Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-25 / 242. (985.) szám

Va-sániap, október Z5. sora. Az idegen turisták a szó szoros érteimében elárasztották. A vendéglő ía'án máris egy már­ványtábla ékeskedik ennek a történelmi találko­zásnak, ahol Németország és Franciaország vég­re békésen kezet nyújtott egymásnak, az emléke­képpen. A kifüggesztett árlap is magán viseli az európai politika uj vonalát megrajzoló találkozás bélyegét, amennyiben az árak azóta a duplájára emelkedtek- Abban a kis lugasban pedig, ahol a két politikus négyszemközt beszélgetett, különö­sen magasak az árak. Ami érthető is. mert nem •utolsó élvezet a már szintén kis tábláikkal meg­jelölt kárösszegekben ülve elfogyasztani egy limonádét, azokban a karosszékekben, ahol a két nagy népnek a képviselője a kölcsönösen való megértés politikáját szögezték le a reváns és a kifosztás politikája helyett. A történelmi találko­zást üzüetre átváltó kis vendéglő jól megy annak dacára is, hogy a titokzatos hírek azt suttogják, hogy a vendéglőstől azt a bizonyos két székit már a találkozást követő nap reggelén egy mo­dern históriai emlékekben .utazó amerikai már régen megvette s a vendéglős csak a ió üzlet kedvéért tette azokat az emléktáblákat a szé­kekre. A vendéglős azonban égre-föklre eskiidö- zik, hogy azok hiteles székek s csak a konkurrens vendéglősök terjesztik ezeket a híreket, hogy rontsák az üzletét. De hát ki tudja? Az üzlet sem különb, mint a politika! Burghardt Aladár. nmiaanaHMn»r Permanens választási telefon­szolgálat a prágai Központi Irodában (ESO-) A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok prágai Köz­ponti Irodája közli, hogy a választási kam­pány ideje alatt a:z irodában állandó, nappali és éjjeli telefonszolgálat van. Minedn, a vá­lasztásokkal kapcsolatos ügyben az iroda telefonon bármikor fölhívható. Az iroda te­lefonszáma: Prága 22—44. (Levélcíme: Prá­ga II., Pstrossova 1. III.) A frebitsclii halálmalom haramiái a bíróság előtt Prága, október 24. (Saját tudósítónktól.) A trebitschi malom elvetemült gyilkosainak főtárgyalásán ma tovább folytatták a vádlot­tak kihallgatását. Dvoraoekné, egy gonosz- tekintetű nőszemély, konokul tagad s azt ha- zudja, hogy férje még egy csibét sem volna képes megölni. Kunst József, öreg, összetört ember, kétségbeesve erősitgeti ártatlansá­gát. Amikor Kunstot a fiatal Fej fával szem­besítették, Fejta eddigi vallomásait vissza­vonta s azt mondotta, hogy senkit sem akar megsérteni és esküdő zik, hogy semmiiTŐl semmit sem tud. Masek Tamás vádlott ta­gadja, hogy darabokra vágta volna föl a me­nekült lengyel zsidókat. Az adatokból kitű­nik, hogy Masek már rablásért tiz évig sú­lyos fegyházbüntetést kapott. Az utolsó vád­lott, Kment József kihallgatásakor ugyancsak ártatlians ágát h an go zt a tta. Ezzel véget ért a vádlottak kihallgatása. Ifj. Fejta János védője kérte védence elme­állapotának megvizsgálását. A bíróság a ké­résnek helyt nem adott. Ezzel a tárgyalást fél be szaki torták és délután a tanuk kihallga­tására került a sor. A magyar pártok a választási bizottságokban November 1-ig kell bejelenteni a járási fő­nökségnél a körzeti választási megbízottakat (ESŐ,) Miután a kormány november 15-ére kiírta a nemzetgyűlési (képviselő- házi és szenátusi) választásokat, fölhívjuk valamennyi pártszervezetünket arra, hogy a törvény értelmében minden községben, min­den választási helyiség mellett egy-egy kör­zeti választási bizottság fog működni, amely­nek feladata, hogy a választásokat vezesse. (Az egyezren fölüli lakossal bíró községek­ben — tekintettel a parlament mindkét házá­ba történő választásra — föltétlenül min­denütt két körzeti választási bizottság fog működni, míg az egyezren aluli lakossal bíró kisebb községekben a járási hivatal kö­zös körzeti választási bizottságokat is ala­kíthat.) Minden pártnak jogában áll ezekbe a körzeti választási bizottságokba egy-egy megbízottat és egy-egy helyettest bejelente­ni A bejelentések legkésőbb november hó 1-éig a pártoknak kerületenkint kiküldött választási meghatalmazottjai utján az illeté- Ikes járási hivatalnál (kerületi főnökségnél) ikell megtörtnénnie. Pártszervezeteink tehát idejekorán állapodjanak meg a megbízottak és a helyettesek személyeiben és azokat jó­val november hó l-.ie előtt (lehetőleg legké­sőbb október 26-áig) jelentsék be a párt leg-. közelebbi központjánál, illetőleg a párt vá-1 lasztási meghatalmazottjánál. A bejelentés j elmulasztása esetében a kerületi főnök ne- vezné ki a megbízottakat, természetesen a pártok megkérdezése nélkül. M angol csapüiü Mflriflk Köln! London, október 24. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a rajnai angol megszálló sereg parancsot kapott, hogy mielőbb vonuljon vissza Kölnből Wiesbadenbe. ü i©s©i«cf fto'nmunista iflnfetés e Uesiferceiiűiiip&l fürwóitjsiélí ciOK ötvenezer korona kárt okoztak az ablakverö tüntetők — A vádlottakat elítélték — Saját tudósítónktól — Besztercebánya, október 24. Annakidején részletesen beszámolt a P M. H., a losonci kommunista tüntetésről. Ez év február 14-én Losoncon a kom­munista párt népgyülést tartott. A népgyiilés után az izgatott liangulatu tömeg végig akart vonulni a Fő-utcán. A Wilson-térbe torkoló utca elején azonban az államrendőrök kordonja zárta el az utat­A kommunisták áttörtök a kordont és elözönlötték a Fő-utca felső végét. Üveg- csörömpöléstől és nagy lármától lett hangos á város. A tüntetők a forradalmat éltették és be­verték az Astoria és Szusz kávéházak, valamint Szlávia-szálló ablakait. A rendőrök segítségére siető erősítés gumi- bottal támadt a rombolókra, majd három sortüzet adott a levegőbe. A tömeg megfu­tott, de közben mintegy félszáz kirakatot vertek be. A rendőrség az események után megszállta a várost és 15 munkást letartóztatott. Megállapították, hogy a tüntetés folya­mán a losonci kereskedőket és magánosokat ért kár mintegy 51.000 korona. Az ügyet tegniap tárgyalta a beszterce­bányai törvényszék- G1 e i c h dr. ügyész hatóság és magánosok elleni erőszak bün- tértével vádolta a munkásokat és az összes vádlottak megbüntetését kéri. S i n g e r dr- védő ügyvéd arra hivatkozva, hogy a tár­gyalás folyamán bebizonyosodott, hogy a losonci rendőrség a népgyülés után találomra fogdosta össze a munkásokat, felmentést kért. Mentő körülményeknek tudja be, hogy a prágai eseményekről elterjesztett rémhírek a munkásságot módfelett felizgatták. Délután négy órakor hirdették ki a kom­munista vádlottak ügyében hozott ítéletet. Vojtes László három havi, Vágó Vilmos, Soltész Ernő nyolc-nyolc havi fogházat és 200—200 korona pénzbüntetést, Trn- ka Pá! egy évi fogházat és 200 korona pénzbüntetést, Kiuszha Imre, Prazinsky Antal, Barta és Osudsky vádlottak ki- Senc-kllenc havi fogházat és 200 korona , pénzbüntetést, a kiskorú Szekerka János és Ferenc István pedig két-két havi fog­házat kaptak. Ezenkívül valamennyit kéí-három évi hiva­talvesztésre ítélték. » A vádlottak nyolc heti vizsgálati fogsá­gát beszámították. Az Ítélet ellen Singer dr. védő az összes vádlott nevében felebbezést jelentett be. A brünni szirolaazgaté tragédiája A színházi intrikák és harcok halálba kerg ették a magyar származású Kertzka direktort Brünn, október 24- Hertzka, német szín­házigazgató, tegnap világitógázzal megmér - gezte magát. A szerencsétlen embert szál­lásadója holtan találta szobájában. A világitó gáz csöve kezében volt. Hertzka színigazgató annak a válságnak áldozata lett, amely már hosszabb idő óta teszi tarthatatlanná a brünni német színház helyzetét. Néhány újságíró alig három órával az öngyilkosság elkövetése előtt beszélt a di­rektorral, alki rendkívül izgatottan viselke­dett és elmondotta, hogy a szinházegyesület bizottsága előbb-utóbb a kétségbeesésbe kergeti őt. A színházi bizottság nem volt megelégedve Hertzka működésével, valójá­ban azonban személyi okok növelték az el­lentéteket. Tegnap újabb összekoccanás tör­tént és Hertzka idegei nem bírták tovább a hajszát és kétségbeesésében öngyilkos lett Hertzka magyar származású ember. 1859-ben született Budapesten, 1880-ban Te- mesvárott lépett a szűri pályára, később Troppauban, Csernovitzban, majd Becsben és Prágában működött s csak ezidén vette át újból a brünni színház vezetését. Pieáseiiiiilslielléií a ri!i!a§?©!i!ii ipsrtdrsnfaM választást Óriási felháborodás a rimaszombati járásSőuök újabb törvénysértése miatt — A járási ipartársulat megalakulását maga a nácséinik törvényesnek ismerte ei, most Írásban saját magát dezavuálja Rimaszombat, október 24. (Saját tudósitónktól-) Az augusztus 31-én Rimaszombatban H a n e s z járásfőnök el­nöklésével lezajlott ipartársulati alakulőgyii- lésen a rimaszombatiak listája 395 szavazat­tal 9 ellenében fényes győzelmet aratott- A gyűlés végeztével elhangzott szónoklatok során körülbelül 400 főnyi hallgatóság előtt jelentette ki Hanesz nácselnik, hogy a tör­vény szigorú előírásai szerint, szabálysze­rűen megejtett szavazás hű eredménye a közgyűlés elhatározásának, üdvözölte a tör­vényesen megalakult vezetőséget és további támogatását kérte. Sőt a szavazatszedő bi­zottságok működése közben egy újságírónak kijelentette, hogy a gyűlés lefolyását telje­sen törvényesnek, szabályszerűnek tartja, a tiszoJciak érthetetlen magatartását közönsé­ges demagógia eredményének minősiti s éle­sen elítélte azt. Hanesz járásfőnök hivatalos véleményé­vel teljesen ellentétes elintézésről kapott Valaszkay Rezső, újonnan megválasztott ipartestületi elnök írásbeli határozatot e hó 15-én a járási hivataltól. A Szlovák Iparosok és Kereskedők Egyesületének tiszolci fiókja által a választás ellen beadott felebbezésnek a járásfönök meglepetésszerűen helyt adott, a saját maga által levezetett, el­lenőrzött, törvényesnek elismert, meg- dikciózott és meggratuláltaíott válasz­tást törvénytelennek mondotta ki és .máris intézkedett az uj választás kiírása iránt. A konszolidációt hirdető kormánysajtó ritka csemegéhez juthat a rimaszombati ná­cselnik eljárása révén. A Daxner-befolyás letagadhatatlan ismérveit magán hordozó járásfőnöki határozat tipikus kórrajza a mai helyzetnek. A járásfőnök a felebbezés elbírálásánál a következő tényekre hivatkozik: 1. A vidéki lapok nem lettek előre tájé­koztatva, hogy az alakuló gyűlés este fél- nyolcig fog tartani, emiatt a hosszabb tar­tózkodáshoz kellő pénzt nem hozván maguk­kal, a gyűlésről szavazás nélküli hazautazni voltak kénytelenek. 2. A szavazás elrendelésekor csak 283 tag volt jelen a gyűlésen, ezzel szemben 404 tag szavazott le a bizottságok előtt. 3. Eg3'T>ldaIu és politikai színezetű a vá­lasztás, mert az 55 főnyi vezetőségből 50 magyar és 5 csehszlovák nemzetiségű és ezek közül is csak 9 vidéki, míg 46 rima- szombati lakos. 4. A választás nemzetiségi agitáció se­gítségével zajlott le s a megválasztottak kö­zött külföldi állampolgárok is vannak. A teljes jogi analfabetizmussal megszer­kesztett és nyilvánvalóan törvényellenes határozat ellen a rimaszombati érdekeitek máris feleb­bezést nyújtottak be s egyidejűleg a köz­igazgatási bíróságnál is panasszal éltek. A hatoldalas felebbezés kellő értékére szállítja le a járásfőnöki végzést s a teljesen nevetséges három első pontot alaptalannak minősítve, a járásfőnök saját szavaival cá­folja meg a negyedik passzust is, a külföldi állampolgárok megválasztásának meséjét is teljesen megdöntve, mert hiszen az állam­polgárságtól eltekintve a választóképességet az iparengedéllyel igazolt tagsági minőség állapítja meg s egyébként is kizárólag cseh­szlovák honosokat vettek listára. A rimaszombati érdekeltség íelebbezé- sének és panaszának elintézését az egész járásban érthető izgalommal várják s bíznak benne, hogy a másodfokú iparhatóság ren­det fog teremteni ebben a botrányossá váló ügyben. A fáknak is van szivük Egy kalkuttai tudós fölfedezte a növények szívverését Prága, október 24. A szerves lények szervezetének egysé­ges fölépítéséről újabb bizonyítékkal szolgál a természettudomány. Eddig az volt a tudo­mányos köznézet, hogy csak az állatoknak van meg az a lüktető szervük, amely az élet­nedveket a testben körforgásra készteti ?. amit mi szívnek nevezünk. A kalkutta! élet­tani intézet igazgatója, Sir Jagadis Chunder Bőse bebizonyította, hogy a növényeknek is vannak a szívhez ha­sonló lüktető és pedig ritmikusan lüktető szövetei. Bőse megfigyelte, hogy a fáknak háncs alatti részében, az úgynevezett kambiumban a gyökerektől az ágak végéig haladó edény­nyalábok vannak, amelyek percenként kitá­gulnak és összehuzódnak. Ez az egész lük­tető réteg nem vastagabb egy ötöd milli­méternél. A gyökerek eme ritmikus lüktetése föl- szivja a föld nedvességét. A „szivréteg“ a nedvet a gyökerektől föl- szivattyúzza a fa felsőbb részeibe. Á szivattyúzás a sejtek ritmikus összehú­zódásában áll, miközben a nedv az összehuzódott sejt fö­lött álló sejtbe nyomul. Bőse megmérte a lük­tető nyaláb sejtjeinek szélességét és úgy ta­pasztalta, hogy a sejtek tiz centiméternyi tá­volságban periodikusan ugyanegy kiterjedés­sel bírnak s ez a kiterjedés a lüktetéssel együtt fölfelé hullámzik. Ez a jelenség telje­sen hasonló az állati belek mozgásához. A nedvesség fölszivódását természetesen fizi­kai okok is elősegítik: ilyen a hajcsövesség | jelensége. A nedv haladása a szivnyalábokban kü­lönböző s főleg a növény vízhasználatának mértékétől függ. Ha sok a viz: gyorsabb, ha kevesebb, akkor lassúbb. Másodpercenként a legkevesebb egy harmadmilliméternyi emelkedés, a legtöbb hétszáz milliméter. Ez percenként közel két centimétert, illetve több mint négy métert jelent. A vizcsöpp tehát 10 perc alatt egy 40—50 méter magas növény gyökerétől a legmagasabban fekvő ágaiba juthat. A fölszivott nedvesség valóban egész a levelekig hatol és a levélerecskékben oszlik el. Eddig azt tanították, hogy a belső nedv pusztán fizikai okokból párolog el a levelek­ből, most Bőse bebizonyítja, hogy a levelekben is vannak lüktető sejtek, amelyeknek az a föladatuk, hogy a fölös és elhasznált nedvességet kiválasszák és a növény testéből eltávolítsák. A levelek e tekintetben teljesen a vese sze­repét helyettesítik a növények szerveze­tében. A „vesesejtek“, az állati vesékhez ha­sonlóan, vízhiány esetén meglassítják tevé­kenységüket és a növény nedvtartalmának szabályozóivá lesznek. A vízhiánykor maga a nedváramlás is meglassul. A hőség ugyan nagyobb párolgást idéz elő a levelekben, de ugyanakkor lefokozza, sőt teljesen megszün­tetheti a nedvkiválasztó sejtek tevékeny­ségét. Mint minden élettevékenységet, úgy a növények szivlüktetését is ingerek idézik elő. Bőse szerint a két főinger a szétágazó gyö- kérszálaknak a földdel való érintkezése, vagyis a gyökerek tapintóérzete és a nap­fény. A napfény iránt érzékeny növényi ér­zékszervek a levelekben vannak. A levelek alkotják a növények idegrendszerét. Az in­ger azonban sokkal lassabban halad a nö­vény szervezetében, mint az állatéban. Az ember idegszálain tudvalevőleg másodper­cenként 33 méterre futna a fényinger, vagy a hangérzet, ugyanazalatí a növények inge­rei csak 1—30 millimétert haladnak. Bőse megállapításai folytán lehullanak azok a válaszfalak, amiket a köztudat és a tudomány a növények és állatok közé eddig emelt és az élettestvériség birodalmának ha­tárai óriási távlatokra kibővülnek. Valóra válik a költészet képzeletjátéka, amely sze­rint a fák is éreznek, a fáknak is van szivük. A növények is lények, élőlények, élet­testvéreink. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. & _

Next

/
Oldalképek
Tartalom