Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-13 / 257. (1000.) szám
/éntek, november 1.3. megjelenik, ha valamilyen keleti ügy kerül tárgyalásra. A törökök üres székeivel éles ellentétben állanak a hatalmas törvénykönyvekkel, szerződések és akták tömegével, egyéb, az iraki határokra vonatkozó bizonyítékokkal felszerelve megjelent angolok. Nagybritannia meghatalmazott minisztere. Sir Donglas Hogg koronaügyész a szószékre lép és beszélni kezd . ; . A birák komolyan hallgatják, szorgalmasan jegyeznek és látni gondterhes arcukról, hogy csak egy akaratuk, egy célúik van: a népek kinékitése igazságos Ítéletekkel. Nem rajtuk múlik, hogy a népek békéje még mindig nem következett be, nem ók az okai annak, hogy a Népszövetség állaniíérfiai a legfontosabb problémákat nem merik a hágai világbirák ítélete alá bocsátani. A múltkor is egy fontos lengyelnémet viszályban a hágai birák Németországnak adtak igazat és ki tudia. miként roppannának össze a különböző békediktátumok rendelkezései, ha a hágai törvényszéknek módjában lenne végrehajtásuk felett dönteni. Sir Douglas fíogg tovább beszél, angol szak- szerűséggel fejtegeti a londoni kormány álláspontjának helyességét. A birák és a közönség, a hágai ügyészség, az összes követségek, különböző nemzetközi testületek tagjai, az előkelő társaság hölgyei, lélekzetüket visszafojtva nevelnek. bölcsek nem halóinak meg a hatalmas vhág- bölcsek nem hajóinak meg a hatalmas világ- birodalom képviselői előtt, csak akkor fognak dönteni, ha megjelennek a törökök is és ezek szintén előadják állásoontjukat. előterjesztik bizonyítékaikat és érveiket. A hágai világbirák nem tűrik a diktatúrát, még Nagybritannia részéről sem. Vaijon mikor kerül az elnyomás alatt szenvedő és sorvadó magyar kisebbségek jaj- k:á!tása Hágába? . . . Fiatalít a divat M'í mondanak a divatról a Nobel-dij nyertesei? A fiusdivat kitolta a korhatárokat. — A P. M. fi. levelezőjétől — Páris, november. A divat művészet lett és tudomány. Művészet, mert évről-évre uj nőt formál belőlünk és ez az uj nő számára kreál uj stílust, uj formákat, uj dekorációt. Tudomány- mért mindezt mélységes lélektani ismerettel csinálja. A divat ma már nem egymást követő visel etek sorozata, hanem legjobb kifejezője önmagunknak: szépségünknek, fogyatkozásainknak, életmódunknak. £s ami mindennél fontosabb, a divatnak köszönhetjük azt, hogy fiatalok maradha- j tünkEz a csoda pedig úgy történt, hogy a! íius stílussal egyszerre bevonult 'életünkbe a fiatalság divatja. A korhatárok kitolódtak,; mindenki olyan ifjú lehet, amilyennek látszani akarNem rettegünk többé attól, hogy egy bizonyos koron túl kezdődnek a nevetséges jj kényszerek: sötét színek, 'Veges szabás,) csúf kalapok, amelyek csak arra valók vol-1 lak, hogy aki netán még fiatalnak látszik, biztosan öregnek hasson csak azért, mert j ez volt a szokás bizonyos évszámok után. | A garconne-divathoz épp úgy hözzátar- j tozott a fiatalság, mint a gomblyukba | tűzött virág, persze, hogy ebből sokkal fon- j tosabb szerepet játszott. Hogy a nők azonnal beleélték magukat az ujitásba és sikerült nekik az ifjúság, annak két oka van. Egyik az aktív, egészséges, j sportoló életmódjuk, másik az, hogy a fiús ■ divat főtörvénye az egyszerűség volt. Nem nézhet ki az ember öregesen egyenesvonalu kabátban, angolos kosztümben, kivágott nya- j ku, szűk ujju blúzban, élénkszinü dísztelen prmperruhában és a báli ruha, ha még olyan ragyogó gyöngyhimzésből, aranybrokátból készült, csak fiatalos lehet. Különösen, ha nem túlságosan kivágott, egyenes és ujjatlan. De nem is csak attól voltunk eddig fiatalok, amit viseltünk, hanem attól, amit nem i viseltünk. Hogy nem hordtunk egész arcunkat beborító fátyolt, nagy boát, muffot, napernyőt, : kalapunkon tollat és virágot, estélyen fejdíszt. Nem viselhetünk büntetlenül magas, | félmagas, prémes, csattos, eiől-háíul megkö- j tött nyakat, alul vagy felül, buggyos vagy j könyöktől majdnem földig bővülő ujjat- £s i valljuk meg, hogy a merészen bővülő harangszabás. az elől le-, hátul fölszaladó de- j rékvonal, a sok prémmel szegélyezett ,.godét**, „panueao‘\ miegymás, nem járul ab- j hoz, hogy sziluettünk minél fiatalosabb le- j gyen. Az estélyi ruhák terén újítás az uszály, i Azt mondják, ettől királyi külsőt nyernek .1 nők. igaz! De jobb ogy fiatal garcone, mint egy öreg királynő. Magyar zsidó csak magyar pártra szavaz, j fíadikö'esöneink bevágását csak az ellenzék • győzelmétől remélhetjük, [ Dugván Dinek a Szlovénünkénél elüldözött egyházit Radnai Farkas egy dunántúli faluban él — Novak püspököt Rómába viszi a pápa -Papp Antal Miskolcon Budapest, november 12. A volt Felsömagyarország régi katolikus püspökei közül már egyik sincs helyén. Batthyány Vilmos gróf nyitrai, Radnai Farkas besztercebányai római katolikus és Novák István eperjesi görög katolikus püspököt az uj államalakulás első napjaiban áttették a határon, Sipeki Bálás Lajos rozsnyói és Párvy Sándor szepesi püspökök az összeomlást követő közvetlen időkben meghaltak, mig Fischer-Colbrie Ágoston dr.-t a nagynevű kassai püspököt ez év elején szólította az Ur itéloszéke elé. Egyedül, Papp Antal ungvári görög katolikus püspök tartott ki őr- helyén-bár íunkciónálási hatáskör nélkül, néhány héttel ezelőtt azonban a már ismert körülmények között öt is toloncuton távolították el arról az Ungvárról, ahol harmincöt esztendőn keresztül hirdette az isten igéjét. A kiüldözött egyházfők mind Magyaror- szágba jöttek, ahol természetesen tárt karokkal fogadták őket Egyházi funkciót azonban az egy Papp Antal kivételével, akit a pápa tapolcai apátnak nevezett ki, egyikük sem gyakorol és bizotív meg kellett ismerkedniük a lemondás gondolatával. Nem lesz érdektelen bemutatni Szlovenszkó magyar közönségének, hogyan töltik napjaikat azok az ewházfők. akik még csak nem is olyan régen Szlovenszkó egyházi életének élén állottak. Batthyány érsek utolsó napjai Batthyány Vilmos gróf püspök, akit a pápa kiüidöztetése után címzetes érsekké nevezett ki, öt esztendőn keresztül ette a száműzetés keserű kenyerét. Ez a kenyér nemcsak képletesen, hanem valójában is keserű volt. Az ősz egyházfőnök alig volt valamelyes magánvagyona, szerény négyszobás lakásban húzódott meg Budapesten, a piaristák templomába jut- minden reggel misézni, ha Budapesten volt ideje legnagyobb részét azonban rokonainak vasmegyei birtokán töltötte. A nyitrai püspöki vár egykori lakója leszokott a fényes termektől, egyetlen öreg szolga forgolódott mellette és akárhányszor elő fordult, hogy az érsek maga volt kénytelen cipőit és egyre jobban foszladozó j reverendáit kitisztítani. De nem panaszkodott. O, aki egész életén keresztül főúri életet éli, lemondott azokról a minimális földi javakról is. amelyek pedig nemcsak mint grófot és egyházfőt. hanem, mint embert is megillették volna. Szerénv háztartása költségeit alig tudta fizetni, rokonaihoz nem akar segítségért fordulni és egymásután vándoroltak az antikváriushoz kincseket érő könvvei, egymásután mentek a vagvomnentő vásárra ékszerei és értéktárival és mikor másfél évvel ezelőtt eljött a jótékony halál, az örökösöknek nem volt min osztozni. Radnai Farkas. a volt besztercebányai püspök, akinek a Szentatya szintén a címzetes érseki méltóságot adományozta, csak rövid ideig maradt kiüidöztetése után Budapesten. A tudós, puritán életet élő főpap beletörődött a változtathatatlanba és Isten akaratába belenyugodva megadással viseli sorsát. Csak könyveinek és tanulmányainak él a dunántúli Sümeg községben, ahol Rótt Nándor veszprémi püspök rendelkezésére bocsátotta egyik kis házát Öt-hat szobában meghúzódva el a besztercebányaiak volt püspöke, rcggsltői- estig íróasztala mellett ül és nagy munkáin dolgozik. Háztartása szerény és csak a legszükségesebbel van ellátva. Talán még ő van a leg- | szerencsésebb helyzetben a kiüldözött egyházfők közül. Két évvel ezelőtt megegyezett a cseh- sz!o\ák kormánnyal, amely ötezer cseh korona havi életjáradékot biztosit neki. Ez az összeg legalább arra elegendő, hogy megóvja a nélkülözésektől. de bizonv arra már nem igen telik belőle, hogy még csak közepes házat is vigyen. Radnai Farkas azonban még most sem taeadta meg nemes szivét. Ebből a kis életjáradékból is el tud annyit vonni magától, hogy a szegényeket segélyezze, akik minden hónapban egyszer megjelennek az egyházfő előtt. Addig, míg ehhez a járadékhoz hozzálátott, abból élt. hogv értéktárgyait adogatta el és nemes egyszerűséggel mindenki előtt eltitkolta, hogy ö is megjárta a szenvedések iskoláját. Novák István, az eperjesiek rajongva szeretett püspöke egészen megöregedett A mindig elegáns, könnyed modorú egyházfő hét. esztendő alatt húsz évvel lett öregebb. Az egyik budapesti zárdában él, két kis szobában, amely szerzetesi egyszerűséggel van berendezve. Csak egy kis oltár van a szobában, néhány szent kép és egy rozoga négylábú íróasztal. Posztója már szakadozott, de a püspök nem panaszkodik. Most szorgalmasan tanul olaszul, mert tavaly a Vatikán Rómába hívta, ahol üasparri bíborosaliamtitkár közölte vele, hogy Szentatya legmagasabb elhatározásával Romába helyette át és kinevezte az esvik kongregációs egyesület vezetőjévé. A püspök reméli, hogv rövidesen annyira otthon lesz az olasz nyelvben, hogy bátran eleget tehet a Szentatya megtisztelő akaratának. Papp Antal volt ungvári püspök és jelenleg címzetes küzikei görög katolikus érsek már révbe futott. Kitoloncolása után néhány hétig a Lukács-fürdőben gyógyította súlyos izületi csúzát és a' kúra után helyreállott egészséggel foglalhatta el uj méltóságát. Huszonegy egyházközsége van, nagyobbá ra Miskolc környékén és ezért is választotta székhelyül Miskolcot, hogy közel legyen híveihez. Két héttel ezelőtt érkezett meg Miskolcra, ahol ünneplés fogadásban részesítették és nagy pompával iktatták be ui méltóságába: az apostoli adminisztratura vezetésébe. Papp Antal már elfelejtette a gyötrődéseket, harag nem él szivében, csak nagy-nagv megbocsátás és megnyugvás az isten akaratában. Csehszlovákia a tudományos földrajz megvilágításában Egy svájci egyetemi tanár monumentális könyvet irt Csehszlovákiáról — A nemzet és nemzetiség kérdése Nyugateurópában és Középeurópában Prága, november 12. Hugó Hassinger clr., akiivel e sorok írója évekkel ezelőtt tudományos kapcsolatban állott, a bécsi egyetemen volt az eniberíö’d- raiz magántanára, míg most a bázeli német •egyetemen a földrajztudomány rendes professzora. Hassinger az antropogeograíiának, az emberföldrajzna'k európai nevű szakértője. Annak a termékeny tudományos irányzatnak, amölyet Friedrieh Ratzel, a német geográfia atyamestere alapozott meg és épített ki és amely irányzat azóta győzelmesen vonult be a földrajztudományba. A ratzelli iskola alapelve a föld és a rajta élő embercsoportok szerves kapcsolata, a földnek s a természeti viszonyoknak irányitó hatásuk van az emberi cselekedetekre, állarnalakulásokra, településekre- Az emberi földrajz tehát a társadalmi viszonyokat a földdel való kapcsolatukban veszi vizsgálat a;liá. Hass ingernek néhány héttel ezelőtt jelent meg a bécsi Rikotla-kiadásban egy 618 oldalas hatalmas munkája, mely az emberföldrajznak a háború után leghatalmasabb standardalkotása és bennünket azért kell, hogy különösebben érdekeljen, mert a csehszlovák államnak politikai és emberröldrajz: genezisét adja- A mű címe: „Die Tscheciiosiowakei. Ein geographisches, politisches und wlrtschaftli- ches Handbuch.“ Egy lrrliapi cikk szükreszabott keretei nem is elegendőek arra, hogy ennek a munkának nagy jelentőségét kellőképpen kiemeljék. A szerző a középeurópai probléma megoldásához akar közelebbre vinni a tudomány argumentumaival Mo Elemtár Biztosítási l T. fiókigazgafósága Szlovenszkó és Riszteké részére Bratlslavában. András-utca 3, Dunabanh épületében Elfogad biztosításokat: tűz, betörés. baleset, szavatosság, valamint ló és szarvasmarha biztosításokat , és ezért legalkalmasabb vizsgálati objektumnak a mi államunkat választja. Csehszlovákia a monarchia leggazdagabb örököse, értékes szántóföldeket, erdőket, szén- és vasérotefepeket örökölt