Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-13 / 257. (1000.) szám
Pántéit, november 1(3. 3 „Gyakorlati alapra kell helyezni politikánkat" Szent-Ivány nagy beszéde Eperjesen a nyitóit ajtó reálpoiitikájáról Az éhes, asszott asszony, rongyos gyerekek szomorún jajdulnak a kenyérkereső után s tehetetlen dühüket vörös rongyokba öltözik. Uj élet . . . uj magyar életünk szomorú fejezetei. Megölt lelkek, kongó üresség, pusztuló élet. És e tragédiás magyar generációnak mégis élnie kell, felelősségteljes, nehéz életet. E generációnak át kell mentenie a magyar géniuszt egy újabb boldogabb kor számára. E generációnak meg kell mentenie a magyar lelket, a dacos magyar akaratot, a nagy akarást, hogy nemzet, nép maradjunk elszakítva, megfogyva, meggyötörve bár, de egységes nemzet maradjunk, mely megbecsülést, tiszteletet kér és parancsol. Neki kell fognunk elgáncsolt uj életünknek; nem lesz vigasság, muzsikaszó, ének, csak összeszorított néma ajkak, tenyérbe- íeszülő vasizmok kétszeres munkára készen; nem lesz irigység, cselvetés, csak gondolat — és eszme termelő, fegyelmezett agyak — és nem lesz félelem, bujkáló gyávaság, gerinctelen hajlás. csak göröngyös, de becsületes. nyílegyenes irt. Es talán nem lesz viszály, békétlen egyenetlenség. Talán testvér lesz minden magyar, önzetlen, csendes, de kitartó munkában összefogva. Uj magyar életünk alapvető kötelességei.. Ennek az uj magyar életnek lettünk bizonytalan útra elinduló, nagyszerűt akaró, hűséges krónikásai, ennek az uj életnek vagyunk ma már büszke, célhoz ért hirvivői. És lankadatlan, meg nem alkuvó hirdetői vagyunk, ránk kényszeritett uj életünk nagy feladatainak, kötelességeinek is, mert hitünk és meggyőződésünk, hogy csak a reánk nehezedő nagy feladatok férfias és becsületes teljesítése képes itteni nemzeti létünket biztosítani. Ma a magyar sors itt nem jelenti a megelégedett boldog életet — pedig ehhez is volna jogunk — hanem jelenti a nehéz küzdelmet a létezésért. Ehhez a küzdelemhez akarjuk immár ezredik Írásunkon át beleoltani az el nem sorvadó hitet és c! nem fakuló önbizalmat a csüggedőkbe s az acélosan kemény akarást a harcosokba Egy gondolatot akarunk közössé tenni s életre kelteni, mindenki élő lelkiismeretévé unni és pedig azt, hogy a mai magyar generáció magyar hitének megőrzésével, ei nem -alkuvásával történelmi feladatot teljesít és c-' feladat teljeskése szerint viseli a felelősséget a jövendő nemzet előtt. Ezért visszük ma már ezredszer a magyar betűt s benne a magyar lelket az elcsendesült kúriákba, középosztályunk szerény hajlékába, magyar munkásaink ínséges porrá útba s nrndenhova. ahol csak él valaki, ki nem szégyenli és nem bánta meg, hogy magyar. Ma ezredszer vagyunk összfogó lelke minden itt élő magyarnak, aki érzi a kivetett magyar sors nehéz keresztjét. Hisszük és hirdettük: szét nem hull a magyar kéve s elhulló magja magyar hajtásba szökken. ..... i i inni i .......... <miiwimiinn>'iiiiwiwiimh Po zsony, november 12. Szerdán este tartotta a magyar nemzeti párt eperjesi zászlóbontó nagygyűlését. Eperjes magyarsága zsúfolásig töltötte meg a Vigadó nagytermét. Viharos lelkesedés fogadta a párt vezéreinek program vallását, főleg Szení-Ivány József beszédét. — Nem vagyok a szóvirágok embere — kezdte Szent-Ivány —, nem tudok a poéták nyelvén, de azt Íriszem., nincs is szükség reá. mert amit mondani akarok, az annyira egyszerű és kézenfekvő, hogy szinte természetes ! — Politikám iránya elejétől kezdve a magyarság politikai egységének elősegítése j volt. Annakidején, amikor az első szervezte- J dési mozgalom megindult, reákényszeritettek bennünket az osztályvédelemre és a világnézeti alapon való politikai munkára. — Ma már azonban nem szükséges az osztáiyvédelmet, vagy a világnézeti kérdéseket állítani a legelső sorba, ma már a munkának abban az irányban kell folynia, hogy a vagy ebből, vagy amabból a szempontból szűk pártkeretek kl- terjesztessenek és lehetővé tegyük magyar népünk minden rétegének elhelyezkedését és ezáltal! közelebb jussunk célunkhoz, ame’y szervezeti vonatkozásban nem lehet más, mint egy nagy magyar nemzeti alapon járó organizmus, amely döntő súllyal segítheti elő a magyar pártok közös működését. Másképp az együttműködést, úgy látom, biztosítani nem lehet. Bizonyítják ezt a legutóbbi J hetek eseményei, amikor is a közös választási lista a keresztónyszocialista párt igazságtalan követelésein bukott meg. És ha látszólag pillanatnyilag kár háramlik a magyarság politikájára, úgy annyi előnye mégis lesz, hogy az erőviszonyok tekintetében megközelítő tájékozódást fog nyújtani a választások eredménye. Fontos és az együttműködés érdekében való, bogi'- a magyar nemzeti párt erősen kerüljön ki a küzdelemből és megszerezze azt a pozíciót, amely a káros széttagolódás megszűnését hathatósan segítheti. A magyar egység iránya — Á magyar nemzeti párt választási küzdelmének erkölcsi alapja éppen ebben van meg. Azért küzd, hogy a jövendő együttimm- kálkodást a keresztényszocialista párttal és más magyar frakciókkal ne engedje eltaktikáznL Mi a gyakorlati politika? —* A magyar egység gondolatával szorosan összefügg a gyakorlati reálpolitika követése is. Ez röviden azt jelenti, hogy ha a helyzet azt kívánja és a nemzet érdeke szükségessé teszi, készek vagyunk a kormányzásban is részt venni, ellenben a nemzeti koalíció jelenlegi irányával szemben a legkeményebb és legelszántabb parlamenti ellenzéki küzdelmet vívjuk meg. Az érzelmi politika helyett szövetséget keresünk — Ugyancsak a reáiipolitikai fölfogással jár, hogy eszmebeli. vagy pártfikciók után ne fussunk, mert a magyarság érzelmi szempontokra alapított vezéreszméi a csehszlovákiai politikai életben úgy sem valósíthatók meg és ezek ébrentartása a nemzeti gondolat megerősítésében biztosítva van. A pártprogramok távolfekvő részének műnk álás a elméleti munkát és végeredményében meddőséget eredményez. Ezért hát meg kell növelni erőinket és pedig a lehetőségek szerint. Hogy miként és mely irányban, ez a kérdés nagyon is egyszerű! fia az államjogi szempontból velünk rokon programot valló szlovák politikai pártok mentalitása még mindig nem alkalmas arra, hogy velük együtt menjünk, úgy természetes és egyszerű a másik nemzeti kisebbségben, a németekben keresni meg a szövetségest. Nem tekintve a szlovenszkői németséggel való közös munkát, amely már eddig is meg volt. És hogy ez lehetséges legyen, ismét gyakorlati alapra kell helyezni politikánkat, mert eltekintve egyes nagyjelentőségű kérdésektől — például Szlovenszkó és Ruszin- szkó autonómiája stb. —, a nyitott ajtó politikáját kell folytatnunk, hogy erőt és hatalmat vehessünk a kezünkbe. mert hiszen ha nem erre törekszünk, akkor miért a nagy munka, miért a rengeteg áldozat, amit a magyarság, vagy a velünk érző őslakosság számos tagja hoz azzal, hogy a mi munkánkat támogatja. A jövő Ezek az alapelvek vezetik politikánkat. Szent meggyőződésem, hogy nincsen más járható utunk. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a magyar nemzeti egység, valamint az ezzel összekapcsolt elgondolásom érett megfontolás és megfeszített munkából és a helyzet alapos ismeretéből merített tanulságok eredménye. Bizom a magyarság józan látásában és bízom a magam igazságérzetében megedzett energiámban, hogy minden akadályok dacára, fölfogásomat győzelemre viszem. Percekig tartott az éljenzés és taps, amely Szení-Ivány nagy fajsúlyú beszédéi fogadta. Magyar választók, ügyeljetek a szavazólapok sértetlenségére! Több helyről azt az értesítést kaptuk, hogy úgy a magyar nemzeti párt 27-es számú, mint az országos keresztényszociallsta párt 4-es számú szavazócéduláit olyanformán kézbesítik ki a választóknak, hogy azok tömegesen be voltak vágva, átlyukasztva és sarkuk ie volt tépve. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok prágai Központi Irodája mindezekről azonnal jelentést tett a bel- ügyminiszterenk és követelte a tényállás megállapítását, amit a miniszter kilátásba Is helyezett. Figyelmeztetjük a választókat, különösen a pártok bizalmi embereit, hogy a választási törvény 38-lk szakasza értelmében a körzeti választási bizottság hivatalból köteles a választóknak igazolványuk felmutatásakor az esetleges hiányzó, törölt vagy másként jelölt szavazócéduíák helyett másokat átadni. Minden körzeti bizottságnak elegendő szavazati cédulát bocsátott a belügyminisztérium rendelkezésére, úgy hogy a sérült cédulák helyébe mindenki sértetleneket kaphat. Választók és pártblzalmiak! Ne fogadjatok el tépett vagy Jellel ellátott szavazólapokat, mert ezeket a választási bizottság megsemmisíti. Követeljetek mindenütt sértetlen szavazócédulákat, hogy szavazatotok kárba ne vesszen! A tisztviselők követelik a fizetésrendezést Prága, november 12. Az állami tisztviselők cseh szervezetei ma délelőtt emlékiratot nyújtottak át Svelila miniszterelnöknek, amelyben emlékeztetik őt arra az ígéretére, hogy a tisztviselőik fizetéséről szóló.törvény 1926 január elsején életbelép, fölkérik tehát a miniszterelnököt, hogy az uj parlament munkaprogramjának első tárgyalási pontjául ezt a törvényjavaslatot tűzze ki. Követelik még a törvényjavaslat egyes szakaszainak módosítását és a szlo- venszkói és ruszinszkói kedvezmények meghagyását, mert szerintük a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban működő cseh tisztviselőknek nagyobb kedvezményre vau joguk s ez a követelésük nemcsak szociális, hanem politikai jelentőségű is. Szétküldték a londoni meghívókat Berlin, november 12. A külügyminisztériumhoz közelálló körök szerint a közeli napokban a szövetségesek a német kormánynak egyszerre adják tudtul a locarnói szerződés úgynevezett visszahatásairól szóló határozatot és az első rajnai zóna kiürítésének rendeletét. Ugyanekkor megállapítják a kölni zóna kiürítésének időpontját is. Azt a diplomáciai jegyzéket, mely tudomására hozza a német kormánynak a párisi nagykövetek tanácsának határozatát, valószínűen hétfőn nyújtják át. Londonban megtették a legkomolyabb készülődéseket a december elsején történő ünnepélyes aláírásra. A meghívókat máris szétküldték az egyes kormányoknak. tét&vÁxit, éllj mcllésifi! Pisti Irta: Falu Tasnás. Jegenyi Károly jól megkarcolt életre tekinthetett vissza hatvanadik évének kapujában. Nem rajta múlt, hogy a szérűjén nem emeletben álltak az asztagok. A bal- szerencse üldözte egész életén át. A feleségét korán eltemette s két gyereke is több bajt és bánatot szerzett neki, mint örömet. A fia belegabalyodott egy színésznőbe, más pénzéhez nyúlt s. kiszökött Amerikába. A lánya akarata ellenére ment férjhez egy katonatiszthez, aki kénytelen volt kilépni a katonaságtól s nyomorult dijnoki állást elfoglalni a postán. Az öreg ur már régen leszámolt az élet örömeivel. A Józsefváros egy keskeny utcácskájában lakott, odakapta a nyugdiját a takarékpénztártól, melynek valamikor tisztviselője volt. /Nem nagyon törődött az emberekkel. Naponta kijárt a Kerepesi temetőbe, már csak a halottakkal barátkozott. Ismerte csaknem az egész temetőt. A halottak kertjének a térképe .be volt rajzolva a leikébe. Úgy járt a sírok között, mint egy utazó az általa felfedezett világrész utjain. A felesége sírjának tájékán névszerint is ismerte a földben porlókat. Itt már — sajnos — nem volt hely a számára. Egy másik- táblában kellett keresnie az örök nyugodalmat. Nagyon szépnek, nagyon megnyugtatónak képzelte a halált. A virágos sirt* a zölddel borított hantot az élet legszebb ajándékának látta. A hideg kőtáblák számai és betűi benne meleg zsongással forrtak, beszéltek. suttogtak. Egy-egy mondathoz egész történeteket képzelt s :i porosodó. lekopó évszámokkal összekötözgette a maga életének dátumait. — Amikor ez meghalt én akkor születtem. Talán van is bennem belőle valami. — Amikor ez meghalt, akkor voltam első éves házas. — Amikor ez meghalt, akkor láttam utoljára a fiamat — Amikor ez meghalt, akkor lett szerencsétlenné a lányom. Minden évszám mondott valamit. Minden halott tudott valamit felüzenni. Nem volt már más vágyakozása az öreg urnák, mint egy szépen ápolt sir. A síron fekete márvány sírkő, arany betűkkel. A sirkő fölött egy mélabusaii bölcselkedő szomorufüz s a fűz alatt virágok. Évszakok szerint. Hogy el ne fogyjanak a sírról s szemébe mosolyogjanak a múlandóságnak A sirkövet még életében megvette. A gyerekre nem nagyon számíthatott. Virágra is gyűjtögetett, hogy alapítványt tegyen az ö meg a felesége sírjára a temető gondnokságánál ‘ Az öreg Jegenyi abban a megnyugtató hitben halt meg, hogy jó sokáig szemnek és léleknek jóleső sir fog fölötte domborodni. Ha a felhők fölül lenézett, nem lehetett panasza eleinte. Az előre megvásárolt sírkő a helyére került, a sirkő mögé fűzfát ültettek, a fűzfa alatt virágok piroslottak és fehérlettek s zöld fü vette őket körül, mmt egy különös gyászjelentés zöld kerete. Halottak napján g_ „rtyák is gyultak a síron s egy gyászruhás asszony és sötét ruhás Férii mormogott fölötte imát Néhány és múlva azonban árva lett a sir. A szomorufüzfa kiszáradt s nem ültetett helyébe senki másikat. Kezdtek lemaradozni a virágok is. A fii össze-vissza nőtt a sirhalom szélén, mint a halott szakálla a sírban. Égy őszi vihar megfogta a sirkövet is egyszer s lefektette szépen a homokba. Másnap ugyan visszaállították hivatalos kezek, de meg süppedt alatta a föld s megint előre bukott, olyan volt, mint egy meg- rc uit aggastyán, aki minden lépésével közelebb megy a sírhoz. Mikor halottak napján kigyulladt a szeretet lángja a temetőben, az öreg Jegenyi sírja sötéten maradt. Sötét maradt ugyan a jobbra lévő sir is s a balra lévő sir is s még jó egynéhány sir a közelben, de a legtöbbön mégis gyertyácska hirdette, hogy a szeretet és az emlék nem hal meg az ittmaradottak szivében. Az öreg Jegenyi sírja pár évvel később egyenlő lett a földdel. A sírkövét csak az Isten tartotta hogy ne zuhanjon 1c a földre. Arany betűi kifakultak, a mélyedésekbe por és gomba fészkelődön be. Aki jól el akarta olvasi i a feliratot, annak bizony kefék vagy seprői kellett magával., hoznia. Csak a madarak szálltak a Ionccal befutott kőre, hogy az élet dicséretét zengjék rajta, emberi léptek messze elkerülték. De egy reggel mégis két férfi állt a sírkő mellett. — Ez az, mondta az egyik, — Hát akkor ássunk felelte a másik. Sírásók voltak. Nem kellett már mérniük a gödröt. Nagy gyakorlatuk volt. — Gyerek jön bele, mondta az első. A második nem felelt rá, neki mindegy volt. Délután kis koporsót engedtek a sírba. Estére már friss halom jelezte messziről, hogy uj lakó érkezett n halottak országába. Egy hónap múlva szép fehér márvány követ állítottak az uj sir fölé. Az volt ráírva: „Pisti. É'f hat évet.“ Fekete ruhás asszony maradt ott előtte és sírva kulcsolta össze a kezét. Sirt és imádkozott. Azután körülnézett és meglátta az öreg Jegenyi földre kívánkozó sírkövét. — Hadd nézzem, ki a szomszédod, drága egyetlen kis fiain. Lehajolt, hog- jobbam kibe tűzhesse a múlásnak indult betűket. — Jegenyi Károly, mondta magában. Jó öreg Jegenyi Károly, akit sohasem láttalak, akiről sohasem hallottam, akinek a nevét azért kellett felfedeznem, mert melléd került az én drága jó kis fiam, megkérlek téged valamire. Jegenyi Károly, aki éltél hatvannyolc esztendőt. Nézd, az én kicsi fiam még csak hat éves volt. Nem tudom, meddig kell még várnia, amig mellé kerülök és megfoghatom fehér, kihűlt kezecskéjét. Jő Jegenyi Károly, aki már öreg voltál s bizonyára bölcs is, nyúlj át hozzá a föld alatt és ne hagyd, hogy maga legyen, hogy féljen és ne nyugodhassék az örök éjszakában. Légy a barátja odaát, odalenn, vagy odafenn, ahol vagytok. Kérlek téged jó öreg bölcs, Jegenyi Károly. Én nem leszek hálátlan jóságodért. Másnap reggel az öreg Jégén:,! sírja előtt megállt két temetői munkás. Felállították sírkövét, letakarhatták róla a port, a mohát, a gizgazt. A sirdombját újra hántolták, virágot ültettek rá s meglocsolták bővizű kannával. Az elhanyagolt sir újra szép tett, friss lett, ujjongó lett, csak azt nem lehet tudni, hogy minek örült, a Töld fölötti uj életnek-e, vagy a föld alatti halálnak, melyet a hozzátartozók feledése csak mélyebbé, igazabbá, teljesebbé tesz. A nagy . sir és a kis sir mintha összetartozóvá lett volna az egyforma virágdíszben s inig a kis Pisti édesanyja fölöttük állt, úgy érezte, hogy a nagy kéz már fogja is a kicsit odaát, cd. fenn, vagy odalenn, ahová örökre eltűntek az élők szeme elől.
