Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-18 / 236. (979.) szám
& Vasárnap, október 18. Magyar egység — Zászlóbontáskor — Friss makulátlan röptivel, a sas se tudná szebbem Üj eszme szárnyas szárnya száll, új zászló selyme rebben. A föld szive példára ver, mintha csirába szökne Valami régi drága mag. — És mintha nem hörögne, Csak az, ki száján s nem szivén viselte sorsa terhét. Hát érzitek, hát érzitek, hogy új szél szárnya ver szét? És új hitekre gyulhatik az alvadt vér a főben. És új femény van: szerzeni megtartásban, erőben Több életet, szebb életet és jobbat a magyarnak, Amilyet munkás, gazda, úr oly egyaránt akarnak. A széles áldott földeken szétdobban az Ígéret S ezer magyar mell nöl nagyot: élet, élet, élet! A sors különös szint adott a régi, drága szónak S ma egyformán bús szerelem kereszténynek, zsidónak* Egyformán súly, bilincs, gyilok gyáraknak, műhelyeknek Hogy: itt és ma magyar vagy-e s ha az vagy, nem szeretnek. Ezért verik ki markodból a kalapácsot, vésőt, Ezért vesznek adódba el búzádból dupla mérőt, Ezért űznek katedráról nyomorba és halálba, Ezért nöl itt a temetőn fölével a halálfa. Klnzott ember minden magyar s az emberjog parancsol: Egyforma sors, egyforma jog zenél ki a parancsból. Ahol testére hág a láb. a kigyó arra mar: Bennünk egy sebbe döfnek itt; magyar, magyar, magyar! A szó kiszállt s a szó repül győzelmesen, örökre. S emberibb életet javai! a dúlt magyar rögökre. A vén föld szive feldobog, új szél veri az erdőt, Egy cél öle! eggyé minden dolgozót és teremtöt. A hivő új erőre kap, a gyáva visszatorpan, A megcsalódott fölneszei, a bátor tettberobban. És minden szunnyadó, botor, bús álmodó feléled S könnyes szemmel nótázva hűli termő egység elébed. Morajlik, zúg kelet, nyugat, a Tátra és a róna, És érzi, érzi férfi, nő, hogy mintha lelke szólna . . . A város kél, a róna gyűl és megindul hegység S úgy vár, dalol, tárulkozik eledbe: egység, egység! Györy Dezső. A A A A A.AA A A A A A A A A A A. A A. A I, .V A A « A A A A A A A A A A A A A A A A A A A & A A A A A A A A A A AA A A A A A A *■ » -* A ^-AAAA.A.AA.A.A.AA A a. elsősorban a zene, hozzáértés szerint mentek az emberek a nagy orosz csoda-énekest hallgatni, sokan, akik odavalók lettek volna, elmaradtak a belépőjegyek mértéktelen drágasága miatt, sokan pedig, akiknek botfüle nem érdemli meg, hogy egy ének-fenomén- bol kiinduló hanghullámok érintsék, ott ültek az első sorokban, mert van rá pénzük s ezt mutogatni akarják. De hát ez igy van, mióta a világ és igy is lesz még nagyon sokáig. Ebbe bele kell törődni. A gazdagság nemcsak a fizikai örömöket foglalja le magának, hanem a művészet legnagyobb kincseit is. Hogy Saljapin milyen nagy énekes, arról nem szólok, mert azt igy hiába is mondanám, nem tudnék róla fogalmat .adni s különben is nem kenyerem a zenei zsargon. Bár Budapesten csak mint -hangversenyéne- kest lehetett hallani, tehát csak egy oldalát művészetének s nem is a legfényesebb oldalát, mert igazi nagysága a drámai éneklésben van, mégis, aki hallotta, annak feledhetetlen nagy élmény s olyan emlék, mint az élet nagy emlékei, az első szerelem, az első diadal, az első gyermek. A zene s a zenében is a nagy énekes éneke a legnagyobb dolog, amit lelki gyönyörűségül adhat az embernek az élet. A zsidó pap kiprédikálta és a maga szempontjából talán van is némi igazsága, hogy egy városnak, amelyben ugy pusztít a nyomor, mint Budapesten, nem volna szabad annyi sok milliót adni egy énekes meghallgatásáért (Saljapin ezért az egyetlen estéért 200 millió koronánál többet kapott), de ugyancsak a maguk szempontjából igazuk van azoknak is, akik nem sajnáltak két millió koronát adni egy páholyért erre az estére. Föltéve persze — ami nem mindig bizonyos —, hogy csakugyan élvezni tudják Saljapin művészetét s nem azért voltak ott, hogy éppen ott legyenek. Az igazi nagy énekes, a tökéletes hang és tökéletes előadó-képesség a legritkább dolgok közé tartozik a világon. Az összes színpadokon nincs ma több ilyen négy-ötnél és ezek közül is Saljapin ma a tagadhatatlanul legelső. Ez a ritkasági érték még jobban aláhúzza művészetének értékét, hiszen egy ritka bélyegért is óriási összegeket adnak az emberek. Természetes tehát, ha igényt tart olyan anyagi ellátásra, amely fölmenti nemcsak az anyagi gond, hanem minden anyagi korlát alól is s a leggazdagabb emberek élet-standardjával helyezi egy színvonalra. Különben is joga van a mai világrend keretén bellii a dús anyagi helyzetre mindenkinek, aki a maga mesterségében első. A város legkitűnőbb mestere is meggazdagszik, nem is szólva arról- hogy a legkitűnőbb orvosnak, vagy a legelső ügyvédnek milyen kereseti lehetőségek nyílnak. Aliért ne legyen hát a világ legnagyobb énekesének annyi pénze, mint egy nagyon nagy és szerencsés fehérnemükereskedőnek? Ázmi. hölgyeknél, akik szalonokat, koncerteket, színházakat látogatnak, föltétien megkivántatik a kifogástalan - tiszta, üde és gondozott arc. Hölgyek, akik ezen főkeilék elérésére törekszenek, forduljanak bizalommal az „Iza" legdiszkrétebb, legrégibb s a legmodernebb kozmetikai intézethez, ahol az összes arctisztátalanságot a leghatásosabban távolitják el. A lent megnevezett garnitúrák megkönnyítik a nő. hölgyeknek a szerek megválasztását. Mindegyiknél pontos használati kioktatás mellékelve vanMindennapi toilette-garnitura, amely az arcot simítja, fiatalítja, a szépséget emeli, bátran mondható, hogy a legkényesebb kívánságnak is megfelel Ke 47.—, nagyobb garnitúra Ke 77.— Zsíros, pórusos, mitesszeres, fényes arcnak való szerek pontos kioktatással. Eredmény mutatkozik már az első használatkor. Ke 40— Mellerösitő és fejlesztő garnitúra, melynek hatása csodálatos, Kő 77.— Hajápoló garnitúra, amely a hat gyökereit erősiti s a hajat selymessé és dússá teszi, Ke 77.— Karok, nyak, kebel fehérítéséhez szükséges garnitúra Kő 77.— ! Már nem kell ősz haj!! Újdonság ! Hennével minden árnyalatot lehet elérni! Grand-toilettekhez szükséges apróságok külön is kaphatók!! Szokatlan olcsó árak !! bárminemű speciális kérdésre is azonnal, posta- fordultával válaszolok. !! Naponta postai szétküldés !! „TZA“ kozmetikai intézetből Bratislava, Stefanik u. 19, II. Balázs Árpádot, az egyetemes magyarság legnagyobb dalköitöjét, a napokban iktatta tagjai közé a Pe- tőfi-Társaság. Ebből az alkalomból tudósítónkkal fölkerestettük az ünnepeltet, hogy tulajdon szavaival ismertethessük a P. M. H. hasábjain • Balázs Árpád dalos múltját és lekö- zelebbi terveit. Budapest, október 15. Huszonöt esztendeje van éppen, hogy egy csodálatos szépségű nóta járta be Magyarországot. Az emberek felfigyeltek rá, megkapta őket az első hallásra mentem, megszerették és ezt a diadalmas nóta azóta sem vesztett az erejéből, újabb meg újabb magyar leány- és legénynemzedékek szivében virul ki mindig: „Gyere velem akáclombos falumba! Zilahról jött ez a nóta. Megteremtőjét azonban még senkisem ismerte akkor. Szilágy vármegye árvaszéki ülnökét, a kedves úri muzsikust ismerték ugyan akkor is a szilágyságiak, de hogy ennek a fürtösfejü kedves magyar urnák a nevét egykor az egész magyarság minden asszonya, leánya, férfia, ismerni fogja, bizony aligha gondolhatták. Balázs Árpád azt az intenzív zenei életet élte akkor is, melyet ma él. Jó barátja Wesselényi Ferenc báró (a nagy Weseslényi Miklós unokája; aki a kommunizmus alatt öngyilkos lett) kitűnő zongorista volt, s erősen hatott Balázs zenei fejlődésére. Obrázsán, Alsó-Fehér vármegyében töltött együtt a két jó barát sok muzsikás drága napot. A magyar zenén kivid a klasszikusokat is művelték erősen Kvartettjük volt itt, melyben Balázs Árpád játszotta az elsöhegedüt. Wesselényi Ferenc, Orlovszky tanár és Bólöny Duci, Wesselényi felesége (Bölöny József volt országgyűlési képviselő leánya) voltak a négyes többi tagjai. Ezek a zenélések tovább folytatódtak később Zilah mellett, ahol a Wessetényieknek szintén volt birtokuk. Balázs Árpád, a magyar nóta lelkes kedvelője sokszor beszélt Wesselényivel arról, hogy a magyar népdal rendes két zenei mondatának szegényességéből mi lesz a további fejlődés, hogyan fog gazdagodni a magyar lélek dalos kifejeződése. És amig igy beszélgettek a magyar nóta tulajdonságairól, egyszerre csak magától, a dal- termő lélek áldott mélységeiből itt volt az első Balázs-da!... Ennek a dalnak mind a négy mondata külön zenei mondanivaló volt, mégis szertc- szállt a nép ajkán és mégis magyar volt. Amint itt ülök Balázs Árpád asztalánál és hallgatom kedves közvetlenségül szavát, a fiilemben zsong sok-sok gyönyörű hangulatom emléke, amelynek csupa-csupa Balázs-dal volt a fa- kasztójuk. A mai magyarság muzsikás lelkének kifejezője ez a barátságos tnesélőember, — gon- dolomn magamban .Ennek a magyarságnak szerez zenei szépsége, elbusulást vigasztalást Balázs Árpád, aki nem lesz Parisban, Newyork- ban, sőt még csak Bécsben sem híres, de országos hirc nagyobb, több nekünk minden világhírnél: magyar. írhatnak, mondhatnák akármit. Ma nincs zeneszerző. aki mélyebben, könnyfakasztóbban él a magyar községben, mint Balázs Árnád. — Bizony Inkább a lrallgatónótákat szeretem. feleli kérdésemre a dalköllökapilányhclyctlcs — Alaptermészetem a busongás, mely ezekben a nótákban él... De azért csárdásaim is vannak, például a „Kantinosáé angyalom** fki ne ismerné a refrénjét: őrmester ur, kapitány...), melyet országszerte tipikus bakanótának hitt mindenki. Itt térünk rá beszélgetésünkben a népdalok sokat vitatott eredetére. A legtöbb népdalnak bizonv mindig valami intelligens, muzslkális ember a csinál'óji, — mondja mosolyogva Balázs Árpád, — ezer dal közül kettő akad, melnyél igazán nem lehet felkutatni a szerzőt Igen sok olyan nótám van, melyről az emberek szentül hiszik, hogy népdal, és sokszor sehogysem lehet meggyőzni őket arról, hogy én csináltam azokat. Mindig azt ajánlom ismerőseimnek, hogy csak fogadjanak ifyenkor. Sok pezsgő elfolyt már az ilyen „Balázs-népda- lok“ fölött való vitában. — Balázs Árpád mindennapi életéről valamit, rnéltóságos uram! — Itt dolgozom a budapest-vidéki kerületi rendőrfőkapitányság vezetőhelyetteseként. Alárendeltjeim azt modják, hogy szigorú, de igazságos főnökük vagyok. Költő nem is lehet igazságtalan, gondolom erre; de hogy a dalköltő szigorú főtisztviselő, ez bizony megint nem valami sablonos dolog. A közhit szerint a költőnek hanyagnak, bohémnek kell lenni. Balázs Árpád azonban ebben is kivétel és igaza is van; a rendőrség vezető főtisztviselője igazán nem lehet a szolgálatban egy pillanatig sem más, mint kötelességet és buzgalmat kívánó. Balázs Árpádnak rengeteg ismerőse, barátja, híve van. Klaszikusokat muzsikáló kvartettjében komáromi Katz Endre, festőművész is ott van. Évente hat önálló hangversenyt tart Balázs, azonfelül sok jótékonysági hangversenyen is szerepel. Novemberben ismét ellátogat Pozsonyba, ahol az odavaló magyarság egy szívvel egy lélekkel és mindenek ellen megvédelmező testtel fogadja. Budapestet, melyben immár hat éve lakik, nagyon szereti Balázs. Különösen Budát, Villá- nyi-uti lakása tájékát. Ugy mondja, hogy Budapestre kerülése nótatermő munkásságára is előnyösen hatott; sok uj impresszió, sok uj ember, mind serkentőleg hat rá. — Hogy hogyan teremnek a nótáim, hogyan csinálom őket? Azelőtt a dallam termett előbb; most a szövegre csinálom a dallamot. A szövegbe bele kell magamat élnem egészen, azután jön a dallam a zongorán. Persze, mint hegedűs, ügyelek arra, hogy kegedün is jól feküdjék a megszülető dal. A szövegen itt-ott változtatnom is kell; egy szó beiktatásával vagy elhagyásával egészen más jelentőséget kap dallam és értelem dolgában is a nóta. Verset különben özönével kapok állandóan. — Melyek a legkedvesebbek a nótái közül? — Talán mindig a legfrissebben készültek. Most a Petőfi-dalokkal vagyok tele. A többi közül? Egv régi nótámat értékelem nagyon, melyet •/.miéi tekintetben is tökéletesnek tartok, ez n ..MJt keres a temetőbe, mit keres a napsugár?" A közönség pedig a hazafias nótáit kedveli legjobban. — Opera, operett? — kérdeni búcsúzéban —- Foglalkozom ilyen tervekkel nagyon. Csak a szöveg! Ha valami olyan meleg, üde dolog akadna, mint a „Süt a nap." Operának meg u magyar történelem sok kiaknázatlan területe kínálkozik. Kossuth Lajos, a szabadságharc... Librettoszerzök különben sok szöveget nyújtanak be azzal a színházakhoz, hogy Balázs Árpád csinál majd hozzájuk zenét. Persze nem is tudok róluk... Felfelé Ívelő pályáján ott van Balázs Árpád mellett önmaga után második szigorú kritikusa: a felesége. Kettejük kemény mértékén esik át minden szerzemény, mely a közönség, a sok szép fiatal leány meg asszony elé jut. Kilián Zoltán. Újabb kutatás Ázsiában az osmagyarok után Közép- és Keletázsia kutatása az utóbbi időben rendkívüli haladást mutat. Angolok, franciák, németek, oroszok de más kisebb nemzetek is versenyezve dolgoznak a távoli kelet múltjának és kultúrájának feltárásán. E munkának legnagyobb eredménye a kö- zópázsiai török feliratok megfejtése és feldolgozása, továbbá a keletturkesztáni régiségek napvilágra hozása, amiben a magyar származású, Stein Aurélnak vannak legelsősorban érdemei. A múlt időknek nem sejtett, sok tekintetben csodálatos hagyatéka került itt a