és olyan magas fejlettségű ipart vett át, meily ma még inkább, mint valaha, a világpiacokra utalt. De politikai tekintetben is örökölt: Ausztria több nép konglomerátuma volt. Csehszlovákia szintén az, bár egy népnek, a esetinek uralma alatt. A nemzeti küzdelmek színtere Középeurópában van és körülötte a kisebbségeknek vérrokonai kisebb és nagyobb államokat alkotnak. Ezért Csehszlovákia politikai és nemzeti problémái nem belső ügy, hanem európai kérdések. Az első probléma, amit felvet és megvilágít, a „nemzet*4 kérdése. Nyugati Európa nemzeti államainak típusával szemben Kö- zépeurópa nyugati részében olyan államok vannak, amelyeket különböző nyelvű, de egyenlő kulturfoku, egyenlő társadalmi felépítésű, a nyugateuró- pa; civilizáció ugyanazon köréhez tartozó népek alkotnak. A közös életsors itt a nemzetek közti súrlódási felületeket le tompította s a különböző népekből egy állam: nemzetet nevel. Ilyen Svájc és mint kevésbé tökéletes példa, Belgium. Keleti Középeurópában Ausztria és Magyarország egy harmadik államtipust reprezentált s az utódállamok is átvették ezt a jelleget, ha nemzeti államoknak nevezik is magukat. A bonyolult osztrák- magyar nyelvi bábéit Nyugateurópa nem igen értette. Nyugat politikusai ezt a képződményt a nemzeti állam gondolatával annyira kiáltó ellentétnek látták, hogy a megoldást a monarchia nemzeti államokká való szét danalbolásában keresték. Ausztriában minden népnek inagasfoku nyelvi és kulturális öntudata fejlődött ki, mindenki elsősorban egy vérbeli, nyelvi és kulturközösség tagjának érezte magát és csak azután osztrák állampolgárnak. Volt osztrák kultúra, de ez nem volt a népek közös java, volt egy folyamat az osztrák politikai nemzet kialakítására, de nem volt megérett osztrák nemzet, csak különböző nemzetiségű ausztriaiak. Nyugaton, ahol nincs .ellentót az állam s a nép között, ahol nemzet annyit jelent, m’nt nép, nem tudták megérteni, ha egy ausztriaitól azt kérdezték, hogy milyen nemzethez tartozik, sohasem felelt úgy, hogy osztrák és ha csak állampolgárságát kérdezték, akkor használta az osztrák fogalmat. Ez a helyzet az utódállamokban is. Mi nem értjük meg, hogyan mondhatja a svájci német és francia magát a svájci nemzet tagjának s hogyan vatlhatja magát egy németül beszélő elzászi francánakA mostani állaimok népi nevet vettek re#: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, de ezek a nevek nem felelnek meg nemzetiségi összetételüknek. Csehszlovákiának kétharmadát a testvér cseh és szlovák nemzet, egyharma- dát a kisebbségek alkotják. A valóságban azonban csak a csehek az államnép és a cseh ideológia a többi népeket áMamel- leneseknek bélyegzi. A cseh államférfiak ugyan nyugati értelemben csehszlovák nemzetről szoktak beszélni, de csak a cseh népre gondolnak ilyenkor, nem úgy, mint mikor egy svájci államférfi a svájci nemzetről beszél. így hát az államok nemzeti elnevezése fikció, mert hiányzik a nemzet fogalmának főjegye, minden állampolgáiának akaratközössége. Az állam neve a vezető állam-nemzetből született meg. Egy nép nevének a rákényszeritése a többiekre lelki erőszaktevés. Svájc, Ausztria, Belgium történeti nevek.s nem népnevek. A kisebbségek az uralkodó nép nevének az állam címében való felhasználásában leigázásukat látják s nem veszik szívesen, ha az ö munkaijuknak, szorgalmuknak, szellemi és anyagi kultúrájuknak eredményeivel az uralkodó nép a külföldre kimegy s a külföld minden kultureredményt az uralkodó nép javára könyvel elA nemzet ségek jogosan küzdenek népi kultúrájukért, autonómiájukért. A nemzetiségek jogai a népszövetség védelme alatt állanak, Benes azonban egy zseniális formulái talált ki a kisebbségi jogok elkobzására, melyet el is fogadtatott a népszövetséggel. Ez abban áll, hogy az állam kötelezettsége, a kisebbségek lojalitásához van kötve. Könnyű volt a nemzetiségekre az ülojahtás vádját ráhúzniEz Hassinger könyvének bevezető része. A könyv olyan fontos szempontokat tartalmaz, hogy arra több ízben visszatérünk. Véesey Zoltán dr. »v
