Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-30 / 245. (988.) szám
Magyar agirség ^uszinsúéban! Egész Ruszinszkó magyarsága egy szálig a némef-mmgy-ir blokkban A ruszinszkó kereszlóuyszocíalisfa párt az egységes lista mellett döntött — Nagy lelkesedés egész Ruszinszkóban — A P. M. H. eredeti tudósitása — Prága, október 29. Történelmi jelentőségű eseményről hoz hirt a táviró Ruszinszkóbói. A ruszinszkói magyarság, fölismerve a választás napok fontosságát úgy az autonóm Ruszinszkó, mint az itteni magyarság jövendőjére nézve, egyetlenegy választási biokba egyesült és ezt az egységet még azután is föníartotía, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a szlo- venszikói keresztényszoclalista párt nem tudott megegyezni a magyar nemzeti párttal és külön jelölőlistával, önállóan vesz részt a választásokban. Sőt a ruszinszkói magyarság vezérei még ennél is tovább mentek a magyar egység utján és egyhangúlag ahhoz a nagy ellenzéki pártszövetséghez csatlakozlak, amelyet Szent-Ivány crélye kovácsolt össze. A nagy horderejű elhatározásról ungvári szerkesztőségünknek következő távirata számol be: Ungvár, október 29. Lélekemelő lefolyású ülést tartott tegnap az egyesült ruszinszkói ellenzéki pártok választási közös bizottsága Beregszászon. Hokky Károly, a ruszinszkói keresztényszocialista párt ideig'enes elnöke, előadta a pártközi bizottságnak, hogy pártjának a ruszinszkói pártok választási egyesüléséhez történt csatlakozásáról döntés és intézkedés végett jelentést tett az országos keresztényszocíaásía párt elnökségének. Miután a kitűzött határidőre az elnökségtől semmi intézkedést nem kapott, sajnálattal jelenti be pártja nevében, hogy jóváhagyás hiányában az egységes ős?akos lista föntar.tása tárgytalanná lett. A bizottság keresztényszocialteía tagjai azonban ezen nyi’atkozat után egyhangúlag ünnepélyesen bejelentették, hogy az egység íöntortását mindenekfölött való nemzeti szükségnek tekintik és a ruszinszkói kereszíényszr 'ialista párt nevében még az elnök állásfoglalásával szemben is kitartanak az egységes magyar lista mel'ett s egyben késze1: csatlakozni a magyar nemzeti párt által Szlovenszkón létrehozott német—magyar ellenzéki biok listájához. Leírhatatlan lelkesedés fogadta a kereszbényszocialista párt megbizottainak ezen állásfoglalását. Hokky Károly mégha ottan haj: it meg a közakarat előtt és kijelentette, hogy pártja spontán elhatározását magára nézve köfe’ezónek ismeri eb * A meglepő fordulatra a bizottság egyhangúlag kimondta hogy a ruszinszkói öslakospárt egyesíti listáját a sz’ovenszkói német—magvar listával, amelynek cime: „A gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkói németek és magyarok nemzeti politikai pár ja". Az elnöklő Korláíh Endre dr.. a következő szavakkal fejezte be a gyűlést: — Uraim, ünnepélyes nagy prianatot élünk e percben, őszinte hálámat fejezem ki a ruszinszkói magyarság nevében a kereszénysz.ocialista pártnak azon önzetlen, nemes magatartásért, amellyel a nehéz piUanatokbanaz itteni magyarság sorsa iránt viseltetik. * A ruszinszkói magyar ellenzék ezen állásfoglalása az eddigi politikai életünk legszebb, legkimagaslóbb eseményei közé tartozik. Ruszinszkó magyar vezérei ezzel biz nyitották azt, hogy egyetlen szavazatot sem fogunk a szétfő rgácsolódás miatt elveszíteni MisefeSiséöi wfte » magijar parlaniepfüei? Baross és Pakots képviselők a kisantaiit magyarságának elnyomatásáról — A nép szövetség problémája. az építkezésekre fordítandó munkabéreket és hasznot is. Mindazon akadályokat, melyek az építkezések elé a szloyenszkói hitelügy rendezetlenségével hárulnak, meg kell szüntetni, ha a felénk nyújtott koldusbotot tényleg. nem óhajtjuk kezünkbe venni. Különös gondot kell fordítani a Kereskedelmi és Iparkamarának a tanonckiképzésre és tanonciskolákra, amelyek abszolúte nem felelnek meg a követelményeknek. Nemkülönben figyelmet kell fordítani az ipari munkások továbbképzésére, hogy a kivándorlás utján elvesztett értékes munkásanyagot idővel pótolhassuk. Az itt felsorolt körülményeken kívül fenyegetik termelésünket a banktörvények életbeléptetésével járó következmények, amelyek a hitelviszonyokat hátrányosan fogják befolyásolni. Memorandum-indítvány — Fejtegetésem elején tárgyilagosságot ígértem és ennek megfelelően állításaimat igyekeztem kétségkívül elfogulatlan és politikamentes tényezők megállapitásaivaI alátámasztani. Nem hinném, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara igen tisztelt igazgató- választmánya, melyre oly fontos gazdasági érdekeink védelme bízatott, fejtegetéseimet ne tenné magáévá és igy nem kételkedem abban sem, hogy azok orvoslására vonatkozó javaslataimat elfogadja: indítványozom tehát, küldjön ki a Keres- kedelmi és Iparkamara igazgatóválasztmánya egy lehetőleg kevés tagból álló bizottságot, mely a gazdasági élet legfontosabb ágazatainak sérelmeit emlékiratba foglalva, ezí eljuttassa a köztársaság elnökéhez és a kultuszminisztériumokhoz, nemkülönben a most megválasztandó nemzetgyűlés egyes tagjaihoz és követelje Szlovenszkó és Ruszinszkó speciális gazdasági érdekeinek az egész vonalon való elismerését és gondoskodjék ebből folyólag az eddigi igazságtalanságok azonnali megszüntetéséről. — Tárgyilagosság, de mégis határozottság és bátor kritika vezesse az emlékirat szerkesztő bizottságát, miután gazdasági értékeink rohamos pusztulása nem enged további tétovázást és a tapasztalatok különben is azt bizonyítják, hogy az érdekeink védelmére eddig használt módszerek nem megfelelők és nem mutatkoznak elégségeseknek. A további eljárás módozatait is a választások után, ha a törvényhozás összetételét ismerni fogjuk, lesz célszerű megállapítani. ^AAAAAAÁAAAAAAAÁAAAAÁAáAAAAAAAAJ^ ◄ Fajának áru’ója az, > ^ ki centralista pártra szavaz. ^YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY. A magyar pártok a választási bizottságokban November 1-ig kell bejelenteni a járási főnökségnél a körzeti választási megbízottakat (ESŐ.) Miután a kormány november 15-ére kiirta a nemzetgyűlési (képviselő- házi és szenátusi) választásokat, fölhívjuk valamennyi pártszervezetünket arra, hogy a törvény értelmében minden községben, minden választási helyiség mellett egy-egy körzeti választási bizottság fog működni, amelynek feladata, hogy a választásokat vezesse. (Az egyezren fölüli lakossal biró községekben — tekintette] a parlament mindkét házába történő választásra — föltétlenül mindenütt két körzeti választási bizottság fog működni, mig az egyezren aluli lakossal biró kisebb községekben a járási hivatal közös körzeti választási bizottságokat is alakíthat.) Minden pártnak jogában áll ezekbe a körzeti választási bizottságokba egy-egy megbízottat és egy-egy helyettest bejelenteni A bejelentések legkésőbb november hó 1-éig a pártoknak kerületenkint kiküldött választási meghatalmazottjai utján az illetékes járási hivatalnál (kerületi főnökségnél) kell megtörtnénnie. Pártszervezeteink tehát idejekorán állapodjanak meg a megbízottak és a helyettesek személyeiben és azokat jóval november hó 1-je előtt (lehetőleg legkésőbb október 26-áig) jelentsék be a párt legközelebbi központjánál, illetőleg a párt választási meghatalmazottjánál. A bejelentés elmulasztása esetében a kerületi főnők nevezné ki a megbízottakat, természetesen a pártok megkérdezése nélkül. ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÉLA Sorsjegyeket mindenki csak Merik és Tsa fraakházákan vesz, Dratissava, Ratfnitná ul. Telefon i-020 6s 23íi >. (YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY.YYYYVYY Budapest, október 29. Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése: A nemzetgyűlés mai ülését nagy érdeklődés előzte meg. Baross János és Pakots József képviselők napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt a ház elnökétől. Mindketten a trianoni béke által Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarság gazdasági és kulturális érdekeinek védelme tárgyában szólaltak fel. Baross János: A népszövetség a kisebbségi kérdést elfogultan kezeli a kisantant javára. Foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, azért is — mondotta —,.mert a magyar kormány külpolitikája csődöt mondott. Keresnünk kell az újabb utakat és eszközöket, amelyek szerint külpolitikánkban eredményeket érhetnénk el. Alfökly Béla közbekiált: Határkügazitást! Baross folytatja: Igen, ehhez joga van Magyarországnak a Miller and féle kísérőlevél alapján. A magyar társadalom sajnos annyira tunya, hogy nem törődik ezzel a kérdéssel. Pedig fájó sebek ezek: a világon élő magyarság harminc százaléka került a kisantant hatalma alá! Tizenkilenc esetben fordult a kisebbség panaszaival a népszövetséghez. Tizennyolc esetben egyszerűen átirt a népszövetség a kisantant álla maiihoz, hogy panasz érkezett be. A tizenkilencedik esetet pedig alaposan letárgyalták, úgyhogy az érdekelt erdélyi és bánáti magyar telepesek bele is nyomorodíak! Az utódállamok hatalmi kormányai pedig minden eszközzel azon vannak, hogy gyökereiben kipusztitsák a magyar kultúrát. Ne gondolja a népszövetség, hogy a magyar közvélemény, a magyar kormány ezt ölhetett kézzel fogja nézni. Beszél ezután a csehszlovákiai magyar kisebbség jogsérelmeiről. Rámutat arra, hogy Szlovenszkón különleges tarifa és adózási rendeleíekkel végleg elpusztították a magyar nagyipart, A nemzeti becsületre hivatkozik, hogy ezt tétlenül tűrni tovább nem fcihct. Erdélyben még rosszabb a magyar kisebbség helyzete. Csehszlovákia ugyanis még ügyel a kulturális mázra, de Románia keleti cinizmussal pusztít. A trianoni békeszerződés nevében tiltakozik az ellen, hogy Romániában más feltételeket állapítsanak meg a regati terület számára, minit Erdélyre és Resszarábia részére. Hivatkozik arra, hogy Magyarország külpolitikája eddig ebben a kérdésben semmiféle eredményt nem tudott elérni. Hivatkozik Teleki Pál gróf kijelentésére, aki megfontolás tárgyává tette azt, vájjon bent maradjon-e Magyarország a Népszövetségben vagy sem. Nincs más mód hátra, mondja, mint közvetlenül érintkezést keresni annak az öt nagyhatalomnak parlamentjével, közéletével és társadalmával, amelyeknek zsírójában bízva irta alá Magyarország a trianoni szerződést. Mert van retorzióra is mód: a jóváfé'teli fizetés. Minthogy a trianoni szerződés kétoldalú szerződés, igy, ha velünk szemben nem teljesítik a kötelezettségeket, úgy mi is kellő retorzióval élhetünk. Alföldy. Újabb megszállás következik. Baross végül kijelenti, hogy a csehszlovák demokráciának anyagi érdeke a magyarországi export. Kéri a kormánvt, hogy igyekezzék a kérdés megoldására mielőbb módot találni. Ezt csak úgy tartja lehetségesnek, ha a magyar bel- és külpolitikában érvényesíthetik a demokrácia erejét. Pakots József felszólalásában kifejti, hogy áruig a kisebbségi kérdés Európában elintézést nem nyer, addig nem lehet megteremteni a nemzetek közötti békét. Nemcsak négy millió magyar kisebbség ügyéről van itten szó, hanem negyven millió kisebbség elnyomásáról. A magyar kormány nem készítette elő kellőképpen a nép?.:" « Mben Magyarország és a kisebbség ügyeit. Ma- mrszág antidemokratikus berendezőit állam, amelyben a jogegyenlőség elvei nem érvényesülnek, ez pedig hatalmat ad a szomszédos államoknak arra, hogy a nagyhatalmaknál aláássák a Magyarország iránt érzett , esetleges jóindulatot. A magyar demokratikus ellenzék fájdalommal látja a népszövetségnek az utódállamok magyar kisebbségeivel szembeni indolenciáját. 0 is felhívja a kormány figyelmét, hogy találja meg az utat arra, hogy a trianoni szerződést garantáló nagyhatalmak érdeklődését e kérdésekre felhívja. Utána Teleki Pál gróf szólal fel a lefegyverzési kérdésről. Amig az utódállamok áll'ig fel lesznek fegyverkezve, addig ”«rópa békéjének biztonságáról nem beszélhetünk. A . népszövetség szervezeti hibákban szenved, , mert a közgyűlés a tanács és a titkárság 1 íilandóan keresztezi egymás ha kiskörét, * egymással ellentétes intézkedéseket tesz. l Lehet, hogy Németország belépésével a nép- szövetség oda fejlődik, amit a jogért és t erkölcsért küzdő emberiség kivá. De ekkor is legfeljebb Magyarország várhat segítséget tőle, de a kisebbségeik aligha. Ezért kéri a nemzetgyűlést és a kormányt, hogy tegyék megfontolás tárgyává, vájjon részt vegyenek-e aktive is a népszövetség munkájában vagy pedig Magyarország csak mint megfigyelő szerepeljen. lUfláSfÓIZ: 200 lí Prága, október 29. A belügyminisztérium választási rendeleté még nem látott napvilágot akkor, amikor a prágai főiskolák és a különböző-diák- népjóléti intézmények tábláin megjelentek a cseh agrárszervezeteik fölhívásai: a közeli választásokra agitátorok kerestetnek kétszáz korona napidijjal Jelentkezéseket elfogad a cseh agrárpárt itt és itt lévő titkársága. Nagy a diáknyomor Prágában s igy nem csodálható, hogy az iskolai év elején kiürülnek az egyetem padjai s az egyetemi polgárok a tankönyv, a bonckés, körző helyett a cseh agrárpárt agitációs kiskátéját ragadják a kezükbe s minden politikai meggyőződés nélkül indulnak el a Judás-munka végzésére. Ha á napnak bármely órájában kimegyünk a prágai pályaudvarra, olyan kép tárul elénk, mint a karácsonyi vagy a nagy vakáció előtt. Azok a fiatalemberek, akiket az egyetemek környékén láthattunk, csapatostól szállnak be a Szlovenszkó és Ruszinszkó . felé induló vonatokra, hogy kel-három hét i alatt az agrárpárt kifogyhatatlan pénztáraiból négy-ötezer koronát megszolgálhassanak. , Úgy látszik, hogy a leí'kiismeretnek utolsó kis szikrája is kialudt az emberekben, akik a jövő reménységét, az ifjúságot erre a lélek ölő munkára kibérelik, akik a tanulásra, szánt időnek oly drága heteit judáspénzen megvásárolják s a diákok anyagi nyomorúságát arra használják föl, hogy nemcsak befolyásolják őket, hanem még kutmérgezö munkára is utasítják. Elfacsarodik az ember szive, amidőn a kutmérgezö munkára induló, naiv ifjak beszélgetését hallja az ember a vonatnál: „Hát te hová mégy?" — „Én Kassa vidékére." — „De hiszen te Nagyszombat vidékéről származol “ — „Igen, ez igaz, de ott mindenki ismer s adna nekem az apám, ha megtudná, hogy a cseh agrárpárt javára agitálok.,.“ Lassankínt kiderül, hogy az ifjak egyike sem megy a saját vidékére, sőt messze elkerüli azt, nem azért, mert senki sem próféta a saját hazájában, hanem azért, mert az apja kiporolná a kedves csemetéjét, hogy ez a cseh agrárpártnak agitál. Sőt azt is elleshetjük a beszélgetésekből, hogy a jeles csemeték nem is értesítik szüleiket arról, hogy Prágából eltávoznak s a fiáért remegő anyai szív sem érzi meg talán, hogy a család féltett kincse most nem a tudós professzorokat hallgatja, hanem ő maga butítja valahol a népet. Nem keressük a hibát a nyomorral küzdő diákokban, akik kényszerítő körülmények hatása alatt minden kereseti forrás után kapva kapnak; ámbár jogosan tehetjük föl azt a kérdést is, hogy egy húsz—huszonnégy^ vés fiatalember nem tudja-e megérteni és fölfogni, hogy judásmunkát végez akkor, amidőn apja, családja, sőt a sajátmaga meggyőződésével ellenkező politikai nézetek hirdetésére vállalkozik. De utálattal és undorral kell, hogy elforduljunk az ifjuságrontó cseh agrárpárt ellen, amely üzletet csinál a diákok nyomorúságából s azt a saját hasznára akarja kiaknázni. A választóközönség számára pedig a következő tanulságot vonhatjuk le ebből az ifjuságrontó munkából: Ha a faluban megjelennek ezek az önmagukat árusító ifjoncok, hallgassa meg őket a közönség békében s ha jói kibeszélték magukat, csak azt kérdezzék meg tőlük, hogy ezt, amit elmondottak, a bölcs professzoraiktól tanultáfí-e? Hát a leckét már tudják-e? És a mama mit szólna ahhoz, ha tudomására jutna, hogy kedves fiacskája itt papol s nem tanulja a számtant Prágában? . Egy cseh lap nemrégen kérdést intézett több közéleti kitűnőséghez arra vonatkozóPftTCek, október 30.
