Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-25 / 242. (985.) szám

Vasárnap, október 25. Nacdonald várta a kisnemzctdf locarnúfdt A volt angol premier nyilatkozata a prágai újságíróknak — Macdonald Berlinbe utazott VHSi§2fási naptár Október 21-töl november 3-ig a községi • hivatalokban közszemlére vannak kitéve a válasz tói né v j.egiy zék ek. Október 30-án déli 12 óráig kell benyúj­tani két példányban a jelöltlistáikat a kerü­leti választási bizottságok ©lm ökeinél. Okóber 30-án déli 12 óráig minden pártnak be kell neveznie a belügyminiszter­nél a központi választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 30-án d. u. 4 órakor ül össze először összehívás nélkül a kerületi válasz­tási bizottság. November l-?g a pár tmeghatalmazottnak be kell jelentenie minden körzeti választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. November 1-én d. e. 10 órakor ül össze először össze Ír v ás nélkül a központi válasz­tási bizottság Prágában. November 1-én déli 12 óráig a kerületi választási bizottságok elnökeinek kezeihez le kell fizetni a szavazólapok sokszorosrtá- aért kivetett költségeket. November 5-ig a hivatalos lapban köz­hírré teszik az összes érvénves jelöltlistákat. November 8-tól november 15-ig a községi hivatalokban ismét közszemlére vannak kitéve a választói névjegyzékek. November 12-ig a községi hivatalok minden választónak a lakására kíkézbesitik a szavazólapokat és ezernél több lakosú köz­ségekben a választói igazolványokat is. November 15-én reggel 8 óráig a kör­zeti választási bizottságok elnökeinél be je­lenthetők a pártbizalmi személyek. November 15-én reggel 8 órakor minden választási helyiségben megkezdődik a sza­vazás. November 17-én d. e. 10 órakor a kerü­leti választási bizottságok székhelyeiken összehívás nélkül összeülnek. (I. skrufinium.) November 23-án d. e. 10 órakor a köz­ponti választási bizottság összehívás nélkül Prágában összeül. (II. és III- sknitinium-) Ekkor nyújtják be a pártok a II. és III. skru- ■tínium részére jelöltlistáikat. November 29-ig (illetőleg a választás eredményének kiherdekésétől számított 14 napon belül) benyújthatók a választási bíró­sághoz a választások elleni felebbezések. Sorsjgyeket mindönki csak lüSBleriM is Tsi teHKllzíian SraítsSana, üadfilCgiá ol. Telefon 1920 és 2366. Prága, október 24. R. Macdonald, Anglia volt miniszterel­nöke, a Labouir Pairty vezére a prágai vár­ban lakik, mint a köztársasági elnök vendé­ge. A volt premier a tegnapi nap folyamán meglátogatta Masaryk elnököt, Svehla mi­niszterelnököt és látogatást tett a városházán is. Délután négy órakor pedig a sajó képvi­selőit fogadta. Örömének adott kifejezést az újságírók előtt, hogy ezt az utat megtehette amelyet csalk szabadságnak'tekint. Prágában szívesen tartózkodik és már több ízben is meglátogatta ezt a szép várost. — Mi a véleménye Locarnórol — kér­dezték az újságírók. Részletesen nem nyila fkozhatom — fe­lelte Macdonald, — mert nem vagyok most összeköttetésben a barátaimmal. Azon a vé­leményen vagyok, hogy még Locarnónál is tovább kell mennünk a politikában. Éppen ezért angazsáliam pártomat a genfi jegyzőkönyv me'íett, már csak azért is, mert a kis nemzeteik barátja vagyok. A Labour Party minden politikát támogatni fog, mely a békét biz­tosítja. Locarnó csak a rajnai békét biz­tosította, ahoí háború már sohasem lesz, Pozsony, október 24. A múlt héten közöltük Malypetr bel­ügyminiszter újsütetű kortesfogását, amely- lyel a pozsonyi rendőrség tisztviselőit és tisztjeit felsőbb nyomással az egyedül bol­dogító agrárpártba kényszeritette- Alkalmunk volt közölni azt is, hogy a pozsonyi rendőr­ség tagjai közül csak két ember merte meg­tagadni a miniszteri parancs teljesítését, a többi aláírta a belépési nyilatkozatot, amely­nek szigorú, szinte fogadalmi erejű záradéka van: a belépő kötelezi magát, hogy a párt érdekeit minden körülmények között és min­denütt' szem előtt tartja. Hogy közleményünk mennyire megfelelt a valóságnak, mi sem igazolhatja jobban, mint a Slovensky Dennik csütörtöki száma, amely az első oldalon a következő épületes felhívást közli: „A köztársasági földműves és kisgaz­dapárt hivatalnoki és alkalmazottai szak­osztálya keretében pénteken, október 23-án este 8 órakor, tartja alakuló vá­dé elintézetlenül hagyta éppen a kis nem­zetek érdekeinek igen fonios kérdését. Ezután a köztársaság szocialista párt­jainak a helyzetével foglalkozva kijelentette, hogy az itteni szocialista pártoknak sokkal nehezebb körülmények között kell dolgoz­nánk, mint az angol munkáspártnak. Az angol konzervatív kormányról az exminiszter nem akart nyilatkozni s kijelen­tette, hogy a Labour Party mindenkor meg fogja ragadni az alkalmat, hogy újból kor­mányra jusson. Macdonald méig hosszabb ideig beszélge­tett az újságírókkal. Közvetlenül és röviden válaszolt minden kérdésre. Winter dr. csehszlovák népjóléti mmisz- ter Macdonald és Lord Arnold tiszteletére a Monopol szállodában ebédet adott, amelyen a csehszlovák szociáldemokrata párt vezérei is jelen voltak. Délután 3 órakor meglátogat­ta magánlakásán Winter minisztert. Négy órakor fogadta a sajtó képviselőit. Öt órakor tanácskozott Benes külügyminiszterrel s an­nak kíséretében felkereste a köztársasági el­nököt. Este Benes adott vacsorát a tiszte­letére. Macdonald ma délután fél három óra­kor Prágából Berlinbe utazott. lasztmányi ülését az államrendőrségi szekció a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. Program: Megny.io. A vendégek üdvözlése. Elnök és bizottság választása. Inditványotí. A választmányi gyűlés fontosságára vaió tekintettel fel­tétlenül szükséges hogy a tagok egytől- egyik megjelenjenek. A földműves és kisgazda nép köztársasági pártjának fő­titkársága.44 Minden józanul gondolkodó ember cso­dálkozik azon, hogy miért kell a rendőrség­nek, mint csupa tisztviselőből és rendőrtiszt­ből álló testületnek, csaknem kivétel nélkül pont a földműves és kisgazda pártba tömö­rülni. A földosztással agitáló agrárpárt ta­lán bizony annyi földet akar felosztani a vá­lasztás után, hogy kellő számú jelentkező híján kénytelenek a rendőrséget is megszer­vezni, hogy a fölös földet legyen kinek oda­adni? Ez a feltevés aligha fedi a valóságot, hanem sokkal közelfekvőbb az a tény, hogy a belügyminiszter urnák és Hodzsa apánk­nak kell mindenképpen a szavazat, ha mind­járt terror utján is. A rendőrség erőszakos megszervezése annyira átlátszó, hogy ezt még tagadni sem lehet. Senki sem hinné el, hogy a pozsonyi rendőrség tagjai, akik hét éven át igen jól meg voltak az agrárpártban való tagságuk nélkül is, most hirtelen, egy­ségesen jöttek volna rá, hogy agrárpárti tagnak lenni nélkülözhetetlen szükséglet számukra. Az agrárpárt választási agitáció- ja már valóban szemérmetlen méreteket ölt. Az első akolba-' terelt birkák a jegyzők voltak, utánuk a s tanitók következtek, akik az elbocsátástól vaió félelmükben akarat nélküli bábokká kényszerültek az egyéni meggyőződést annyira tisztelő Hodzsa apánk kezében. Most a rendőrségre a választásokra való tekintettel kétszeresen szüksége van az esz­közökben éppen nem válogatós pártnak, mert hiszen nem csupán a szavazatokra aspirálnak, hanem valószinüleg arra is gon­dolnak, hogy a választási harc hevében a nekik nem tetsző ellenzéki agitáció lecsen- desitésében az agrárius rendőrök sokkal eredményesebben működhetnek, mintha nem lennének a párt tagjai Ebben igaza van Hodzsának, hiszen mi il belátjuk, hogy olyan veszélyeztetett pozícióban, mint aminöben az agrárpárt van, jó a háznál egy saját külön bejáratú rendőrség. A francia gazdasági pánik Caillaux végórái Páris, október 24. A pánikszerű izgalom, mely napok óta uralkodik az országban a pénzügyi krízis miatt s mely a lapokban is hűen tükröződik, óráról-órára nagyobb mé­reteket ödt Caillauxot mindenki elvetett embernek tartja­A pénzügyminiszter nem tudta megta­lálni az összeköttetést a nacionalista párt- áliásu nagybankokkal, akilk igy sohasem tá­mogatták elveit s e kapitalisták nélkül min­den pénzügyi reform halott Franciaország­ban. Az Avenir biztosan De Monze jelenlegi kultuszminiszterben látja Caillaux utódját. Caillauxt ma egyedül az Ere Nouvélie di­cséri, miig a baloldali kartel másik lapja, az Oeuvre már nyíltan megbélyegezi. A Journal szerint Caillaux a parlament összeillése előtt nem mond le. Csak ha benyújtotta indítvá­nyait és a kamara nem fogadta el azokat, vonja le a konzekvenciákat. Állítólag kül­ügyi szempontból Briand ugyanezt köve­telte, annál is inkább, mert a locarnói szer­ződés ratifikálásának vitáján a franciá kor­mány teljesen a mai összeállításban akar még szerepelni. Felvonultatták az aprár’us rendőrségei Fából vaskarika, vagy az agrárpárt hivatalnok-osztálya. — Saját tudósitónktól — A föld divatja A négy évszak a föld divatja, Mint egy varrónőt úgy hivatja. Egyszer mosolygó kegyelemmel Zöld brokátból belépőt rendel. Cseresznyét aggat a fülére, S kacagva megy a nyár elébe. Nyáron pazar a toalettje, Aranykalász és rajta lepke. Őszi ruhája: szomorúság, Rozsdavörösre hulló rózsák, Télen fehér lepelbe lebben, BáSkirálynő a végtelenben. Táncredjébe neved beirod, Mindegy melyik tánc lesz a sírod. Falu Tamás. Egy eszme indul... <— Reményik Sándornak — Egy eszme indul messze nagy titokban csillagnak sejtelem-hegyek mögött az eljövendő Századok mögött . . . Csak a csillagvizsgáló bölcsek érzik s a fájdalomtól zaklatott rögök ... ­Mint mithos-költő ős fekete hattyú: kháos-fészkében úgy kering a Föld . . . Az anyaföld ágyéka egyre szül: millió embert s millió keresztet, a kereszteken emberraj feszül . . . Kereszteken a Tömeg álma nyílik: az éj gubója lassan nylladoz . . . Egy eszme indul . . . színes délibáb . . . A kérészieknek vérpatakja csökken — Valamit vár a zaklatott világ — Jelen s jövő között vad szakadék van. Egy eszme Indul — messze, magasan szivárvány nő a szakadék felett — A tömeg néz, feledve feszületjét, oly messze van, csak csodálni lehet. Ekkor kinő a Hős az Ősi földből: kinyúl az égi szivárvány után. kiteregeti a rétek felett, hegyek, völgyek, vizek fölé feszit! s föltámadást fütyülnek a szelek . . . A megfeszített emberraj megindul . . . A szivárványból jut mindenkinek: mindenki cifra új ruhát szabat, ünneplő köntöst, lakziha, templomba . . . Hétköznapon fölvenni nem szabad . . . A köntös kopik s gyógyító varázsa elillan lassan, mint a szinei . . . Munkászubbony lesz, romlásnak ered. a rongyszedő eladja, majd papír lesz s rágcsálnak rajta tudós egerek . , . . . . S új eszme Indul messze nagy titokban csillagnak sejtelem-hegyek mögött, az eljövendő Századok mögött . . . Csak a csillagvizsgáló bölcsek érzik s a fájdalomtól zaklatott rögök . . . Mécs László. Prestige Irta: Márai Sándor. Egy ismerősöm, aki beutazta most Itá­liát és Spanyolországot, ezt mondta: „Oda­lenn minden megvan, ami itt, csak vidéke- sebb kiadásban. Én Páris elővárosaiból jö­vök.4* Alig teszi ki az ember a lábát Párlsból. rögtön elcsodálkozik a város prestige fölött. Ha a kofferen egy párisi hotel cédulája ra­gad, a zürichi portás már udvariasabban ad szobát. Az ajándék, amit ötven papirfrankért vásároltál a Cialeries Lafayatteben, Becsben már értéktárgy, amivel eldicsekednek. A női ruha, amit az 500 frankos kis varrónő itt összetákol, Bukarestben esemény. De ne bántsuk a magunk vidékét- A törött tányér, amit a newyork-i milliomos asszony a rtie Legcndro-Teleki-téren tíz frankért megvál­tott, látványosság a Fiftli A venne vitrinjében. A könyv, amit itt írnak, azonnal olvasmány Belgrádiján, és a kupié, amit Becsben imák. sláger lesz Becsben, ha előbb megjárta az utat Párison keresztül. Egy csomó ember él itt, művészek, szí­nészek, írók, újságírók, köztük magam is, a város prestigéből. A világ minden tájáról gyűltünk össze és azt hittük, hogy itt a mun­kánkból majd meg tudunk élni. De egy-két év múlva kiderült, hogy a város prestigéből élünk. Nem szégyelem és bevallom ezt. Rendkívül érdekes cikk témákat lehet itt találni. Fölirok egypárat, amiket a világ leg­különbözőbb nyelvű újságjaiban, rajzokkal, vagy anélkül, több Ízben, humoros és komoly feldolgozásban, olvastam már. Néha én ma­gam is voltam az, aki Írtam. Tehát: Párisi tudósítónk jelenti: Van itt Páris- ban egy tér, a Marché au puce, ahol ócska nadrágokat árulnak. Hát kérem, ilyen még nem volt. Tele van az egész tér itt Párisban ócska nadrágokkal­Párisi tudósítónk jelenti: Élnek itt Pá­risban emberek, akik abból élnek, hogy a szemetet kikotorják. Ez egy jellegzetes do­log, méltóztassék csak elképzelni, emberek itt Párisban, akik a szemetet túrják. ínyenc falat és jellegzetes affér volt a múltkoriban egy kis leopárd, amely megszö­kött az állatkertből itt Párisban. Itt Párisban szökött meg. Erről a leopárdról huszonnégy óra múlva cikkeket nyomtattak Buenos Ayresben, Londonban. Kolozsváron és At­hénban. Szaladt a rotációs gép mindenfelé a világon és nyomtatta a kis leopárd fényké­pét, aki itt Párisban az utcán szaladgált. Ha Bécsben a kereskedelmi és iparkamara el­nöke, tegyük fel, istenments megőrülne és cilinderrel a fején négykézláb szaladgálni kezdene a Ringen, arról egy lap sem ima Pá­risban. A kis leopárd Párisban szaladgált, ez volt az ő mázlija. Poiret, ez az agg niemand. akinél kü­lönb női szabó Becsben, Londonban és New- Yorkban tucatjával akad, kijelentette tudósí­tónk előtt, hogy a télen nem fodor, hanem glockni, nem zöld. hanem kék. Erről kábel megy San -Fra nciskóba■ Párisban fölemelték egy souval a gáz árát: világhír. Párisban egy épülő lu'u tetejéről leesett egy szegény munkás és szörnyethalt. Jó. szolid napihir Athénnek- (De próbáljon a sze­gény munkás Athénben leesni, mit szól ahhoz Páris?) Párisban Victor Margueritte irt egy disznó könyvet. Hurrá, ügynökök vágtatnak az Orient expresszel, lekötni az egyes orszá­goknak ezt a csodát. Móric Zsigmond hu­szonöt éve írja a fehérbőrű emberiség leg­szebb regényeit, de a fejemet teszem rá, hogy Párisban nem él egyetlenegy francia, aki Móric Zsigmondnak csak a nevét hallotta volna valaha. A Moulin Rouge, az igen. .. A párisi revü. az igen... „A híres francia kiadó .. • színigazga­tó ... színész... író... nyilatkozott munka­társunknak.44 Tíz esetben nyolcszor biztos, hogy a híres kiadót, vagy színészt Párisban az a háromezer ember ismeri, akivel életé­ben éppen érintkezik, különben a kutya sem. „Magyar művész sikere Párisban. Kitűnő hazánkfia. •. festőművész, a híres Galerié ... termeiben kiállítást rendezett képeiből. A sajtó... a publikum-, elragadtatással nyi­latkozott a magyar művész munkája felöl.44 Ez igy megy: kitűnő hazánkfia, aki szegény, néha tényleg lehet kitűnő is, összekapar 1500 frankot, kibérel egy termet két hétre, ki­nyomtatja nagy kiírnál a katalógust és'a pla­kátot s várja azt a mámoros francia sajtót és közönséget. Erre megjelenik mindig ugyanaz a nyolc magyar újságíró, köztük én is, aki itt tartózkodik Párisban, s amennyiben kitűnő hazánkfia nem emigráns, megjelenik a kö­vetségtől is egy ur. Ezzel vége is van az ün­nepélynek, s a magyar újságírók megírják haza, hogy magyar művész sikere Párisban. De erről senki nem tehet, se a szegény ma- gya művész, se az újságírók, erről egyedül csak Páris tehet, s az a görbe tükör, amit ez a furcsa város mutat. De nemcsak a festők, az Írók, az újság­írók élnek Páris prestigéből. Legyünk őszin­ték: igen .gyakran él Páris prestigéből maga

Next

/
Oldalképek
Tartalom