Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-23 / 240. (983.) szám

Péntek, október 23. mmm miitiszferclnöh saiíöpOre a Nepsiawa ellen A szocialisták szócsöve elfogultsággal vádolta meg az Eskütt-iigyben a miniszterelnököt Bethlen nem tárgyalt Esküttel. győzni s egyelőre Rimaszombatban eldöntetlen maradt a rádió abszolút fölényének kérdése... * A nagy pénztelenség hozta magával azt a nagy sorsjegylázat, ami városunk pénz iránt ér­zett hőmérsékletét fokozza. Mindenki sorsjegy­től várja élete jobibrafordufeát. A rossznyelvek azt mondták, hogy aki sorsjegyben nem bízik: elmegy biztosító-ügynöknek. Annyi igaz, hogy a nagy állásmélkiiliség az egyetemet végzett fiatal­emberek egész raját késztette arra, hogy vala­mely biztositóiigynökséguél vállaljanak állást s ennélfogva soha olyan bizonytalanul nem érezte magát az ember, mint éppen ma, a sok biztosító kereszttüzében . . • * Egyébként a város legújabb nevezetessége a megérkezett állatsereglet, amit a hidegre s a hiénákra való tekintettél alnig valaki látogat. Legtöbb látogatója a táncórákna'k van s a táncíáz nálunk is számos áldozatot követel. Szombathy Viktor. Pengők és garasok Magyarországon Budapest, október 22. Budapesti szer- íceszhőségünik jelenti: A félhivatalos 8 órai Újság hiire szerint az uj magyar pénz egy ség behozataiia alikaltmálból a javaslat letárgyá- lása után forgalomba hozzák az uj magyar ércpénzt. Egyelőre 50 millió ezüst egypen- gős, melynek súlya 5 gramm, továbbá 30 millió pengő értékű kisebb nem nemes fém­ből készült aprópénz kerül forgalomba. Az ötven gairasosak aluminumibronzból készül­tek s súlyúk 5 gramm, a húsz és tíz gaira- sosak nikkelréz ötvözetből lesznek. Az eigy és kétgarasok tömeges forgalombahozatalá- val meg akarják akadályozni, hogy a közel­látási cikkek árait a kereskedők a jelenlegi­nél magasabbra kerekítsék. A tangót hozta ajándékba a londoniaknak a hazatért trónörökös — A P- M. H. levelezőjétől — London, október 21. Bronzszinüre bámult arccal, alaposan megsoványodva és bizonyára valami sporto­lásból kifolyólag kissé sánti'kálva, érkezett meg tegnap a walesi herceg afrikai és délamerikai útjáról Londonba. A pályaudvar előtt diszszázad várta a trónörököst, aki azután a közönség hatalmas sorfala közt hajtatott a királyi palotába. Óriási tömeg gyűlt össze a palota előtt, amely szakadatlanul éljenezett, úgyhogy a trónörökösnek többször meg kellett jelennie az erkélyen, hogy megköszönje az ovációt. György király még aznap este kiált­ványt intézett London népéhez, amelyben megköszönte a fiának rendezett nagyszerű fogadtatást. A kiáltvány a kö­vetkező szavakkal végződik: — Az ö visszatérése befejezést jelent annak a missziónak, amelyet a birodalom dominionjaiban, azonkívül az Egyesült- Államokban és Dél-Amerikában végzett. Hat esztendővel ezelőtt kezdődött az ő küldetésé és most fejeződött be. Tudom azt, hogy azok a milliók, akiknek ezekben az országokban alkalmuk volt őt megis­merni, velem együtt köszönetét rebegnek Istennek, amiért megengedte, hogy ö és társai jó egészségben utazhatták be a vi­lágot. Mfiga a trónörökös is kiáltványban mondott' köszönetét London népének azért az önfeláldozó szerétéiért, hogy még a sza­kadó esőben is az utcára sereglettek az ő üdvözlésére. A trónörökös a Repulse nevű hadihajón tette meg mostani útját és a hajó tisztikarát valósággal elbűvölte szeretetre- méltóságával. Egyetlen pillanatra sem érez­tette velük szemben a fangját, hanem igazi bajtársként viselkedett- A trónörökös minden mulatságban részt- vett, sportolt, táncolt, sőt néhány nap­pal ezelőtt egy a hajón rendezett szini- előadáson ö maga is szerepelt. Két vígjátékot adtak és ő az egyikben egy női szerepet játszott. A trónörökös visszaér­kezésének az lett az első következménye, hogy Angliában ismét jogaiba lépett a tangó, hogy kiszorítsa a fox frottot* A Dél-Amerikából érkezett jelentésekből ugyanis megtudták az angolok, hogy a trón­örökös ott szenvedélyesen táncolja a tangót, mire elhatározták, hogy ismét divatba hozzák Angliában is. Aznap este már, untkor a trónörökös Ports- mouthban partraszállt, Anglia összes zene­karai tangót játszottak és minden mulatóhe­lyen tangót táncollak. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Esküt't-üggyel kapcsolatos rágalmazás! port tárgyalt ma a budapesti törvényszék. A port Bethlen István minisz­terelnök indította Strém László, a Népszava egyik szerkesztője ellen s a mai tárgyaláson föl'sorakozott a magyar politikai világ több számot tevő vezé.rférfia. Mint ismeretes a panama kipattanásakor Strém László, a Népszavában cikket irt, amelyben Bethlen István miniszterelnö­köt azzal vádolja, hogy amikor Eskiittet letartóztatták, Bethlen alkudozásokat lolytatoít Esküttel, hogy fiának, András­nak, nevét ne keverjék bele az ügybe. A Népszava ezen cikke miatt Bethlen István és fia rágalmazása port indítottak Strém László, a cikk írója ellen, A mai tárgyaláson kihallgatták Bethlen miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy az cikk egész tartalma légből kapott koholmány. — Nem tárgyaltam Esküttel s arról sem volt tudomásom, hogy fiam a földmivelési minisztériumban járt volna egyes kiviteli engedélyek kijárása érdekében. Esküit ugyan vallomásában megemlítette, hogy fiam is fönt járt nála, de alkudozásokat vele nem Kassa, október 22. Egy kőhajitásnyíra Kassától, fenn a dombok között fekszik egy tipikus völgyi település: Kas- sauófalu. Az országúton jó gyaloglónak nem tart tovább félórán ál, míg a kassai vámtól beérkezik a községbe, de ha nem rostéi egy kis kapaszko­dót a Gol'dstein-korcsma mellől gyalogút szakad ki, amely kertek s gyönyörű nyírfák között jó negyedórával megkurtitja az utat. Ahogy fölérsz a dombtetőre, fáradságodat bőségesen megjutal­mazza a látvány, ami szemed elé tárul. Lenn, a Hernád szájában, ott szökik az égbe, mint állan­dó Te Deuim, a kassai dóm tornya, a gyárkémé- nyek erdeje vígan füstölög- Ha hátat fordítasz Kassának- a gálszécsi országúitól jobbra, ott hú­zódnak íe a völgynek Kassaujfalu csinos, piros­cserepes fedelű házai. A falu vége már a Túrosá­ban vész el. Ahogy a rónákat végigsimogatja tekinteted, látod a régmúlt időket, mikor Caro- berto Anjou-király páncélos vitézei megütköztek Mátyus ur feudális hadával Cassovia birtokáért. Hejh, rémei voltak ennek a vidéknek a Roz- gonyi urak, de sokszor ál'litotívk meg éppen ezen a dombtetőn a kapuzárást elérni akaró kin­cses szekereket a bagolyvárban lakó főurak. De •haragudtak rájuk a kassai cívisek. Egyet közü­lük doronggal vertek agyon a kassai piacon. Milyen örömmel fogadták Caroberto olasz, né* met és magyar csapatait Kassa polgárai, mikor a rozgonyi csata után ezen a domboldalon leeresz­kedőben voltak a királyi város felé­A régi idők már csak a történelem lapjain élnek. Néha-néha ócska vasdarabot fordit kii a szántóvető ekéje, egy-egy tört buzog ón yf ej, amellyel kemény kun koponyát szakítottak be, egy-egy harci sarkantyú, amellyel a mént riasz­tották kengyeltörésre. A középkor romantikája öt-hat méterrel van a felszín alatt s most békés tót parasztok szántanak rajta. Gyönyörű őszi nap van, a mezőt végtelen lánccal fogja át az ökörnyál, amelynek végét titokzatos kéz eregeti valahonnan a domb túlsó oldaláról. Asszonyok kapaszkodnak a dombon, Kassáról jönnek a piacról. A nap bearanyozza az erdőt, a falut s a dombokat, megcsókolja a gyönyörű uj templom merész keresztjét. Milyen szenvedélyek központja volt egy-két évvel ez­előtt a templom dombja, mennyi harcot, gyüíöl- séget váltott ki az a kérdés, ki költözik a paró- chiára? Mikor Kassa képviselőtestülete, mint kegyur, uj papot választott, az egész falu bevo­nult, a városháza udvarát egészen megtöltötték a falusiak, a karzatot ellepték az asszonyok, a tanácskozás megszakadt s a rendőröknek kellett helyreállítani a nyugalmat. Azóta a szenvedé­lyek eilcsillapodtaik- Balogh József, az uj lelkész, megnyerte a sziveket, mert tapintatos egyénisé­ge mindenütt szimpátiákat keltett, a napi politi­kától távol tartja magát, csak az oltárnak és híveinek él, igazi evangéliumi magvető. Péntek délelőtt van, a faluban altig van férfinép, a férfiak a földeken dolgoznak, vagy benn vannak a városban, hogy a fogyasztási adó bárcáját kiváltsák. Kedden és pénteken dél­után szúrják íe ugyanis a sertéseket, hogy szer­dán és szombaton behordják a kassai piacra. Mert ez a falu őisidök óta a böllérségből él s Kassának egyik híressége, a sertéshusspccialiitá- sok az ősök munkájához fűződnek. Kassaujfalu a régi jó időkben virágzó, gaz­dag község volt. A böllérek szerteszét szfíledtek a régi Magyarországon s nagyban vásárolták össze a sertéseket, amikét szekéren szállítottak haza. Különösen Szabolcsot keresték fel, mert Szabolcsban valami különleges módszerrel hiz­lalunk sertést, az ottani húsnak valami speciális zamatja van- Újfalun aztán a böllérek leszúrták folytattam. Azért adtam át rögtön az ügyet a rendőrségnek, mert iymódon az Aazság kiderítése érdekében a közérdeket véltem szolgálni. Ezután a rágalmazással vádolt Strémet hallgatták ki, aki kijelentette, hogy cikkével a miniszterelnököt nem akarta megsérteni, Majd Vass József népjóléti miniszter, Tomcsányi volt igazságügyminiszter és Ná- dossy országos főkapitány tettek tanúvallo­mást. Valamennyien ott voltak Esküit ki­hallgatásánál, amelynél az kijelentette, hogy a miniszterelnök fia nála fönn járt a föld­művelésügyi minisztériumban a kiviteli engedélyek ügyében, de a miniszterelnök és Eskütt közötti alkudozásokról nem tudnak. Még eigy det'ktivet hallgattak ki, majd a tárgyalást vezető elnök szünetet ren­delt el. Szünet után a késő délutáni órákban hirdette ki a bíróság ítéletét. Strémet két­rendbeli rágalmazásért bűnösnek mondotta ki és ezért őt tizhavi fogházra és harminc millió korona pénzbüntetésre ítélte. A pénz- büntetés be nem hiajfhatása esetén a büntetés uja'bb háromszáznapi fogházra változtatható. a sertéseket, megfelezték s Kassa, Rárfcfa, Eper­jes-. Igló, Lőcse piacát ők látták el finom sertés­hússal. Nagyban dolgoztak, de azért a piacra is vittek s a kassai Domonkos-kolostor melletti piacon felállított sátraikat sűrűn keresték fel a fogyasztók. Élő sertéseket is szállítottak és gazdasági körüknek hatalmas sugara volt, mely­nek nyugati végpontja Prága, keleti pedig Mára- marossziiget volt. Gyűlt a pénz, növekedett a jóllét és a meg­elégedettség. Hires gazdag emberek voltak Orosz János, Lengyel György, Spaleni Orosz Mihály, Gazdag András Ondics, Gazdag András Bado s a többiek is mind. De változtak az idők. Jött az országrende­zés s Kassaujfalu gazdasági köre összezsugoro­dott. a bevásárlási terület elszigetelődött- Az­után bevonultak Kassára a druzstvók. Ezeknek van pénzük, van korlátlan hitelük, a kassaujfaliu- siak pedig nem tudnak hitelhez jutni. A druzst­vók mindent összevásárolnak elődük. Hét év alatt olyan gazdasági romlás követ­kezett be, amiinőre senki nem számított, senki nem készült elő. Jöttek a kíméletlen adóterhek, a jövedelmi adó, fogyasztási adó, a kíméletlen magasságba szökő helypénz. S amire itt még nem volt példa, jött az adóvégrehajtás. Nincs pénz. nincs hitel, a böllérek nern tudnak bevásárolni, az állam pe­dig a legtürelmetlenebb s logzsarnokibb hitelező­Beszélek a gazdákkal. Mindenki csak pa­naszkodik. A régi gazdagok eltűntek, ma három­négy gazdának ha van valamije, a többi mind .koldus, házán, földjén 20—50 000 korona teher van. Az egyik régi gazdag ingóságait már el is árverezték. „Zsöllérsorsra jutunk itt mindnyájan, uram“ — panaszkodik. Mert a zsöllérsors jelenti itt a társadalmi és gazdasági romlás legalsó fokát- A vagyoni kü­lönbségek már tűnőben vannak, mindenki a sze­génység irányában nivellál ódik, de a régi osz­tálygőg és osztáíykülönbség tnég ma is meg­maradt. Böllér és gazda sohasem keveredik zsellérrel. Külön van a korcsmájuk, külön a mu­latságaik, baj lenne belőle, ha zselilérfiu szemet vetne böllérházra. Csaknem 2-00 ház van a faluiban (187), ezer- ötszáz a lélekszám, ebből Ő55 a választó. A po­litika nem nagyon érdekli őket. „Az lenne a jó politika" — mondja az egyik böllér — ..amelyik elvinné az adókat, kikergetné a druzstvókat és megnyitná a határokat." A gazdasági nyomorú­ság tette “El falut ellenzékivé, mert nekik nem virtus, hanem életszükséglet az ellenzékiség- Az egyik gazda szerint a ker.-szoc. párt 300, a Hiinka-párt 180, a szlovák agrárpárt 50 szava­zatra számíthat, a többi néhány szavazat, a zsel­léreké, a kommunistákra esik. — Hát nem tudóin, hogy azok a kommunis­ták mit akarnak. Van itt 87 böllér. mind szegény ember már s vagyunk néhányan gazdák, de mindenünk meg van terhelve. A legnagyobb föld 30 hoki. de ez sem ad életlehetőséget, mert amit dolgozunk, elviszik adóba. A legtöbb gazdának fö’díje öt-tiz holdacska­Két katolikus szlovák népiskolája van a fa­lunak, az uj nemzedék már csak szlovákul be­szél, az öregek mind hibátlanul tudnak magya­rul. Mikor kérdezem, nem bántja-e őket- hogy a gyerekek nem tódnak magyarul, hiszen hasznát vennék, kifakad az egyik gazda: — Ncin érünk rá, a tanítónak kellene őket magyarul tanítani, de ha nem szabad, mit csi­náljunk? Mit csináljunk? Mit csináljunk? Ezt a ta­nácstalan kérdést hallom mindenütt. Es nem tudnék erre a kérdésre hamarjában választ adni. II. Miklós cár él? Kcpeuhága mellett meglátogatta édesanyj t Többen felismerték a cárt — Szenzációs dán jelentés Berlinben — A P. M. H. tudósítójától — Berlin, október 22. A berliner Tageblattnak kopenhágai tu­dósítója szenzációs táviratot küldött: A Dá­niában nagy számban tartózkodó orosz emi­gránsok között szájról-szájra adják azt a hírt, hogy a szerencsétlen II. Miklós cár él, a kom­munisták nem végezték ki, hanem jelen­leg a legteljesebb inkognitóban Angliá­ban tartózkodik és türelmesen vár, amig ideje elkövetkezik. Nem régen Muramíin heroeg az oros* monarchisták lapjában, az „Obtsi Ruty“-ban a következőket írja: — Szentül meg vagyok győződve arról, hogy Miklós cár még ma is él. — Nem is olyan régen a cár Kopenh'gá- ban járt, illetve Klampenborgban. Kertészektől hallottam ezt, akiket fölkere­sett és akiktől virágot vásárolt. Tudnivaló ugyanis, hogy anyja, Dagmar anyacárnő, aki dán her­cegnő, jelenleg Klampenborgban lakik egy fehér villában, közel a tengerparthoz, amelynek lapos tetejéről napsütésben gyö­nyörűen lehet látni a svéd partokat. — Ezen a lapos tetőn ül némelykor naphosszat az anyacárnő, tekintetével el­mereng kelet felé, amerre Oroszország fek­szik. Mellette Olga nag*7hercegnő foglal he­lyet, aki játszadozó gyermekei számára rongyból medvéket, babákat és egyéb játékszereket készít. — És itt volt a cár! — Az az asszony is látta, aki a pék­süteményeket szállítja a villába — Ha majd elérkezik az idő. meg fog­juk látni valamennyien, vájjon csekn-v^n él-e II. Miklós cár. Egy hires nemzetközi szélhámosul) kalandos élete Tihanyi Irmát, aki Bécsben Síurdza grófnő névvel csa ta a kereskedőket, Kőszegen le­tartóztatták — Az orieumcs’llagból grófnő, a grófnőből Mária-nosztrai fogoly Budapest, október 22. A bécsi rendőrség megkeresésére ma délelőtt Községén letartóztatták Tihanyi Irmát, a közismert nemzetközi szélhámosnöt, Bécsi kereskedők tettek ellene feljelentést akiktől Sturdza grófnő álnév alatt lószer­számokat, pokrócokat és nyergeket csalt ki. Tihanyi Irma neve jól ismert a büntető hatóságok előtt. Budapesten a kiállítás évé­ben tűnt fel, amikor a Somossy-Orfeum táncosnője volt. j A. szép szőke leány neve akkor került elő­ször forgalomba, amikor egy előkelő buda­pesti család fiatal tagja szerelmes lett belé és sikkasztott miatta. A botrány után Tihanyi Irma eltűnt Buda­pestről és Bukarestben tűnt fel újból, ahol egy dúsgazdag bojár barátnője lett. Saját palotájában élt, saját fogata volt, a bojár minden szükségletéről gondoskodott, a nőben azonban felülkerekedett a kalandor hajlam, lopott, amiért a bukaresti törvény­szék többheti fogságra Ítélte. Kiszabadulása után ismét Budapesten termett, barátságba keveredett elzüllött arisztokratákkal többek közt egTr Sztáray gróffal, egy elszegényedett Potoczky gróffal és Koritovszky osztrák pénzügyminiszter lezüllött unokaöccsével. Sztáray grófot váltó- hamisítás miatt letartóztatták, ekkor Tihanyi Irma felvette a Sztáray grófnő nevet és Gödöllőn villát is vásárolt. A grófnői cim és a gödöllői villa arra kellett, hogy ékszereket csaljon ki. Csakhamar ki­derült azonban a szélhámosság és Tihanyi Irmát két és fél évre ítélték. Mária-Nosztrán töltötte ki a büntetését, mely után Becsbe ment, ahol penziót nyitott, majd Chlnmetzky grófnak, az osztrák kénvi- selőház elnökének nevére több váltót hamisított. Amikor a hamisítás kiderült, megszökött, de Sopronban csakhamar elfogták. Négy és fél évet iilt ezért a hamisításért. Azóta alig hallatott magáról. Külföldön itt-ott feltűnt apró kis szélhámosságokkal, de többé nem tudták elfogni. Az 55 éves, még mindig üde. fiatalos és csinos nő most uira a rendőrség ko-ráre ke­rült. Kiadják az osztrák hatóságoknak. Á kassaujfalusí böllértársadalom romlása Látogatás a hajdan gazdag községben —- Megölték a druzstvók a virágzó seríéshuslpart Ahol már egyforma a böllér és a zsellér ^9

Next

/
Oldalképek
Tartalom