak betek múlva indulhat meg. A javítási munkálatok félmillió koronába fognak ke­rülni. A vasút is sokat szenvedett az árvíztől. | így Kőrösmező, Bogdán és Bordut között a vasúti vonal három helyen megrongá­lódott. E helyekről az ár a vasúti síne­ket a Tiszába sodorta. Kőrösmezőn a völgyben levő házakat a vizáradat összerongálta. A rahói híd nincs többé .úgyszintén megrongálta a viz a szla­tinai hidat is. A máskor oly cselteles és idillikus Ka­szópatak megáradván, a lonkai kincstári fatelepet elmosta a föld színéről, úgy hogy a többezer köb­méter tűzifának és szénnek nyoma sin­csen. Gyertyánliget és Bocskó között nincs országút. Bocskó viz alatt van. A kár teljes nagyságában e területen még fel nem be­csülhető. Tiszaujlakon több utcáin csak csónakok­kal közlekedhetnek. A telefonpóznák a Ti­szán úsznak Magyarország felé, így a táv­író- és telefonszolgálat szünetel. Tiszaujlakon eddig több mint 20 ház dőlt romba és igen sok háziállat pusztult el. Az árvízkatasztrófának eddig egy em- beráildoz.atát találták meg egy rusz'n tutajos személyében, kinek hulláját a Tiszából fog­ták ki. Rendes mederben folyik az utódállamok prágai konferenciái a Prága, november 13. Jelentettük, hogy az utódállamok képvi­selői Prágában összeülnek, hogy a régi mo­narchia függőben lévő pénzügyi kérdéseit megtárgyalják- A tárgyalások a jóvátétel! bi­zottság elnökének vezetése mellett folynak s megbeszélés tárgyát képezi a háború előtt ki­bocsátott magyar és osztrák államadósságok végleges felosztásának és az adósságok jövő­beni törlesztésének kérdése. A konferencia el­ső részében az utódállamok egymásközt ta­nácskoztak a felvetett kérdésekről és ezt kö- vetőle-g a jóvátétel! b’zottság meghívta a kül­földi cimlettulajdonosok érdekképviseleteit és a Parisban felállított Cassa commuue igazga­tóság is. Ez időtől kezdve együttesen foly­tatódnak a tárgyalások, amelyek a rendes mederben folynak. Bizonyos kérdéseket albi­zottságokban igyekeznek a tárgyalófelek tisz­tázni és minden remény megvan arra, hogy a függő kérdések legnagyobb része elintézést fog nyerni'. Magyarország részéről e b’zott- ságokban Zsigmondy Kálmán dr. pénzügymi­niszteri tanácsos és Párniczky Ede dr. osz­tálytanácsos vesznek részt. — A csehszlovák dollárköScsönt tegnap New-Yorkban 97.50-el jegyezték. A kibocsá­tási árfolyam 97 volt.­— Az osztrák népszövetségi kölcsönnek Csehszlovákiára eső része 540 millió csehszl. ko­ronát tesz ki. A kölcsön kihelyezésével a kor­mány az állami hitelműveletek bankbizottságát bízta meg. Az opciós határidő november 7-én járt le és megállapítást nyert, hogy a kölcsönnek több mint a fele a hazai piacokon lelt elhelyezést. Má­tól kezdve a kölcsönt a tőzsdén efiektiv is jegyez­ni fogják, mert az eddigi jegyzés csak névleges volt. — A biztosítási állami illetékek mérséklése érdekében az érdekelt körök mozgalmat indítot­tak. 1920-ban az állam az amugyis magas kincs­tári részesedéshez 100 százalékos háborús pótlé­kot csatolt. A biztosítási intézetek most az állami illetékek redukcióját óhajtják. — A cukorrépa 70 százalékát dolgozták már fel. Az idei cukorrépatermésből, mely körülbelül 85 millió métermázsára tehető, már mintegy 70 százalékot dolgoztak fel a cukorgyárak. — Újból esik a zloty. A lengyel pénz, amely néhány hétig már újra stabil volt, teg­napelőtt ismét esni kezdett. Tegnap a prá­gai tőzsdén a zloty újból megközelítette az első esés! perióduskor elért legalacsonyabb árfolyamát, amennyiben az esti forgalomban 525—520 körül jegyezték. A new-yorki tőzs­dén is jelentős veszteségeket szenvedett a lengyel pénz. Cigáuyzene! Kitűnő borok „fóreuizel BíeSl€£‘“-l?€Fi (Nekazanka) Olcsó vacsora! Magyar konyha irfftiSl'ÍD&C. aíV ; -riSSk t/át-r. r/?jsm*-cBa3amŰBnmaaBmmaKxsum&m8& (:) A mai prágai tőzsde nem volt egységes. Kulisszban Poidi kissé gyöngült, de a többi érté­kek részint tartottak, részint javultak. Üzletforga- lorn csekély. Zárlatkor a hétvégi fedezeti vásárlá­sokra az irányzat kissé javult. Különösen korlát­értékek élénkültek. A devizapiac nyugodt volt. Északi egységek szilárdultak. Varsó újabb ponttal esett. Előfordult kötések: xr/13 xi v: 1923. évi kincstári utalvány —■ —.— 1924. évi kincstári utalvány —•— —.— Nyeremény kölcsön ....'. 9L25 91.25 ű°,o-ob beruházási kölcsön . 85.75 36.— (Wr.-os lisztkölcsön ..... 7?.— 7L25 fi0/,-OS Áliamköcsön ... . . ’6.— 75. "5 Morvaorsz..-köles. 1911.472°o 77.65 71.50 Morva orsz. -köles 1917. 50 n • 73.— — .— Prága város 1913. köles. 5°0 76.— 76.— Prága város 1919. köles. 4 6 0 S3.~ Briinu város 1921. köles, fi°a 34.50 94.50 Pozsony város 1910. köles.4°.j Prága városi takrpt. 4% • '7.50 87.50 Ösl. völps kereszt sorsjegy . 6.— 45.— Masry. o frtoa vörös kereszt. ——.— Hagy. jelzálog sorsjegy • • —-— —,— Budapesti Bazilika sorsjegy ——.— Agrárbank ................. . '76.- 97V — Cs eh Union Bank............... !69.59 2 9.50 Le számítoló............... 1 9.50 1 9.50 Cs eh Iparbank.................. P .50 283.50 Pr ágai Hitelbank............... ’0’.Sá 682.59 Szlovák Bank ........ 107.59 109.— Zivnostenska.................... 73.— -8!).— An gol.-Úslov. Bank..... 66.— 67.— Osztrák hitel ........ 55.37 56.12 Bécsi Union Bank............ —.— 53-50 Wi ener Bankv.................... 41,25 41.30 Ju goslovenska-bauk .... 64.37 64.59 Nordbahu.......................... 76G3.— "5 6.­Cs eh cukor.............. 9S$.— 933.— Ho rvát cukor. ....... 793.— 2/4.— Kolini műtrágya............... 535.;0. ' 3 4.50 Ko lini kávé........................ p(\— 107.50 Ko lini petróleum. ..... '312.— Kolini szesz........................ 215.— >2i5.— Te jipar r.-t........................ . —.— Els ő pilseni sörgyár .... 2715.— 273'.— Breitíeld-Danék............... 535.50 - 3 - 5 U La nrin és Klemout............ —.— ­Ki jighoffer.............. 681.— 635.50 Cs eh északi széu............... —.— Cs eh nyugati szén............ 41.51 JV .— Al pine................................. !35.~- í 35.50 Po'di.......................... Oöp. —, !)üí.5fí Pr ágai vasipar ....... 9 92?.— Skoda................................. 7.16.50 737.— Pozsonyi kábel.................. 1280.— —.— Im vald................................. 77.— 70.— (: ) A mai budapesti terménypiac —- mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — tar­tott volt. A következő árakat jegyezték: Búza 355, rozs 223, takarmányárpa 250, sörárpa 340, leölés 190, zab 250, régi tengeri 260, repce 600, korpa 163. (:) A mai cukorpiac- szilárd volt. Nyerscukor- jegyzés Aussig loko prompt novemberre 157 5. (:) A mai bécsi tőzsde gyöngült. Üzletmenet sztagnált. A gyönge irányzat zárlatig tartott. A járadékpiac is gyönge volt, csak az aranyjáradék volt szilárd. (:) A mai berlini tőzsde a gazdasági helyzet­ben újból beállott krízisek következtében gyönge volt. Bankértékekben az Országos Bank papírjai 3 és hétnyolcad százalékkal estek, de később kissé javultak. A pénzpiac nem változott. A ÜTŐ ÉS A IMIIÉ — REGÉNYES TÖRTÉNET - IRTA: KRÚDY GYULA (2) A férfi csendesen mélázott maga elé. Szeretett volna felsóhajtani, hogy a felesége még mindig az elmúlt téli kendőjét. kényte­len viselni, holott már a meleg május hem­pereg végig a világon, de aztán csak nagyot hallgatott. — Valami nagy hajó megy végig a Du­nán, — mondá a távolba figyelve, mintha látná a hajót. (Pedig azt eltakarták a parti fák, csupán kerekeinek csobogása hangzott idáig.) — Ez a rendes, esti bécsi gőzhajó, vala­mikor mi is mentünk a Wien fedélzetén, mert otthon kiszámítottuk, hogy a hajóutazás olcsóbb, mint a vasút, — mondá vidoran Ilona. — Sohasem ragyognak úgy többé a csil­lagok, mint akkor a hajó fedélzetén, — foly­tatta a férfi, mintha egy régi gondolatot folytatna, - amely - sokszor foglalkoztatja. — Te az ölembe hajtottad a fejed, azt hittem, elaludtál, tehát csendesen olvasgatni kezd­tem a 'csillagokat a nyári égboltozaton, — mikor egyszerre váratlanul megszólaltál: „Mondd, Tivadar, -meddig jutottál el a csilla­gok összeadásában?” Én pedig megmondtam neked, hány csillagot olvastam meg. — Kétezerkétszáz volt, — felelt az asz- szony olyan természetes hangon, mintha to­jásokról lenne szó. — És a gőzhajó akkor ment el Visegrádnál, a besötétedett Sala- mon-torony alatt. — A túlsó, nagymarosi parton vonta a cigány egy vendéglő kertjében. Te azt mond­tad, hogy paprikás halat főznek ott, mert az esti szél a hajóra .hozta az étel illatát. Az asszony csendesen, helyeslőén fel­nevetett: — Most is azt mondanám, ha arra jár­nánk. Nagymaroson mindig paprikás halat főznek. A bécsi gőzhajó kiír tje í-e már a felső- sziget felől hallatszott, barna füstjéből még egy-két foszlány ott csapongóit a töl­gyek csúcsán, amely tölgyek alatt Arany János fehér márványszobra hallgatja az if­jabb költői nemzedék verseit, amelyet itt szoktak elmondani a hölgyeknek. A nagy platánfa alatt üldögélő ember­párra a rövid beszélgetés után megint csak ráereszk-edett a lombok közül az a jótékony csendesség, amelyet nem zavar meg más, mint a falevelek között ébredező esti szellő. Előttük állott a régi, egyemeletes ház ott a sziget közepén, amelyben estefelé olyan falusiasán világit a vacsorához készülődő, nyitott ajtóju konyha, mint valahol egy messzi alföldi tanyaházban. Esztergomiék ebben az ódon házban hú­zódtak meg, amelyet a szigetiek nyelvén Kastélynak neveztek, mint egy elszegénye­dett herceget, akinek csak a címe maradt meg a földi javakból. Persze, ezek a sárgára, zöldre kopott falak valamikor jobb világot láttak. Palatínus Jóska lakott itt nyaranta, aki nem volt kisebb ur, mint Magyarország nádor ispánja. Ámde a nádor sarkantyus lép­tei régen elhangzottak .a kőlépcsőkről, ame­lyek az emeleti termekbe vezettek. A nagy, kastélyos ablakok mögött uj lakók, többnyire szegény emberek csendes mécs-világai ég­tek. Az egykori kolostori bástyában, amely­hez a Kastélyt hozzáépítették: bagoly lakott. A padláson egerek jártak és a pincét elön­tötte a talajvíz. Az ajtók, ablakok sírtak, ha az -északnyugati szél nekilódult az óbudai partokról. — Jó lakás volt ez az olyan em­bereknek. akik régen lemondtak a világban való szereplésről. • — Úgy látom ma nincs kedved dolgozni. -- szólt a-nagy- fa alatt az asszony a me­rengő férfihoz* — Őszintén megvallva, elfelejtettem a mesemondó végéi, amint ez a fehér, aranyo­zott gőzhajó elment itt a sziget mellett, mint a régi életem. — Kérlek, a gőzhajó minden este indul a pesti kikötőből. És mindig itt megy el a szi­get alatt, csak íe ne-m vetted eddig észre, — felelt halkan az asszony. — Hallottam én máskor is a hajókürtöt, amelynek mélyebb, hatalmasabb hangja kü­lönbözik a többi hajókétól, ámde legfeljebb az Aranyemberrc gondoltam, aki ugyancsak ilyen tülköléssel közeledett valamikor Senki­szigetéhez. Ma este azonban saját magam jutott eszembe. A hajó elment, én itt marad­tam. Lekésett utas vagyok én. — Mondd meg, hány óra van, hogy nézhetek-e már a vacsora után? — szólt közbe kedveskedve az asszony, hogy elte­relje a borús gondokat a lámpástalan hom­lokról. A vak ember nagyon szerette a zseb­óráját. Ez volt a mulatsága, ha egyedül volt. A zsebóra egy kéznyomásra csengő, vidor hangon ütötte a mindenkori időt, de volt még ennek az órának egy másik sajátsága is. Mutatói valamely íoszforeszkáló fémből ké­szültek, amelyeknek fénye bejutott a vak­ember elsötététede11 szemébe. Percnyi pon­tossággal meg tudta mondani, hogy a zseb­óra mennyi időt mutat. — Hat óra van, — feleit .a férfi a zseb­óráját elővéve és nagyon örvendezett, hogy szavai elhangzása után csakhamar tülkölni kezdtek az újpesti és óbudai gyárak sziré­nái, amelyek pontosan hat órakor szokták jelezni a munka beszüntetését. Az asszqny a vacsora után nézett. Szinte csodálatos lett volna, ha a rózsa­fák, gyermekek és kis állatok után nem ta­núsítottak volna iránta különösebb figyelmet lábosai, tepsii, bögréi .és egyéb főzőedé­nyei is. — Nem, egyetlen konyhai szerszáma sem tagadta meg az engedelmességet. Szent Margit főzhetett valamikor ily csendesen és egyszerűen a szigeten. Az aprófa engedel­mesen kéznél volt, hogy lángralobbaujom mint egy házőrző. Segítettek a tűz buzgósá- gának a lehullott gallyak, amelyek őszi-dobén most is oly bőséggel lepik be a sziget Htjait, mintha még mindig gyönge zárdahölgyek járnának rozsét szedegetni a közelgő hosszú télre. A lábas, ez a házi védszent elkezdte űzni mindennapi foglalkozását, a rotyogást, amelyet némely kényes fülek zeneietlennek mondanak, viszont az éhes gyomornak nincs szebben szóló muzsikája. Csak krumplileves volt a vacsora, de a hagyma oly pazar sza- gossággai töltötte meg a kis konyhát, mintha nagy lakomához készülődnének itt. Míg a tűz fénylett, örvendezett, kedveseket mon­dott folyvást, mint egy régi jó barát, aki bal­sorsában sem hagyja el az embert. A „Hét vezérek” fája alatt üldögélő fér-, fiú ismét ismerős kavicsropogást hallott a gyaloguíon. Valaki jött nehéz, alapos férfi- léptekkel. mintha szolgálatkészen elmorzso­lódna a dunai kavics a lába alatt. Nagy testi- erejű, vagy nagy lelki tulajdonságú emberek járnak ilyen nehéz léptekkel, mintha nem bírnák cipelni vadaikon az erő, vagy a jóság liszteszsákjait. A vak költő barátja volt, Szentgyörgyi- nek hívták, egykor, rövid ideig miniszter is volt, de a politikának végiképpen hátat fordí­tott. Költőkkel, festőkkel, művészekkel, ezek­kel az örökké mámoros emberekkel barátko­zott, de ő maga csak kis kortyokban itta borát. Azt sem bánta, hogy ha a háta mögött söngeisztnak csúfolták. II. Szeutgyörgyi friss és jó hírekkel jött. Tudomására hozta a világtalan poétának, hogy az Auróra-Kör estet rendez a tisztele­tire, amelynek jövedelme a költőt illeti. Esztergomi halkan niorfondérozott ma­gában : (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom