Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-20 / 237. (980.) szám
Kedd, október 20. A vér és arany drámája a gömörmegyei Mellété halárában A lőkösházai asszony elvált az urától és kiegyezett vele a tartásdijban _ A Sérj elakarta tenni láb alól az elvált feleségét — Csak az apja mentette meg Jánosdeák Gizella életét — A P. M. H. tudósitójától — , Rimaszombat, október 19. E1 e k b e t András mellétéi gazda gyilkossággal és súlyos testi sértéssel vádolva állott a rimaszombati törvényszék esküdt- birósága előtt, mert ez év április 19-én fegyverrel támadta meg Jánosdeák Mihály lökösházai gazdát és Jánosdeák Gizellát, elvált feleségét. Elekbet András még 1918-ban elvette feleségül Jánosdeák Mihály Gizella nevű leányát elválasztotta őket s a gazdát havonta 100 Mivel a leány szülei megbetegedtek, Gizella visszatért Lökösházára s többé nem akart visszamenni urához, aki ellen válópert indított. Egy évvel ezelőtt a bíróság véglegesen elválasztotta őket s a gazdának havonta 100 korona tartásdij fizetésére kötelezte. Ez év márciusában Elekbet egyességet ajánlott föl az asszonynak. Király dr. tornaijai ügyvéd előtt abban egyeztek meg, hogy Elekbet egyszer s mindenkorra a havi tartásdij fejében 10.000 korona végkielégítést fog fizetni. Az egyezség megkötése után március 19-én Jánosdeák Mihály és leánya kimentek az erdőre. Elekbet utánuk osont és egy kilométerre Mellété községtől megtámadta őket. Mintegy hat lépésről fegyvert fogott volt feleségére, és elsütötte. A lövés azonban nem talált. A leány apja mögé ugrott, hogy védelmet keressen volt férje elől. Az öreg Jánosdeák leánya védelmére kelt és dulakodni kezdett a támadóval, aki a fegyverre! fejbesujtotta az öreg gazdát, úgyhogy az napokig feküdt. Elekbetet letartóztatták. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy rendkívül módon felizgatta, hogy elhagyta a felesége. A kérdéses napon be volt rúgva és részegen támadta meg elvált feleségét. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján gyilkossági kísérletért és súlyos testi sértésért 3 évi és 1 hónapi börtönbüntetésre Ítélte. Megmagyarázhatatlan spiritisztarejtély egy pesti ügyvéd nászútján A fiatal asszonyon „nyugtalanság tört ki és víziókat látott — Előre látta az ismeretlen tájakat a Duna mellett — Egy német várkastélyban két halottat kutatott föl — A P. M. H. tudósitójától — Felfedezte az északsarki szárazföldet egy angol expedíció Megtalálták a legendás Gillis-földet? Nagy földterület a sarktól 9 fok távolságban — Három hónapos ut után megérkezett a Spitzbergákra Worsley kapitány s — A P. M. H. tudósítójától — London, október 19. Aimmdsen sarki épülésé úgyszólván teljesen lekötötte a tudományos világ és a nagyközönség figyelmét. Aliig vettek tudomást arról, hogy Liverpoolból júniusban egy expedíció indult a sarkvidékre, hogy felkutassák az északsarki szárazföldet és bázist keressenek a jövő évi repiilőexpediciónak. Az expedíciót Frank Worsley és Mr. Grettir Algarsson vezették. Worsley kapitány híres sarkkutató veterán, aki Scott kapitány és Shaickleton expedíciójában is 'részt vett. Londonban most érkeztek meg az első hiteik az angol expedíció eredményéről, amely szenzációsnak mondható- Az angol expedíció fölfedezte az északsarki szárazföldet és állandó életveszedetmek között harminc mérföldes hajóút után október 8-án érkezett meg Svalbardba, a SpitzbergákraAz Izland hajón julius 19-én hagyták el Kíng Bayit, a nyugati Sprtzbergák legészakibb pontját. Azon a vidéken, mely az angol admiralitás térképén szárazföldnek van megjelölve, harminc mérföldnyi utat tettek meg a hajóval és megállapították, hogy a Spitzbergák és a Ferenc József föld között 120 zsinórnyi mélységben töretlen tengeralatti íensik terül el. Á Viktória sziget táján a hajó propellerje befagyott a jégbe és csak vitorlával haladtak tovább. Itt találkoztak a Ouesttel, amelyen Shackleton tette meg utolsó délsarki útját s amelyet akkor Worsley kapitány vezetett. Megállapitották, hogy az északi szélesség 81. foka és 30. perce alatt terül el az a titokzatos és legendás Gillis föld, amelyről kétszáz évvel ezelőtt érkezett az első jelentés* A jégtömegek és a viharos tenger valóságos élethalálharcban tartották az expe- diciótmely visszatérésre kényszerült, mielőtt a problémát véglegesen megoldhatta volna, jóllehet * . három Ízben rs földet észleltek. A jövő évi repülőexpedició számára azonban sikerült kitűnő bázist találniAz expedíció kutatásai tudományos szempontból nagy jelentőséggel birnaik. A Piinköstlsy lányok Sziklay Ferenc drámája. Bemutatta 1925 október 16-án a Kassai Nemzeti Színház A „helyiszerző" fogalmát és a szlovenszkói közönséggel való vonatkozását éppen Sziklay Ferenc dr- definiálta egykor, ha jól tudom, éppen egy bemutató kapcsán. Én most ugyanazt a fe- szólyezettséget érzem vele szemben, amikor ez a kiküszöbölhetetlen, de alapjában helytelen va- leurt nyert kifejezés tehertételt ró rá. Sziklay Ferenc Kassán élő szerző, de számos sikerült alkotásra tehetős vénája, komoly törekvése és szándékaival is lépést tartó alkotókészsége egyetemesebb és arriváltabb különültségbe emeli a „helyi nagyságok“-ka1 szemben és — aminthogy ez a darabja is bizonyiték erre — elég súly arra, hogy másnemű meggondolásokat ébresszen. Az immár elkülönült vidék irodalmi deceutraiizáló- dásának egyik főoka nem az országhatárbeli elváltozás, hanem az az eszmei szeparálódás volt, ami a budapesti irodalmi atmoszféra és a komolyabb vidéki akarások között önkéntelenül keletkezett. Jó egynéhány szezon óta némi keserű berzenkedéssel tapasztalhattuk, hogy a pesti drámai iskola — ha a túlnyomó vígjátéki és bohó- zati alkotásokat is ennek számíthatom —, ha legtöbbször drámai gondolatokból indul ki és rútónból született színpadi eszközökkel épül is fel, alapjában „nem fontos", avult és légüres problémákat kérődzik elénk, a verekedős, véres és aktuális problémákba ráncigáló Ma helyett. Itt láttuk a vidéki drámai iskola kiindulási szükségességét és örömmel érzem a Sziklay darabjának bemutatásakor, hogy Sziklay lendületes egysége lesz ennek az elgondolásnak. Sziklay nem novicius a színpadon. Merem állítani, hogy rutinosabb egynémely pesti vig- játékgyárosnál és szinszeriibb is. Amellett elvitathatatlan fölényként van bátorsága — éppen az ő exponált helyzetében —, ha kell, megcson- fosodott tradíciókon és uralkodó nézeteken véBudapest, október 19. Aki lélekvándorlással, előző életek tudatával, spiritizmussal foglalkozik, elgondolkozhat a következő történeten és tetszése szerint mondhat róla véleményt. Hogy az esemény, bármennyire hihetetlen is, megtörtént, szavahihető emberek a legkomolyabban állítják. Egy pesti ügyvéd, megnősült. Ifjú felesége kedves, intelligens jómódú volt. Az ifjú pár hajóra ült. Passauig ütjük a lehető legsimábban folyt le. Passaunál másik hajóra kellett átszállaniok, hogy Regensburg felé továbbutazhassanak. Alig tette azonban a fiatalasszony lábát a másik hajó fedélzetére, különös nyugtalanság vett rajta erőt. A fiatal asszony mereven nézte a vidéket és egyszerre így kiáltott fel: — Ott azon a dombon túl nagy sik mező következik. Készvizü patak fut rajta keresztül, a partján hosszú sorban öreg füzek állnak. Tudom, úgy tudom, mintha esztendőket töltöttem volna itt. Néhány perc múlva a hajó túljutott a dombon és az eléjük táruló vidék pontosan ugyanolyan volt, mint ahogy azt felesége !e- irta. ' —Igen, ismerem ezt a helyet, — kiáltotta szinte lázasan a fiatal asszony — a patakon túl kis liget következik, a liget szélén egy kápolna áll. Pár perc múlva látható volt a kápolna. A betegesen izgatott asszonnyal kiszállott a férje és orvoshoz vitte. Az orvos azt mondta, pár nap alatt meggyógyul, nincs semmi baj, csak ideges. Másnap egy várkastélyhoz tettek kirándulást. Az asszony újra védekezni kezdett. — Itt már jártam — sikoltott föl. — Itt van egy titkos, bezárt szoba. rés sebet ütni. Sziklay darabja tendenciózus diarab, de abban a megengedett mértékben, amely sehol ise váb'k szinszerütlenné. Simára fésült, sok-sok lappangó sebtől geny- nyező arisztokrata millieuben kezdődik. A polgári mitlieuből felszakadt grófnő egy kikopott doti Juan lelkiismeretlen apercuje nyomán keletkező kínos helyzetet úgy old meg, hogy szeretőjéhez kényszeríti még alig bimbózó és a szerelem útvesztőiben még egész bizonytalan leányát, akit némi tisztázatlan vonzalom húz a lelkiismeretlen szeretőhöz- Ez a diplomáciailag talpraesett és meglepő megoldás el is sikkadna a feltűnést kerülő grófi környezetben, a kitörésre váró botrányt elsimítaná a mindent elkendőző arisztokrata modor, de . . . — itt a drámai de — a grófi fészekbe bepottyant egy Kovács (még csak nem is Mády-Kovács), egy egyszerű bur- zsoá tanárocska, akiben az előkelő tartás még nem gyűrt le minden természetes megnyilvánulást és botrányosanmeg tud döbbenni egy ilyen „gyilkos igazságtalanságon". A finom gépezetbe behulló „destruktív" porszem nyomán kezdi a gép minden részecskéje felmondani a kötelesség- szerű funkciót. A hallgatással összetartott család szétbomlik egyetlen hangos megdöbbenésre- A fiatalabb lány — eddig tudatalatti szerelmére immár öntudatosan ráébredve — minden úri cafrangot levetve őszintén követi érzéseit, clA szolga rémülten felelt: — Igen, van, de ott hatvan év óta nem járt senki. A kulcs is elveszett, senki sem tudja hol van. Az asszony rögtön megszólatl: — Hát én megmondom! A régi lépcsőfeljárta alatt fekszik egy nagy kulcscsomó, hozza ide. Az öreg szolga keresztett vetett, s elment a kulcsokért. A fiatalasszony habozás nélkül rámutatott egy rozsdás, vasdarabra: — Ez nyitja azt az ajtót! Mielőtt a kulcs a zárba ért volna, megszólalt az ifjú nő: — Ezt a szobát azért nem nyitották ki soha, mert két halott van bent. Az egyik az ágyon fekszik, a másik az ágy mellett a földön. A szolga fogai összeverődtek, amikor a kulcsot a zárba tolta. A nagy ajtó szörnyű csikorgással tárult fel. Fojtó levegő csapott az arcukba. Az asz- sz-ony, mintha nem is érezné a szobából áradó rettenetes bűzt, biztos lépésekkel ment az ablakhoz és félrehúzta a függnöyt. Az ágyon egy csontváz hevert s az ágy előtt, a földön, egy másik csontváz fehérlett. Piszkospengéjü, vésettmarkolatu tőr hevert mellette. Az asszony a földön fekvő csontvázra mutatott: Ez voltam én. Itt gyilkoltak meg ebben a szobában. Az öreg szolga felsikoltott, az asszony ájultan esett össze. ♦ Az ügyvéd kórházba szállította feleségét, akin az éjszaka szörnyű eseményei után kitört az idegláz. Az orvosok semmiféle magyarázatot nem találnak a titokzatos esetre. Ilii— II Ilii IHi ilHIIIIIIIillllllllllill—IIIIMllMlllllllll'H WlMIMHHIIWIHMI megy a „Kovácsok" közé, a még serdületlen kis fiú félig arisztokrata atmoszférában kamaszo- sodva, szemeit félig felnyitó igaz látásban elveszti a talajt és felemásan életuntán ténfereg két nehéz ut között, Az idősebb lány — egy nagyszerűen meglátott és megrögzitett alak — a sok szenny láttán kiábrándul minden előítéletből, de eltérül az igaz érzés útjáról is odaadja magát, a megtorlás egyetlen érzésétől fűtve, a kfvénhedt rüének, hogy a becsületérzés meg- jegecesedett Juditkjaként bosszút álljon Tajta és magán . . . Ebben a cselekményben, ha benne is rejtőzik az ibseni társadalmi különbség drámai tantétele és valóban osztálykülönbségek konfliktusa robbantja ki a később hus-vér harcba átmenő drámát, sok-sok alkalom van az aktuális problémák éreztetésére. Kár, hogy Sziklay néha kissé sokat él az alkalommal és éreztetésen kívül hangoztatja is. Szubjektív megérzés talán, felteszem, hogy nem is lehet ilyen körülmények között nem beszélni róla, de a drámai élet — úgy érzem — mégis az élve való megéreztetések műfaja és a tendencia mellékesen, de mégis érezhetően kicsapódó mellékiz és nem propaganda- De ez a hiba is be tud Illeszkedni az egyöntetű alaphangulatba, a nagyon finom esprit-ben tartott tónusba és az egységes tempóin cselckcdtetősbe. Ritkán zavar és még ritkábban teszi vontatottá az előadást és ez a zökkenésmentes áí- álmodás bizonyítja teljes szuggesztiv erejét és tökéletes szinszerüségét. Sziklay nagyon ügyes komponista, nagyon finom stiliszta, aki állandóan és meglehetősen magas oktávban, emelkedett színvonalon tudja végigvezetni a négy nehéz felvonást. Jelenetváltozásai mindig friss, uj és fejlődést jelentő etappokat mutatnak, különösen a harmadik felvonás egynémely jelenete a mélytávlatu és drámaian fulladt Beethoveni levegő előtt gyönyörű perspektívát nyit Sziklay fejlődési lehetőségei előtt. Személyek elosztásában még vannak olykor bizonytalanságai, sokszor indokolatlanul és mostoha tétlenségben alakokat hagy a színpadon, akiknek jelenléte ugyan kiiha-t a drámai vonal továbbvezetésére, de szerencsésebb megoldással esztétikusabb eredményeket is érhetne el. Ám ez könnyen kiküszöbölhető hiba és végeredményben nagyon jóleső, biztató és határozottan nyereséget jelentő tettet jelent ez a darab a szlovenszkói irodalom számáraAz előadás — a nagyon rövid előkészítési időt tekintve — meglepően sima, átértő interpretálásban hozta a szerző intencióit. Csaknem a teljes drámai ensemble állott ki, hogy a megszokottnál is különb ambícióval, jóakarattal támogassa az oly ritkán szóhoz jutó szlovenszkói drámairási művészet egyik legerősebb termékét. Turbók Rózsi ug3ran kissé polgáriasán fogta fel a teljesen megrészegült és mindenről megfeledkezett arisztokratikus hisztérika érdekes alakját, ennek megfelelőleg kissé színtelen temperamentummal adta vissza, de sok finom és lírai színezettel aláfestett jelenetben megkapó és drámai hatást kiváltó emóciókat tudott kelteni. Wlassics Györgyike az alig felserdült és nehéz problémák közé jutó grófi lány könnyes szerepében széles és változatos skálát mutatott. Határozottan fejlődésképes színésznőnek bizonyult. G á 1 Annié kész, kiforrott érték, gyönyörűen színező hangjával, kellemes megjelenésével, nyugalmával és szordináltságáva! meg tudott birkózni egy gyakran csak halványan sejt- tető, gyakran pedig felhőkig kirobbanó szerep végletes szépségeivel- Komoly, intelligens és finom gesztusokkal, egyéni előkelőséggel elevenné tudta tenni az ideológiák, osztályok közötti harcban sokáig szilárdan álló, aztán a bosszú szakadékába zuhanó hidegszivü grófi kisasszony alakját. Ju'sth Gyula markáns egyéniségére szabott szerepben, a „destruktív" Kovács tanár ur szerepében egy formákkal és exisztenciális kötelékekkel béklyózott, de szüntelen kirobbanásokkal birkózó, mélységes belső szenvedésektől kinzott becsületes embert adott sok-sok lélekből fakadó karakterisztlkonnal. V a d n a y a lelkifurdalásoktól gyötört és bűntudattól gyáva Dé- day gróf, Farkas Pali egy finom komikumban tartott német gróf, Hegyessyné a szerelmi tanácsokat osztogató nagymama, Molnár István pedig egy „botcsinálta ciniker" szerepében plasztikus figurákat nyújtottak. Un gvár y Ferenc az abszolút arisztokrata-osztályöntudatban félmegoldásokat nem ismerő, de a becsületügyekben nagyon csúnyán meghunyászkodó gróf nehéz alakjával rutinos művészi fölénnyel birkózott meg. Vágó Artúr a ravaszságba és asz- szonyéhségbe paralizált és még mindig ravasz és intrikus öreg fajdkakas szerepében egyik legjobb drámai alakját nyújtotta. Ösztönös megérzései olykor csúcspontot jelentő, megrázóan drámai és emberi utakra vitték és sikerült neki e-gy komikum és tragédia határán mozgó, nagyon komplikált figurát valószínűvé tenni- A kisebb szereplőkön egészséges iskolázottság látszott és sehol se éreztették velünk az egykor oly zavaró és nehézkes „statisztéria" zökkenőit. A közönség nem töltötte meg teljesen a színházat, mint az operettek sorozatos előadásain, de akik ott voltak, elitet jelentettek, akik immár a fővárosi premierek értékes várakozását, szimpatikus érdeklődését és meleg méltánylását hozták. És ez a közönségréteg biztosítékot jelent a decentralizáló irodalom határtalan erőfeszítésének méltánylására. Lányi Menyhért. (+) Az eladott menyasszony a prágai Német Színházban. Smetena világhírű vig- operáját: Az eladott menny asszonyt vasárnap hozta színre először a prágai Német Színház kitűnő előadásban. A zenekar Zemlinszky vezetése -alant precízein adta vissza a legjobb cseh zenemű kedves, kedélyes és értékes dallamait- A darab a Német Színház előadásában és rendezésében frissveretü diadalt aratotft. Faragó Ödön szlovenszkói színtársulatának műsora Kassán: Kedd: Zaborovszky Mária urleány és Hübner Rola-nd, a bratislavai cseh színház művészének felléptével Parasztbecsület, opera: ezt megelőzi Vitéz Miklós Tiszta dolog című egyfelv. parasztvigiátékának bemutatója. Szerda: Hármától Hilda és Tolnay Andor felléptével: Sybil, Jaco'bi operettje- Csütörtök: Hármától Hilda és Tolnay Andor felléptével: Sybil, Jacobi operettje- Péntek: Werfel világhírű drámájának első magyarnyelvű előadása: Miksa császár tragédiája, dráma. Szombat délután: Az Árnyék, színmű. Szombat este Harmath Hilda és Tolnay Andor felléptével: Luxemburg grófja, Lehár operettje. Vasárnap délután Viola és Tolnay felléptével: Frasqulta, Lehár nagy operettje- Vasárnap este Viola és Tolnayval: Nótás kapitány. Hétfő: Ferenczy Marianne első fellépése hosszas betegsége után; először: Masa pénzt keres# Vcrneuil-vi'g’játék. r.
