Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-25 / 242. (985.) szám
Tas3rtrafl;j>&Mber 2$. ji i&ójiiAWfjVt/tinEg na M Ili SiüáMíi Irta: Schöpílin Aladár. Most aztán uj pénzünk iesz nekünk, itthoni magyaroknak. Szép magyar neve lesz: pengőnek fogják hivni. Egyelőre ugyan nem fogja megérdemelni a nevét, mert papiroshói csinálják, tehát pengeni nem fog, de az a fő, hogy mindenkinek jusson belőle éppen annyi, amennyi elég. Azt pedig előre lehet tudni hogy ez az erénye nem lesz meg- Olyan pénzt még nem talált ki semmiféle pénzügyminiszter- arrr'bö! mindenkinek jusson, — mindig volt, van és lesz egy igen széles, sőt legszélesebb rétege az embereknek, akiknek mindegy, minek hívják a pénzt, milyen valuta szerint van kiszámítva, mert nekik úgyse jut belőle annyi sem, amennyi akárcsak minimálisan is elég. Most aztán furcsa lesz megint áttérni a kis számokra, fia például a kávéházban meguzson- názom- a számlám egy pengőt fog kitenni a mostani biz és egynéhány ezer korona helyett. Ma egy közepes állami hivatalnok kap elsején háromnégy millió korona fizetést. Egész bizonyos, hogy akármennyire át meg átgondolta az uj pénz dolgát, a szive Ijedten fog dobbanni egyet, mikor először fizetnek ki neki havi fizetésül 240—300 pengőt. A kis számokról nagy számokra való áttérés apránként ment, a valuta-romlás kíméletes volt, mint az egyszeri kutyamosó, aki csupa kiméi etességibol vékony szeletekben vágta le a hadnagy ur kutyájának a farkát. Éveken át, lé- pésről-lépésre buktunk alá odáig, hogy 14500 koronába kelljen számítani egy aranykoronát. Most azonban egyszerre kell majd visszaugrammk a normális állapotba s ez- ha n.em is lesz nagyon nehéz, furcsa lesz. Önök, akik nem mentek át azokon a fantasztikus pénzügyi tréfákon, amiken mi: el sem tudják képzelni azt a különös lelki állapotot, amelyben mi vagyunk most is a mi lehetetlen nagy számainkkal. Mert akárhogy valóság az, hogy 70 aranykorona ér egy papirmil- liót. a számnak magának is van bizonyos lélektan: hatása az emberre; akinek ma egy millió van a zsebében, az azt valahogy többnek érzi, jobban vigyáz rá- mint békében a 70 koronára. A millió fogalma iránt nemzedékek óta beleTög- ződött az emberekbe bizonyos tisztelet és ebből valamicske jut még ennek a mai korcsmilliónak is, mint ahogy némi megkülönböztetés veszi körül a nagy család ekzüllött ivadékát. Most aztán hozzá kell szokni, hogy a millió az emberek többsége számára elérhetetlen ái-om lesz, fantomszerü fogalom, amelyhez nem is tudnak konkrét képzeteket fűzni, százezer korona, amit ma kiadnak egy közepes vacsoráért, egy színházi jegyért, komoly- nagy vagyon és az a szám, amelyet a fizetőpincér egy reggeli kávé és zsemlye áraként kimond, egy magasáüásu állami tisztviselő egyévi fizetése. Az első időben mindenkiben lesz valami gyanakvó kicsinylés ez ellen a kis számjegyű uj világ ellen és bizonyos, hogy sok panasz Is fog elhangzani, amíg meg nem szokjuk. Aztán ©gy-két év és úgy megszokjuk ezt az uj állapotot, mintha sohasem adtunk volna - egy pár cipőért félmillió koronátAzt olvastam egyszer, már nem emlékszem, hol hogy Lisszabonban az utcai koldusok excel- lenciás urnák szólítják egymást. Körülbelül olyasforma dolog, ha mi most milliósnak nevezzük azt a papírdarabot- amelyért alig tudunk venni valamit. Van ebben valami groteszk n-agy- zolás, ami megfosztja a dolgokat a szollditástól és a fantasztikum területére veszi át az életnek egy fontos részét. Ez a fantasztikum fog most megszűnni és visszajutunk pénz dolgában is a realitás világába. Tlluzionárius pénz helyett megint reális pénzünk lesz, ami nem csupa öröm, mert az illúziók eltűnése mindig hagy maga után némi elégedetlen érzést * Ramsay Macdonald itt járt és akik találkoztak vele, sokat beszélnek róla. hogy milyen más tipusu ember, mint amilyennek minálunk a szocialista politikust általában képzelni szokták Nincs a modorában semmi a forradalmárból, semmi külső jelekkel való tüntetés a maga munkáspárti hitvallása mellett s az sem ’átszik meg rajta, hogy alulról jött- mint egyszerű munkás- ember kezdte Egyszerű angol gentleman, amilyen ezrivel jár a kontinensen, üzletből tanulmányból, szórakozásból. Müveit, tájékozott, tapintatos, higgadt és nyugodt ember- úgy viseli munkáspárti hitvallását, mint más a konzervatív vagy liberális nézetét. Nem hordja kívül a gomblyukában. nem csinál szimbólumot a vasalatlan nadrágból és gondozatlan körömből. csak nézeteiben és gondolkodásmódjában különbözik a normális angol gentlemantől Qivan társadalmi kultúrából ion, amelynek színvonal- egyenlősitő ereje van és amely külsőségedben is egyenletessé simít mindenkit, aki beléje tartozik Ez az angol társadalom nagy ereje: as /Imiié' a maga müveit formáihoz mindenkit, aki beléje kerül s ezzel egyenletessé teszi az angol nemzetet S ezzel veszi legjobban elejét a forradalomnak Mert ahol elérhet mindenki mindent, ha van hozzá siitni- valója- ott nem évlcrnes forradalmat csinálni. Az angol kereskedőbő' vagy- 'párosból, ha az isten felviszi a dolgát, lehet 'ord a munkásból miniszter, hát mért lellene -“kkor forradalmi utón törekedniük fölfelé? Angliában is vannak elkülönzött társadalmi osztályok de nincs osztályharc — a munkáspárt nem áll az oszfályharc marxi elve alapián — mert aki arruvaló. az belejuthat a magasabb társadalmi osztályba, hfa maga nem. hát a fia vagy az unokája. "És azért- mert véletlenül munkássorsba került nem kell örökre műveletlennek és társadalmilag bárdolaflannak maradnia. mindenütt találhat ha •’kar és tud módokat arra, hogy kiművelje magát akármilyen téren Ahogy Macdonald kiművelte magát egyszerű munkásból kitűnő közgazdasági és politikai szakemberré és íróvá. Olvastam egy kis könyvét a szocialista mozgalomról (magyarul is megjelent) Nagyon okos, világos, nyugodt könyv, egy a saját fogalmaival teljesen tisztában levő jó iró munkája. Olyan- mintha egy okos, tanult, nyi'ltfejü tanárember irta volna, aki nagyon alaposan ismeri és töviről-hegyire átgondolta a témáját. Semmi nyugtalanító benne, semmi autodidaktára valló rapszodikusság, semmi demagógia. Pedig ez a könyv propagandacélból Íródott Minálunk Középeurópűban a műnk ás mozgalom még nincs annyira, hogy olyan típusokat termeljen ki magából, mint amilyen Macdonald. Az emberei, még a kiválóbbak is, egyrészt kiegyen- litetlenebbek és nyugtalanabbak, másrészt szőkébb perspektivájuak. A propagandájukban több a frazeológia és kevesebb a mag- A fellépésük bizonytalanabb és formátlanabb. Nyilvánvalóan azért- mert jobban el vannak zárva a középosztálytól, mely mégis csak műveltebb és egyenletesebb társadalmi formákat fejlesztett ki magából és mert kevesebb az eszközük a maguk művelésére. Az ideál azonban, amelyre törekedniük kell, a Macdonald-féle típus. • amely legjobban felel meg a szocialista végcélnak is, amely nem bból áll, hogy a jobb körülmények közt élő rétegeket liejebb szorítsa, hanem hogy a rosszabb körülmények között élőket felemelje. ü Szepesin Szcnt-lfánol atíarfa az evangélikus cggsidiücriilcs felügyelőitől Szlovenszkói szerkesztőnk telefonálja: R urnán János dr- halálával megüresedett a keleti evangélikus egyházkerület felügyelői tisztsége, amely november havában kerül választás utján betöltésre és amelyre a szavazatokat az egyes egyházaknak október 31-én kell leadniok. A lőcsei és iglói egyhá zakban két jelölőlistát állítottak fel. Az egyik szerint Klimó Bohuslavoí, a másik szerint Szent Ivány Józsefet kívánják a felügyelői állásra választani. A titkos szavazás megeitése után a leadott összes szavazatok Szent Ivány József melleit nyilatkoztak meg és Így a lőcsei és iglói kerület evangélikus egy. házak egyhangú lelkesedéssel Szent Ivány Józsefe: jelölték. toloncolták és áttették magyar területre. A belgrádi Vreme, a jugoszláv kormány fél- hivatalos lapja az üggyel kapcsolatban mai számában azt írja, hogy a szerbiai magyar emigráltak, jóllehet az állam vendégjogát élvezik, az utóbbi időben nagyon is nagy politikai szerepet játszottak s jogtalanul beleavatkoztak Jugoszlávia belpolitikai életébe. A rendőrség ma délelőttre az összes Szabadkán élő magyar emigráns újságírókat kihallgatásra idézte. A közönség körében nagy feltűnést keltett a rendőrségnek sérelmes és váratlan eljárása s izgalommal várják a fejleményeket. Of magyar falu Keletszibériában, amelyről eddig senki sem tudott — A P. M. H. tudósítójától — Egy magyar hadifogoly, aki tízéves raboskodás után most tért vissza az Amur vidékéről, a következő rendkívül érdekes adatokat mondotta el a távol Keleten maradt magyarok életéről: Budapest, október 21. Európai Oroszországnak, Turkesztán- naiknak, de főként Szibériának csaknem minden városában még ma is sok magyar volt hadifogoly iparos van- De künn a falvakban is számos földműves magyar ragadt ott valamely birtokos orosz család foglyaként. Másként á'll a dolog az Amur mentén zárt íe'epülést képező volt magyar és osztrák had fovoly katonákból alkotott községekkel, hol oly jelentős számmal s olyan zárt csoportokban élnek, hogy szervezetük és gazdasági helyzetük következtében hihetőleg hosszú időkre nyomot hagynak maguk után s talán 100. vagy 150 esztendő múlva, ha Keieíázsia egy akkori tudósa az a murvád éld néncsaládok eredete után fog kutatni nagy bámulattal fogja a még akkor is virágzó magyar községek eredetét az 1914—1918. évek világháborújának okiratai között megtalálni. Mi hoz^a létre az Amurmenti hadifogolyíe’epekeí? Főleg két tényező hatott közre az Amurmeníi telepeik keletkezésénél- Elsősorban hadifoglyaink egy kis részének p olt “kai kompromittáiltsága, másodsorban pedig egy orosz áfem politikai érdek, nevezetesen a fun- guz betörések ellen való célszerű védekezés. 1920. és 1921 években már hatalmas, állami propaganda folyt a magyar katonák és a még meglévő osztrák-magyar gyüjtőtáborok- bam. hogy az Amurvidéknek a’só folyásán^.,Imán- Cbabarowszk és Liackov’ci közötti területet — mit az orosz lakosság teljesen kiürített — mint földm'veiósre és állattenyésztésre kiválóan alka'mas területet, ki fo"D osztani az orosz állam az ezen terület községeiben megtelepedett magyarok és osztrákok között. A Szombathelyi őrnagy által elkészített községi statútum szerint minden telepes évente 30 napi katonai szolgálatot és 30 napi községi munkát tartozik teljesíteni teljesen ingyen. Ezzel szemben az állam ezen egész, hatalmas, vármegye nagyságú területet, az okszerű használat kötetlezettségémek 'korlátozásával, de örök tulajdonjoggal az azon létesült öt község népének engedte át. Az öt magyar falu Még 1921-ben, főleg a nikolski hadifogoly anyagból megalakult Kisszállás és Magyarfailu, 1922-ben pedig örtetelep csitai bererovkaí és európai orosz- országi hadifoglyok. Mihatlylovka volt tur- kesztáni és omszki magyarok és régi ottmaradt orosz lakosság és 1923-ban alakult az Amuirkanyairulat legészakibb pontján Ven- déges. egy tisztáin halászkodás és vadászatból élő és hajósokból álló kis szinmagyar község, melynek férfilakói csaknem valamennyin intelligens emberek, volt tisztek. Magyarfalunak alakuláskor 305 magyar és 40 osztrák, őrtelepnek 126 magyar, 12 orosz és 15 osztrák. Kisszállásnak 280 magyar M'halylovkának körülbelül 200 orosz és 134 ma,gyár. Vendégesnek ped;g 66 magyar és 2 osztrák férfilakosa volt. A magyar falvak élete Magyarfalu és Mihalylovka összes kőzés magánépületei még 1921.-ben, Kisszállás és őrtelep magánépületei pedig 1922-ben készültek el. Magyarfaluban és Kisszálláson római katolikus templom, őrtelepen. Magyar- faluban református templom, Vendége- sen ugyancsak református templomban és zsidó imaházban hirdetik Isten dicsőségét. Magyarfalu, mely központi fekvésű, több városi intézménnyel bír- Az iparosok száma eléri a 60-at, de nagyrészük a nyári idényben mezei munkát is üz. Valamennyi községnek van egy. Kisszállásnak pedig két magyarnyelvű és Mi- haly.lovkának ezenfelül egy orosznyelvü, Magyarfalunak ezenkívül egy németnyelvű iskolája. Az iskola a községi gondoskodás legfőbb tárgya és nyilvános ellenőrzés alatt áll, mégis e téren sok a panasz. Az őrszolgálatot maga a járási direktor parancsnokolja március, április és május hónapokban. Senki az őrszolgálat alól felmentve nincsen, de indokolt esetben magát saját költségén helyettesítheti. Él a magyar kultúra Kimond Íratlan lelki gyötrelem a mélyen érző emberek nagy részénél, hogy hazai levél, újság, vagy hír egyáltalán nem juthat hozzájuk. Távot Keleti Magyar Újság címen részben a mkoiszki kormány pénzén egy magyarnyelvű lap jelenik meg- Hetenként egyszer nyomtatásban Nikolszíkiban, kétszer pedig litografálva MagyarPalmban jelenik meg és két sen példányonkénti árával meglehetősen elterjedt. Érdekes, hogy ez a lap, mely határozottan magyar nemzetellenes célokat szolgál, akarata ellenére nagy szolgálatot tett és tesz még ma is a magyar nemzeti érdekeknek. Elsősorban a magyarokban ébren tartja a ma,gyár írás, a magyar betű szeret étét, másodsorban a járás területén élő, csaknem minden német és az orvosok egy része is ebből tanult meg magyarul. 911 volt magyar hadifogoly él a telepen, ma 2000 lélekhez közel jár azok száma, kik többé-kevésbé magyarul beszélnek itt. Csaknem minden osztrák és sok orosz férfi, a hadifogoly feleségek nagyrésze s a gyermekek, mind magyarul beszélnek- A már működő iskolák és Távol Keleti Magyar Újság munkájának eredményeképpen t'z év múlva kétségtelenül háromezer magyarja lesz ennek a sárga fészeknek. jf csattanó Szereplők: Férj, feleség, udvarló Első jelemet Udvarló: Csak egy csókot, •asszonyom! Asszony: Maga megőrült, tisztára . • . Udvarló (hevesen): Egy csókot! Asszony (végigméri): Ha azt akarja, hogy kiutasítsam . . . Udvarló: Egy csókot — az éhező csecsemőik nevében! Asszonyom, jobb kezem ne tudja, mit tesz a bal Hajlandó vagyok rögtön egy milliót átadni önnek minden elismervény, minden irás nélküli, hogy úgy mondjam, a névtelen jótékonyság nemes gesztusával ... És ön ezért csak egy csókot ad cserébe. Ön ezzel a csókkal a csecsemők sápadt arcáról egy könnycseppet töröl le! Tessék asszonyom, itt a millió — (És már nyújtja is a pénzt. Az asszony egy pillanatig habozik. De aztán eszébe jut az uj toalett, amelyre már régen spórol és ellenállása megtörik. Ha ez az ember valóban nem kér elismervényt az összegről, akkor csak a felét fogja a Csecsemő Védő Egyesület pénztárába befizetni, a másik felét megtartja magának. És már mosolyog) Udvarló: Tehát? Asszony: Nem bánom. Cél szentesíti az eszközt. Én, mint a választmány elnöknője, meghozom ezt az áldozatot. (Átveszi a pénz. Hosszú csók. Hirtelen csengetés.) Asszony (ijedten): A férjem! Udvarló: Csak hidegvér, asszonyom- Bízza rám. Különb szituációkból is kivágtam már magam . . . Második jelenet Férj (belép): Jónapot. (Az udvariéhoz:) ön itt? Asszony (idegesen): Igen — éppen most jött. Udvarló: Bocsánat asszonyom, én már egy félórája itt vagyok- Mindenesetre rám nézve csak hízelgő, ha ez a hosszú idő önnek olyan rövidnek tűnt. Asszony (zavartan az urához): Hát — igen. Férj (gyanakodva): De mért vagy úgy megijedve? Asszony: Én? Udvarló: önagysága még mindig nem tért magához a meglepetéstől, hogy ügyvéd ur kliense végre megemberelte magát és fizetett — Férj: Úgy? És hol a pénz? Udvarló: É percben adtam át őnagyságának. Asszony (elsápad). Férj (az asszonyhoz): Gyorsan, mert el kell számolnom — Asszony (átnyújtja a pénz: dúl-fúl): itt van. Férj (az ajtó felé siet): Bocsánat egy pillanatra, csak amiig elkönyvelem — Udvarló: Kérem. Férj (el). Udvarló (az asszonyhoz): Meg van elégedve velem? Ugy-e pompásan kivágtam magam? Erre a csattanóra nem volt elkészülve. Aszony: Az igazi csattanó még hátra van. (Arcul üti.) Férj (az ajtóiból visszafordul): Hány percent is jár önnek, uram? Udvarló (az arcát tapogatja): Én már megkaptam a magamét. DYMI. KHoioncolfók SzerkiáUői & Sácsmegyel Napid egyik szerkesztőt# Újabb hadjárat a magyar sajtó ellen — „Jogtalan beavatkozás" a jugoszláviai belpolitikai életbe Szabadka, október 23. (Saját tudósi- sitónktól) A bácskai magyarságra, úgy látszik, újabb megpróbáltatások várnak. Legalább is ezt mutatja a szabadkai rendőrség tegnapi eljárása, amely újabb durva támdást jelent a Jugoszláviához csatolt magyarság nemzeti élete ellen. Tegnap éjjel a szabadkai rendőrség detektív jei megjelentek a Bácsmegyei Napló szerkesztőségében és a rendőrségre idézték a lap egyik szerkesztőjét, Detre János dr-t. A szerkesztőt a rendőrségen kihallgatták, majd rendőrkisérottel minden végzés és indokolás nélkül a horgosi magyar határra
