Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-21 / 238. (981.) szám
Szerda, október 21. A pártot a váasztásd bíróság előtt a jövőben írem a pártmeghaialmazott, hanem a párt központi végrehajtó bizottságának a megbízó ttja képviseli. A 23. §"hoz. Uj rendelkezés a jelölt nyilatkozatánál a nemzetiség bevallása, amelyre a III- skruti- niumnál van szükség. A nyilatkozatot két tanúval kell hitelesíttetniA 24. §-hoz. A kerületi választási bizottság feladatai közüli a novella a központi vál. biz.-ra ruház át egyeseken A kerület? és központi választási bizottságok külön összehívás nélkül, a hirdetményben közölt napokon és órában gyűlnek össze. Uj rendelkezés: a listák sorszámát a központi választási bTottság állapítja meg. A 28. §-hoz. .Az érvényes jelöltlistákat nem a kerületi, hanem a központi választási bizottság elnöke hirdeti ki, mégpedig legkésőbb a választást megelőző 10- napon. A 29. és 34. §-okhoz. A szavazólapokat a választás vasárnapja előtti pénteken, illetve 1000 lakosnál nagyobb községekben már csütörtökön kell kiké zb esií eni. A listák sokszorosításának költségek a vállasztás napja előtti tizennegyedik nap déli 12 órájáig kell lefizetni, ha ez nem történik meg, a jelölés visszavonatnak tekintetikA bizonyos számú szavazólap megrendelésének „kedvezménye” igen prob'emati- kus és a nemzetiségi alapon álló, ellenzéki pártoknak egyáltalán nem ajánlható. A 30. és 31. §-hoz. A 30- § módosítása biztosija a szavazólapoknak nemcsak a kellő időre szóló, hanem helyes sokszorosítását is. A 31. § újítása az. hogy 250 lakosnál kisebb községek Ruszin- szkóban is a legközelebbi nagyobb községhez csatolhatok. A 38- §-boz. Ujitás: az tfrn-a csakis zárral elzárható edény lehet. A vak s más oly testi fogyatkozásban szenvedő személyek, akik a szavazás aktusát maguk nem tudják elintézni, kísérő személy utján szavaznak. Ez az intézkedés, a községi vál- törvényből van átvéve. A 46, §-hoz. A kerületi választási bizottság meghívás nélkül ül össze a választás vasárnapja utáni kedden. Az első skrutinium megtartására vonatkozó rendelkezések egyébként nem módosulnakKavarodás Budapesten a prágai Lanrin-Klement gyár autóbuszai körül A nemzeti sajtó ellenzi a cseh ipar támogatását — „Ha a magyar liszt megdohosodhat, "zsdásodjanak meg a cseh gyáripari cikkek is.“ Budapest, október 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Mint ismeretes, a prágai Laurin- Klements gyár autóbuszokat készített a budapesti helyi forgalom lebonyolítására. Ezekből egy próbaképpen már meg is érkezett Budapestre s az Apponyi-tér-városl:geti útvonalon forgalomba is állították. Az autóbusz ára 550 millió korona s állítólag a városi tanács többet is rendelt már a prágai vállalatnál. A nemzeti sajtóban erre a hírre nagy felzúdulás támadt. A Nemzeti Újság, a Szózat, az Uj Nemzedék s a Magyarság egyaránt erélyesen állást foglal a városi tanács terve ellen s különböző érveket hoz fel a szállítás megakadályozására. Többek között gazdasági szempontból sem tartják előnyösnek a prágai cég szállítását, mert a kocsik háromten- gelyüek s igy két pneumatikkal mindig többet koptatnak, mint az angol vagy francia szisztémájuak. Hátránya még az is, hogy ezekben -a kocsikban csak 30 személy számára van hely, míg a nyugati típusokban 40 személy fér el, amelyek két tengelyen járnak. Ezek azonban csak üzleti szempontok. De a lapok általános gazdasági szempontból is hátrányosnak, sőt károsnak mondják a prágai rendelést. Mert itt — írják — nemzeti szempontokat is tekintetbe kell venni. Csehszlovákia ugyanis kiutasította a inogvalisztet és magyar bort területéről, érért nekünk sem szabad velük üzleti összekötetéseket keresnünk — Írják a lapok. Magyarországnak sem szaoad a csehszlovák piacokon vásárolnia s a cseh gyáripart támogatnia Ha a cseheknek az a felfogásuk, hogy csak dohesodjék meg a magyar liszt s a magyuBudapest, október 20. A P. M. H. több Ízben részletesen beszámolt az insbrucki dollárcsalásról. .Roia Watt sanfranciscoi bankártól Krizanovics Antal, Böhm Tibor és Salgó Béla egy tizezer dollárra szóló hitellevelet loptak el s azt két részletben beváltották. Amint ismeretes, Böhm Tibort és Salgó Bélái, akik Bécsből Budapestre, majd innen Székesfehérvárra szöktek, nemrégiben letartóztatták. A szélhámos társaság vezére, Krizanovics Antai a letartóztatottak szerint Berlinbe szökött. Megindult a hajsza Krizanovics után. A rendőrség kinyomozta Krizanovics berlini lakását. Azonban kiderült, hogy a nyomozás föltevése téves és Krizanovics Antal nem tartózkodik Berlinben. Nagy meglepetést keltett az a hír, hogy Krizanovics Antal Szlovenszkóra szökött és a múlt hét végén Pozsonyban tartózkodott. Szombaton délután a pozsonyi telefon- központ fölhívta a letartóztatott Böhm Tibor édesapjának, Böhm Ignác kereskedőnek üzleti telefonját A kötélárukereskedés egyik Páris, október 20. St. Derois, a vörös város. Róris egyetlen külvárosa, ahol a kommunisták abszolút többségiben varrnak, ahol a városi tanács teljes egészében kommunista. Minden bolseviki mozgalom innen indul ki, nap-nap mellett titkos és nyilvános kommunista gyűlések és tanácskozások folynak le a leeresztett ablakredő-nyü házakban s magán az előlijárósági épületen a francia zdszló helyett a vörös lobogó leng. A múltkori nagy kommunista tüntetés alkalmából igen érdekes események színhelyének ígérkezett ez a külváros, éppen azért igyekeztem ide kijutni, hogy közelről láthassam a nem mindennapinak készülő látványt. Már maga a kiiutás is nehézségekkel kezdődött A villamosok nem mentek. A délelőtt folyamán a kommunisták két villamost felforditottak, úgy hogy beszüntették arra felé a járatokat. A taxisofíőrök pedig semmi pénzért sem voltak hajlandók még csak abba az irányba sem menni, félve attól, hogy amiért nem sztrájkolnak, a kommunisták megverik őket és az autót összetörik. Végre nagy nehezen találva egy üres teherkocsit amely döcögve zörgött a sivár külvárosi utcában St. De- nis felé, felkapaszkodtam rá. A végnélküli, hosszú rue de Paris-n alig volt némi forgalom. Két oldalt a nagy gyárak, rakodóhelyek és telepek kapui mind becsukva, előttük posztoló rendőrőrszemek, az utón cirkáló biciklis, tányérsapkás rendőrök- Egy nagy széntelep sarkán egy sisakos lovasrendőrszakasz. Minden meg van száfll- va, valóságos ostromállapotban van az egész környék. Kisebb-nagyobb . csoportokban munkások ácsorognak mindenfelé s az ut szélén lévő kis ivók, kis korcsmák zsúfolásig megtelve emberekkel. Egy félórai rázós utazás után, mialatt három, rendőrökkel zsúfolásig megtöltött teherautó hagyott el, végre megérkeztünk a st.-denisi vámhoz, ahol szuronyos és vassisakos katonaság tart őrséget. Egy gépfegyver csöve sötéten merevedik előre az utcának, minden eshetőségre rok fulladjanak tele a borukba, úgy a kölcsönösség elve aiapián azzal kell válaszolnia Magyarországnak, hogy csak rozsdásodjanak be a cseh gyáripari cikkek, s zárjon be még több gyár Csehszlovákiában, hogy az állam még több munkanélküli segé'yc fizessen ki. hivatal nőik át, Spitzer Irént kérték a telefonhoz. Spitzer Irén nagy meglepetésére Krizanovics Antal jelentkezett Pozsonyból és arra kérte a leányt, hogy érdeklődjék, mi van ruháival, amelyeket Budapesten Böhm Tibornál hagyott. A hivatalnoknő személyes ismerőse Kri- zanovicsnak és azt mondja, hogy határozottan megismerte Krizanovics Antal hangját, amikor vele telefonon beszélt. Az érdekes telefonbeszélgetés után Spitzer Irén azonnal jelentést tett a főkapitányságon. Rögtön megáSlapiíották a pozsonyi telefon számát, ahonnan a fölhívás történt és megindították az eljárást Krizanovics kézrekeritésére. Érdekes, hogy a vakmerő szélhámos, aki csehszlovák területre szökött, annyira biztonságban érezte magát Pozsonyban s annyira bízott barátja apjának üzleti személyzetében, hogy ruháiért való aggodalmában meg merte kockáztatni a telefonálást. A pozsonyi rendőrség megkezdte a nyomozást. készen- A szemben lévő házról egy nagy vörös lobogó lóg 1 eaz utcáira. Ez St Derűs. A teherautó soffőrje is jobbnak látta, ha lekanyarodik St. De- nis előtt. Én leszállva a kocsiról, nekiindulok az utcán-ak, a még mindig rue de ParisnakA rue de la Republique felől egy fekete, elegáns autó közeledik, majd befordul lassan egy mellék-utcába. Egy kis csoport fiatalember utánaveti magát az autónak, kiabálás, lárma. Mire odaérek, az autóból ijedten kinézve egy idősebb ur vitatkozik a kis utcában, a rendőrök szeme elől félreeső helyen vérszemet kapott ifjú elvtár- sakkal. A tömeg mindig nő, a fenygetés mindig hangosabb . . • Éles csörömpölés hirtelen, az autó üvegablaka csörömpölve hull a kövezetre. Az öreg ur a kocsiban halálsápadtan kiabál, tiltakozik, a tömeg meg gúnyosan nevet. Nem akarják az autót elengedni. Egy nagyorru, fiatal elvtárs utat törve magának a gyűrűn, odaáll az öreg elé és a többiek helyeslése közben mondja neki: — Ha száz frankot ad a kommunista alapra, a C. G T. U.-nak, mehet tovább! Mit tehetett más a szegény burzsuj? Fizetett s eltöfögött az elvtárs-ak gúnyos kacagása közöt. Éppen jókor, mert az utcatorkolatban feltűntek a sisakos lovasrendőrök. Az elvtársak gyorsan szétrebbentek, továbbadva a száz frankkal, mintha mi sem történt volna. Alig fordulok ki újra a rue de Paris-ra, a házak közül jobboldalról éles csattanások hangzanak. Lövöldözés! Arrafelé van a marée, a városháza. Galoppban vagy tiz lovasrendőr vá'gtat csattogva az utcakövezeten, a szélesvállu biciklis rendőrök sebesen kerekeznek előttük- Rohanó emberek kiabálva szaladnak abba az irányba s csak úgy sodor magával az emberhullám . . . Mellettem zihálva egy lo-bogóhaju elvtárs dülledt szemmel ordítja: „A bas les flites!” (Lé a zsarukkal!) Szinte eltorzul az egiész arca, úgy ordít s rohan kezében egy husángot forgatva. Veszedelmes egy alak! Mint általában mind, akik mellettem rohannak. Hirtelen megtorpan a rohanó embertömeg. Az utcát elzárták a rendőrök- Nem lehet a térre menni. A városháza felől pedig még fel-fel csattan egy-egy éles lövés. Körülöttem orditva, lázasan üvölt nrándenki. Öklök emelkednek a levegőbe. Újabb emberhullám érkezik:. Egy nagy nyomás, az első sorok nekiszorulnak a rendőröknek- Én egy kapu alá húzódva, a kapukőre kapaszkodva látom, hogyan csattognak e-föl a rendőrök fehér botjai. Mint a dühödt vadállatok ordítanak ott elől s kapaszkodnak egymásba az emberek. Mint egy rettenetes orkán üvöltözik az egész tömeg: Le a zsarukkal! Le a pribékekkel! Le a burzsu jókkal! Éljen a proletárdiktatúra! Éljen Dorial elvtárs! Az első sorok már dulakodnak a rendőrökkel. Zavart kiabálás, itt-ott belevegyül egy-egy állati orditás, ahova lecsaptak a rövid, vastag és súlyos rendőrbotok. Ágaskodva, nyújtózkodva látom elől, amint egy ember a földre zuhan, kalapja messze elgurul. A rendőrök ráncigáinak mellette egy másik, véresingü, alig 17—18 éves gyereket, akibe egy visitozó asszony csimpaszkodik. Odébb hátratekert kezekkel egy vörös- sálos fiatal elvtársat taszigiálnak- Mellette egy fürkósbotot látok hadonászni. Négy-öt rendőr küzködik ott. Egy kiáltás s végigzuhanva a poros földön elnyúlik a furkósbot tulajdonosa. A következő pillanatban már ráncigálják a rendőrök őt be a tér felé. Megismerem. A mellettem rohanó düHed’tszemü elvtárs. Rekedt orditozások, lárma, fenyegetőző öklök, botok a levegőben, éles sípjelek, tompa zuhanások- A rendőrök félelmetesen dolgoznak. Kibújok a kapu alól s igyekszem hátrafelé, ki a zavargó, kiabáló tömegből. Nem kis munka. Amint gyömöszölöm magam visszafelé, egy elvtárs rámkiált: Előre,' camarade! Agyon kell ütni a „flick“-eket! — s nyúl felém, hogy visszataszítson. Sikerült szerencsésen egy vékony, tarka- sálos alakot feléje löknöm, úgy hogy azt ragadja meg, én pedig öklözve, lábakat taposva végre nagy nehezen kiverekszem magamat közülük és futva igyekszem el onnan. Szerencsém volt. Egy robogó, teherautón fürtösen lógva rendőrcsapat érkezik a tömeg hátába- Pillanatok alatt neki- ugranak a tömegnek s Itt is, ott is felcsattannak a rendőrbotok ütései. Zihálva, vagy kétszáz lépésről, a falnak támaszkodva állok és nézem a dulakodást. Előttem egy piszkos- kopottruhás alak tántorogva egy gyanusszinü rongyot szorongat a fejéhez, arcán széles sávokban csorog le a vér . . . Aztán uia-bb rohanó emberek. Én is futok visszafelé- A legközelebbi mellékutcából újra egy vérző ember bukdácsol elő, előtte, utána menekülő, rohanó férfiak és pár nő. Ezek a városháza elől jönnek. — Mi volt a városházánál? — kiáltok az egyik mellettem lihegő suhancra. Fejét lehajtva rohan, úgy rohan, morog valamit s csak int a kezével. Úgy látszik ez is megkapta a magáét. A két összefolyó tömeg egyszerre elönti az egész utcát- Az iram lassul, megállnak egy kicsit kifújni magukat Egyszerre a tömegből felharsan az Internacionále, a szovjet dicsérete s a jól ismert melódia hangjai betöltik az utcát. S fent a fejük fölött csattog a szélben egy hatalmas vörös lobogó . . . Engem izgat a kérdés, hogy mi is történt a városháza előtt. Odafordulok egy sápadt, jobban öltözött férfihez, aki hadarva válaszol: — Egy gyűlés volt a téren Abcugolíuk a rendőröket. Ezek párat lefogtak. A tömeg nekik ment. A mair-t, a polgármestert megverték — lövöldözés — azzal abbahagyja és teli tüdővel fújni kezdi a kommunista himnusz refrénjét. S a tömeg egyre nő, újak és újak érkeznek . . • De nekem már untig elég volt mindebből s túlontúl elég volt a kommunistákból. Visszaindulok Páris felé, ahol mindennek még a nyoma sem látszik, az élet ragyog, az emberek jókedviiek, könnyelműek és nem igen gondolnak avval, hogy vájjon mi lesz akkor, ha maid a kommunisták lesznek erősebbek a rendőrségnél s nem pedig megfordítva, mint ahogy ez alkalommal történt. — (Veszélyben az egyptomi szíinksz.) Az antik világ leghíresebb építészeti emlékét, az egyptomi szfinkszet veszély fenyegeti. Évezredek orkánjai nem tudták meglazítani a hatalmas kőtömbök kötését, amelyekből megformálták. De a por, a homok. Madách jóslata szerint, évszázadokon át észrevétlenül gyűl és emelkedik körülötte. Pontos számadatok vannak róla, hogy 1864 óta a körülötte lévő homok magassága két és fél méterrel emelkedett. Ennyivel lett kisebb, alacsonyabb ennyi idő alatt a szíinksz. Akkor az egyptomi kormány tudvalévőén kiásatta a szfinkszet körülvevő homokot azóta azonban újra két és fél méterrel emelkedett a portenger. Újra hozzá kell tehát fogni a kiásáshoz, mert különben komoly veszély fenyegeti az óriási emléket. Maga a szíinksz egyébként is erősen rászorul a renoválásra. A korát hat évezredre becsülik, s e hat ezredév nem múlt el nyomtalanul felette. Maga az alak hibátlan ma is, de az arcot alaposan kikezdte az idő. A szó igazi értelmében megráncosodott, mint az öreg ember arca. Hat évezred viharai megtépték és összekuszálták a szakállát. A haj ködiszé- böl már csak nyomorúságos kis maradványok vannak és köztudomású, hogy orrának egy része is az idő áldozata lett. Mégis a régi Egyptom művészi kultúrájának leghatalmasabb emléke ez a fantasztikus és titokzatos figura és az emberi kultúrának kell szem- beszállnia az idővel, amely a sivatag homokjával akarja elborítani. | Bent vagyok | l a választók névjegyzékében? < r <j ■ < ► \ Október 21-től november 4-ig & közszemlére teszik a névjegyzéket r-ej r < r \ Minden magyar választó saját szemével £ \ győződjék meg róla, hogy felveííék-e t ^ a névjegyzékbe! ► < p Pozsonyban búikéi ü ssanfranciszkéi bankár csektetolvaia Krizanovics telefonon érdeklődött Böhm Tibor apjánál Pesten hagyott ruhái után — Keresik a nemzetközi szélhámost — A P. M. H. tudósitójától — St. Denls, a vörös Franciaország szive Utcai harcok ti izében — A francia kommunisták nagy napja — Véres események a nyugodt Páris közvetlen közelében — A P- M. H. eredeti párisi riportja — &