modern tudomány birtokába; művészeti emlékek, eddig nem ismert régi nyelvek, gazdag irodalom váltak ismeretessé. A Krisztus utáni első évezred második felének kulturális története egy uj, nagy fejezettel bővült. Ezek a kutatások, miniket magyarokat, különösen közelről érdekelnek. Amint növekszik a középázsiai kutatóktól kiásott anyag, annál inkább oszlik az a homály, amely őstörténetünknek számos fontos kérdését körülveszi. Elsősorban pedig mindinkább tisztázódik a magyarságnak a törökökhöz való viszonya, melyet Vámbéry téves világításban tüntetett fel, midőn a magyar nyelvnek a törökkel való közeli rokonságát vitatta. Most az újabb kutatások alapján kiderült, hogy nem nyelvünk a török, hanem — ami épp olyan fontos — ősi kultúránk és ió- rászben fajunk is. Azonban, noha a középázsiai kutatás egy nemzetnek sem fontosabb, mint éppen nekünk, mindezideig az újabb közép- és keletázsiai kutatásban közvetlenül részt nem. vettünk. Készen kaptuk az .anyagot a londoni, berlini, párisi, szentpétervári akadémiák és tudományos társaságok kiadványaiban s ezt igyekeztünk kutatásaiban értékesíteni, de nem küldöttünk még el egy erre a célra tudományosan kiképzett magyar embert, hogy magyar pénzen és a maga szemével, a magyar tudományos célok és problémák tudatában nézzen körül azokon a területeken, ahol azokat a magyarságra nézve olyan fontos tudományos kincseket kiássák. Három dologra van itt szükség; tudományra, pénzre és^lelkesedésre. Lelkesedés még akad nálunk, a megfelelő tudományos felkészültség már ritkább, pénz pedig egy i1yen költséges útra éppen nehezen szerezhető. Ezek jutnak eszünkbe most, amikor egy hivatott magyar keletkutató, Ligeti Lajos, nagy, több évre terjedő tanulmányútra készül Közép- és Kelet- ázsiábaé Ligeti most végezte el tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészeti karán. Búvárkodott a középkori görög és latin kútfőkben, tanult törököt, mongolt, mandzsut, kinait és mindazt, ami csak erre az útra szükséges. Most két évre Párisba megy, hogy főleg kinai ismereteit bővítse s innen Pekingbe szándékozik, hol több évet fog eltölteni. Csak miután a kinai történeti és földrajzi irodalomba elmélyedt, indul el középázsiai útjára. Az úthoz, mint mondottuk, lelkesedés, tudomány és pénz szükséges. A lelkesedés, mely itt elsősorban testi- lelki fáradságot nem ismerő kitartásban és elmélyedésben nyilvánul, Ligetinél nemcsak hogy megvan, hanem elsőrendű tudományos készültségével párosulva, már eddig is olyan eredményeket termett, melyek fiatal kutatónál egészen kivételesek. Több értekezést irt már, igy a kirgizek nevének eredetéről, a székely rovásírásról, Attila családfájáról, melyeknek eredményeit a hazai és a külföldi tudományos körök egyformán értékesnek tartják. Egyik értékezését a törökök is lefordították nyelvükre. Utjának legnagyobb nehézsége a szükséges pénz előteremtése. Azonban minden jel arra vall, hogy ez a nehézség is elhárul. A Magyar Tudományos Akadémia anyagi eszközeihez képest hozzá fog járulni az ut támogatásához s példáját fogják követni mások is. * N. Gy. Hogyan leit Balázs Árpád a magyarság dalköltője Huszonöt nótatermö esztendő — Balázs, a szigorú rendőr Gyermekkocsik, székek, ágyuk, legnagyobb választékban „StatipávD. D.“-nÉi Praha, Lucerna V Körien „11“ á.r.1otryzékr«1