Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-12 / 256. (999.) szám
1 ^satörtöK, november 12. Romeo et Juliette Régi tragédia modern párisi változatban Ritola nyerte az amerikai 10 kmes bajnokságot. Szombaton folyt le New Yorkban az amerikai mezei bajnokság, amelyet a finn Ritola 30:05.8 rnp alatt nyert ineg. Második a németamerikai Wachsmuth lett az amerikai Koski előtt. Az í. angol ligabajnokság. Birmingham—Bolton Wanderars o: 1, Blackburu Rovers—Leeds Utd. 2:2, Bury—Newcastle Utd. 1:1, Cardiff City —Lelcester City 5:2, överton—Manchester Utd. 1:3, Manchester City—Arsenal 2:5, Sheffleld Utd. —Aston Villa 2:5, Sunderland—Burnley 2:2, Tot- tenham Hotspurs—West Ham Utd. 4:2, West Bronnvich Albion—Notts County 4:4. Skót liga. Aberdeen—Celtic 2:4, Airdrieo- nlans—-Clydebank 2:2, Cowdenbath—Mibernians 3:1, Dundee—Partick Thistle 3:1, Falklrk—Mórion 2:0, H. of Midi othian—Dundee Utd. 1:0, Kil— marnock—St. Johnstone 3:2. Motherwell—Raith Rovers 5:0, Queen's Park—-Rangers 3:6, St. Mir- ren—Hárnilton 1:0. A prágai ligában tegnap végre eldőlt a hónapok óta húzódó tavalyi bajnokság. Miután a Sparta a Vrsovicáve! szemben nem érte el a szükséges gólarányt, a ligabajnok a Slavia maradt. Az 1925-26. bajnokság a tegnapi fordulók után igy alakult: s _ s i* * iS se fjr n jS >o '§ g o g- a 2 a> rö *5 o ‘"S w' f> -d & CU Viktória - Zs. 8 7 0 1 32 10 14 Slavia 6 6 0 0 35 5 .12 Sparta 6 5 1 0 25 7 11 CsAFC 6 4 0 2 14 10 10 Csechie Kariin 6 3 1 2 24 20 7 Nuselsky 6 3 0 3 16 16 6 Meteor Vili 6 3 0 3 17 20 6 SK Kladno 5 3 0 3 14 17 4 Slavoj Zs. 6 1 0 5 7 20 2 Libeö 5 1 0 4 11 IS 2 VrSovice 4 0 0 4 7 14 0 Csechie VHí 7 0 0 7 7 19 0 3ézmzMí4G Gazdasági krízis Romániában Bukarest, november 10. Amikor a román Nemzeti Bank kormányzója, Oromolu, az 1924. évről szóló jelentést a közgyűlés elé terjesztette, beszámoló beszédében rámutatott arra, hogy az 1924. év utolsó hónapjai olyan gazdasági krízis jegyében folytak lé, amelyre Románia történetében eddig még nem volt példa. De — mondotta Örömök — az ország kiheverte a gazdasági krízist. Ha ebben az évben Oromolu kormányzó ur újra a részvényesek elé fog lépni, hogy a hagyományos beszámolót előterjessze, ngy kénytelen lesz beismerni, hogy az 1925. esztendő még az előbbinél is súlyosabb volt. A pangás, amely a múlt évben is olyan arányokat öltött, hogy a legide téliesebb tényezőket is aggodalommal töltötte el, még csak fokozódott. Románia olyan gazdasági krízissé! küzd, amilyet csal, kevés ország élt át eddig. Ennek az állapotnak kiinduló pontja a hihetetlen pénzhiány, amely természetesen maga után vonta úgy a termelési, mint az eladási krízist. A pénzhiány jele a szokatlanul magas kamatláb. Ha a román Nemzeti Bank aránylag — a többi jegybank-rátához képest — még elég olcsón adja is a pénzt, a magánkamatláb még mindig 18 és 30% között ingadozik. Már pedig Romániában, ahol a jegybank csak aránylag kis mértékben áll a felek rendelkezésére és ahol a vállalatok, de még inkább a kereskedők kénytelenek hiteligényeiket a piacon fedezni, a magánkamatláb az irányadó. A pénzhiány egyik oka a pénzügyminiszter, Vinfila Bratianu elhibázott politikája, aki a defláció híve akkor, amikor az ország az inflációtól igen-igen messze áll cs amikor Románia iparilag, kereskedelmileg fejlődő állam, ahol napról-napra uj iparvállalatoknak kellene szület.niök, ahol az iparnak és kereskedelemnek teljesen uj viszonyok között kell kielégítenie egy ország szükségletét, helyettesíteni régi kapcsolatokat, megszüntetni hiányokat, Abból a 20 és féímilliárd leiből, amelyet a jegybank eddig kibocsátott, csak 8 és féímilliárd, alig 40% jutott le számitól á.sí hitelekre és még ebből az Összegből is elvont egy részt az állam. Az egész leszámítolási hitel aranykoronákban mindössze 200 milliót tesz ki, amely összeg még a háború előtti kis Románia iparának és kereskedelmének a szükségletét sem elégítené ki. Ennek a katasztrofális pénzhiánynak a következménye Páris, november 10. Az őszi eső .sűrű cseppekben verte Páris utcáit és a hajnali szürkeségben csak egy betegszállító autó vörös lámpái világítottak. Az autó Páris villanegyedének egyik rácsos kapuja előtt állott. A házat rendőrkordon fonta körül és a bámészkodók tömegében ezt suttogták: — Pierre Cambon megölte a feleségét . . . Cambon ismert alakja volt Páris éjszakai életének. Hihetetlennek hangzott, hogy az a h aj - lctt.koru ur megölte a feleségét. Miért? Néhány órával rá fény derült a titokzatos bűntényre. Pénz és szerelem őszi idillje A háború utolsó évében tűnt fel Páris sza- lónjában Pierre Cambon, aki hamar népszerűségre tett szert. Nem tudták, hogy honnan jött, de mln-denki látta, hogy szinte korlátlan összegek felett rendelkezik. Kát esztendővel ezelőtt Cambon megismerkedett egy Bemard nevű nyugalmazott tábornokkal. aki Juliettc nevű csodálatos szép fiatal lányával élt egy Páris közelében fekvő villában. Cambon nerti egyszer segítette ki Bernard-t anyagi zavaraiból. A tábornok ugyanis költséges életmódot folytatott és kiadásait nem tudta fedezni nyugdijából. Egy alkalommal Bemard ismét pénzt kért Oambontól, aki kijelentette, hogy nem ad, de hajlandó neki nagyobb apanázst adni, ha leányát, feleségül adja hozzá. Bemard később, mikor teljesen eladósodott, ráállt a tisztességtelen alkura, bár leánya jegyben járt egy Carzon nevű angol mérnökkel. Mikor Bemard előadta a helyzetet, a fiatalok megdöbbenése határtalan volt. Juli ette végül elhatározta, hogy feláldozza magát és Cambon felesége lesz. Gyarmati bűnök,, párisi fertő Az esküvő megtörtént és Cambon fiatal feleségével a villanegyedbe költözött. Bár szenvedélyesen szerette az asszonyt, éjszakánklnt továbbra is megjelent a mulatókban. Az asszony egyre szomorúbb lett s már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Egy magányos éjszakán ugyanis az asszony Cambon dolgozószobájában sétálgatott s észrevette, hogy az Íróasztal fiókja, melyet Cambon mindig zárva tartott, nyitott. Kíváncsiságtól hajtva kutatni kezdett s megtalálta Cambon nao- lóját. Megtudta ebből, hogy férje fiatal korában csalások és szélhámosságok egész sora után több esztendeig börtönben ült s kiszabadulása után eitünt a gyarmatokról, honnan Cambon álnéven tért vissza. Cambon a gyarmatokon a csalások egész sorát követte el és igy vagyonosodott meg. A botrány árnyéka magasra nö Az asszony azonnal felhívta Carzon mérnököt, aki rögtön hozzá sietett. Alig fejezték be a napló átvizsgálását, mikor Cambon hazatért. Carzon ekkor felszólította, hogy váljon cl feleségétől, utazzék el Páriából, különben egy órán beiül rendőrkézre juttatja. Cambon halálsápadtan könyörgött a fiatalembernek, hogy naplóját adja vissza, egész vagyonát felajánlotta, de arra nem volt hajlandó, hogy váljon. Legyen inkább a halálé A vita egyre hevesebb lett. Végül az asszony is beleszólt s ezt kiáltotta férje felé: — Nem gyűlölöm önt, hanem undorodom öntől! Mikor Cambon ezt meghallotta, kirántotta revolverét s igy kiáltott Carzon felé: — Nem lesz a tied sem! Kétszer elsütötte a fegyverét s Juliette holtan esett össze. Carzon a gyilkosra rohant, kicsavarta kezéből a fegyvert. Azután a rendőrökért telefonált. — Svédország is hozzájárult Csehszlovákia dollárkölcsönéhez. A csehszlovák 50 millió dolláros amerikai kölcsön egy kis részét Svédországban is lejegyezték. Eddig tehát két külföldi állam: Hollandia és Svédország részesek a csehszlovák doMárkölcsön- ben. — Esett a zloty és a frank. A tegnapi nemzetközi tőzsdéken a zloty és a frank újabb gyöngülést szenvedtek. A prágai tőzsdéit 1924 eleje óta a francia pénz először síllyedt a lira árfolyama alá 133 pontjegyzéssel. A zloty Newyorkban szenvedett erős áresést. A varsói deviza 1.5 százalékkal eseti— Kedvező a konjunktúra a vasiparban. Az utóbbi időben a vasgyárak helyzete lényegesen javult, amennyiben a jelentős rendelések következtében azok kapacitásukat általában megnövelhették. — A válságban lévő bankok szanálása. Novak kereskedelemügyi miniszter legutóbbi pozsonyi látogatása alkalmával a pozsonyi Megyei Bank bukására vonatkozóan kijelentette /hogy ezt a bankot, valamint a Bohémiát, a Morva-sziléziai bankot még az 1925. év folyamán fogják szanálni, mig a többi válságban lévő helyreállítása csekély késedelmet szenved. — Leszállították Magyarországon cukorrépa forgalmi adóját. Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter a cukorrépa forgalmi adóját, amely eddig 3 százalékot tett ki, 2 százalékra szállította le. A leszállítás az ui kampányban a parlament jóváhagyása után lép életbe. — Rekordgyapotformós volt Amerikában. A washingtoni földmivelésügyi minisztérium jelentése szerint az idei gyapottermés 15.5 millió ballra becsülhető. A termés 15 év óta a legjobbnak jegyezhető fel. ügy New- Yorkban, mint Brémában a gyapott ára egy fonttal esett. — A kanadai búzatermés végeredményéi 270 bushelre becsülik, úgyhogy export célokra 195 millió bushel marad. — A decemberi állam pénz t á r j egy ek beváltása. Decemberben mintegy 800 millió korona értékű államjegy válik esedékessé részben a hónap közepén, részben ped:g december végén. A Národni Listy értesülése szerint az álllam jegyek tulajdonosai e gy részé•nek az állampénztár öt évre szóló jutalékos államadóssági kötvényt ajánl fel, miáltal a decemberi állairrupénztárjegyek mintegy két- harmadrésze konszolidálva lenne, mig a maradékot a d oltárkő lesön egy részével, 11 millió dollárral honorálnák. — A valutafcetétek átvándcrlása Magyarországból Csehszlovákiába. Budapestről jelentik: A pénzügyi körökben azt várják hogy tekintettel a betéti kamatláb csökkenésére, a budapesti pénzintézeteknél elhelyezett vahitabetétekeí felszabadítják és azok átutalását Prágába és Becsbe lehetővé teszik. A budapesti intézetek a valutabetétek kamatlábát 5.5—4.5 százalékra szállítják le. A valutakivitel Magyarországból a törvényes keretek között továbbra is lehetséges— A kényszeregyezségek revíziója Magyarországon. Budapestről jelentik: Az igaz- ságügy íninisztérhun a kényszeregyezségi eljárás revíziójára törvényjavaslatot készít elő. Ugyanis számos esetben megtörtént, hogy az adósok nem tartották be az egyezség feltételeit és fizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, még akkor sem, ha hónapokra terjedő moratóriumot kaptak. Az igazságügyi liniszter uj javaslatával ezeket a visszaéléseket akarja megszüntetni. — Bevonják az osztrák koronabankjegyeket. Becsből jelentik: Az Osztrák Nemzeti Bank a közeljövőben az összes még forgalomban lévő koronabankjegyeket bevonja. — A pengőszámiíás a külfölddel szemben csak 1927 januárjával lép életbe. Budapestről jelentik: Tudvalevő, hogy a valutareform kapcsán az üzleti forgalomban 1 évig nem lesz kötelező erejű a pengőszámitás- A bankok a belföldi forgalomban 1926 júniusáig könyveiket és folyószámláikat a pengő és korona szerint fogják vezetni. Minthogy azonban ez a kettős valuta a külföldi viszonylatban zavarokat idézhet elő, a pénzintézetek elhatározták, hogy a pengőszární- tást a külföldi ügyfelek számláján csak 1927 január elsejével léptetik életbe és addig velük szemben a koronaszámitásnál maradnak, — A schüllngszáinitás kőtelezővé tétele Ausztriában. Bécsből jelentik: Az uj évvel Ausztriában kötelezővé válik a sehillingszá- mitás. A pénzügyminisztérium intézkedése folytán az eddig koronában és s chili ingben vezetett számlák ettől az időtől kezdve kizárólag schiüingben vezetendők. a tömeges váitóóyatolás és csőd, kényszer- egyezség. moratórium. De a pénzhiány súlyosan érinti a vásárlóképességet, amely a minimumra redukálódott. Az embereknek nincs pénzük, nemcsak beruházásokra, de a mindennapi szükséglet kielégítésére sem. Fokozza a pénzhiányt az export elmaradása is. A rendkívül magas kiviteli illetékek lehetetlenné teszik az exportot, viszont azok csökkentése az ezeken alapuló állami költség- vetést alapjaiban rengeti meg. Mégis kénytelen volt a legfelsőbb gazdasági tanács a kiviteli illetékek jelentékeny mérséklését, javasolni, különben az export teljesen megszűnt volna. Azonban ez az intézkedés is későn jön, már csak keveset segíthet a lezíil- lesztett közgazdaságon. Különösen a gabona- exportőrök szenvednek hallatlan veszteségeket és ezzel kapcsolatban a mezőgazdák is. A kormánynak minden igyekezete, hogy egyrészt külföldi kölcsönt szerezzen az országnak, másrészt külföldi tők eérdekel is égőket vonjon az újjáépítés munkájába, teljesen csődöt mondott. A pénzügyminiszter büszke jelszava: „Csak magunk!“ — meghozta gyümölcsét, a külföld kerüli Romániát, nem hajlandó segítségére jönni. Az ország, magara van hagyatva és a legjobb utón halad a teljes gazdasági, csőd felé. Azok .a vállalatok, amelyek külföldi tőkések segítségével mégis létrejöttek, olyan privilégiumokat: elveznek, amelyek a külföldi tőkének rendkívül előnyöket — és még nagyobb rentabilitást biztosítanak. Az ország kereskedelmi mérlege az első félévben erősen passzív volt, ami pedig szokatlan, mert Romániának eddig legalább a kereskedelmi mérlege volt aktív. Lehetséges, hogy az év végéig megváltozik a helyzet, noha javulásnak sehol semmi nyoma. Csak a {íetroleumípar dolgozik kielégítően, fokozza állandóan a termelést — most már naponta 750 vagon a múlt évi 500 vagonnal szemben —; viszont az export elé itt is olyan akadályokat gördít az állam kiviteli illetékek és tilalmak formájában, hogy ez az iparág is súlyosan küzd az elhibázott gazdasági politikával. Az uj költségvetés a múlt évihez képest — beavatottak szerint — négy milliárd dal magasabb, azaz 36 milliárd lei lesz. Étinek a hatalmas összegnek az előteremtése írem lesz könnyű föladat, különösen ma, amikor az adóalanyok fizetési képessége napról-napra romlik. Az államvasutak ebben az évben már nem fognak a költségvetésben szerepelni. A komniercializűlási törvény értelmében teljes önállóságnak' következménye az önálló budget. ami viszont maga után vonja, hogy a vasutak deficitjét, nem az állam fedezi a költségvetés keretein belül, hanem a C. F. R.nek keli megtalálnia azokat a forrásokat, melyek lehetővé teszik a mérleg kiegyensúlyozását. Ez pedig csakis nagymértékű tarifa- emeléssel érhető el és január t-re nemcsak újabb, 30—100%-lg terjedhető tarifaemelésre számíthatunk, de a C. F. R. a személyforgalomban a kedvezmények erős restrikcióját, uj tarifarendszer bevezetését, a teherforgalomban pedig uj nomenklatúra alkalmazását vezeti be. — Érdekes statisztikát állított ösz- sze a C. F. R. Eszerint megállapítható, hogy az I. osztályon 80%-a, a íl. osztályon 60%-a és a HL osztályon az utasok 40%-a nem fizeti az előirt tarifát; hanem kedvezményes i jeggyel utazik ... Az ipar, kereskedelem a legnagyobb nehézségekkel küzd,' amelyet az állami pénzügyek állandóan rossz helyzete még csak súlyosbít. Szomorú, hogy mindezek ellenére sem a Nemzeti Bank, sem pedig az állam, illetve a kormány nem hajlandó megváltoztatni politikáját. Az az ország, amelynek a ! békeszerződések, mindent juttattak: vasat, | szenet, fát, petróleumot, sót, viziutat, dús | gabonatermő földeket, olyan rossz valutával rendelkezik, amelynek párját nem találni a Balkánon. Még a legyőzött, agyonterhelt Bulgária levája is 1.50 leibe kerül Bukarestben. Az ország abban reménykedik, hogy a küszöbön álló kormányválság megoldása után az uj kabinet olyan gazdasági politikát fog folytatni, amely megoldja a gazdasági válságot is. Kovács Jenő dr. — Csökkent a bankjegyforgalom. A Bankhivatal tegnap adta ki e hónapi első jelentését a pénzpiac helyzetéről. A bankjegy- forgalom 210 millióval 7708 millióra csökkent. A zsírószámla csupán 99 millióval növekedett és 603 millióra rúgott. A bankszerü fedezetek ez alkalommal nagyobb mértékben változtak meg, amennyiben a váltótárca 63 millióval 653 miiilióra, az eszkomptértékek pedig 17 millióra emelkedtek. Ezzel szemben a lomba rdiértékek a 475 millió koronás nivón változatlanul maradtak. — Az „egyéb aktiváld1 a hónap elején jelentékenyebben csökkentek és pedig 261 millióval 310 millióra- Az egyéb passzívák" rovata 61 millióval 163 millióra kisebbedétt. Az érc fedezet jelentéktelen változást szenvedett, csupán a hét folyamán, amennyiben alig 1 millió korona szaporodással 1.031 milliót tett ki. A devizakészlet 12 millióval 740 millióra bővült- Vagyonadóra újabb IS milliót fizettek ki, úgyhogy ez a számla 4553 milliót jegyez fel. A bankjegy tartalék 1718 millió koronát tett ki. — A%femzeti Jegybank részvényjegyzéséből 128.4 millió korona folyt be- — Amint látható, a pénzpiacon kisebb méretű feszültség uralkodott, melynek következtében a bankkamatláb leszállítása újabb halasztást szenvedett. BRATIS LIVI, p .4) jéjí a? ÍEffl fjan .átűr ő < ' ^ v fiokiildött kis amatőr, vagy n'si eredőii képekről készítek — vidékre i». — müyészi fén.vkópuacry) fásokat * n Tii m m ú m wm>rw! m w v in. Sepia és fekete tm, bromolaj nyomatokat ai|uarell és olajfestményeket, skítzeket minden uagysiffban Ej JL -AiA.a.,. Jk, ''w® ..yHar HWtMíafc'’ es kivitelben. Művész muoktterőv ! Kivitel konkurencia nélküli Hasonlatoséi? és príma kivitelért lepoairvobb P *** ' ******* ^ iramúéin’ K'vánatrii éraitíiputót küldök. ’V\7 »i i»iiwi —imiii imim ........huh ti i------TTiTi"~rr TmiTimiirirr tihíittt i———nrrHnrmtTTnrr-m"-w'm—— > -----un—imnrrr-i— ------------r-i—i-----------tt~mtirnrn JL .
