Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-06 / 225. (968.) szám

Szenzációs feirésági tárgyalás Báesbeai Egy szélhámos Prágában feljelentette Heinl Eduard volt osztrák kereskedelemügyi mi­nisztert, hogy felbérelte Masaryk elnök meggyilkolására. — Különsös bosszú a feleség barátján. — 15 hónapi börtön rágalmazásért. Bécs, október 5. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Szen­zációs rágalmazási pert tárgyalt szombaton a bécsi büntetőbíróság. Dobrohruschka An­tal 41 éves, állítólagos filmszínész ült a vádlottak padján rágalmazással, életveszé­lyes fenyegetéssel és csalással vádolva. Az érdekes ügyről a bécsi lapok csak néhány sorban, a nevek elhallgatá­sával, emlékeztek meg. Az államügyész vádiratában kifejtette, hogy Dobrohruschka veszélyes szélhámos, aki semmitől sem riad vissza, hogy mun- kanélkül élhessen. Szélhámosságaiért, há­zasságcsalásaiért már több Ízben elitélték, összesen hét évi börtönre. Dobrohruschka első feleségétől elválva, másodszor is megnősült. Mikor második felesége megtudta múltját, elvált tőle. A második válás után Dobrohruschka ismét csalásokat követett el, mire börtönbe ke­rült. Büntetésének kitöltése után Prágába ment, ahol szintén meggyűlt a baja a bün­tető törvénykönyvvel, aminek következ­ménye 6 hónapi súlyos börtön lett. A prágai börtönből Dobrohruschka leve­let irt a prágai államügyészségnek, amely­ben közölte, hogy második felesége a tőle való elválás után Heinl Eduard dr. volt osztrák kereskedelmi miniszter, nemzet­gyűlési képviselő és az osztrák keresz­tényszocialista párt ismert vezető tagjának barátnője lett. Mielőtt Prágába utazott, ta­lálkozott volt feleségével, aki felvitte Heinl miniszterhez. A miniszter és volt felesége rábeszélték, hogy menjen Prágába, gyilkolja meg Masaryk köztársasági elnököt és 3000 dollárt ígértek neki a merényletért. Q belement a dologba, tényleg elutazott Prágába, de meggondolta magát és nem hajtotta végre a merényletet, hanem ipkább csalásokat követett el. A prágai államü­gyészség a fantasztikus feljelentés következ­tében vizsgálatot indított és egyben a fel­jelentés másolatát megküidötte a bécsi államügyészségnek. Dobrohruschka a prágai börtönből való kiszabadulása után visszatért Bécsbe, ahol nyomban letartóztatták. A viszgáiati fogság­ban is fentártotta feljelentését és leveleket irt a bécsi országos törvényszék elnökének, amelyekben ugyancsak egyre erősitgette, hogy Heinl exminiszíer és kedvese (a leve­lekben volt feleségét állandóan igy aposz­trofálta) valóban rá akarták bírni, hogy kö­vessen el merényletet Masaryk elnök ellen. A bécsi államügyészég ezért rágamazás címén vádat emelt Dobrohrusehka ellen és a tényállás részletes előadása után a vádi­ratban annak a véleményének adott kife­jezést, hogy Dobrohrusehka csak azért tette meg Prágábán a hamis feljelentést, mivel remélte, hogy egy merényletterv fel­fedezése következtében a cseh bíróságok enyhén fogják büntetni csalásait. A tegnap megtartott tárgyaláson Dobro­hruschka igen kihívóan viselkedett, fenntar­totta rágalmait, mire a bíróság 15 havi bör­tönre ítélte. Az ítélet kihirdetése után Dobro- hru^ehka kiabálni és fenyegetödzni kezdett, mire fegyveres őrök megragadták és leci­pelték a börtönbe. & szugifótnttaeteh Berilffli összejövetele Karina és Baeran felszólalásai. Berlin, október 5. A birodalmi gyűlés épületében a szudeta néniét nemzeti szövet­ség vasárnap plenáris ülést tartott, amelyen számos szónok beszélt a németek csehszlo­vákiai helyzetéről. Elsőnek Laun tanár szó­lalt fel. A szudétenémetek önrendelkezési küzdelméről beszélt, melyet szerinte csak békés és szellemi eszközökkel szabad foly­tatni, hogy a világ lássa, mily igaz ügyért folyik a harc. A csehországi németek nem akarnak mást, mint német voltuk hangsúlyo­zását. A tanár a továbbiakban felszólítja a német közvéleményt, hogy a jövőben.törőd­jék többet a birodalom határain kívül élő né­metek ügyével. Laun után a marienbadi Wolff dr. szólalt fel, s beszédében a csehszlovák földreform és iskolapolitika igazságtalanságait vázolta. Végül Kalina képviselő és Baeran Is fölszólaltak, s követelték, hogy a szndéta- németeknek megadassák az önrendelkezési jog állami sorsuk eldöntésére. Budapest, október 5. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A főkapitányság bűnügyi osztályán tegnap W e t z e 1 Viktor rendőr- kapitány kihirdette a lefogott kommunisták előtt az előzetes letartóztatásról szóló vég­zést s azután egy részüket nagy rabszállitó automobilon átszállították a pestvidéki ügyészség fogházába, ahol ötvenhat letartóz­tatott kommunista számára tartottak fönn helyet­A puccs főerabereít, mint azt már jelen­tettük. a Markó-utcai fogházba vitték át, hogy kéznél legyenek a vizsgálóbírónál, aki a legsürgősebben megkezdi ez ügyben a ki­hallgatásokat. Az ügy lezárása előtt elbocsátások is történtek a főkapitányságon. így elbocsátották Balogh Lászlót, Kun Béla Locarno, október 5. Az államférfiak nyi­latkozatháborúja után ma délelőtt 11 órakor formális üléssel megkezdődött a locarnói paktumkonferencia. Az elmúlt napok fontos nyilatkozatai közül határozottan a legérde­kesebb Csicserin orosz külügyi népbiztos számos berlini kijelentése, amelyekben le­szögezi a szovjet álláspontját Loc&paóval szemben és óva inti Németországot, hogy ne térjen el az orosz—német barátság rapal- lói irányától. A középeurópai államok szempontjából igen fontos Painlevé szombati beszéde is, amelyet a francia miniszterelnök Nimesben mondott a szlávbarát Denis tanár szobrának leleplezésén. Az ünnepségen Csehszlovákia hivatalosan képviseltette magát: ott voltak Markovics közoktatásügyi miniszter. Osusky párisi követ és Uhlir képviselő- A francia miniszterelnök rámutatott a locarnói konfe­rencia fontosságára s kijelentette, hogy a német és francia nép nagy tömegei kö­zött nincs ellentét, ha a vezetők igyekez­nek tartózkodni az uszítástól. Locarnóban elsősorban a veszedelmes Raina- vidék rendjét stabilizálják, de a keleti államok épségéről is szó lesz. Franciaország nem engedheti meg, hogy azok a nemzetek, amelyeket a háború fölsza­badított, ismét kedvezőtlen helyzetbe ke­rüljenek. Painlevé optimista nyilatkozatával szem­ben Chamberlain elutazása előtt Londonban a Viktória-pályaudvaron egybegyült újság­írók előtt meglehetősen pesszimista nyilat­kozatot tett s figyelmeztette a brit közvéle­ményt, hogy ne túlsókat várjon a konferenciától. A nagy államférfiak nyilatkozataihoz szegődik Benes csehszlovák külügyminiszter is, aki szombaton este a cseh sajtó képvise­lői előtt egy-kéí szóban bejelentette, hogy az utódállamok szempontjából mily esemé­nyek fognak történni a locarnói találkozón. Ha a nyugati paktum végre létrejön, Európa fokozott mértékben lesz kényte­len figyelemmel kisérni a keleti esemé­nyeket, elsősorban Oroszországot, meri a rajnai bajok rendezése után más alig marad hátra, mint a középearópai for­rongó állapotok lecsilapitása. Valószínű tehát, hogy már most kénytelenek lesznek a nagyhatalmak foglalkozni a kelet­európai arbitrázsszerzodésekkel; s ennek következtében Csehszlovákia érdekei több Ízben szóba kerülnek majd a konferencián. Benes szerint a kisebbségi kérdést nem fog­ják bevonni a választott bírósági szerződé­sek ügyébe. Az előzetes nyilatkozatok elhangzása után a külügyminiszterek egymásután érkez­tek a konferencia gyönyörű helyére. Leg­pontosabban a német delegáció jött meg és Stresemann meg Luther vasárnap az Espla- náde-szállóban már fogadták is a jelenlévő negyven német újságírót, hogy beszámolja­nak első benyomásaikról- A beszélgetések folyamán a német kan­cellár ugyan némi reményt hangoztatott a béke létrejötte iránt, nyilatkozatának alaphangja azonban máris fenyegető komplikációkról sgól. Luther dr. szerint a konferencia föladatai azáltal bogozódtak össze, hogy az antant lehetetlennek mondta a bízton­volt titkárát aki önként jelentkezett a rendőrségen, hogy a kommüu előtti sze­repléséért a törvény elé álljon. Elbocsátották még Hámán Katónak öccsét, akiről kiderült, hogy nem vett részt az össze­esküvésben, és egy munkást, akinek csak jelentéktelen szerepe volt. Rákosi Mátyás védelmét Lengyel Zoltán budapesti ügyvéd vállalta el, minthogy Gál dr. a védelmet visszautasította. S t r a c h e Gusztáv dr. főügyész, ügyészségi elnök a kommunista bünpör refe­rátumával M i s k o 1 c z y dr. államügyészt bizta meg, aki holnap fogja megtenni indít­ványát Rákosi Mátyás és 45 társának előze­tes letartóztatásba való helyezésére az álla­mi és társadalmi rendnek erőszakos felforga­tására irányuló bűntett miatt. sági kérdés egybekapcsolását a népszö­vetségi kérdéssel. Németország lefegyverzése a szomszédos államok lefegyverzése nélkül a birodalom számára határozott állapotokat teremt s olyan helyzetet, amely nem teszi lehetővé a könnyelmű engedményeket. Stresemann dr. különösen Csicserin ber­lini útjáról nyilatkozott s cáfolta azokat a hí­reket, mintha az orosz népbiztos fény ege tö- leg lépett volna föl Berlinben, hiszen maga Csicserin kijelentette egy angol újságíró előtt, hogy a most megkötött német—orosz szerző­déstől senki se várjon szenzációkat, ab­ban nincs semmi, ami Locarno ellen irányulna, mert egyszerű és szolid kereskedelmi kérdé­sekről van csak szó. Németország politikája nem változik Oroszországgal szemben, nem vesz föl egyoldalú nyugati orientációt s min­dig nyitva hagyja az utat Oroszország felé. A birodalom nem ismer választást keleti, vagy nyugati politika között, mert mind­két résszel jó viszonyban akar élni. Vasárnap délben 12 óra 30 perckor ér­kezett meg Chamberlain is Sir Cecil Hurst társaságában. Egy órakor futott be Scialoja olasz fődelegátus autója a városba, mig Grandi alállamtitkár délután érkezett a vo­nattal. Vele együtt jött meg a Simplon-ex- presszel Vandervelde belga megbízott is. Ma délelőtt hivatalos megnyitó formális ülés volt, mig délután az első tárgyi megbeszélésekre került a sor. Briand és Chamberlain tegnap délután fogadták országaik újságíróit, akik előtt hasonlóan fontos nyilatkozatokat tet­tek, mint a német delegáció vezetői. Briand elsősorban a francia delegáció jó­szándékát helyezte előtérbe, mig Cham­berlain a tárgyalásra kerülő pontok tör­ténelmi fejlődését mutatta be. Igen nagy a kis városka erőfeszítése, hogy az illusztris vendégek számára kelle­messé tegye az ittartózkodást. Vasárnap este kivilágították az egész várost s különö­sen a magas sziklán álló Madonna dél Sasso iénypompája volt fejedelmi. A lugánói püspök este nyolc órakor ün­nepélyes istentiszteletet tartott a St. An- tonio templomban s az ég áldását kérte az eljövendő tárgyalásokra. Emelt hangon mutatott rá arra a szerepre, amelyet a svájci köztársaság az elmúlt há­borús évek alatt a világbéke megerősítésé­nek és megtartásának érdekében játszott. Igen figyelemreméltó az a nagy cikk, amelyet a párisi Temps a locarnói konferen­ciáról ir- A lap szerint a külügyminisztereknek ez az összejöve­tele 1919 junius 28-ika, azaz a Versailles! béke aláírása óta a legnagyobb külpoli­tikai esemény, amely Európában történt. A locarnói konferenciának ugyanaz a jelen­tősége lesz a világbéke és a biztonsági pro­bléma szempontjából, mint amilyen jelentő­sége volt a tavalyi londoni konferenciának a jóvátétel! kérdés szempontjából. Miként akkor sikerült egyszersmindenkorra kiküszö-' bölni a Versailles nyomán fölmerült gazda­sági bajokat, úgy Locarnóban esetleg sike­rül szétoszlatni mindazt az ellentétet, amely a nyugateurópai államok között van. A lap nem leplezi a nehézségeket, amelyek a tár­gyalások elé tornyosulnak, mert akármeny-1 nyire tisztázta is a helyzetet a szövetsége- j A locarnoi konferencia a legnagyolib európai esemény Versailles ófa A locarnoi konferencia megnyitása — A németek máris veszedelmes komplikációkat jelentenek be — Francia optimizmus, angol pesszi­mizmus — Lugano püspöke az ég áldását kéri sek jegyzékváltása Németországgal s akár­mennyire sikerült elvi megegyezésre szert tenni a londoni előzetes jogászkonferencián, még mindig óriási nehézségek vannak. A tár­gyalások nehézségét elsősorban az okozza, hogy Stresemann és Luther a baloldali Raj- navidék okkupációs területének megváltoz­tatását kérik, amibe Franciaország nem egyezhet be. Fontos továbbá, hogy az antant a nyugati békét ne a keleti béke rovására kovácsolja meg s épp azért szükséges már most tisztázni Németország külön szerződé­seit Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Végeredményben azonban a francia lap tel­jes optimizmussal beszél Locarnóról. Locarno, október 5. Vasárnap volt az érkezés nagy napja. A vonatok öntötték a konferenciára jövő embereket, a delegátuso­kat, az újságírókat és a megfigyelőket. A berlini Vorwarís jelentése szerint az orosz szovjetkormány egy hivatalos meg­figyelője Sírásába, az olasz íerü’eten, de közvetlen Locarno közelében lévő kis varosba érkezett. Az illető megfigyelő a párisi szovjetkövetség egyik tagja, ugyanaz, aki a népszövetség szeptemberi ülésén is részt vett. A Locarnóba érkezett diplomaták száma már eddig is meghaladja a 140-et. A delegál­tak máris érintkezésbe léptek egymással. — Skrzynski lengyel külügyminiszter kedden érkezik a konferenciára. ▼ VYTTVVVVW VVVY'* VV VV VV f YVY Y VYV* YV & genfi Kisebbségi Keeüresz- siís citiltészfliefci A kongresszuson a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga is résztvesz — A kisebb­ségi kérdés az európai politika homlokterében A genfi kisebbségi kongresszusról, mely október 15-én kezdődik és amelyen a szlo- venszkói magyar liga is képviselteti ma­gát, az európai sajtóban mind több szó esik. A sajtó érdeklődése bizonyítja azt a nagy je­lentőséget, amit a különböző országok köz­véleménye a kongresszusnak és a nemzeti ki­sebbségi kérdésnek általában tulajdonit. A kongresszus egybehivásának hírét el­sőnek a Joliinál de Génévé hozta. A lap, mely egyébként a népszövetségi körökben külön­leges megbízhatóságnak örvend, a hírhez hoz­záfűzte, hogy a kongresszus csak alapvető kérdésekkel fog foglalkozni és főcélja: hogy a nemzeti kérdés békés megoldásának konstruktív munkájához összehozza vala­mennyi kisebbség vezetőit. A Bemer Bund vezércikkben fejtegeti, milyen óriási fontosságú a kisebbségi kérdés az európai helyzet békés fejlődésére nézve. Ecseteli a mai állapotok tarthatatlanságát és arra a következtetésre jut, hogy a komgresz- szus elé nagy várakozással lehet tekinteni, mert közös tárgyaló asztalhoz ülteti majd a németeket és lengyeleket s általában az ösz- szes kisebbségeket s ezzel megteremti a kisebbségi kérdésben való békés együttműködés lehetőségének alap­ját. Még jelentősebb a La Suisse cimü francia nyelvű svájci lapnak jóindulatú állásfoglalása. A népszövetség munkáját összegezve meg­állapít ja, hogy még soha nem esett annyi szó a kisebb­ségi problémáról, mint mostanában. A kisebbségek száma nagy és a nemzetiségi elv nem hiába vetődött fel nemzetközi prob­lémává. A népszövetség éppen most szögez­te le az egyetemesség elvét s igy erről az ol­dalról sok igazságot kell meghallgatnia a ki­sebbségi kongresszus szájából. Németországban a Frankfurter Zeitung szentel vezércikket a kisebbségi védelemnek. A kisebbségi csoportok egybe gyűlésének fö jelentőségét abban találja, hogy a kisebbsé­gek a velük fajrokon többségi nemzetekre ha­tással lehetnek. Természetesen más az álláspontja a csehszlovákiai kormánysajtónak. A félhivata­los Prager Presse először meg akarja várni, mennyire sikerül a kongresszus egybehivói- nak biztosítani azt, hogy az egyes kisebbsé­gek a saját államaikkal szemben megőrzik a kellő lojalitást. Vagyis Csehszlovákia egyelőre várakozó, se hi­deg, se meleg álláspontra helyezkedig a kongresszussal szemben. Lengyelországból négy csoport is utazik Genfbe s általában barátságosan írnak a kisebbségek nagy parlamentjéről Délszláviá- ban és Romániában is. BÍ«BBBeBSBaaBBimrcsBESSBBBciaa98S»;!iBncB&evacEEie7;B!9£ 9 » 1 Dr. Borávka \ ezelőtt Dr. Hausnsann szanatóriuma I T*S,?: Prága i!., Leserova 61. “jár | w m Rákosi! és társait átszállították ez ggnészségre Kun Béla titkárát szahadonbocsátoíták — Miskolczy ügyész referálja a tömegpört Kedd, október 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom