Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-14 / 232. (975.) szám

Sí fxtover,aszízéiés Muszinszkéi $z®w®itfcez&tt Súztofí ps»fmawMamm JSt&mMi'mi&zínaSiw tasxfmttesxéö: Stzmánifi £ászíé Seíe&Ss sssesfteseíőr Stíl Jsimím Dagadó vitorlákkal Irta: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő A nemzetgyűlés korhadó teste utolsókat vonaglik. A vérszegény törvényhozótestület, amelynek munkája a kompromisszumrend­szer és a soktagu koalíció minden erőtlen­ségét oly szemléltetően mutatta, befejezi di­csőség nélkül való életpályáját. És hogy a gyönge és sokszor foltozott kormánytöbbség öt éven keresztül mégis diktátori hatalom­mal uralkodott a nagy ellenzék fölött, nyil­vánvalóvá teszi, hogy a klotür és kisérő kö­rülményein kívül, az ellenzék összetétele sokféle és határozatlan célkitűzései és a ve­zetők nagy részének politikai iskolázatlansá­ga, a fegyelem hiánya járult leginkább hozzá a nagyszámú ellenzék gyengeségéhez. Az ellenzék vezetőinek lelkén szárad, ha most, a választások küszöbén nem találja meg a jövendő parlamentben okvetlen szük­séges összefogó erőt, amellyel sorainkba fegyelmet, vért, akcióképességet, erőt és po­litikai okosságot vigyünk. Az éles pártpro­gramokkal szétszaggatott ellenzék elmerül a koncepciónélküliség sivárságában és nem elégítheti ki népeink kívánságát. Nekünk, akik ma vezető helyeken őr­ködünk magyar népünk sorsa fölött, köte­lességünk kiterjeszteni a szárnyakat, amit szervezeteink adtak és fölemelkedni az oly sokszor hallott „speciális helyzet" és egyéb egyoldalúságok fölé, hogy megtaláljuk a nagyvonalú, széles horizontú politika min­den eszközét. Hiszen nekünk magyaroknak, ha magyar életünk föltételeit itt, ahová sor­sunk vetett, politikai tevékenységgel biztosí­tani óhajtjuk — legyünk vele tisztában —, erősebbeknek kell lennünk az egységben, magasabban állóknak a bölcsességben, szila- jabbnak a harcban mindenkinél. Ezért bont zászlót a magyar nemzeti párt. Föl akarja emelni a magyar nemzeti egység gondolatát, hogy soha el ne ejtse, mert ezt az eszmét ébrentartani a magyar lelkiismeret parancsa! A testvérpártokkal szemben nem állít támadó harcvonalat, erre semmi szüksége nincs, hiszen a gondolat a magyar kisgazda és kisiparos párt magyar nemzeti érzésben gazdag mezőségének ős­erejéből nőtt ki és emelkedik mindenüvé, ahol a magyar életnek bármily kis megnyil­vánulását találja és nem tesz különbséget falu és város, kunyhó és palota között; nem gondol vele, ki, milyen vallást követ, vagy foglalkozást üz. Csak egyet követel minden magyartól: munkát! Munkát a nemzetért, a családért! Mert a magyar élet csak dolgozó magyarokat tűr meg! A magyar nemzeti párt fölvonulása for­dulópontot jelent a magyarság politikájában. Jelszavakon kívül politikai okosságot az ed­diginél sokszorosan erősebb gazdasági és kulturális munkát követel, hogy erőinket megnagyobbíthassa, hogy a magyar ügy ter­mészetes szövetségeseit magához kapcsol­hassa, hogy a komoly ellenfél súlyával lép­hessen föl itt bent és a külföldön. Reálpoliti­kája a praktikumokból fogja fölállítani a ke­mény és acélos gátat, hogy a nemzeti elnyo­más széles folyójának hullámait megtörje, erőinek oktalan pazarlása nélkül. De vala­hányszor támadás éri nemzeti létünk bárme­lyik darabját, mindannyiszor kemény és szi­laj harcos kedvre sarkal működésünk min­den vonalán. A magyar nemzeti párt a szigorú de­mokráciára épül. Türelmesen és rokonszenv- vel figyeli a velünk élő nemzetek életnyilvá- nulásait és komolyan akarja szolgálni a nem­zeti békét. És én látom az. ólomlábakon járó sötét felhők alján tarajló tengeren föltűnni a fehér hajót. Dagadó vitorlákkal nyílegyenesen ha­lad az élet, a magyar ólet napsütéses vi­lágába! Zászlót bont a Magyar Nemzeti Párt Prága, október 13. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmű­ves 'és Kisiparos Párt országos pártvezető- sége végleg eldöntötte a Magyar Nemzeti Párt megalakulásának kérdését. A ma­gyar nép és ezek között kivált a magyar mezőgazdák kívánsága az, hogy a magyar­ság minden tagjának módja és alkalma le­gyen a magyar nemzeti jogos önvédelmi küzdelemben résztveimj és a magyarság fenmaradósát biztosítani. Törvényes alapo­kon állva oly pártalakulat megteremtése mutatkozik kívánatosnak tehát amelyben még azok a magyar nemzeti kisebbségi ma­gyarok is részt verhetnek, akik eddig egyik magyar ellenzéki pártban sem tudtak egyik vagy másik ok miatt elhelyezkedni. Egy oly átfogó keret kell, amelyben min­denki elhelyezkedhetik anélkül, hogy az ed­dig létező magyar ellenzéki pártokkal szem­ben ellenséges álláspontra kellene helyezked­nie. Ily pártként alakítják meg a Magyar Nemzeti Pártot, amely abból kifolyólag is, mert ezen párt megalkotói nagyrészt a Ma­gyar Kisgazda és Kisiparos Párt soraiból kerültek ld, az agrárizmns programját az összmagyarság érdekében is feltétlenül hir- detendönck és megvalósitandónak tartja, azonban a sorrendet úgy állapítja meg, hogy először magyar nemzeti létünket kell bizto­sítani s a megvalósitás tekintetében hosszabb időt igénylő agrárprogram az elsőleges nem­zeti program mellett másodsorban jöhet csak sziámba. Magyar nemzeti miivoltunk és magyar jövőnk biztosítása megkívánja minden ma­gyar összefogását s ezért kell a zászlót úgy kibontani, hogy annak zöld színe mellé csat­lakozhasson a piros és fehér zászló is. A keresztényszocialista párt országos pártvezetőségével már megvan a teljes meg­egyezés arra, hogy az uj párttal teljes együttműködésben lesz a keresztényszocia­lista párt s a szudeta és a sz'lovenszkól né­met pártok nagy részével megkötött megái iapodás alapján a velük létesült pártszövet­ségben fog a választásokon résztvenni min­den olyan magyar ember, aki a magyar ne­vet nem viseli érdemetlenül. Midőn ezen tényeket közrehirdetjük, le­közöljük a Szlovenszkó és Ruszinszkó ma­gyarságához intézett nyilvános felhívást a l\á3.gyar Nemzeti Párt megalakítása érdeké­ben s egyúttal leközöljük ezen Magyar Nem- -v'.i: Párt. programjának főbb. alapelveit. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságához! A magyar nemzet ellen a háború után küolytatotf büntető hadjárat legsúlyosabb lö- vegei az idegen nemzeti államokba kényszerült magyarságot érték. A nemzeti elnyomás terhét még növelte az a szomorú helyzet, hogy soraink csaknem mindenütt szervezet- lenül állottak. A szlovenszkői magyarság ébredt legelőbb tudatára annak, hogy szervezkednie kell politikai és gazdasági munkára, de mégsem volt lehetséges a legutóbbi nemzetgyűlési vá­lasztások idejére szervezeteit annyira megerősíteni, hogy számarányának megfelelő képviselethez jusson a parlamentben. Az akkori viszonyok között az uj politikai jelszavak és uj helyzet nagy tájékozat­lanságot és nagy zűrzavart okoztak, nem volt lehetséges egységesen mennünk a vá­lasztási küzdelembe s igy az különböző pártokra oszolva folyt le. A hatalom intézkedé­sei pedig szintén lehetetlenné tették a magyarság erőinek egyesítését. A választások utáni időben számtalan kísérletet tettünk pártjaink mennél szorosabb összefogására s létre is jött a Szövetkezett Ellenzéki Pártok elnevezése alatt működő közös szervünk, mely azonban a pártiéltékenység állandó fel-felbukkanása miatt nem volt képes feladatát teljesíteni oly mértékben, mint ahogy azt vártuk. A további fejlemé­nye volt az egységes front felé való törekvésnek az érsekujvári egyezmény, melynek érvénye kezdetén kitört a szövetség egyik pártjának, a keresztényszocialista pártnak viszálya. A viszály a szervezési munkát az egész vonalon megbénította s bár ma elintézett- nek mondható, mégis szükségét látjuk, hogy nyilvánosság elé lépjünk és felhívjuk Szlo­venszkó és Ruszinszkó összes magyarjait, alkossák meg azt a pártot, mely minden ma­gyar befogadására alkalmas s amely minden magyarnak, legyen az gazda, Iparos, keres­kedő, munkás vgy szellemi foglalkozást űző és tartozzék bármely vallásfelekezethez, úgy szellemi, mint anyagi erőit és érdekeit hathatósan védelmezni kész is. Felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának minden tagját, hogy a Szent- Ivány József elgondolásának és kezdeményezésének megfelelő Magyar Nemzeti Pártnak kibontott zászlaja alá álljon. ' Tesszük ezt azért, hogy a még pártokon kívül álló magyarokat a politikai aktivitásra bírjuk és azért, hogy a pártszövetségen kívül álló magyar pártok vagy csoportok be­kapcsolódására módot adjunk és általában a magyarság küzdő táborát megerősítsük és a magyarság politikai egységének eszméjét ébren tartsuk, munkáljuk és ápoljuk Kifejezetten kijelentjük, hogy akciónk nem irányul a keresztényszocialísta párt el­len, mellyel a szövetségi viszonyt megtartani legfőbb óhajunk és komoly akaratunk. Tudjuk, hogy sokat kell még járnunk a politika poros orszógutján addig, mig minden magyar a mi táborunkba áll, de nem riadunk meg, mert a nagy eszme jelentőségét és erejét ismerjük s az eszmét hordozni vadainkon, ha még oly nehéz lenne is, büszkeség­gel tölti el lelkünket, mert ebben lelkiismeretünket szolgáljuk és kötelességet teljesítünk és mert hisszük, hogy nemzetünk minden tagjának lelki-gazdagságot és a becsületes munkáséletnek fehérkenyeret akarunk és tudunk juttatni. Az Isten velünk lesz! 1925 szeptember havában. Sajószárnya: Hevessy László földbirtokos: Beje: Madarassy József gazdasági intéző; Serke: Molnár József rcf. lelkész, V. Őrös János föld­mives; Rimasnnouyi: Rácz Gyula, Szaniszló László, Balogh Lajos, Balogh István földmivesek, Bőd István ács, Kasza István kerékgyártó; Dar- tiya: Farkas Zoltán, Zsófi István, Anderkó Ist­ván, N. Farkas István földművesekDobóca: Hamkó Gusztáv, Felső Telgarecz János, Helpcn Bálint, Bohus János földmivesek; Nemesmaríon- íalva: Nagy Lajos, Czeglédy Pál, Veres Lajos, ifj. Czikó Illés földmivesek, Visnyai János mun­kás, Kövi András ács; Rimaszécs: Csiszár Imre ref. lelkész, Gál János molnár. Sósik János, Bo­ros Bálint, Varga Károly, Varga József, Hegedűs Béla, Molnár János, ifj- Szarka János, Koiozsi Kálmán földmivesek, Fejes Ferenc gépész; Jéne: Jénei Illés, Sáfrány János, Tarr András, Jénei László, Jénei József, Tergácz József, Jénei Gyula, Jénei Géza, Csernok Dániel földmivesek; fíar- ruac: Bátky Aladár birtokos, I<ralik Sándor gé­pész, Nagy Károly, Csomók Béla, Domonkos Gyula, Búzás Pál, Kónya Mihály, Rácz Miklós, Bátky Gyula földmivesek; Csizfürdö: Szakáll István dr. fürdőigazgató; Csíz: la. Csiszár János, níj. Tóth Ferenc, Tóth János Sándor földműve­sek; Sajólénárifalva: Madarász József, Hamócz Lajos, Csizi Sándor, G. Csizi Pál földmivesek; Runya: Ifj. Csiszár Kálmán, Kovács Barna, Ra­gályi József, Szolga János, Kiss Pál, Sivák László, Csiszár Zsigmond, Nagy László földmive­sek; Hanva: László András, Juhász István, Tóth Miklós, Dávid József, Tóth Márton földmivesek; Lévárt: Duczman András gazdálkodó; Tornaija: Varga János erdőőr; Feled: Batta Pál dr., Csák Gé­za dr. ügyv-, Pólós Gyula, Torma József és János, Feledi László, Varga Lajos, Szegedi Gyula, Együd István pásti, Kósik János, ifi. Pólós Ist­ván, Czikora András földmivesek; Gesztete: Csánk Lukács László földmives; Rimaszombat: Simon Mihály ref. lelkész, Telek A. Sándor asz­talos, Vladár József polgármester, Kozma Imre kocsigyártó, Melczer Viktor kocsigyártó, Barányi György birtokos, Kerekes István kerékgyártó, Bárdos István csizmadia, Törköly József dr. ügy­véd, Lengyel Iván magántisztviselő, Perecz .Samu volt,..közjegyző. Szabó Elemér birtokos, Máivíit László' tisztviselő, írj. Szabó Eleméi gazdász, Jelűnek Henrik fakereskedő, Kovács László dr. ügyvéd, Rábely Károly nyomdatulaj­donos, Lukács Géza nyug- főispán, Nagy Sándor kisgazda; Jánosi: Samu Gyula, Samu István felső, Kovács András földmivesek; Beja: Alsó Erdélyi István földmives; Détér: Habodász Jó­zsef földmives; Runya: Csiszár Mihály földmi­ves; Rimatamásfalva: Andrik Pál földmives; Dúsa: Tóhük András földmives; Abafalva: Mol­nár Viktor földmives; Várgede: Visnyay Manó birtokos, Ólmán István földmives; Rimapálíalva: Nagy Sándor földmives; Fülek: Kállai Lajos ács, Csaba József iparos; Tornaija: Zsigmond József kisgazda; Alsóbalog: Ifj. Tóth János túri föld­mives; Felsőbalog: Leeső Gyula gépészkovács, Csapó János, Molnár Gyula földmivesek; Balog- pádár: Barkóczi János ács; Rimaszombat: Hlo- ze.k János villanytelepi üzemvezető; Kassa: Bla- nár Béla volt országgy. képv., nyug. polgármes­ter, Koós Béla nyug. főispán, Maiéter István dr. nyug- jogakadémiai tanár, Halmi Béla dr. ügy­véd, Hartmann Lajos dr. orvos, Ölschlager Lajos vaskereskedő, Horváth György nyug. táblabíró, Herz Ignác dr. ügyvéd, Leiner Árpád bankigaz­gató, Leiner Miklós kereskedő, Bradovka Gyula gyártulajdonos, Jaschkó Géza kereskedő, Braun Béla oki. mérnök, kereskedő, Helyei Gyula ipa­ros, Várnay Ernő nyug. tanár; Nemesradnót: Varga Mihály, Pósa Adolf földmivesek; Runya: Soldos Árpád földbirtokos, Ragályi Béla földmi­ves; Baraca: Hegedűs János rom. kát- plébá­nos; Mezőtelkes: Demeter János földmives; Zsór: Deák József földmives; Tornaija: Ivanecz István gépész, Banyiczky Gyula gépész, Mérey Gyula1 borbély, Tóth Ferenc munkás, Basa László föld­mives, Mére? Sándor bádogos. Varga László sza­bó, Weisz Dávid kereskedő, Czókoly István cipész. Tornallyay Zoltán építészmérnök, Kroko- vai Béla, Iván József földmivesek, Krokovai László munkás, Czenthe Miklós kereskedő, Beit- zer Dezső mészáros, Mucsinszki László ácsmes­ter, Iván’ Lajos kereskedő, Hámos László föld- birtokos, Király Kálmán dr. ügyvéd, Bodon Gyula asztalosmester; Sajólenke: Gál Lajos, Mi- nács András földmivesek, Szilárdy István föld- birtokos: Méhi: Balogh János földmives, Szántó Ferenc dr. róm. kát. plébános; Kálosa: Kovács Ferenc földmives, Spi'tzer József kereskedő; SajólénártfaSva: Krecs Sándor kereskedő: Köve­cses: Janssen Pál földbirtokos. Miklós Adolf földmives; Sajószentklrály: Demeter Lajos gé­pészkovács; Abafalva: Molnár János földmives, Fodor Jenő földbirtokos: Naprágy: Tarr László, Szuhay Mátyás földmivesek; Kövecses: Alitisz Miklós földbirtokos: Saiógömör: Egyed Aladár ev. lelkész, ifi. Pál János földmives, ifj. Szontagh Zoltán földbirtokos; Otrokocs: Czibula András, Adorján László, Ráczkó Márton, ifi. Adorján La­jos földmivesek; Harkács: Somogyi György gaz­dasági intéző; Alsófalu: Varga János, Banyik MW ji&> ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta ÍM Ml sff 26 Kő; küllőidre: évente 450, félévre Mg? É _______ dfiP’ _____ _____ _______ JMr JSF ____ _____ ______ _____ __________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. Mf ejts'egybs szAm Ara a jár * m ;:8i /M m W***WsawW Jí W m W/*kf0*^* ma m s***** VrX/ M JLT^LÉL yjr Mmm Qtír ^ ^ TeL: 67-37. Sürgönyo!m: Hírlap, Praba, m m ét fff f IV.évi231 (8?§)szSa» Szerda -1825astássr ií

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom