Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-22 / 239. (982.) szám

Csütörtök, október ti. . ^i(fArJU(fá£7faiMP JíOZGAZD/tfAG — Ideiglenes magyar-csehszlovák vám- szerzödést kötnek a legtöbb kedvezmény alapján. Budapestről jelent'k: A Bécsben fo­lyó kereskedelmi tárgyalások még mindig nem értek véget, mert a liszt- és borvám tekintetében az osztrákok nem honorálták a magyar delegáció kívánságait és a legfonto­sabb iparcikkek tantála sincs még vél égésén megállílapifiva. Ilyenformán teljesen bizony­talan, hogy a bécsi tárgyalások meddig fog­nak tartani és mikor kerül sor a magyar- cseh kereskedelmi szerződés megalkotására. Ha az év végéig ez nem volna lehet égés, aminthogy erre már kevés a kilátás, a mos­tani szerződésnélküli állapotot értesüléseink szerint úgy fogják rendezni, ho,gy Csehszlo­vákia és Magyarország ideiglenes vám- egyezményt kötnek a legtöbb kedvezmény elve alapján. Ezen az alapon eddig csak Ju­goszlávia és Magyarország között létesült ideiglenes vámszerződés. — A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat, amely az uj nemzetgyűlés első szess'iojában kerül tárgyalás alá, főbb pontokban a kővetkezőkből áll: 1. A keres­kedelmi jó erkölcs elleni cselekedetek. Ebbe a kategóriába esnek azok a kereskedők, akik tudatosan kárt okoznak tisztességtelen kon­kurenciájukkal más kereskedőknek. Ilyen alkalomkor kártérítés követelhető. — 2. Tisz­tességtelen reklám. Aki idegen vállalatról tudatosan helyt nem álló híreket terjeszt és ezeket a maga javára használja fel, bepöröl­hető. — 3. Az áru eredetének hamis megje­lölése, szóban vagy Írásban. — 4. Más ke­reskedő üzletének lebecsmérelése helytelen vagy hamis alapon. — 5. Visszaélés mások üzleti berendezésével vagy védjegyével a vevők megtévesztése céljából. — 6. Meg­vesztegetés. Aki más szolgálatában álló sze­mélyzetet közvetlenül vagy közvetett irton a maga üzleti céljaira használ fel és ezáltal üzlettársának kárt okoz, kártérítésre köte­lezhető. — 7. Az üzleti és gyártási titkok megsértése vagy azokkal való visszaélések. — 8. Az üzleti személyzet tisztességtelen cselekvései. — 9. Panaszra illetékes minden vállalkozó személy vagy testület, aki vagy amely gazdasági érdekek védelme alatt áll­— 10. Az utolsó szakasz a hólabdaüzletekröl szól. Ezek az üzletek nem érvényesek . — A bankokkal külön paragrafusokban foglalko­zik a javaslat. — Csehszlovák és lengyel nafta-tárgya­lások. Pár nap óta Prágában megbeszélések folynak a csehszlovák és lengyel naftaiipar kiküldöttjei között a két ország között felme­rült ellentétek elsimítására. A tárgyalások kedvező mederben folynak és azok eredmé­nyéről hivatalos jelentést fognak kiadni. — A kassai iparosok a Jednoíához csat­lakoztak. Kassai tudósítónk jelenti: A kassai egyesült iparosok országos szövetsége teg­nap az iparoskor helyiségében tartotta ren­des évi közgyűlését Pintér János elnöklete mellett. A szokásos évi jelentések meghall­gatása után kimondották, hogy a kassai ipa­rosság csatlakozik a turócszentmártoni Jed- notához. Ezzel kiváltak az egyesült iparosok országos szövetségéből. — A kassai kereskedők tiltakozó gyűlé­se a csomagkézbesités dijának felemelése ellen. Kassai tudósítónk jelenti: A kassai ke­reskedők testületé tegnap délelőtt gyűlést tartott, amelyen a kereskedők több sérelmes ügye szerepelt. így különösen a postai cso­magok kézbesítési dijának felemelése sújtja érzékenyen a kereskedőket. A testület veze­tősége Weltner József, Vidor Aladár, Erdé­lyi Izsó és Zinner György felszólalása után elhatározta, hogy személyesen fog eljárni a postaigazgatóságnál a kérdés igazságos elin­tézése érdekében. Több panasz hangzott el a Textiiverband ellen is, amely a textilgyá­raktól átveszi a követeléseket s azokat 45 nap alatt könyörtelenül behajtja a feleken. A gyűlés e kérdésben országos mozgalom megindítását látja szükségesnek és a keres­kedő társadalmat érintő több sérelmes ügy­gyei kapcsolatban a jövő vasárnap Kassán nagygyűlést rendez, amelyen ezeket a kér­déseket közösen megtárgyalják Szlovenszkó több kereskedőtes^ületeivel, hogy a közös eljárás módjában megegyezzenek. — A pengő és fillér. Budapestről jelen­tik: A magyar minisztertanács tegnap esti ülésén végleg döntött az uj magyar pénz­nemben. Az uj pénzegység a pengő és a fillér lesz, mely a papírpénzből a 12-5000 osztó- szám utján áll elő. Az uj pénzegység körül­belül egyforma értékű lesz a háború előtti aranykoronával. UJ Dreyfus-pör Lemtoergben A lengyel államfő ellen elkövetett bomba merénylő ukrán helyett egy ártatlan diákra vár a kötél — A P. M. H Berlin, október 21. Badt szociáldemokrata képviselő a len­gyel államfő ellen tavaly szeptember 5-én el­követett bombamerénylet tárgyában a kö­vetkező nyilt levelet intézte a német kancel­lárhoz: — E hó 12-én megkezdődött Lemberg- ben a lengyel államfő ellen múlt év szeptem­ber 5-én elkövetett bombamerénylet ügyé­ben a főtárgyalás. Ebből egy második Dreyfuspör lesz, ha idejekorán nem nyilatkoznak az illetékes porosz hatóságok arra nézve, hogy ki követte el valóban a lengyel államfő elleni merényletet. A vádlott, egy Steiger nevű diák, előkelő jo­gászok felfogása szerint teljesen távol áll a merénylettől, ahhoz semmi köze sincs úgy került fogságba, hogy véletlenül jelen volt abban, a tömegben, amely a merénylet alkalmával az utcán összeverődött. — A lengyel belügyminiszternek és a rendőrségnek az a meggyőződése, hogy Steiger ártatlan. A valódi tettes 01- zsanszky Teofil ukrán fiatalember, akit az ukrán katonai komité jelölt ki a tett elkövetésére. — Olzsanszky a lembergi bíróság előtt fekvő akták szerint Beutennél lepte át a né­met határt három héttel tettének elkövetése után s a német határrendőrség fel is tartóz­tatta. Kühalgatása alkalmával beismerte és bizonyította is, hogy a me­rényletet ö követte eb Zsebében nagyobb pénzösszeget találtak. tudósítójától — amellyel Berlinbe akart utazni, ahová egy ba­rátja meghívta. A rendőrség táviratilag érintkezésbe lépett az Olzsanszky által meg­nevezett egyénnel, aki mindenben igazolta állításait és így továbbutazását a rendőrség nem akadályozta meg.­— Olzsanszky szabályszerűen jelentke­zett Berlinben és mint politikai szökevény, a menedékjogot igénybe vette. — Kérdezem: miért nem értesítették erről a lembergi bíróságot, ahol több mint egy éve ártat­lanul várja halálos ítéletét egy fiatal diák? Olzsanszky Teofil 20 éves, Kirovban (Galí­ciában) született, ukrán papi családból szár­mazik, Berlinben egyetemi hallgató volt, egybe'n az ukrán propaganda-irodában élénk tevékenységet fejtett ki. Tegnap óriási szenzációja volt a Steiger- pörnek. Egy tanút, névszerinti Merksammer- nét, az ügyész letartóztatta hamis eskü miatt, mert homlokegyenest az ellenkezőjét vallotta annak, amit annakidején a rögtönitélő bíró­ság előtt mondott. Közben Berlinből az a szenzációs je­lentés érkezett, hogy a valódi bombavető Olzsanszky Teofil ukrán diák, aki a merénylet elkövetése után átszökött a német határon és jelenleg is Berlinben tar­tózkodik. Parlamenti körökben ezt a hirt élénken kommentálják és a kormány hiva­talos nyilatkozatot tett' közzé, mely szerint az ügyet alaposan meg fogja vizsgáltatni. * 54 * * * 58 * * * 62 4AAAAAÁAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAÁAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAA^ ► Bent vagyok | a választók névjegyzékében? | I Október 21-től november 4-ig t- P közszemlére teszik a névjegyzékei | *► ► Minden magyar választó saját szemével győződjék meg róla, hogy felvették-e | a névjegyzékbe! t Hatodik (befejező) közlemény 53. §. Harmadik szkrutinium A központi választási bizottság azokat a pártokat, amelyek a második szkr útin hun­ban figyelembe vétettek, két csoportra osztja: Az I. csoportot alkotják azok a pártok, amelyeknek jelöltlistáján a jelölteknek több, mint a fele a német, magyar, vagy lengyel kisebbség egyikéhez, vagy többjéhez tarto­zik. Azon kérdésben, hogy egy jelöltlistát ezen nemzetiségek melyikéhez tartozónak kell tekinteni, az a nemzetiség irányadó, amelyhez ugyanezen párt jelöltjeinek na­gyobb része jelentkezett. Ha a jelöltek a kü­lönböző nemzetiségekhez egyenlő számban jelentkeztek, úgy sorshúzás dönt. A II. csoportot alkotják az összes többi pártok. Ugyanezen elvek alapján osztja szét a központi választási bizottság A és B csoport­ba azokat a pártokat,. amelyek a második szkrutiniumban nem vétettek figyelembe. E mellett az A csoportba csupán azok a pár­tok számíttatnak be, amelyekkel nemzetisé­gileg azonos pártok az í. csoportba soroltat­tak, az összes többi párt a B csoportba so- roltatik. alapja a pártnak a köztársaságban leadott összes szavazata. 54. §. Mely jelöllek vannak megválasztva a II. és III. szknitiniumban Az első bekezdés így hangzik: Az egyes pártokból a II. és III. szkruti­niumban képviselőkül a pártra eső mandá­tumok szerint a jelöltek azon sorrendben vannak megválasztva, amilyen sorrendben a 49. §-ban említett jelöltlista tünteti föl őket. 58. §. A III. bekezdés 3. pontja igy hangzik: 3. aki tudva azt, hogy nincs beírva a vá­lasztói névjegyzékbe (2l. § 2. bek.), aláírja a jelöltlistát. A III. bekezdés 7. pontjaként beiktatan­dó a következő rendelkezés: 7. aki a választójogot gyakorolja, jólle­het jogerősen eldöntetett (pl. külállam útle­velének kiadásával), hogy nem polgára a csehszlovák köztársaságnak, vagy, jóllehet tudatában van annak, hogy a választás alap­jául szolgáló váalsztói névjegyzékek kitételé­nek napján nem lépte át azt a kort, amelyet az alkotmánytörvény a választói jog fölté­tele .gyanánt előír. 62. §. A központi választási bizottság össze­számolja az összes pártoknak amaz összes, érvényes szavazatát, amely a második szkrutiniumban nem vétetett figyelembe, amennyiben a pártok az A, vagy B csoport­ba tartoznak, az egész köztársaságból együttvéve, ezen szavazatok összegét el­osztja az el nem foglalt mandátumok számá­val, megállapítja igy a választási számot, amelynek a törtnélküÜ hányados tekintendő; a mandátumokat elosztja az I. és II. Csoport között, majd pedig a pártok között külön, az 52. § elvei szerint; e mellett a kiszámítás Bélyeg- és illetékmentesség A választási ügy összes beadványai, jegyzőkönyvei, a kifogások, panaszok s ezek mellékletei, valmint a választók aláírásának a jelöltlistán való hitelesítése (21. §) s a je­löltek nyilatkozatai (23. és 27. §) bélyegmen­te sek s amennyiben az aláírásoknak nem közjegyző által való hitelesítéséről van szó, illetékmentesek is. III. szakasz. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s a belügyminiszter hajtja végre. *3 Magyarország bortermelése Budapest, október 21. A magyar mezőgazdaság hozamának másik s ma legnagyobbrészt vámkülföldön való értékesítésre váró tétele a bor. A régi Magyarországban kereken 520.000 kát. hol­don termeltek borszőlőt. A mai Magyaror­szágon a föntemlitett szőlőterületnek majd­nem kétharmadrésze maradt meg úgy, hogy a mai szőlőterület 384.000 kát. hold. Dacára az ország területcsökkenésének, a borterme­lés jelentőségéből nem vesztett, Európa bor­termelő államai között ma is a negyedik he­lyet foglalja el. Ha közelebbről vizsgáljuk a kérdést, úgy megállapítható, hogy Magyarország viszonylagosan ugyan­akkora bortermelő állam, mint Francia- ország, mert az ország területéhez viszonyítva, egy négyzetkilométerre majdnem ugyanakkora szőlőterület esik Magyarországon, mint Franciaországban. A szőlő miként való telepítésének, ha­sonlóképpen a bői miként való kezelésének oktatására mindenkire nézve hozzáférhető, kitünően fölszerelt szakiskolákat tart fönn az állam, azonkívül hasonló célzattal ván­dor- és téli tanfolyamokat rendez, végül az ország legfontosabb szőlővidékén szőlészeti és borászati felügyelői vannak, akiknek töb- oek között az is föladata, hogy a termelők­nek időközi tájékoztatást adjanak. A termelt bor hamisításának meggátlá- sát rendkívül szigorú törvények és tör­vényes jogszabályok biztosítják, amelyek hasonló szigorral foganatosíttatnak is Ez a magyaráznia annak, hogy Magyar- országon a kihágások nyilvántartásában alig találkozunk borhamisítással. A bor értékesítése régebben nem oko­zott különös gondot. A rég Magyarország­nak, amelynek eléggé módos 20 millió lakosa volt s a bort alig termelő régi Ausztriának, amelynek 30 millió vagyonos lakosa volt, vámmentesen rendelkezésre álló piacán nem volt nehéz elhelyezni a régi országnak a mai Magyarország bortermelésénél alig valami­vé] nagyobb termését. 1918. év végével a borértékesítés terén azonban változott a helyzet. Az addig vám­mentes piacot képezett területből alakult szukcessziós államok előbb behozatali tilal­mat, majd amellé még óriási behozatali vá­mot állítottak a magyar bor bevitele elé. A magyar mezőgazdasági produktumok közül ma a bor értékesítése a legkörülmé­nyesebb. Teljes erővel érezhető a magyar tömegbornak a távoli piacokon való isme­retlensége, a távol külföldi piacok hiánya, amelyeknek megszerzését a régi gazdaság- politika — mivel azokat mindenkorra bizto­sítottaknak látta — nem tartotta szüksé­gesnek. :: Csehszlovákia 1925. évi komlóaratá­sa. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint az 1925. évben Csehszlovákiában összesen 126.770 métermázsa komló termett, amely teljesen fedezi azt a mennyiséget, a melyet a nemzetközi komlótermelők kong­resszusa Csehszlovákia számára kijelölt. A termés azonban mintegy 10 százalékkal ke­vesebb a múlt eredménynél. :: Ujbó! drágult az amerikai búza. A tengerentúli termény piacokról az irányzat további szilárdudását jelentették. A chicágói terménytőzsdén a decemberi búza 2.75, a májusi pedig 1.25 centtel emelkedett bushe- lenikint. A jelentések' szerint az amerikai bú­za újabb drágulását az élénkebb európai ke­reslet okozta. Az európai terménypacokon az irányzat szintén szilárduló. Hírek szerint az európai gabonapiacokon az amerikai búza arbitrázson a kereskedők helyenkint jelenté­kenyen károsodtak. A béosi terménytőszdén a forgalom meglehetősen sztik keretek kö­zött mozog, az irányzatban pedig kisebb szi- l’árdulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a brailai forgalom, amely eddig hetekig szünetelt, megindult. :: A magyarországi vetőmagpiac. (A Magyar Meződazdák Szövetkezete vetőmag­osztályának jelentése.) Lóheremag: A most folyamatban levő lóheremag-bevásárlásnál egy kiterjedt csoport a vidéken utazgató ügynökei révén lanyha irányzatra igyekszik az árutulajdonosokat hangolni, hogy azután az alacsony árak mellett összevásárolt árut a maga javára gyümölcsöztethesse. A külföl­di jelentések azonban 100 kg-ként 2—3 dollár emelkedésről számolnak be, igy az irányzat szilárdnak mondható. Lucerna: Az üzlet nem igen tud kifejlődni, amennyiben a minő­ségek nem a legjobbak. Keresik a szép telt szemű világos szinii árut, melyből a ionban a képviselőházi választási törvény mödoslIAsol

Next

/
Oldalképek
Tartalom