Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-01 / 221. (964.) szám

UJ nyomot derített föl Bazant tátrai gyilkosságaiban a Prágai Magyar Hírlap Lapunkban közöli fényképe után egy prágai magyar asszony fölismerte a gyilkos!, akivel augusztus végén a Tátrában találkozott — A teíemre­hivás részletei — A P. M. M. kiküldött tudósítójától. — Fényes nappal megöltek egy 12 éves leányt A nagytétényi gyermekgyilkos a kis Hajmási Ilonát még csütörtökön belökte egy gödörbe, de csak szombaton találták meg Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Hajmási Géza Baross Gábor-telepi cuk^ rász 12 év>es Ilona nevű leánya minden reg­gel tejért ment a nem messze fekvő nagyté­tényi vasúti ő,rliázba. Csütörtökön reggel a kisleány szokásos útjáról nem tért vissza többet. Legutoljára reggel fél 8 órakor lát­táik a kisleányt egy féri', társaságában. A feljelentés alapján megindult a nyomo­zás az eltűnt kislány előkerrtéV re. Szombaton reggel a nagytétényi járőr az országút melletti Erdöss-ház kertjének végében egy gödörben megtalálta kis­lány holttestét. A gyilkos vadállati kegyetlenséggel vég­zett áldozatával. Először egy Holczinger Imre nevű kő­munkásra gyanakodtak, akit állítólag a kis­lánnyal láttak. Valószínűbb azonban, hogy a tettet Kontra János 33 éves földmunkás kö­vette el, akit többször láttak a kérdéses ita­llapon az Erdőss-ház kerítése mellett s aki zavart viselkedésével hívta fel magára a nagytétényi csendőrség gyanúját, mely le­tartóztatta. A boncolás nem vezetett kielégítő ered­ményre. Külső sérülés a testen sehol sin­csen. A boncolás nem hozott pozitív ered­ményt, a halál okát egyelőre nem tudták megállapítani. A laboratóriumi vizsgálat álla­píthatja majd meg a halál okát, valamint azt, hogy követett-e el merényletet a kisleány el­len a gyilkos? Megállapították, hogy csütörtök réggé íé1 8 után még többen látták, amint visszaté­rőben a tele tejeskannával az Erdőss-ház mellett haladt el a kisleány. Egy-két perccel később kellett már találkoznia a gyilkossal, aki tehát fényes nappal, egy lakóház közvetlen közelében, a kislány születnek lakásától alig 200 lépésnyire követte el tettét, jóllehet köröskörül, nem is nagy távolságban számos földmunkás dolgozott. Hogy ez ho­gyan lehetséges, némileg megmagyarázza a gyilkosság színhelye. Siirü, magas bokrok vannak itt, amelyek között a holttes­tet megtalálták és amelyek minden oldalról láthatatlanná tették a gyilkosságot. A nyo­mozás folyik. Budapest, szeptember 30. A nagytétényi gyermekgyilkosság ügyében az újabb vizs­gálat minden kétséget kizárólag megállapí­totta, hogy Hajmási Ilonka kéjgyilkosság áldozata lett. A gyilkos újságpapírral és földdel tömhette be a kis áidozat száját A nyomozás a letartóztatott Kontra János ellen nem talált újabb bizonyítékokat. A kihallgatott tanuk egy része egész határo­zottan állítja ugyan, hogy Kontra János kö­vette el a gyilkosságot, de a tanuk másik ré­sze ez ellen bizonyít. Az áldozat szülei súlyos szívbajban szenvednek s kisleányuk tragikus vége be­teggé tette őket. A kisleányt tegnap délután temették el a nagytétényi temetőben. ______ — (Tüdőbeteg gondozót állítanak Ersek- ujvarott) Ersekujvári tudósítónk jelenti: A nyitrai Munkás-betegsegélyző pénztár kép­viseletében a napokban Brix igazgató és Bajer dr. főorvos tanácskozást folytattak Klein Szende dr. crsekujvír orvos és Holo-.a János városbiróval egy tüdőbeteg gondozó felállítása tárgyában. A pénztár felajánlotta a személyi terhek fedezését és a gondozó számára a várostól helyiséget kért. Holota János dr. ezt azonnal kilátásba helyezte, sőt segély fo-lyósitását is megígérte. Az uj in­tézmény Érsekújvárod feltétlen szükségessé vált, minthogy statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy Csehszlovákiában Érsekújvár tudő- vészstatisztikája a legkedvezőtlenebb. A na­pokban különben megalakul Érsekújvárod a Masaryk tüdővész elleni liga helyi osz- tálya is.________________________________ Telelőn: 8357-V!. Telefon: JM I lalylii Murául azelőtt Carlton Prága L, Pravaznidiá 1 na Másikánál. menü ffií. ».S® Mindennap délután órától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaró. Szabad bemenet! Szabad bemenet! Csorbató, szeptember 10. Röviden jelentettük tegnap, hogy Bazant segítségével megtalálták Saíarik Mária holt­testét. Vasárnap délelőtt tiz órakor érkeztek meg a csendőrök Saniternik cscndörkapitány veztésével a Csorbatóhoz. Magukkal hozták Bazantot.í Bazant vezetésével megindultak a Zöldtó irányába. Alighogy a Csorbatót el- hogyták, Bazant kijelentette, hogy fáradt és leült egy köre. Ezt minden tiz percben megismételte. Délután két óra feléjárt az idő, mikor a Zöldtó közelébe érkeztek. Bazant egy kis pataknál megállóit. Mintha erejét vesztette volna nem akart tovább menni. Tört hangon csak annyit mondott: — Itt valahol a közelben kell lenni Máriának. Megkezdték a kutatást. Minden sziklát megmozgattak. Staffel cseh festőművész, aki részt vett a kutatásban, az egyik szikla alatt egy fehér vászondaraboí talált. Hosszas erőlködés után félre dobálták a szikladarabokat. Szörnyű kép tárult a jelenlévők elé. A sziklák alá rejtve ott feküdt Safarik holtteste. Csak fehér inge és kis nadrágja volt rajta. A test még egészen friss volt csupán az arc volt eltorzítva, mert haját a gyilkos leégette. Mikor Bazan- tot Mária holtteste elé vitték, sírva fakadt és nem akart a holttestül elmozdulni. A hullát még az este folyamán beszállí­tották Csorbára, almi Szász Ágoston dr. szepesszombati orvos vezetésével felbon­colták és megállapították, hogy a halált két fejlövés okozta. Hétfőn újra kimentek Jozefina holttestét keresni. Bazant a kopár Rysi-hegy táján jelölte meg a gyilkosság színhelyét. De az egész napi kutatás — mint jelentettük-ered- ménytélén maradt. Ma lapunk munkatársa uj nyomra juttatta a nyomozást. Munkatársunknak Szerafine Feierer egri Kassa, szeptember 30. Mióta elgy helyi íap megírta, hogy a Hradován fekete gyémántot, jobban mondva kőszenet talált egy kassai hadirokkant, azóta i a békés Csermelyvölgyet elözöniötték a ki­váncsi kutatók. Az igaz, hogy ezideig senki se tudja a boldog felfedezőn kívül, hogy hol van­nak azok a „mesés" szén rétegek, mégis nagy előnyére varinak a késői kirándulók a cser­melyvölgyi vendéglősöknek, akik boldog örömmel szelik a gyorsan fogyó szaíámiruda- kat s mérik a kis tonna söröket a Hradová- ról leereszkedő poros és a szénbánya kuta­tásban kifáradt kassaiaknak­Hogy a rokkant igazat mond, azt a vá­rosi tanács határozata is bizonyítja, mely el­rendelte, hogy a bradovai szénbányák kiku­tatásának ügyével a városi képviselőtestü­let is foglalkozzék s döntsön afölött, hogy mi­lyen feltételek mellett kísérelik meg az állí­tólag igen nagy kiterjedésű és elsöminöságíi szénterületek feltárását és kiaknázását. A kassai üzleti körökben komolyan mérlegelik egy esetleges szénterület kiaknázásának le­hetőségeit & amint értesülünk, az egyik leg­nagyobb kassai bankvállalat is komolyan ér­deklődött a városnál a felfedezett hradovai szénbányák felől- A város, mint jó üzletemberhez illik, egyelőre mélyen és titok­zatosan hallgat s csupán annyit hajlandók el­árulni, hogy a rokkant által benyújtott ásvá­nyokat vegyileg felülvizsgálva abban 20 szá­zalék grafitot és 80 százalék tiszta s a leski- a tünőbb minőségű kőszenet konstatáltak. A rokkant nevét, áld először jutott a szénlele­tek birtokába, csak hosszas utánjárás után sikerült megtudnom. Azonnal fölkerestem a boldog és szerencsés férfit, akit ama mellék­gondolattal látogattam meg Mária-utcai la­kásán, hogy nem lesz olyan peches sorsú ember, mint az a Tímár-utcai ügynök, akiről származású, Prágában élő magyar nő, a Wiener Bankverein ellenőrének felesége jelentette, hogy a P. M. H.-ban közölt klisé után megis­merte Bazaníot, akivel augusztus 26-án délelőtt a Tátrában találkozott. — Egy kisebb társasággal délelőtt a Móry-szállóból elindultunk a vízesések felé, a Poprádi tó irányába — mondotta. A Mile- nik völgynél feltűnt egy barnakabátos fiatal­ember, aki sétapálcával, turista felszerelés nélkül haladt. Fekete puhakalap volt rajta. Arca- blazirt volt. A lapjukban közölt képpen határozottan ráismertem erre az arcra. — A fiatalember eltűnt az erdőben, ahol a vízesés már a tóba ömlik. Férjemmel be­széltünk is róla, hogy gyanúsan viselkedik Két óra múlva visszajőve! újból találkoztunk vele. — Én megszólítottam: ..Nézze mi már visszamegyünk." Az uram csehül 'megkér­dezte tőle, hogy hol volt. — Remegő hangon, ijedt arccal, csehül felelt: — Epret kerestem ... itt nagyon szép a vidék. Elköszönt és eltűnt a patak irányában. Már akkor feltűnt mindnyájunknak ijedt és furcsa viselkedése. Ezeket az adatokat munkatársunk ma reggel közölte a prágai rendőrséggel is. Két detektív a szerkesztőségben kereste tel munkatársunkat, aki jól ismeri a Tátrát, Nem lehetetlen, hogy Bazant augusztus végén járhatott a Tátrában, hogy a helyet kiszemelje. Mint telefonon értesülünk, Bazant a szepesszombati járásbíróság utján kérte a pardubitzi csendőrparancsnokságot, értesít­sék'a két leány szüleit, hogy hajlandó fedezni a leányok holttestének hazaszálitási költségeit. A Bazant-ügyben egyelőre a nyomozást Jozefina hullájának felkutatására összponto­sították, mert amíg Jozefina hulláját meg nem találták, nem alkothatnak teljes képet a bűnügyről. nemrégiben megírta a Kassai Újság, hogy 1,000.000 koronát nyert sorsjegyen, interjút csináltak vele s a szegény embert a legna- ! gyobb érdeklődés és rokoni gratulációk kö­zött értesítette a bankház, hogy csakugyan kihúzták a sorsjegyét, de nem 1.000.000-val hanem csak 200 koronával . . • Piros cseréppel fedett kis külvárosi házi­kó mosolygott rám a kerítés mögött ka pár- gálő három tyuköcskával. A küszöbön egy kékkartonszokuyús, 30 év körüli, piros arcú asszonyka dugott egy kétségbeesetten evic- kélő libát­— Itt lakik H. István ur, hadirokkant? — kérdeztem. — Igen -- hangzott a barátságos felelet s egy perc múlva már ott ültem a kicsit do­hos, de azért ragyogó tiszta vendégszobá­ban, szemtől-szemben a kassai szénbányák felfedezőjével. Amikor megtudta jövetelem célját, igen komoly lett H. István, a volt 9-es honvéd szakaszvezető, kitanult suszter, jelenleg cu­korkaárus és a hadirokkantak mozgójának részvényese. — Nagyon sajnálom, nem adhatok sem­mi. felvilágosítást — mondta. — Tetszik tud­ni, hogy milyenek az emberek s nem aka­rom, hogy az elején elrontsák a dolgot, hi­szen többen vagyunk, akik felfedeztük a kassavidéki hegyekben a szenet s ezek sem .akarják, hogy Írjanak a lapok, amíg a mér­nökök meg nem áüpitják a dolgot. — Mit gondol H. ur, sok szén van azon a helyen, ahol maguk az első darabokat ta­lálták. — Az egész hegy egy szénbánya, biztos vagyok benne-— fellelte H. olyan meggyőző­déssel, mintha legalább is geológusnak szü­letett volna. Kassa lesz a leggazdagabb vá­rosa Szlovenszkónak, ha feltárják ezeket a bányákat. És míg ezeket mondja, kigyulnak a sze­mei és kopott ujju kabátjában olyan lelkesen gesztikulál, hogy rögtön szerettem volna a megalakítandó bányarészvénytársaság alapí­tóinak sorába belépni­H. István nem lesz szerencsétlen ember ha eredményre vezetnek a kutatások. A vá­ros az első percben 200.000 korona óvj ré­szesedést ajánlott fel a felfedezőnek s na­gyobb jövedelmezőség esetén még többet. •— Természetesen szakit a ,'ésp mester­ségével — folytattam-a beszélget -':. — Nem jó előre inni a medve bő ire - hangzott a komoly fe'e'.ct. Igen nagy ke Ivein volna vendéglőt nyitni egy kis mozival, de nem a városban, hanem az uj bányatelepen Nagyszerű üzlet volna az, kérem! A felesé­gemnek se kéne többet koíáskodni, bár igaz. hogy derék és szorgalmas asszony, az ö ke­zén menne csak kitünően egy olyan vendég­lővel, meg mozival egybekötött üzlet. — Aztán milyen nevet adna H- ur a ven­déglőnek? Egy ideig gondolkozott aztán mosolyog­va mondta: — „Vendéglő a hradovai fekete gyémán­tokhoz" — ez volna a legjobb. Mind a kelten jóizüt nevettünk. A ház előtt kacagva sütött a délutáni nap. Nyílott az ajtó s bejött az asszonyka egy kis ribizli- borral kínált meg. Csak most láttam, hogy a szerencsés bányafelfedezö feleségének is ugyancsak alapos fekete gyémántok ragyog­nak a szemében, amikor meghallotta miről beszélünk, de jólnevck falusi természetű as­szonyka létére nem avatkozott a beszé­dünkbe. Csöndes ruhasusogássa! kiment, amint a bort a tálcával letette. A kék szoknya alól megvillant az a kövérkés lábaszára. A férje megelégedetten nézett utána • . . —- Hát éves házasok vagyunk — szóit kocintás közben. — A feleségem falusi lány de higyje el szerkesztő ur, nem adnám oda egy tucat városi dámáért . . . Láttam H. Jánoson, hogy ennek az em­bernek egészen rendben vannak a szívügyei s noha 40 százalékos rokkant -- azért meg­tudna emelni egy szekeret a félkarjával . . . Ennyi tisztességes tulajdonság láttára igazán nem irigyeltem tőle, hogy felfedezte azokat az állítólagos kassai szénbányákat, mélyek ta­lán máról-holnapra dúsgazdag embert fognak csinálni a szegény cukorkaárusbó! és a de­rék asszonyából, aki éppen az egyetlen kecs­kéjüket fejte, mezítláb az udvaron, amikor a pirosfcdeles Mária-utcai házikóból haza­mentem. b—ó. 444444444444444444444444444444444444444444444444 Narkózisban egy őrült orvos karmai között Razomin tanár az operáció alatt megörült és meg akarta Ölül a narkózisban fekvő be­teget Csita szibériai város klinikáján — mint Moszkvából jelentik — a maga nemében pá­ratlanul álló és rémregénybe illő eset ját­szódott le. Az operatőr főorvoshoz, Razomin tanárhoz, egy munkást hoztak be, akin súlyos vakbéloperációt kellett a legsürgősebben végrehajtani. Az asszisztenseknek feltűnt, hogy a ta­nár ennek dacára két napig elhalasztotta az operációt. Végre is lefektették a beteget a műtő­asztalra, elaltatták és a tanár hozzákez­dett az operációhoz. Alig hogy az első metszést megtette, megállóit, asszisztenseire nézett és gúnyo­lódni kezdett: — Minden munka hiábavaló! — jelen­tette ki cinikusan a tanár. Az asszisztensek összenéztek. E pilla­natban Razomin nevető görcsöt kapott, fel­kapta a kést és felkiáltott: Egy késvágással véget lehet vetni min­den szenvedésnek! és a műtőasztalhoz lépett. Az egyik asszisz­tens az orvos és a beteg közé vetette ma­gát. hogy megvédje a narkózisban alvó be­teget­Vad harc fejlődött ki közöttük. A nővé­rek rémült sikoltással menekültek ki a teremből. Az egyi segédkező orvos a ré­mülettől súlyos idegsokkot kapott. Az asszisztenseknek végre is sikerült ki­verni a megörült Razomin kezéből a kést és a berohanó szolgák segítségével ártalmat­lanná tették. Nyilvánvaló volt, hogy a tanár megőrült. Amíg az ajtó közelében a vad harc le­folyt, az egyik orvostanár egy asszisztens­sel szerencsésen végrehajtotta az operáció: a betegen, aki csak felépülése után tudja meg, hogy halálos veszedelemben forgott. 4444444444444444444444444444444444444444444444044444444444444444444* 44444444444444444444444444444* „ü hradovai fekete gyémántok Kassának mesegaidagsÉgof hoznak" Látogatás a kincses területet felfedező rokka ni cukorkaárusuál — Kétszázezer korona ré­szesedést biztosított számára a város — Vendégfogadót nyit az uj bányatelepen Csütörtök, október f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom