Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-03 / 223. (966.) szám

& Szomftaf, ofrtóffer 3. Belblen eiso DilBisilerfanácsa Á miniszterelnök megkezdte aktív politikai működését. — Uj törvényjavaslatok. Budapest, október 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A kormány tagjai ma délután minisztertanácsra gyűltek össze, amelyen fontos kérdések kerültek na­pirendre. A minisztertanácson Bethlen István gróf miniszterelnök is részt vett; aki­nek ez volt első aktiv részvétele felgyógyu­lása után a politikában. A tanácskozáson el­sősorban Bethlen nyújtott információkat az aktuális külpolitikai kérdésekről és azokról a genfi ügyekről, amelyekről W a 1 k ó Lajos miniszter neki referált. E kérdésekkel kap­csolatban bő tájékoztatást nyújtott a szom­széd államokkal kötendő kereskedelmi szer­ződések tárgyalásainak eddigi eredményei­ről. Megvannak már az előfeltételek ahhoz, hogy Ausztriával a szerződést sikerül mie­lőbb megkötni. Ismertette a Lengyelországgal kötendő gazdasági szerződés részleteit, amelynek folyományaként a legközelebb bi­zonyos gazdasági és kereskedelmi előnyök is fognak mutatkozni, amikor megindul az őszi áruforgalom. A lengyel-orosz közeledés szükségessé tette, hogy Belicska, aki most szabadságon tartózkodik, visszautazzék Var­sóba. A miniszterelnök után Búd János pénz- ügyminiszfer mutatta be a költségvetés rész­leteit. A költségvetéssel egyidejűleg indem- nitási javaslat is készül, valamint a valuta- reformról és a valorizációról szóló törvény- javaslat is. Rakovszky Iván belügyminiszter a kommunista szervezkedéssel kapcsolatban bizonyos szükséges rendszabályok életbe-' léptetésről készített tervezetét mutatta be. A népjóléti miniszter a munkanélküliség ese­tére való biztosításról szóló javaslatát ismer­tette. Lapzártakor a tanácskozás még folyik, de minden valószínűség szerint foglalkozni fognak még a nemzetgyűlés elsőr hetének munkaprogrammjával is. Vld£i<en is foliiiü a nyomozás o Kommunista puccs Ügyében Miskolc, október 2. (Saját tudósításunk.) A budapesti rendőrség megkeresésére a miskolci rendőrség is erélyesen nyomoz a kommunista-puccs ügyében. Tegnap több helyen házkutatást tartottak s ezek ered- ményeképen Vándor Mihály könyvkereske­dősegédet és Frank Miksa kárpitossegédet előzetes letartóztatásba helyezték, mert ki­derült róluk, hogy ők intézték a vidéki kommunista szervezkedést. A rendőrségen történt kihallgatásuk után Budapestre szállí­tották őket. Sopron, október 2. (Saját tudósitónktől.) A vámhivatal tegnap lefoglalt egy másfél mázsás csomagot, amelynek tartalmául cso­magolópapiros volt feltüntetve. A küldeményt felbontották s a bácsi Rote Fahne cimü kom­munista újság példányait találták benne. A csomagot Stumpf Ágost zákányi gyümölcs- kereskedő kapta Becsből a nővérétől. Stumpfot a rendőrségre idézték, ahol ki fogják hallgatni. „A respublika érdeke kívánta, Mu elmenjen innen" — mondta Benes Paon Antal érseknek Budapest, október 2. Papp Antal, a ruszinszkói görögkatolikus egyházmegye elüldözött érseke, ma nyikat- kozott a Magyarország munkatársának az ellene indított hajsza okairól. Az érsek sze­rint a folytonos zaklatás oka az volt, hogy nem tett hüségesküt. De nem tett fogadalmat Fischer Colbrie sem, Batthyány gróf püs­pök pedig letette a fogadalmat és mégis kiül­dözték. A legfőbb vád az volt, hogy amikor Masaryk elnök Ungvári járt, a püspök nem maradt otthon és nem üdvözölte a csehszlo­vák republika elnökét. Akkor azonban a ha­tóságok tudtával programmszerüen a sizmától fenyegetett községeket látogatta meg. 1922 újévének napján Benes felkereste a püspököt és nagy aktatáskájából egymásután szedte elő magyarsága miatt ellene szóló feljelenté­seket. Benes kijelentette, hogy a respublika presztízse kívánja, hogy ö el­menjen. Ne is tegyen már fogadalmat sem, mert úgy sem fogadják el. Benes Rómában is el tudta érni célját azzal, hogy a püspököt magyar állampolgárnak állította be. Utaznak a külügyminiszterek, kavarodás Mussolini Sosarnoi nila körül London, október 2- Az angol delegáció szombaton utazik Locarnóba. A lapok nagy bizalommal néznek a konferencia elé és a nyugati paktum létrejöttét biztosí­tottnak látják. Varsó, október 2. Skrzynski külügymi­niszter, lapjelentések szerint vasárnap utazik Locarnóba. Lengyelország távirati meghívá­sát péntekre várják Varsóban. Skrzynski tit­kára kíséretében utazik a konferenciára. Berlin, október 2. A német bizottság Lo­carnóba való utazása előtt tegnap délután mi­nisztertanács volt, mely a bizonsági kérdésen kívül Csicserin berlini uazásával is foglalko­zott. Róma, október 2. A Corriere deli a Sera szerint, ha Mussolini kötelezte volna magát, hogy résztvesz a biztonsági konferencián, ak­kor annak helyéül egy olasz várost szemel­tek volna ki. A lap a jelen körülmények kö­zött lehetetlennek tartja, hogy Mussolini je­len legyen a locarnói tárgyalásokon. Prága, október 2- A parlament folyosóin tegnap Benest a cseh nemzeti szocialisták szívélyes fogadtatásban részesítették. Benes egyenesen a nemzeti szocialisták klubhelyisé­gébe sietett, ahol klubtársainak részletes je­lentést tett külföldi útjáról és a németekkel folytatandó tárgyalásokat beszélte meg. Mun­katársunk értesülése szerint a küiügyi bizottság összehívását bizony­talan időre halasztották s Benes szemé­lyesen fog Locarnóban a németekkel kö­tendő döntőbírósági szerződésről tár­gyalni. A német pártok erélyes tiltakozó akcióra készülnek s követelik, hogy Benes még el­utazása előtt mondjon expozét a külügyi bi­zottság előtt. Koalíciós körökben újabb nem­zeti demokrata támadást várnak Benes ellen. Kramár — állítólag — a Németországgal kö­tendő döntőbírósági szerződés elleni jelszó­val akarja választási agitációját megkezdeni. Caillaux sikerének kire: leves navas-lelenfés Páris az amerikai tárgyalások izgalmában — Egyelőre csak ötévi provizórium van Páris, október 2. ‘A párisi Havas-ügynökség tegnap táv­iratot menesztett a világba,, mely diadallal számolt be Caillaux washingtoni sikeréről. A hivatalos francia jelentés szerint a francia pénzügyminiszternek sikerült megegyezési bázist találnia Amerikával a háborús adóssá­gok törlesztésére s az eredeti adósságnak alig egy harmadát fizeti majd lassan és ké­nyelmesen, 62 év alatt Amerikának a francia állam. Éjjel «gy Washingtonból keltezett Reu- ter-jefentós kereken megcáfolta ezt az előre bejelentett sikert s beszámolt ar­ról, hogy Caillaux csak öt évi provizóri­umot ért el, az amerikai bizottság a má­sodik francia ajánlatot is visszautasította, Coolidge nem döntött kedvezően és a fran­cia bizottság kénytelem dolgavégezetie- nül visszatérni Parisba. A ma reggeli francia sajtóban hideg zu­hanyként hatott ez a cáfolat s míg a tegnap dálutáni lapok nem győzték magasztalni Caillaux zsenijét, ma reggel már hidegebben szólnak róla. A legtöbb újság élesen megtámadja a „franciaellenes" Borah szenátort, akinek mahlnációira vezetik vissza a balsikert. Egyes lapok a rohamosan váltakozó el­lentétes jelentések nyomán tartózkodást aján­lanak, mert nem lehetetlen, hogy az angol for­rásból származó hir is téves s Caillaux mégis csak eredményesen jön haza. — A francia fő­város hangulata teljesen az amerikai adós­ságrendezés felé orientálódott, a biztonsági szerződés ügye háttérbe szorult s Csicserin nagyjelentőségű utazását is cak gyéren kom­mentálják. Az ország tudja, hogy jóléte, gaz­dasági haladása elsősorban a washingtoni tárgyalások eredményétől függ. Páris, október 2. A nagy lapok washing­toni jelentései nyomán csak most kezd kiala­kulni tiszta kép a francia-amerikai tárgyalá­sok drámai lefolyásáról. Szerdán este a fran­keltik az olvasóban, bár ne állanának oly egye­dül ezek a müvek a maguk nemében. Pauler Ákos müve egyébként teljesen filozófiai alapon tárgyalja Lisztet s zeneirodalmunkban hatalmas értéket képvisel- Haraszthy Emil, a Nemzeti Zenede igazgatója, Wagner magyar vonatkozá­sait dolgozta fel egy terjedelmes műben, Kern Aurél, a „Magyarság** zenekritikusa, szintén messzekiható és nagybecsű szakirodalmi mun­kásságot fejt ki. Ezzel úgyszólván vége is a fel­sorolásnak. E néhány művön túl a magyar zene- pedagógus vagy akadémiai növendék a felmér- hetlenül gazdag német zenei szakirodalomhoz kénytelen fordulni. A hangversenyévadokról beszélve azt az Információt kaptam, hogy a háború utáni, rossz valutájú viszonyok még mindig erősen éreztetik hatásukat. Kevesebb külföldi vendég jön, köztük olyanok hiányoznak, akiket a magyar főváros közönsége évtizedeken át megszokott s nehezen nélkülöz. A zongoraévadot úgyszólván maga Dohnányi tölti be, aki évente igen sok estén gyönyörködteti Budapest közönségét. A műit évad legnagyobb zenei eseménye volt a berlini Furtwangler szereplése, aki ' csodálatos tökéle­tességű karmesteri technikájával és bámulatosan fegyelmezett karával valósággal lázba hozta a főváros zenevilágát. Az Operában a Parsával bemutatása volt a legnagyobb esemény- Az Operaház uj igazgatója, Radnai Miklós munkás­sága elé bizalommal néz a közönség. Rend­kívüli nehézségekkel kell megbirkóznia, de meg­van benne az erő és lendület a fiatalos küzdés­hez és megvan a remény, hogy az Opera jövö- iét fenyegető sok zátony között nyugodt vizek­re tud majd kormányozná. Egyelőre az a hely­zet, hogy az Opera az állandóan zsúfolt házak facára is deficittel küzd, aminek oka egyrészt a sok magánéneke snő, másrészt a nagy szólisták hallatlan igényei. Az Opera egész belpolitikáján kell változtatni, hogy az állapotok javulhas­sanak. Uj magyar kompozíciókban — a könnyű ze­nét nem számítja — nem nagy a gyarapodás. Uj zongoradarab például alig van. Bartók „Gyermekdarabok** című suite-je az ifjúságnak készült, de minden látszólagos egyszerűsége mellett rendkívül nehéz ritmikája van s olyan fejlett muzikális felfogást igényel, amilyennel a fiatalság csak nyoc-tiz évi tanulmány után ren­delkezhetik. Könnyebb, pedagógiailag felhasznál­ható anyag alig van- A felsőbb fokok Radnai, Bartók és Kodály kompozíciói látják el. Siklós Albert főként zenekari darabokat ír és virtuóz hangszerelésével 'tűnik ki. Poldini „Farsangi Ja- kodalma** ma is nagyon népszerű. Irányok tekintetében rövid áttekintéssel há­rom nagy vonal figyelhető meg. Egyik Bartók, akit a magyar Débussynek nevezhetnénk; mint ilyen, az impresszionizmus képviselője. Kodály önállóbb utakat jár, őserejübb és reálisabb. Doh­nányi a szalonzenét képviseli. Etűdjei, rapszó­diái, zongoramüvei ragyogóan szellemesek- Mint a zongorajátszás fejedelme, utolérhetetlen. Kar­mesteri pálcája is világhíres, legutóbb éppen Prágát hódította meg. Hubay mester fellépése mindenkor és mindenhol ünnepnapot jelent a ma­gyar közönségnek. Mint komponista most nem igen dolgozik; annál jelentősebb munkát végez mint zenepedagógus, kinek keze alól a világhírű művészek egész sora került már ki. A Zeneaka­démia növendékanyagának legválogatottabbjai azok, kik az ő mesterkeze alól röppennek ki a világhírnév útjára, mindenütt elismerést szerez­ve a magyar művészetnek, de mesterüknek is. Idegen hatások napjainkban nem érintik a magyar zenét. Lehet, ennek oka nagyrészt ab­ban rejlik, hogy a külföldi zene is vajúdik, De­bussy óta érdemes újat nem adott. Mindezt ér­dekesen tárgyalta Haraszthy Emil, a Nemzeti Zenede igazgatója, Párisból küldött cikkében, melyben ottani megfigyeléseiről számolt be­A fejlődés további útja örvendetesen adva van: a legtisztább, ősforrásokból merítő magyar zene irányában. Bartók és Kodály gyűjtései ad­ják az alapanyagot, a hathangu, félig dur, félig moll, jellegzetes magyar skála felismerését is ezek adták s most ennek a hamisítatlan népi anyagnak modern harmonizálására épül az uj magyar zene. Zeneműkiadóink: Rózsavölgyi, Méry, Bárd, jelentős munkát végeznek s a messze külföldön is előnyösen ismertek. Kiadványaikból elsősor­ban a könnyű zene fogy, ami jellemző a közön­ség mai hangulatára. Közönség egyébként a leg­nagyobb fajsúlyú hangversenyekre is van, az óriási drágaság dacára is a hangversenytermek állandóan zsúfoltak, a jegyeket előre elkapkod­ják. Megfigyelhető azonban, hogy a hallgatóság legszívesebben a zenei virtuozitásban gyönyör­ködik, színes hatások, pompázó technika az, ami leginkább lelkesíti. * Leértünk Füredre. Füleinkben még benne morajlott a Tarpatak dübörgő orkesztere. És a Grand Hotel kávéháza felől gyönge, vártelen yazz-band hangjai ütöttek meg. Olyan volt most, mint valami nyöszörgés, beteg kutyuskák vinnyogása. Sziklatornyok, habzó örvények, az örök őserő megnyilvánulásai után bubihajak, hegyesorru cipők, nőies férfiderék, yazz-band! Hová távolodott el az ember önmagától, minden szépségek forrásától: a Természettől? Talán ez az ellentét mélyítette bennem az örömet, az utolsó akkord értékét: a magyar zene az ősforráshoz kanyarodott vissza, hogy megujhodjék.- Ifjan, izmosán, virágbaborultan fog onnan kiemelkedni, mindenek csodálatára. Öröm­mel, büszkeséggel, rajongó szeretettel várjuk! Tichy Kálmán. cia és az amerikai albizottságok egy elvi ha­tározatot fogadtak el, melyet csütörtök dél­előtt akartak a két delegáció plenáris ülése és Coolidge elé terjeszteni. Mellon amerikai pénz­ügyi államtitkár teljes titoktartást kért a de­legációktól s Caillaux meg is ígérte ezt. Mégis valaki a franciák közül elárulta az albizottságok megegyezését s 50 ameri­kai újságíró, valamint a Havas-ügynök­ség hírhedt távirata — jóformán Caillaux nevében — közölte a világgal a tervezett megegyezés összes adatait. Hivatalos amrikai körökben a dolog nyil­vánosságra jutása óriási szenzációt okozott s magát Coolidget is fölöttébb kellemetlenül érintette. Amikor azután tegnap 11 óra körül a francia delegáció megjelent a plenáris ülé­sen, Mellon kijelentette, hogy Amerika nem fogadhatja el az albizottságok megegyezési tervezetét. A franciákat, akik úgyszólván már ké­szenlétben tartották a töltőtollat az alá­írásra, hidog zuhanyként érte ez a beje­lentés. Mellon egyúttal közölte az amerikai aján­latot, mely öt évi provizóriumról szól évi 40 millió dollár törlesztéssel. Caillaux gondolko- zási időt kért, majd öt percnyi tanácskozás után kijelentette, hogy a provizóriumot nem írhatja alá, mert erre kormánya nem jogosí­totta föl- Neki csak végleges megegyezésre volt teljhatalma. A reggeli lapok kivétel nélkül elkesere­detten Írnak Amerika ellen. Poca és Ugróit viiáfa Genfben Kolozsvár, október 2. A gyakorlati kereszténység stockholmi világkongresszusával kapcsolatban megírtuk, hogy Ugrón István, az erdélyi magyar párt elnöke nagyhatású beszédével, amelyben a felekezeti iskolák nemzeti jelentőségét hang­súlyozta, kivívta a világkongresszus rész­vétét és a legmagasabb svéd körök szimpá­tiáját az erdélyi magyar kisebbségek sorsa iránt. Ugrón Stockholm után Genfben a nép- szövetségnél egyengette az erdélyi egyhá­zak panasztevő küldöttségének útját. Genf­ben összetalálkozott Dúca román külügymi­niszterrel, aki minden eszközzel akadályt gördített a küldöttség munkája elé és . árra. igyekezett rábírni Ugront, hogy a panasztól álljanak el. — Nézetem szerint — mondta többek közt Dúca —, érdekközösség forog fönn a román kormány és a kisebbség között s a kormánynak a saját érdekében is ki kell a kisebbségeket elégítenie. De éppen ezért a kisebbségek tévednek a taktikájukban, mert sokkal többet tudnának elérni Bukarestben, mint Genfben. Ugrón István természetesen mosolyogva fordította meg a román külügyminiszter té­telét, mondván: — Ha a kisebbségek azt a „többet" Bu­karestben már elérték volna, akkor ma nem lennének Genfben. „Tisztelettel följelentem magamat...!“ (iBudbpesü szerkesztőségünk jelentése.) A pestvidéki ügyészségre beállított egy 40 év körüli, idegesen viselkedő férfi. A soros ügyész kereste. Mikor eléje vezették, igy szólt: — Holiler Béla a nevem, a kővágóőrsi adópénztár kezelője vagyok. Tisztelettel íöljeientem magam, hogy a kezemre bízott közpénzekből harminc­millió koronát elsikkasztottam és kérem letartóztatásomat. Átkisérték a főkapitányságra, ahol elő­adta a dolgot. Fizetéséiből nem tudott meg­élni. Másfélmillió kevés volt a családnak. Egy érettségizett leánya van, aki hivatalba jár, de egy kisebb leánya is van, akit most iskoláztat. A leány tandíjára pedig 700.000 koronát fizetett ki, amit a háztarása súlyo­san megérzett, úgy hogy a legnagyobb nyomorban élt feleségével és két leányával. Kétségbeejtő helyzeté­ben azután sikkasztásra vetemedett. Mint adópénztáros a kezeire bízott ösz- szegekből 30 miliő koronát elsikkasztott és azzal Budapestre utazott. Itt a hosszas nyomorgás után élni akart és azután meghalni. Az elsikkasztott 30 millió itt a főváros­ban hamar elfogyott, amikor azonban az ön- gyilkosság végrehajtására került a sor, csa­ládja jutott eszébe és nehogy családja min­den támasz nélkül maradjon és még nagyobb nyomorba jusson, letett szándékáról és elhatározta, hogy jelentkezik, önfeledt pillanatában elkövetett bűnét 1c- vczekli és azután ismét családjának él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom