Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-18 / 236. (979.) szám

Vasárnap, október 18. jffl MOSSA A 8=0GAIY &$» Ö<2Y I ,§ Mmr & kkzcit m ■fS Használjon M P MELYNEK AZ ISE KITUNdl ^ 1® Aránylagosan magas ára dacára Is S ©zalegolcsób Sí pS| FOSÁPOLÓSZER, ufte| mert nagyon tartós, Ea MíNBENÖTT KflPMSIYÓ. W |g Vez, képv. CSEHSZLOVÁKIÁBAN: J? ^^^ PRAHA I., LlNHARTS — (Vaddisznóvadászat a budai várban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budai vár előtti kora reggeli sétálók ma szenzációs, nem mindennapi vadászatnak voltak a szemtanúi. Az éjjel a budai hegyek­ből ismeretlen módon a várba tévedt egy vaddisznó. A rendőr ijedten ismerte fel a szokatlan éjjeli sétálót s revolverével feléje lőtt. A vad erre kereket oldott s úgy látszik a sikló mellett rejtőzött el. Reggel azután a rendőr jelentésére keresésére indultak, s ki is riasztották rejtőkéből. A vaddisznó a miniszterelnökségi palota felé vette útját s itt érte utói végzete. A palota előtt posztoló rendőr — most már a miniszterelnökségen szerzett vadászfegyverrel — jól célzott lö­véssel leteritette a vár reggeli vendégét. A vadászatnak a kora reggéli órák ellenére is nagyszámú nézőköznöség volt.- (B etörtek a zólyomiipcsej templomba.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: Tegnap­előtt éjjel ismeretlen tettesek betörtek a zó- lyomlipcsei római katolikus templomba és onnan a szentségtartót és az egyházi kely- het magukkal vitték. A nyomozás megindult. — (Bélrenyheség, gyomor- és béliiumt, vakbélgyuliadásra való hajlamosság) esetén a természetes „Fe­renc Józsefi keserüviz gyorsan és fájda­lom nélkül megszünteti a hasiszervek pan­gását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a bélmüködést kitünően szabályozza. Kapha­tó gyógyszertárakban, drogériákban és faszerüzletekben. ■— (A rendtörvény.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: Bacilek Károly zsolnai kommunista párttitkárt a rendtörvény alap­ján bíróság elé állították egy ruttkai népgyíi- lésen mondott beszédéért, amelyben erős kri­tikában részesítette a peíka demokráciáját. A tegnapi tárgyaláson Ítélethozatalra nem került a sor, miután a bíróság uj adatok be­szerzését rendelte el. — (A XIII. osztálysorsjáték) mai húzá­sán a 29 és 89 alapszámokat húzták ki. 70.009 koronát nyert a 110889. számú sors­jegy. 10.090 koronát nyertek 22589 246689 99989. 5000 koronát nyertek 4189 13789 180289 1-6289 75989 126889 158489 50089. — (Húsz millió dollárt ásnak el évente a földbe.) Chicagóból jelentik: Az amerikai sír­ásók országos szövetségének gyűlésén az el­nök beszámolt arról, hogy mennyi arany van a földben, amit az emberek halottaikkal temet­nek el. Ha csak tíz dollárba számítják is an­nak az ékszernek az értékét, amit egy-egy halottal átlag eltemetnek, akkor is húsz millió dollár az évente eltemetett ékszerek értéke, mert az Egyesült Államokban évenként két millió ember hal meg. — (A Röntgen-áram megölt egy orvost.) Pécsről jelentik: Csütörtökön délben az egyetemi bőrklinikán végzetes szerencsétlen­ség történt, amelynek egy fiatal orvos, F a- ragó István dr. ’ lett az áldozata. Faragó István a klinika tanársegédével a Röntgen- laboratóriumban dolgozott. A tanársegéd egy átvilágítás elvégzése után kikapcsolta a ká­belt. Faragó dr., aki maga is foglalkozik Röntgen-kezeléssel, segíteni akart a tanár­segédnek s a kikapcsolt kábelt kezébe fogva el akarta helyezni. Ugyanekkor azonban jobblábával rálépett a gép kapcsoló készülé­kére. Ebben a pillanatban a nagyfeszültségű áram agyonsujtotta a szerencsétlen fiatal or­vost. Két órán át végeztek rajta élesztési kísérleteket, de nem tudták életre kelteni. A helyszínen megjelent a rendőri bizottság. Rohrer László egyetemi tanár szakvéleménye Losonc, október 17. Három magyar kulturgócpoutot szokás Szlovenszkón emlegetni. Az első és legerő­sebb, ahol a legkornpaktaíbb tömegben él a magyarság: Kassa: a második: Pozsony és a harmadik: Losonc. Hogy ezt mi, e tájon élők nem igen vesszük észre, nem a mii hi­bánk. Valahogy úgy van az, hogy mindenki a maga fészkét találja a legszegényebbnek. Ennek az állítólagos kultuirgócpontmak ma egyik legaktuálisabb történeti eseménye volt a XV. században Hunyadi' és a cseh Jiskra között itt lezajlott harc, amely akkor Hunyadi vereségével végződött s a cseh Jiskra korlátlan ura volt ennek a területnek egészen Mátyás királlyá választásáig. Aztán magyar kézen is maradt egészen addig, amíg a prevrat az uj Csehszlovákiá­hoz nem csatolta s nem terjesztette ki Iratai mát Losoncig az uj Jiskra, akit akár petká- nak, akár desitkának, de a legegyszerűbben Svehlának nevezhetünk. Egyszóval, akárhová fordulok, minde­nütt az „idők rendjét14 találom. Hunyadi után Jiskra, Jiskra után Mátyás és Tisza István után Svehla. Az újabb öt évszázad rádió­felvevő és leadókészülékkel mászkáló ripor­terei ki tudja, kinek a vezérletéről fognak írni, ha az akkor már faluvá íörpült és bi­zonyára elszegényedett Losoncról ereszte­nek meg egy szomorú riportot. Érdekes történelmi momentum volt város nem leggazdagabb történetében Hlinka András itteni beszéde. A szlovák katolikusok apját nagy lelkesedéssel fogadták s az ős- mult cseh-magyar birtoklási vágyat alig ész­revehetően kisajátította magának az a bizo­nyos harmadik. Talán, mert: inter duos... A városnak most is néppárti bírája van, akit a város közönsége szívesen lát az első polgár székében ... Arni aztán a Losoncon látható érem má­sik oldalát illeti, szomorú, mint minden szlo- venszkói városkában. Qyárai, a Rakottyay és Sternliohé-féíe edénygyárak, a Mezőgazdasági Gépgyár a háború előtti időkben gazdag piacra találtak három-négy ország határán túl. Ma szomorúan vetik fel fejüket a füstös- fejii gytárkémények, a hatalmas udvarokat felveri a gyom. A losonci nagyüzemek közül egyedül Herzog Ignác szeszfinoimítója mű­ködik serényen, mert irónia ide, irónia oda, dacára annak, hogy e köztársaság elnöke a Nemzetközi Alkoholellenes Liga elnöke is, itt van a középeurópai államok majd legse­rényebb szesztermése. ... A kakasos templom most újból ve­zetőszerephez jutott. Az YMCA újonnan emelt palotájában talált elhelyezést az uj református teológia, aminek alapításában nagy része van a két losonci lelkésznek, Söröss Bé'Mnak és Kövy Árpádnak, kik kö­zül az előbbi igazgatója, az utóbbi tanára a teológiának. A régi losonci nemesi református csalá­dok ma már lassan kihalnak, de az uj pap­nevelő vissza fogja hozni a reformátusok it­teni fénykorát. Társadalmi, irodalmi és művészeti szem­pontokból sok dicsérni és sok kivetni való akad. A társadalmi érintkezés ma észrevehe­alapján megállapították, hogy a halálos bal­esetet tisztán Faragó dr. gondatlansága okoz­ta. Faragó fiatal orvos, mostanában nősült. Orosházán magánpraxist folytatott. — (Kimentette betég feleségét az égő ta­nyából.) Szarvasról jelentik: A szarvasi ha­tárban Gerhák Mihály gazdálkodó tanyáján tűz ütött ki. A. gazdának 15 év óta ágyban fekvő beteg felesége a lángok között feküdt, mikor a gazda élete kockáztatásával berohant a lángok közé és kimentette beteg feleségét. — (Gavalléria rusíicana.) Komáromi tudósítónk jelenti: Érsekkély, párkányi já­rási községben Uzsák Bernát parasztle­gény véres boszut állt a község figaróján, Czája János borbélyon, aki menyasszo­nyát elrágalmazta. Czáját súlyos sebeivel a kórházba, Uzsákot a komáromi törvény­szék fogházába szállították. ’ tőleg tagozódott. A zsidóság alig észrevét­lenül különvált, ugyanígy külön-külön jön­nek össze a többi feleikezetbéliek, bár tagad­hatatlan, hogy a felekezeti békét elsőrendűen istápolják a külön érintkezésben. Ennek ek­latáns példája a zsidó templom építkezése és annak fölszentelése körül tanúsított lovaglás előzékenységek. Irodalom kétféle is képviselve van. A hírlapirodalmat szolgálják a Losonci Hírlap és a Magyar Közlöny hetilapok, me­lyek közül az előbbi Halász Gyula, az utób­bi Mauks Sándor agilis szerkesztésében je­lennek meg. Említésre méltó a „Mi Lapunk" címen kiadott cserkészujság, melyet Sche- rer Lajos tanár szerkeszt. A szépirodalmat ma átmenetileg Simáu- dy Pál reprezentálja, ugyanis Darkó István, a széppróza fiatal mestere az egyetem ab­szolválása után most tölti le katona:dejét, Komlós Aladár pedig a budapesti „Színházi Élet" belmunkatársa hónapok óta. A múlt esztendő nyaráig egy Darkó, Győry, Kom­lós, Marék, Simiándy és csekélységemből álló társaság gyakran egybegyültütik és igyekeztünk ui közszellemet megteremteni, ami Darkó Istvánnak és Györy Dezsőnek többé kevésbé sikerült is. Ebben a tekintetben Losonc magyar társadalma sok kívánni valót hagy hátra, de reméljük hogy a magyar Kuituréíet szük­ségességének visszhangjai nyitott fülekre ta­lálnak s Losonc is megrendezi e télen a ma­ga irodalmi estjeit. És ha ezeket meg fogja tudni rendezni, minden politikum és társa­dalmi különválás és különválasztás nélkül, akkor az előadóterem oly szépszámú közönsé­get fog látni, amilyen csakugyan csak másik kettő lehet egész Szlovenszkón. ___ Egy losonci őslakóval diskurálgat­ván, megkérdeztem, mi a panasza. — Az adók — volt a lakonikus válasz. És csakugyan ez a legfőbb panasza a város számtalan kereskedőjének és iparosá>- nak. Egy alkalommal viszont kávéházi be­szélgetést lestem el, ahol az aktív szereplők, — kereskedők — között a következő pár­beszéd folyt le: — Kolosszális, olvastad? — Mit?? — Aktív a jövő évi költségvetés — No ja, — bólint a másik ur, — har­minchat csőd egy év alatt... ... Nemrégiben Darkó István barátom­mal sétáltunk az éjjeli utcákon. És a ke­mény-fejű, okos, szép székely fiúban felduz­zadt a vágy: itt valahogy egy egészséges, szép jövendőt megérni, egységet, amelyik egység legyen, igazi, bensőséges kulturéle- tet, amelyik ne csak frázisokba burkolód- zék. Sétáltunk az éjjeli Losoncon s míg ár­nyaink óriásokká nőttek a villany halvány fénye mellett, szomorúan gondoltunk előre. Az uj Losoncra, az uj Kassára. Pozsony- ra és Komáromra; egy meg nem értő és mégis jóságosán jó fajnak testvéresíiliésére. Aztán megfogtuk egymás kezét, mint két vidám gyerek és a megsejtett jövő ró­zsás re mén 3/ében csendes magyar dalba kezdtünk. Magyarok az éjszakában ... Farkas István. * (Ady Endre novellái.) Ady novellái a köz- tudatban mindmáig nem foglalták el azt a helyet, mely őket nemcsak szerzőjük, hanem belső érté­kük révén is megilletné. Pedig a költő Ady leg­igazibb vonásai rejlenek e prózairásokban is, a költő Ady mágikus öniátomásai ezek az egyéni hangú, ragyogó novellák is, csupán mások alak­jába vetíti önmagát. A lírai élmény elevensége és hevessége üt ki a prózai mondatok csendes rend­jéből, legyen bár az élmény valóságos, vagy a képzeleté és a léleké- Az Alihenaeum kitűnő szol­gálatot tett a magyar olvasóközönségnek, amely ma már egészen Ady közönsége, miikor kiadta rég elfogyott n-ovellásköteteit, az „így is történ- hetiild'-et és a „Sápadt emberek és történetek“-et, amely szétszórtan megjelent novellás-füzeteit foglalja most első Ízben egybe. A rendkívül Ízlé­ses külső kiállítás méltó, köntöst ad ezeknek a komoly, mély és merész írásoknak. Az „így is történhetik" ára 49.000 m. korona, a „Sápadt em­berek és történetekké 56.000 korona­A Pimkosthy !ái?yok Szűk la y Ferenc drámájának bemutatója Kassán Sziklay Ferenc négyfölvonásosáuak be­mutatója a siker jegyében folyt le. Váloga­tott és müértö közönség előtt a Faragó-tár­sulat drámai együttese juttatta érvényre „A Pünkösthy Lányok" komoly fölépitésü el­gondolásait, a mély problémákból kitörő ko­moly konfliktusokat, meglepő megoldásokat ésvi színpadi rutinnal finoman stilizált részle­teit. Az egységes tempójú, finom szellemben tartott tónusu és egyöntetű alaphangulatu cselekményt Sziklay erős színpadi készség­gel vezette drámájában és határozott bizony­ságot tett amellett, hogy a Budapesttől való decentralizáció nem értékvesztést, de érték­nyerést jelent a magyar irodalomnak. — Turbók Rózsi, Wlassics Györgyike, Gál An­nié, Hegyessiné, Justh, Molnár, Farkas, Vad- nay, Vágó és Ungvári sima és átértő inter­pretálásban hozták a szerző intencióit, jó előadásban. A megértő közönség meleg mél­tánylásban részesítette a darabot, amely újabb értéknövekedést és erősödést jelent irodalmunkban. — A darab és az előadás részletes méltatását és kritikáját Lányi Menyhért hivatott tollából lapunk legköze­lebbi száma hozza. Biller, a iazz-primadoima Irta Egyed Zoltán Mindenekelőtt, nehogy ez a kedves, rozma- rinigszagu, bugyuta kis medvebocs-Biller megsér­tődjék, a jazz-séget úgy értem, hogy modern, uj, divatos — tehát fiatal is, up to date. Húsz évvel ezelőtt katonabanda-primadonnák voltak, trz év­vel ezelőtt cigánybanda-primadonnák, ma jazz- primadonn.ák vannak s ha széjjelnézek a pesti színpadokon, a legjazzebb, a legmaibb, a leg- babibb, az etonfej, a burkalappal mégis csak ez a tömzsi, kedves, köpcös Biller, a hangtalanságá- val, amely a saxofon se nem eső, se nem hó hangjára emlékeztet, a knock abaut humorával, amely clown-bugyogóban botorkál s a feje búb­ján miniatürcílindert visel- Azért talán ez sem egészen igj'- van, mert Bíllerben van valami sajá­tos vidéki, még pedig magyar vidéki iz, valami a tejfelnek s a töpörtyüs turóscsuszának az izéből, s minden kikent-kifentsége dacára is, dacára te­hát festéknek, parfömnek, selyemtrikónak (amely rajta a modern, a jazz-emailt jelentené), inkább jelent színpadi vetitődésében egy magyar speciá- Iitást, mint egy nemzetközi jazz-szimbólumot. Azonban az a groteszkbe hajló kitömöttség, amely térdeinek, lábszárainak, nyakának és karjainak gömbölydedségében jelentkezik, valami játékszer- szerű jelleget kölcsönöz neki, valamit a párisi Gaby-babák karakteréből, amelyeket a jazzes lokálok ajándékba osztogatnak hölgyvendégeik­nek, így tehát — ha transzponálva is — de való­ságos rokonság mutatható ki Biller és a jazz kö­zött. Ezenkívül: a teste őszinte, nem titkolódzó, egyáltalán nem céloz az örök női misztériumra, akár állig bundában, akár bokáig dekoltálva van, egyszerűen konstatálja magáról, hogy nő, őszin­tén és könnyedén, mint a Folies Bergére, vagy a Móniin revüprospektusainak talpig meztelen görl- képei, amelyeken a harmadik oldalnál már észre sem vesszük a nuditást. A revü s ezzel együtt a meztelenség megszokottsága pedig elválasztha­tatlan egyúttal a jazztől is, itt is kapcsolat van teliát a jazz és Biller között. Ez asszociációs ro­konságon túl pedig: maga a színpadi játéka, a sip- ládaszerii hangocskája, az egész cirkusz, az a nagy dörömbölés, amelyek a sajátosan billeri effektusokat jelentik, a maguk érdekes kakofóniá­jában egyenesen és valóságosan egy jazz-zenekar melódiavezetésére és hangszerelésére emlékez­tetnek, a Biller magyar jellegzetességére való te­kintettel mondjuk úgy, hogy egy olyan jazz- zenekaréra, amely történetesen egy íoxxá átala­kított magyar csárdást játszik- Ami Biliérből mint tökéletes 5azz-primadonnából hiányzik, az amerikanizmus, a néger nyugalom s a produkció­val való nemtörődömség, ez. szerintem, csak egy hosszabb külföldi tanulmányuttak esetleg vendég- szerepléssel, egy úgynevezett jazz-ensemble-lal való együttdolgozás révén volna megszerezhető. Ami azonban lehet, hogy ártana neki, mert jelen­legi igen szerencsés cigány-jazz cocktailszeriisé- gében a tömegek által könnyen élvezhető, ami esetleges specializáltságában nem vehető biztos­ra. Az igazi, a tökéletes jazz-primadonna, ha szán- nyál megtorlásodnak, szerintem Fejes Teriből lesz, aki keszeg-karcsúságában, szemtelen nya­lánkságában inkább elismerendő trönpretendense c legújabb primadonnatipusnak. Természetesen a kor és a publikum mulóban levő Ízlésének az ő izmosodásával arányosan kell fejlődnie a iazz- izlés irányában, amely napiainkhan alig szaggatja a gyermekkor apró házi papucsait . . . Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Vasárnap délután: Cscregycrek. Vasárnap este: A párisi lány. Hétfő: A párisi lány. Kedd: A párisi lány. A.AAAA&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAA^, <í ^ ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ r \ p ^ D ^ \ Saját készítmény ti finom férfi £ 4 C ^ és női fehérnemű, asztal- £ < \ térítők és mindennemű lenáru L Ú \ Árusítás nagyban és kicsinyben ► Ot évszázad után kísért a múlt Hunyadi és Jiskra találkozása Losoncnál. —A mai Losonc -- Állnak a gyárak — Hlinka látogatása a cseh győző városában .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom