Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-27 / 243. (986.) szám

ji Sxtovensxhéi és Slusxmsxfeói Szövetkezett széfói Sártofi ®a pfitiííaina&iímma JIdvnivtisztKatiiD fűszerKtsszűö: ÜDzuvámyiJCmszíó Seíeíős s*erfies2í©.- Sói A zsidóság kérdése Irta: Törköly József dr. Tt magyar nemzeti érvényesülés szem­pontjából igen fontos kérdés, hogy a zsidó­ság Sz'lovenszkón és Ruszin&zikóban a vá­lasztási küzdelem alatt és a választások után milyen álláspontot foglal el. Tény az, hogy a kormányhatalom a nép- számlálásnál a zsidóságot elismerte külön nemzetiségként, ellenben a mostani képvi­selő- és szenátor! választásokra vonatkozó rendelkezéseiben önálló nemzetiségi egyéni­ségüket kifejezetten megtagadta. Ez a két­ségtelen differencia keli, hogy gondolkozóba ejtse a zsidóságot. Mert ennek a létező két­féle álláspontnak a kormány politika rejtett céljai szempontjából okának keli lenni! A népszámlálás érdekében jó volt, ha a zsidó külön nemzetiségként jött számba, mert ez gyöngíthette a magyarság és németség szám­beli jelentőségét és az ahhoz fűződő jogkö­vetkezményeknek a magyarság és németség érdekében-való érvényesülését. Ellenben a kormánypolitika érdekében káros lenne a zsidóság nemzeti egyénisége most a válasz­tásoknál. Ennek a kormánypolitikái „rej­télyének a megoldása ott van, hogy a zsi­dóság nagyrészét a kormány szekerébe sze­retnék fogni és ennek a célkitűzésnek az út­jába állana a zsidóság külön nemzetisége. Ez egy gátló körülménye lenne annak, hogy a zsidóságból mentői' több szavazatot sora­koztasson föl a kormánypolitika mellett! Már pedig ezeket a gátló körülményeket a kor­mány választási sikere érdekében célirányos csökkenteni. Ha az uj választási novellát elolvassuk, akkor (53. §) láthatjuk, hogy a harmadik szkrutmiumból voltaképp ki van zárva a zsidóság. Mert akkor, ha mint Önálló zsidó­párt, zsidó gazdasági párt, vagy cionista­párt, vagy bármily, de a zsidó jelzővel ellá­tott párt vesz részt a választási küzdelem­ben, akkor, amennyiben a zsidóságnak ezen a cimeken leadott voksai valamely választó- kerületben nem érik el az egy mandátum el­nyeréséhez szükséges számot, akkor ezen voksok teljes egészükben, ha pedig ezt a számot elérték, akkor az egy mandátum el­nyeréséhez szükséges számot fölülmúló ma­radékszámok a csehszlovák nemzetiség érde­kében leadott szavazatokként lesznek szám- bavéve. Ez a megállapítás föltétlenül helyes. Hozzá kell tenni, hogy a szé [forgácsolás folytán könnyen megeshetik, hogy a zsidó­ság egy mandátumot se nyer és akkor a má­sodik szkrutiniumból is kiesik. A szlovenszkói és ruszinszkói zsidóság tehát igazán válaszút előtt áll! El kell dönte­nie, hogy magyar akar-e lenni és ha ezt a minősítést vállalja, akkor a magyar jelölt­listákra kell, hogy leadja a szavazatát. Ellen-, ben ha cseh, vagy csehszlovák kiván lenni, ezt eléri akkor, ha a cseh-szlovák pártok je­löltlistáira, vagy kifejezetten valamely zsidó­pártra adja le szavazatát. Minden zsidó, aki nem adja le valamely magyar ellenzéki párt­ra a szavazatát, a magyarság és a saját ma­gyarsága ellen dönt. Sándor Pál, aki ludvalévőíeg a zsidóság egyik vezetőegyénisége Magyarországon, azt mondta, hogy a cionista nem magyar! Ezen vonatkozásban tehát szupponálva Sándor Pál álláspontjának helyességét, minden zsidó, aki Szlovenszkón és Ruszinszkóban a cio­nistapártra adja le a szavazatát, vállalja azt a minősítést, hogy ő nem magyar! Az ilyen szavazó tehát nem aprehendálhatja, ha őt többé nem számítják magyarnak Szloven- szkón és Ruszinszkóban sem. Ettől eltekintve azonban, a helyzetet tisztázni képes a Sán­dor Pál fölfogását is képviselő azon további álláspont, hogy a magyar zsidónak azt kell vallani, hogy én elsősorban magyar vagyok s csak azután zsidó! Mert aki ezt az állás­pontot akceptálja, az nem fog semmiféle zsidó, vagy semmiféle cseh, vagy csehszlo- ] Szenti vány József bejelentette á magyar-német egyseget a Kassal nagygyűlésén A kommunisták megkezdték választási terrorjukat — Lehetetlenné tették a kassai nagygyűlés megtartását — Kassa magyarsága sziwel-lélekkel Szent-Ivány mellett áll Kassa, október 25. Vasárnap délután 2 órakor bontott zász­lót Kassán a Magyar Nemzeti Párt- A Schalk- ház nagytermében tekintélyes számban gyűl­tek össze Kassa városának polgárai s a kör­nyező falvak kisgazdái, hogy Szent Ivány József programbeszédét meghallgassák. A terem hátsó részében 30—40 kommunista helyezkedett el. A kommunisták vasárnap délelőtt tartották pártgyülésüket a Schalk- házban, ahol már a kommunista párt vezetői gondoskodtak arról, hogy a gyűlölet fák­lyáját fellobbantsák a munkásság lelkében, melyet nem a koalíció elleni harcra, hanem a magyar társadalom demokratikus meg­szervezése elleni akcióra tüzelték* Goldhammer Géza volt kereskedelmi alkal­mazott jelenlegi párt titkár és Weisz Tibor 20 éves szerkesztő vezetésével helyezkedtek el a kommunista agitátorok, akiknek csak egy törekvésük volt, hogy a gyűlést min­denáron megzavarják. Meg kell állapítanunk azt, hogy a választási terror legellenszenvesebb és legeliíélendobb módszeréi, a szabad vé­leménynyilvánítás elfojtását ebben a vá­lasztási harcban a kommunisták kezde­ményezték és ezzel minden erkölcsi ala­pot kirúgtak magok alól, amikor a vá­lasztási terror ellen panaszkodnak. Meg kell állapitanunk azt, hogy a kommu­nista párt kassai csoportja ugyanazt a mód­szert követte most, mint az 1920. év tava­szán, amikor Lodgman dr. kassai beszédét hasonló módszerrel akadályozták meg. A legszélesebb körben keltett visszatetszést a bmtális terror és erőszak és a kommunisták magukra vessenek, ha legközelebb megkap­ják kassai gyalázatos szereplésükre a méltó és csattanós választ­Ahelyett, hogy a szónokokat meghall­gatták volna, érthetetlen üvöltéssel és állan­dó zajjal lehetetlenné tették a kassai gyűlés megtartását, úgy hogy Szent-Ivány József beszéde után a rendőrségnek kellett beavatkoznia és feloszlatnia a magyar nemzeti párt kas­sai alakuló gyűlését. B 1 a n á r Béla dr. elnök nyitotta meg a pártgyülést. Kifejtette a pártalakitás irá­nyító gondolatát, mely a magyar egységből vak pártra szavazni! Amelyik zsidó azonban az ellenkezőt cse-lekszi, az vállalja azt a mi­nősítést is, hogy ő elsősorban cseh, vagy csehszlovák és azután zsidó, mert állásfog­lalásával kétségtelenül a cseh, illetve cseh­szlovák kormánypolitikát támogatja és an­nak érvényesülését segíti elő szavazatával. Ha megnézzük a régi Magyarországon a zsidók életét, .úgy történelmi tényként állít­hatjuk, hogy Magyarországon a zsidóság, sok szenvedése dacára is, legnagyobbrészt magyar, akart mindig maradni és sohase gon­dolt arra, hogy külön nemzetiséget képez­zen. A magyar szabadságharc névtelen, de ismert hősei között is, sok zsidót lehet talál­ni. A szegedi híres Lőw Sámuel rabbi negy­vennyolcban megmutatta, hogy a vallásos zsidó is lehet annyira jó magyar, hogy büsz­kén igazolhatja tetteivel, hogy ő először ma­fakad. Hét év keserves tapasztalatai győztek meg arról, hogy egységben az erő. Eddig magyarságunk minden megmoz­dulása, minden pártmozgalma szétforgácso- lódott­Részben a vallás, részben a foglalkozás ütött rést sorainkban. Azt tekintették, hogy ki milyen temp­lomban imádja Istenét és ki mivel keresi ke­nyerét. A magyarságra mindenkor mint nemzeti egységre hivatkoztak, pedig ez az egység nem volt meg, És most feltétlenül meg kell teremteni. Mi magyar polgárok megadjuk az államnak, ami az államé, de követeljük nemzeti jogainkat is. Szervezkedésünk két pilléren nyugszik: az egyik a magyar nemzeti érzés, a másik a nemzeti demokrácia. Már Blanár beszéde közben is sűrűn hangzottak a közbekiáltások. Az egyik kom­munista például azt kiáltotta közbe, hogy a párt vezetősége a mandátumokért harcol.) Blanár Béla dr. alaposan megfelelt, mikori kijelentette, hogy a mandátum a bizalom ] kérdése, a választó közönség arra adja szavaza­tát, akit érdemesnek Ítél. A közönség lelkes tapsokkal fogadta ezt a visszavágást, amire a kommunista tünte­tők tehetetlen dühükben ildomtalan üvöltés­ben törtek ki. Szent-Ivány József emelkedett ezután szólásra- A közönség percekig tartó tünte­tő tapssal üdvözölte a magyarság törhetet­len erejű vezérét, ami természetesen a kom-! munisták dühét még jobban feltüzelte és Szent-Ivány egész előadását a közbeszólá­sok, ordítások egész tömegével igyekeztek megzavarni. Szent-Ivány József azonban nyugodtan, a lelkesedés és hit erejével mon­dotta el beszámolóját, mely a magyarság uj útjait biztos kézzel jelöli meg. A hatalmas felépítésű beszédet teljes terjedelmében kö­zöljük: Lehetetlen elfogódottság nélkül állani Rákóczi városának és magyar vidékének közönsége előtt. Lehetetlen a várkapuk monumentális íve­lése alatt, elmenni anélkül, hogy fel ne tá­madjon emlékezetünkben a magyar nemzet történelmének sok dicsőséges napja és tra­gédiája. Lehetetlen ez, különösen ma, midőn a nemzet talán a minden eddigi nagyobb megpróbáltatás idejét éli, ma, amikor szám­talan nyílt és még több burkolt támadás éri az évezredes történelem viharaiban meg- ’-/'r levegőjében sokféle mé­telytől megfertőzött testét a nemzetnek. A csehszlovákiai magyarság küzdelme sokszorosan nehéz- Száma nem olyan nagy. hogy önmagában képes volna komoly és je­lentős eredményeket elérni a politika terü­letén. Ezenfelül a kor szellemének hatása alatt széttagoltan, sokszor belső tusáktól meggyengültén kell felvenni a harcot a cseh­szlovák nemzeti irány mohósága ellen önmagából folyik, hogy a magyarság politikájának más fel­adata nem lehet, mint a minél szorosabb egységet hozni létre és politikai erejé­nek növelésével értékessé termi magát más közös sorsbarj élő népek politikai frakciói részére, hogy ezáltai ellenfeleink előtt is számottevő súllyal állhassunk meg és segítsük a nemzet egészének anyagi elégedettségét és boldog­ságát. A közöttünk, magyarok és a magyarság j pártjai köztöti egység létrehozása és bizto- sitása körül kifejtett tevékenységem közis- j mert és nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy amennyiben ez nem sikerült úgy, mint az kívánatos lenne, rajtam nem múlott. E feladatok mindegyike oly nehézségek­be ütközik, hogy e pillanatban az egység valóraválásáról nem beszélhetünk- Lépésről- lépésre kell haladnunk és lépésről-lépésre kell legyőznünk az akadályokat, megáíia- mmk azonban ebben a munkában még akkor sem volna szabad, ha egyelőre teljes re­ménytelenséggel is fognánk hozzá, mert az eredmények nem kizárólag magunkból foly­nak, nem kizárólag a magunk erejéből tá­madnak, de a különféle politikai konstellá­ciók ügyes kihasználásából is. Röviden rá akarok világítani arra a kon­cepcióra, amelyiket a magyar egységes párt Szent-Ivány beszéde gyár és csak azután zsidó! Amikor ez a hős rabbi Szegeden önszántából megeskette a zsidó híveit arra, hogy vele együtt magya­rok maradnak mindhalálig, akkor a magyar nemzet- és honszeretetnek oly ragyogó pél­dáját örökítette meg, amelyre büszke lehet minden olyan zsidó, a.ki érzi, hogy ő magyar­nak született és csak mint magyar halhat meg! Én, aki nyitott szemmel néztem a szen­vedések kritikus pillanataiban a zsidóság ál­lásfoglalását, nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy az én szegény városomban, Rima­szombatban a zsidóság 80%-a mindig és el­sősorban magyarnak vallotta magát! Ily ál­lásfoglalásokról másutt is tudok. Le is eme­lem a kalapot előttük, mert a magyar nem­zet, a magyar lélek, a magyar föld, a ma­gyar szenvedéssel és vérrel megöntözött nemzeti történelem és a magyar jövendő szeretetét látom bennük! Igazságtalan megítéléseik mindig voltak és lesznek, ahogy mindig voltak a megitél- tetteik és a megítélok között is jó és rossz emberek, nemzetükhöz hü, vagy nemzetüket eláruló lelkek. Azonban a jó, a hü, az igaz magyar mindig jó, hü és igaz magyar ma­radt, ha a zsidó vallás tanításai szerint kérte is a magyar nemzetre az Ég áldásait. A kérdés most csakugyan föl van vetve. Magyarnak akarja-e Szlovenszkón és Ru­szinszkóban magát a zsidóság minősíteni, avagy cseh, illetve „csehszlovák*4 akar len-j ni?! Én azt hiszem, hogy a zsidóság legna-1 gyobb része nem Jesz hűtlen a magyarságá­hoz. A Lőw Sámuel esküjében rejlő hazasze- 1 retet nem halhat meg soha! ® 9 dr ___ MaS számunk E© oldal Él éji ifJmIy- 2*3. <336) szara»itóflfi»<125 atsMiier 27 £C,W ' Előfizetési árak belföldön: évente 300* ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta mJ á t: dg ^ Bam——gy 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre JFM ^ ____ _______________225, negyedévre 115, havonta 39 l(é. # E GYESSZAMÁBA1-20KS Jw / rasy fej # My mw Ée&v&r Szerkesztőség: Prága, II* Stépánská fi Jr ÜV WkJT U J8r SS. jM' M Mf Jm Jm W Jm 1 fSL JSf ollce ,6 in- Telefon: 30-3-49. Kladö­ÍJ m hivatal: Prága, L, LUiová ullce 18. lesnie ^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom