Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-12 / 256. (999.) szám

1 csíítSrfSt?. iSGtembfcr 12. Práiai nÜMiöoröhi jelenjetek meg november <2-ón, csütörtökön este 8 órakor az Uránia nagytermében (Smeéky 8) y.a német gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkól németek és magyarok nemzeti politikai pártjának" vá­lasztói népgyiilésén. Ez a német-magyar ooHtika! szövetség viszi diadalra a nemzeti kisebbség zászlaját. A blokk a 27-es számú listával veszi fel a harcot a mai kormányrendszer elien s Prá­gában is jelöl. A prágai lista harmadik helyén Gál István, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztőjét jelölték. Prágában élő magya­rok. matassátok meg szudéta-nétnet test­véreinknek, hogy a szent célért jogainkért közösen akarunk harcolni. Jelenjetek meg mindnyájan csütörtökön esie 8 órakor az Iirónia nagytermében’. ■I—tnriVTfiftwii Svehla miniszterelmök sógora egymillió korossá adóval tartozik Prága, no vembe r 11. A szlovenszkói és ruszinszkói adóvégre­hajtók a gazdák, 'kereskedők és iparosok el­len a legkim életlenebbül járnak el. Nem úgy azonban Svehla miniszterelnök sógorával! Krecsmer, Svehla sógora, közismert ember Csehországban. A Rude Pravo nyíltan meg- irta, hogy Krecsmer csaló és százezrekre rugó összegekkel károsította meg az államot. Krecsmer még nra is szabadlábon van s a mai napig sem perelte be a Rude Pravót rá­galmazásért. Krécsmér in ár Öt év óta nem fizet adót és senki sem gondol arra, hogy azt tőle be is hajtsák. Adőhátráíéka többet tesz ki. egy millió koronánál, Krecsmer birtoka azonban néni kerül dobra, mert löszén ő a miniszter öblök sógora. Most a választási kampány idejére, szó­val tizenöt napra beszüntették ugyan az adó­végrehajtásokat, november 15-ike után azon­ban újból működésbe lép az adóprés s a szlo- venszkói őslakosok utolsó ingósága is dobra kerül. Krecsmer ur ebemben öt év óta egy fillér adót sem fizetett. Ilyen az „egyenlő" el­bánás ebben .a demokratikus köztársaságban. Síslyos balosét Ausztriában Seipd volt kancellár népgvalésén Radevkersburg, november 11. Seipel dr. volt kancellár a városba érkezett Rímeién dr. tart o-mányf önök kíséretében, hogy nagy népgyülést tartson. Alighogy autója elhagyta a városárok föllobogózott Mdját- ez a néző- közönség alatt leszakadt. Harminc ember a négy méter mély árokba zuhant. Közülük egy férfi és négy asszony súlyosan, négy más személy pedig könnyebben megsebesült. Seipl dr. és Rinteleii dr. részt vettek az első s égéi y i] y u j t ás m unka jáb an. Peiá! beszámol londoni utfáról Budapest, november 11. Budapestről te­lefonálják: Peidl Gyula, aki a Ií. Intcrnacio- ná'ló londoni konferenciájáról tegnap tért haza, útjáról a következőket mondotta: A Ií. Internacionálé végrehajtó bizottsága londoni ülésén elhatározta, hogy sürgetni fogja a le­szerelési világkonferencia mielőbbi összehí­vását és tiltakozott minden oly kísérlet ellen, amely a locarnői egyezményt az oroszok el­len irányul ónak tünteti föl. Egyben fölhívta a szovjet'kormányt is. hogy változtassa meg politikáját, amely izolált helyzetet teremt­hetne. ü Prágai Haairar Hírlap ezredik száma Magyarország képviselői a genfi népszövetségi tanács ülésén Budapest, november 11. (B u d a pe $ ti szer ke s zt ö s é gün k tel ef on je - leütése.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Búd János pénzügyminiszter november 28-án utazik Genfire, hogy a december 5-én kezdődő népszövetségi üléseken részt ve­gyenek. ________ «f * Itnte SMsgü «t* I egyetlen biztos védalinet nyuít a lágyéit, Ő here. comb és knldöksérvné! a mi tőkéiét?.- vj sltstt rugónéiküli sérvkötönk, mely éllel is hordható Mindenféle bandázs operáció ^ után, lózó has, gyomor- és anyaméhsfilye* t désnét. Szabadalmazott ind talpbetét. Fia- u nel! has- hát- -is mell meleg! tó a jyaiea“ iíölssörMz árulistává, Oiím-o. 51, § k Ari egyzék Ingyen 'h A vidéki lelek még aznap elintéz (ebiek Holnapi számunk a P. M. H. ezredik száma lesz. Nemcsak a mi jubileumunk ez, ha­nem jeleni 1 egyúttal a szlovenszkói magyarság nagy küzdelmének egy fontos határidejét is- ©letakarásunkban, kultúránkban, politikai harcunkban elérkeztünk egy jelentős szim­bólumhoz. az intenziven folytatott kisebbségi háború ezredik napjához s amint sikert je­lentett a P. M. H. megindítása, sikert jelent az első ezer szám munkája is. Napról-napra magasabbra lendülő érövéi, napról-napra látható fejlődéssel indulunk munkánkra s hogy céltudatosan törtetünk előre, bizonyltja a holnapi jubileumi szám föltűnő nívója és bősége is. A gazdag tartalomból kiemeljük a következőket: Körmendy-Ékes Lajos*. Búcsúzóul Tarján Ödön: A gazdasági élei kilátásai Szíovönszkón Blanár Béla: A Magyar Nemzeti Párt Lukács György: A kisebbségi kérdésről Groó Géza dr.: 1000 Péchyné Barióky Mária; Jubileum Winter Lajos: Fürdőzés és hazafiasság Faragó Ödön: Kettős jubileum Karinthy Frigyes: Archimédesz Vécsey Zoltán dr.: Csehszlovákia a tudományos földrajz megvilágításában Falu Tamás: Kotta Máral Sándor: Boulevard Simplex: Társaséletíink főbűnei SchöpfHn Aladár: Kvaferka Darvas János: Szentivánéji ének Fata Morgana: Beszélgetés Hollandia királynőjével Balogh Böske: Egy darab pozsonyi középkor Farkas István: Mikor Kálmán vadászott ' Bolemanné Zorkóczy Aíala: Csodavárás Vuípes: Őnagysága u| ruhát kap Sárosi Árpád: Költő volt Tamás Mihály: Halálugrás (Az •iró készülő regényének első fejezete) Rév József dr,: Ének a végekről Burghardí Aladár: Párisi előadás a modern női szépségről Fiache Gyula: Képzőművészeti tájékozás Orosz Sándor: Vadászié vetek Falu Tamás: Pisti ' / Ezen kívül számos érdekes riport, köztük például: Hogyan élnek a Szlovenszkóbó! elüldözött egyházfők; Európai jelentőségű sportesemények színhelye lesz a Tátra; Po­zsony polgármesterei a város jövőjéről; Kassa uj főpásztöránál; Miért nem váltotta be Rimaszombat Ferenczy utolsó kívánságát; Látogatás Fadrusz özvegyénél; Beszélgetés Czinke püspökkel és sok más. Végül irodalmi jelentőségű esemény lesz, hogy ezredik szá­munkban kezdjük meg ind! ilili: 1 Ilii €§ i SCfiityZft című eredeti regényének közlését. Jubileumi számunk ára két korona lesz. Huszonhét politikai fogoly sínylődik a titokzatos „Ördög-szigeten Ahol Briand, Chamberlain sife. nevét fogvies rgatva ejtik ki —- Dreyfus kapitány utódai ott sorvadnak e! az óceán közepén Párfs, november 10. Francia-ország a ha­zaárulókat az Ördögszigetre zárja el. Ez a földterület nevezetességét Dreyfus tói, a ha­zaárulással vádolt, de később rehabilitált ka­pitánytól nyerte, aki az első foglyai között volt a tenger vizétől gyakran áztatott titok­zatos földsávnak. Ez a sziget a délamerikai partok közelében fekszik, Francia-Guineábau. A borzalmas sziget neve Dreyfus esete óta keveset szerepelt a francia lapokban. Már-már úgy látszott az idők folyamán, hogy a sziget lakó nélkül van és üresen áll ott a tenger közepén. Most azonban a párisi „Oiiotidien" című lap hosszabb tudósításban emlékezik meg a politikai foglyok börtönéről és cikkében többek között ezeket Írja: A térképen Szent József-szigetnek hív­ják azt a szigetet, amelyet „üréögszigeO névre keresztelt a történelem. Huszonhét ember él most itt, akik a nappalt egy kis parkttagyságu, drótsövénnyel elzárt terüle­ten töltik el, éjszaka rozoga kunyhókban al­szanak, melyeknek nádtetején beesik az eső. A sziget 27 lakója a legnagyobb ellen­téttel viseltetik egymás iránt, alig szólnak egy-két szót egymáshoz, itt is megőrizték elszánt makacsságukat. Mindnek más politi­kai bűne van, más és más kormányzat ítélte őket ide a legborzalmasabb halálra: a lassú sorvadás rettenetes kínjára* Szomorú ezeknek az embereknek.a sor­sa, mintha átok teljesült volna rajtuk, közős a bánatuk, de nem osztozkodnak rajta, mert nem érdeklik egymást, hanem mélységes gyű­lölet lakozik bensőjükben társaik iránt. Mikor az újságíró megjelent az Óceán habjaitól 'határolt börtönben, várta, hogy mi fog történni. Lassan, egyenként jöttek elő a foglyok. Szó nélkül megállották és ölhetett kezekkel meredtek maguk elé. — Hogy érzik magukat, uraim? — 'kér­dezte az újságíró. — Köszönjük, mint a kriptában, — felel­te a foglyok legidősebbke. Elmondották azután, hogy mestersége­ket választottak. Van köztük, aki már elég jól belejött a szakács-, asztalos-, cipész- stb. mesterségbe. Egyik rab kertészettel foglal­kozik. Panaszkodik, hogy munkájának nincs semmi gyümölcse. Beesett, szánalomra méltó ábrázatái; könnycseppek jelennek meg, amint elmondja/ hogy hiábavaló minden munkája, már ötször készíteti el saiátaágyat és mái­dén egyes a lka lommal bogarak pusztították azt ei éjszaka­—Olyan munka ez, amelyet soha el nem tudok végezni, — lehet ennél borzalma­sabb sorsot elképzelni? Szomorú, bús a foglyok beszélgetése, ki- érzi'k hangjukból az intelligencia, de meglát­szik rajtuk az életuntság, a halál wíáni vágy. Ezek nem elvetemült rablógyilkosok, hanem urak, akik között nem egy volt maga-srangu tiszt, állami funkcionárius találkozik. Felejthetetlen emlékek maradtak az új­ságíró számára azok a jelenetek, amikor B Haitid, Chamberlain nevét ejtették ki a fog­lyok. Ajkukon Vakum egészen különös mo­soly játszadozott, félelmetes bosszút és gyű­löletet árult el. Két kezük ökölbe szorult fo­gaikat vicsorgottak és lassan, alig hallhatóan mormolták: — A mi kínlódásunkért még felelnek a jelen és jövő itéíoszéke előtt! A riport nagy feltűnést kelteit, minden­felé és állítólag a francia parlamentben is sző kerül a politikai foglyok rettenetes hely­zetéről. 3 4 5aSídf3[f‘ JtLCYON,' MONET* GOYON, TERROV f 3 P. BIETI;SCH, Prága Ií.. Klímeníská 36. ► | ilíYON, MONEY-GOYON, TERROT t •$i iniudou kategóriában és Minden tncy iicw'.ets«:?i versenyen e!s(5 dl iát nyert, beleértve a franci:: ► Ontod Prix - ot motorkerékpárnk w,tímára. ^ IC5.: P. DIETRICHy PRÁGA 19 R MJllniieiniSsitoé ’»* 2 A krt*tRi'f>MHá(f minden várnsáhnu IlKolűkéDes kApvisolfikd körösünk. !> T^yVfYYYfYYYYYVYYYYyYYYYYYYY?YY¥YYYYYYVYYYVYYYYYYYYYVYfYYYYYYYYY’éi — (Budapesti szerkesztőségünk vezeté­sét) a mai nappal Zólyomi Dezső, a Buda­pesti Hírlap szerkesztője vette át, akinek ér­tékes publicisztikai egyénisége uj értéket je­lem lapunknak. Zólyomi Dezső révén meg­teremtettük kapcsolatainkat a magyar irodal­mi élet legkiválóbb reprezentánsaival. Krúdy Gyula, Karinthy Frigyés, Miklós Jenő. bu­rányi Miklós, Nyáry Andor, Terstyáwsky Józsi Jenő, Móricz Zsigmond. Szederkényi Anna állandó dolgozótársaink lettek, úgy hogy lapunk a jövőben még fokozottabb mértékben teljesítheti hivatását, megterem­teni a magyar szellemi' élei egységét, a ma­gyar kultúra integritását. Hisszük., hogy egy­re növekvő olvasótáborunk átértékeli azt a fontos kulturmissziót, melyet magunkra vál­laltunk s a mi olvasótáborunkba tömörülve, lehetővé teszi, hogy még nagyobb feladato­kat; vállaljuk és oldjunk meg a magyar kultúra fejlesztésére. — (Az érsekujvári főgilnázhim gyásza*) Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Kaszák Jó­zsef dr., az érsekujvári reálgimnázium igaz­gatója, vasárnap 43 éves korában hosszabb betegség után meghalt. Egy év óta vezette az államosított reálgimnáziumot sok tapintattal és szeretettel. Halála osztatlan részvétet vál­tott ki a város társadalmában, amely impo­záns kifejezésre jutott temetésén, amely teg­nap délelőtt folyt le a főgimnázium udvarán. Kaszák éveken át a kassai reálgimnázium- bari tanított. Tüdőbaj kínozta­— (Magyar istentiszteletek. Prágában.) Értesülésünk szerint Galgcczy Gyula ref. sc- gédlelkész vasáRinpookini; délelőtt íéikiienc órakor magyar nyelvű evangélikus isten tisz­teletet tart a Martiuska katonai templomban. (Praha G Uhelny trh.) Az első magyar is­tentisztelet november 15-én lesz. — (Meghalt Greulich svájci szocialista vezér.) Zürichből jelentik: Greulich Her­máim nemzeti tanácsos, a svájci munkás- mozgalom vezére, vasárnap Zürichben meg­halt. Greulich utolsó élő tagja volt az első mufikásintennaeionálé megalapitóiuak s a mérsékelt szocialista világban, különösen a szociológusok és a szociálpolitikusok között feltétlen tekintélynek örvendett. 1924 őszén a prágai szociálpolitikai kongresszuson még megjelent s a világ összegyűlt uemzetgazdá- szai itt megkülönböztető tisztelettel ünne­pelték.-- (Kukucsin kivándorol Argentínába.) A szlovák nemzet közismert költője, Kukucsin Márton 1922-ben tért vissza hazájába Dél- amerbából. A jelenlegi viszonyokkal sehogy sem tudott megbarátkozni s e napokban is­méi hajóra szállt, hogy — talán örökre — elhagy ja S z lo v enszk ót­— (Házasság.) Eperjesről írják: Ifi. Pár lesch Árpád eperjesi droguista november 14-én vezeti oltárhoz Ungváron Roleizek Mátyás ungvári főgémnáziumi tanár leányát, Rolezck, Dúsít, Ruszinszkó tenniszbajnok- nőjét­— (A moszkvai sakkverseny első fordu­lója) kedden került lebonyolitásra- Az első forduló mindjárt szenzációt hozott, Lasker dr. és Capablanca, a két favorit mérkőzött. A játék döntetlen volt. Ugyancsak döntetle­nül végződött a Dus-CliO'timíTsky—Réti és a T artakower—Jinzene vskij-játé'k. Werliiuskii vesztett Marshallal és Grünféld Bogoliubow- val szemben. Rubinstein nyert Zubarew, Ro- mauowskij pedig Gotthilf ellen, mig Yates Sámlscht győzte le. Löweiofiscb nyert Boga- tiscuk ellen. A SpLdmann—Rabinovics játsz­ma világosra jobb állásban függ. — (Steüánek Antal — miniszteri taná­csos.) Stefánek Antal dr. volt pozsonyi isko­laügyi referenst miniszteri tanácsossá ne­vezték ki. — (Az uj magyar bankjegypályázat) Budapesti szerkesztőségünk jelenti teltető- non: Tegnap ült össze a zsűri, hogy az uj ma­gyar bankjegyek pályázatára beérkezett mü­veket elbírálja- A pályázók között voltak Jaschik Almos, He Ibi g Ferenc és Harangbc Lajos magyar művészek is. A bizottság dön­tését’'későbbre halasztotta, miután a müve­két a pénzügyniimszternek és a miniszterei- nőknek is bemutatja. — (Megalakult a Délszlovenszkói Taní­tók énekkara.) Érsekujvári tudósítónk jelenti: A napokban Érsekujvárott megalakult a Dél- szlovenszkői Tanitók énekkara Midmay Gusztáv igazgató elmöklete alatt. Karnagy Strelec János pozsonyi zeneakadémiai tanár- lett. Az énekkar mintegy 120 tagból Fog álla- ni és székhelye Érsekújvár lesz- Első kon­certjüket a farsangi szezonban adják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom