Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-15 / 233. (976.) szám
41 Pillanatfelvételek a vajdasági városokról — A P. M. H. eredeti riportja — Szabadka, október 13. M2kor a sánta ördög, hátán a fotóriporterrel, nekivágott a Vajdaságnak, távolról sem hitte volna, hogy he ínként ere elmés lesz megtennie az utat; ingyen sem remélte, hogy ezek a látszólag mély szunnyadásban, csendes emésztésben elmerült, poros, vagy sáros, rosszul világított és rosszul kövezett városok és falvak arra is érdemesek leheessenek, hogy repülésében megálljon felettünk. A sánta ördög csalódott, a vajdasági városok kifogyhatatlanok az ő furcsaságaikkal. Ezen a héten Újvidék, amely szereti, ha a Vajdaság szivének nevezik, ha Szabadka fölé emelik. Sok oka vao erre, mert fejlett kereskedelme és ipara, Dunája és állami intézményei 'különbek, kulturális téren pedig már két emberöltő óta kiérdemelte a „szerb Athén" elnevezést. Újvidék most ádáz belső harcok színhelye, még pedig nem is egy, hanem két fronton folyik a háború- Az egyik fronton a radikális párt küzd a saját vezetősége és a kormány ellen, aminek furcsa oka van. Az ők, az alapok, hogy a tisztviselőket a kormány nevezi ki és mozdítja el, állítólag mindenkor a pártszervezet meghallgatásával, csakhogy a sok tisztviselőváltozás nagyon megterheli a városok költségvetését, Sietve az adófizetőkét, mert a felmentett hivatalnoknak nyugdijat, az “újnak fizetést keH folyósítani a városi kasszából. Most legutóbb két fiatal rendőrkapitányt nyugdíjazott a kormány, azonnal kinevezvén utódaikat is. Erre felzudult a közvélemény (már mint a radikális közvélemény, mert másnak erre nincs joga), a pártvezetőség pedig a kezét mosván, minden felelősséget a kormányra hárított azzal a kifogással, hogy a párt nem tudott semmiről semmitEbbe talán belenyugodott volna a közönség, ha ki nem pattan, hogy a pá-rt vezetősége nemcsak tudta, de inspirálta is a dolgot. Most foíyik a hadd-el-hadd. A másik háborút a rendőrség folytatja a drágaság ellen és a tisztaság érdekében. A árágaságí fronton elértek a kenyérnél féldiná- ros ármérséklést és sehol semmi többet, a tisztasággal pedig úgy megbuktak, hogy szebben már nem is lehetett. Hetekig doboltatták és píakatírozták, hogy ekkor meg ekkor tisztasági nap lesz, rendőri bizottság fogja bejárni az élelmiszereket előállító nagy árusító helyeket és amikor felvirradt a nagy nap hajnala, akkor száznál több eljárást kellett indítani a talált piszok miatt, mert a jó újvidékiek még annyi fáradtságot sem vettek maguknak, hogy erre az egy, egyetlen egy napra kitakarítottak volna. Az autóláz olyan magas fokra hágott, nogy a héten Vcr>eceu lefogtak egy autótoívajnak nézett miniszteri titkárt. Az érdekes eset úgy történt, hogy egy becskereki autótulajdonos Versecre érkezvén, autóját a szálloda udvarán hagyta és a dolgai után látott. Mire visszatért, az autónak hült helyét találta. Nosza, rendőrség, szaladgálás, kutatás, végül egy óra múlva az orra előtt robog a salát Fiatja, ismeretlen soffőrrel a kormánynál és két ismeretlen hölggyel a hátsó ülésenA becskereki felugrik a kocsira, lefogja a „ tolva jt“, a vele levő rendőr tiszt bekíséri és ott kiderül, hogy az illető titkár az egyik belgrádi minisztériumban. Mi történt, hogy történt? Az történt, hogy a titkár a gazdátlan autót látva, azt hitte a szállodáé, felültette két nőismerősét és sétára indult. De abban is felültette őket, hogy elhitette velük az ő sofföri tudományát, mert bizony nem értett a géphez és úgy tönkretette azt, hogy kénytelen 20.000 dinár javítási költséget fizetni. Elég drága a versed taxi. Hosszas vajúdás után megalakult a zombori tőzsde. Terménytőzsde,. határidőüzlet kizárva. Most már csak a határ'dőüzlet van kizárva, de eleinte azt a mókát akarták a jó zomborak elkövetni, hogy a kereskedőket is kizárják. Ez a kizárás azt eredményezte, hogy a tőzsdét nem lehetett megnyitni Végül is belátták, hogy vevő nélkül nincs vásár, kiegyeztek a kereskedőkkel 50 percent re, átadták az igazgatóság! tagsági helyek felét és most már, ha megpukkad i:$ a válsággal küzdő újvidéki tőzsde vígan folyik az adás-vétel a legújabb börzén. Hogy meddig lesz legújabb, az kérdés, mert ha a börzeláz Így tart, minden falu tőzsdét dilit- Gabona van hozzá, hál' Isten, elég. Csütörtök, október *5Mif tamilnak a prágai diákok? A német egyetem jogi fakultásának stúdiumai Prága, október 14. . A főiskolákon már megkezdődött a komoly munka s különösen a gólyák nagy ambícióval igyekeznek elhelyezkedni az egyetemi életben. Bizony, más élvé ez, mint odahaza, a kis vidéki város gimnáziumában. A legnagyobb örömmel tölti ei a gólyát, hogy nem kell félnie a feleltetés rémétől, nem kérik napról-napra számon tőle, hogy tanultál-e, osztálykönyv sincs, a névsorolvasás is ritkaság, ha egy-egy órát elbliccel valaki, annak nincs fegyelmi következménye, csak a jegyzetben támad ür. Az is szörnyen imponál, hogy nincs tankönyv, hanem a hallgató ur jegyzetet készít s abban igazán ő a szuverén, hogy mit vesz fel a jegyzetbe s mit mellőz? Komoly, szép stúdiumokat hirdet a német egyetem téli szemeszterének előadási rendje. Nézzünk csak kissé szét benne, mit is tanulnak a német egyetemre járó magyar ifjak? A jogi és államtudományi fakultáson a következő érdekesebb prelekclókat találjuk: A jogtörténelemben heti hat órában San Nicoló Marian professzor a római magánjog történelmének és institúcióinak első részét hirdeti. Mayr-Harting professzor két órán adja elő a római polgári eljárást. A római jogtörténelmet 3 órában Weiss Egon profesz- szor adja elő. Ugyancsak Weiss prof. 4 órás stúdiumban ismerteti a pandektáikat, a dologi, családi és örökséigi jogot. A modern jogtörténetemből igen érdekeseknek ígérkeznek Peterka Ottó professzor előadásai. Három órán ismerteti a jogtörténelem fejlődését a csehszlovák köztársaság területén. Az újkori középeurópai jogtörtiénelemről kétórás stúdiumot hirdet, mig négy órán át beszél a nyilvános és magánjog fejlődéséről Közép- európában. Wedzsácher Vilmos magántanár speciális stádiuma a csehországi bányajog fejlődése a XVI. században, ugyancsak ő az ó- cseh bírósági eljárás történetét is előadja. Hoyer Ernő magántanár a német házassági jogról s a német büntetőeljárás fejlődéséről hirdet stúdiumokat. Mindegyik professzor szemináriumgyakorlatokat is tart. Az egyházjogot heti hat órában Singer Henrik professzor adja elő, mg Wahrmund Lajos professzor három speciális stúdiumot hirdet: az egyházi alkotmányjog körvonalairól, az egyházi birtokjogról s az egyházi jogtörténelem kiválasztott része'böl. A polgári jogban Mayr-Harting profesz- szor az örökségi jogot három órában ismerteti. Kafka Brúnó professzor a kötelék! jogból hirdet három órát és szemináriumot is tart. A büntetőjogból Köliler Ágoston professzor öt órában ismerteti a csehszlovák köztársaság büntetőjogát. A kereskedelmi és váltójog előadója még nincs kiválasztva, úgyszintén a polgári eljárásé som. Itt speciális stúdiumot Weiss professzor hirdet a polgári b'róságok szervezetéről és illetékességéről. Az alkotmány, közigazgatási és pénzügyi jogban a főstudium Spiegel Lajos hatórás előadása az alkotmányjogról Schranil Rudolf professzor a csehszlovák közigazgatási jog általános és speciális részét ismerteti há- rom-hároan órában, mig a pénzügyi jogot két órán ót adja elő. A nemzetközi jogban Ramchberg Henrik professzor öt órában ismerteti a népjogot. A nemzetgazdaságtanban Zuckerkandl Róbert professzor hirdet öt órát a nemzetgazdaság- tan alapelemeiről. Amonn Alfréd professzor a népgazdasági politika első részét kezdi meg három órában. A munkásvédelem és munkásjog első részét szintén három órában adja elő. Englánder Oszkár magántanár a közlekedési politikából, Marschner Róbert magántanár a szociális biztosítás jogából ad elő két-két órán. A gazdasági történelmének előadója még nincs megnevezve a katalógusban. Rauchberg Henrik professzor a csehszlovák köztársaság polgárjogát adja elő négy órában. Peters Fr'gyes, az állami ellan- örzőhivaital tanácsosa hét és fél órában az általános számvitelt ismerteti. Dittrich Pál orvosprofesszor a bírósági orvosgyakorlat- ról prelegál, csehnyelvü kurzust a jogászoknak Peters tanácsos hirdet. A jogászoknak tehát igen gazdag és tartalmas munkaprogramjuk van. Legközelebb az orvosi fakultást ismertetjük. Egjr amerikai espeöieté felkutatja az Óceánok titokzatos mélységeit Eltemetett kultúrák 300—1500 méteres mélységben — ríartmann buvárkészüléke 4500 méterig ereszkedhetik le — Oiajaí, ércet élelmiszereket hoz föl a tudomány a tenger mélységéről K tenger mélységei régóta izgatják az emberek kíváncsiságát, de eddig még nem tudtak olyan készüléket szerkeszteni, amely- Jyel a mélységek titkát föl lehetne fedni. Vannak ugyan mélységmérők, amelyekre hőmérő s egyéb tudományos műszerek vannak alkalmazva, a tengerfenék egyes pontjairól a kosárka talajt is fölhoz magával, de természetesen ilyen módon általános ismereteket nem lehet szerezni. Hartmann dr. new- yorki tudósé az érdem, aki olyan készüléket szerkesztett, amellyel te lehet ereszkedni a tenger mélyére és ott a legszigorúbb értelemben vett tudományos kísérleteket lehet végezni. Hartmann dr. húszéves munkával olyan buvárkészüléket szerkesztett, amellyel 15.000 lábnyi mélységre (kb. 4500 m.) is le lehet ereszkedni'. A buvárkészülékkel az első kísérletet már 1911-ben végezték a Földközitengeren meglepő sikerrel és azóta az eszközt sikerült tökéletesíteni. Ugyanakkor próbálták ki azt a fotograf adókészülék e<t is, amellyel a tenger mélyén fölvételeket lehet eszközölni. A Hartmanti-féle buvárkészülék cilinder- alakú s 36 órára elegendő oxigént lehet benne elhelyezni. A Krupp-gyárban készült és itt végezték el azokat a kísérleteket, amelyek bebizonyították, hogy a legmélyebb tengeri fenéken uralkodó nyomást is kibírja. Két figyelő helyezkedhetik el benne, aki mindent pontosan megfigyelhet‘és lefotogra- fálhat. Hatalmas fényű lámpák vetítik szerte- széjjel a vakító világosságot. Hartmann dr. most kutatóexpedicióra készül, amelynek jelentőségéről igy nyilatkozik: — A mélységkutatásnak hasznáról egyelőre nem lehet szabatos véleményt alkotni, de a jövendő generáció a tenger mélyéről fogja fölhozni az olajat, a szenet, az érceket, sőt még az élelmiszereket is. A föld héttizedrészét tenger borítja, a föld felét pedig olyan víz borítja, amelynek mélysége 12 19.000 láb között váltakozik. Húsz olyan helye van a tengernek, ahol a mélység 25.000 láb. Mindez az óriási terület eddig ismeretlen. Legföljebb 300 lábnyira tudtunk lehatolni. — A föld élelmiszere fogytán van, a tenger legalább is ötször annyi élelmiszert tartalmaz, mint a föld. Az emberiség sorsa attól függ, ki tudja-c aknázni a tengert, vagy sem. — A tenger ásványmennyisége szintén megközelíti a szárazföldét. Bizonyos, hogy az óceánok feneke alatt több helyen olajrétegek terülnek el. A tudósnak az a szándéka, hogy eleinte csak 1000—5000 lábnyira ereszkedik le és itt kezdi el kutatásait. A buvárkészüléket egy hajóról eresztik le acélsodronyok segítségével. Az első leereszkedés a nápolyi öbölben lesz, ebben az öbölben a legendák szerint egy tengeralatti Pompéji fekszik. Ebben a városban tömérdek kincset sejtenek. Egy hónappal később Északafrika partjai felé hajózik az expedició, itt Karthágó közelében ereszkednek le a tenger mélyére, mert azt hiszik, hogy a régi civilizáció nyomaira fognak akadni. Ezek között ott van az a hárfa, amelyet a jcruzsálemi templomból vittek el és ugyancsak köztük van Apolló templomának arany- fedele. A Nílus deltáját szintén kiszemelték, Itt is nagy meglepetések várnak az expedícióra. Különösen izgalmas lesz azonban az Afrika nyugati partján végzendő leszállás. Afrika és Délanierika között ugyanis egy • e'siüyedt világrészt sejtenek. Talán közel vagyunk az Atjantis-rejtély megoldásához. Ha a készülék leereszkedett a tenger mélyére, akkor megkezdődik a munka. A figyelők forgatható nyeregben ülnek, még pedig egyik a másik fölött. Nyugodtan végezhetik munkájukat, a tenger óriási nyomásából semmit sem éreznek, az elhasznált levegő automatikusan eltávolodik, mig a friss oxigén szintén automatikusan a dolgozóhelyiségbe jut. A készülékben többek köpött egy periszkóp is lesz, továbbá rádió, telefon és egy Oson-generátor. Veszély akkoT fenyeget, ha a kábel elszakad, vagy összecsavarodik. Ekkor a készülékben ülők megnyomnak egy villanycsavart, amely mozgásba hozza a propellereket és azok segítségével az egész készülék a felszínre úszik. Hartmann még arról is nyilatkozott, vájjon a tengerek mélyén csakugyan áttörhe- tetlen sötétség uralkodik-e? — Valószínű, hogy a mélységben van valami fény. A fölvett lemezek erre látszanak utalni. Talán biológiai processzusok utján keletkezik ez a fény. A tenger lakói közül több fajtának teleszkópikus szemei vannak. Lehet, hogy a hatalmas vízmennyiségek tömérdek fényt raktároznak el s ez a fény mélyebbre hatol el, mint a napfény sugárzása. Tudományos körökben mindenütt nagy várakozással néznek az expedició munkája elé. Miss Alma Read amerikai hirlapirónö szintén részt vesz a kutatásokban. „Kuss, szakra zsid!4* VérJázitó jelenet egy ruszinszkól vonaton — Egy cseh „blró“ szakaijánál fogva ránt el egy zsidó utast a helyéről, hogy a helyére ülhessen Ungvár, október 14. Kőrösmező felőli robog a vonat. Az apró villanyi ámpá'k sárga fénye álmosságot áraszt maga körül A monoton robogás hirtelen meglássál, a vonat megáll és a kalauz dk iáit] a az ablak alatt: — Tiacevo. Técsön vagyunk. A Pullmann-kocsi álmos csöndjét ostromzaj váltja föl- A téesői vásárról hazaigyekvő zsidó kereskedők egymás fején, hátán igyekszenek fel a kocsiba, hogy ülőhelyet találjanak. El is helyezkedik valamennyi. Csak a lámpák körül cikkázó szúnyogoknak marad hely a fülledt levegőben. Uj zökkenés és a vonat rohan tovább. A tompa dübörgést csak a zsidók mormoló beszéde erősíti. Különben ismét a vonatzakatolás csöndje álmositja a szundikáló fejeket. Valahol Királyháza körül jár már a vonat, amikor a kocsiajtó kitárul és azon két bőrtáskás, „uradnik“-formáju< ember lép be- Az egyik magas erős, a másik alacsony és sunyi tekintetű. Körülnéznek. Sehol egy talpalatnyi hely. Mindenki ül, aki ülhet és mindenki szunyókál, ha tud. A magasabbik azonban néhány cseh szót vált társával, azután odalép egy szakállas öreg zsidóhoz, megragadja szakállát és felrántja ülőhelyéről. Általános elképedés. Az emberekben meghűl a vér- A meggyalázás érzete belehasit az idegekbe. A szakádénál fogva föárántott zsidó támolyogva ébred csak tudatára sérelmének. A támadás váratlan volta és a ,,cseh urak“-tól való félelem torkába fojtja az emberi ösztön tiltakozó hangját. De nem úgy egy társa, aki fagyasztóan elfojtott belső izgalombaih magára erőszakolt udvariassággal odaszól a magas csehnek: — De kérem az még sem járja, hogy valakit a szakállánál fogva rángasson fel a helyéről és a helyét elfoglalja. A cseh szemében gőgös tekintet sziporkázik és a rendreutasitó szavakra csak ennyit felel: — Kuss, szakra zsid! A közbeszóló, Kahán Bertalan, rókameze! kereskedő, zavarában valamit hebegni akar a durva szavakra, de a cseh nem ad rá neki időt s magából kikelve igazolásra szólítja föl K ah int Általános ijedelem. Mindenki a következményeket latolgatja- Pláne, mikor a cseh megnevezi hivatali állását, hogy ő — bíró. (Valószínüleg já- rásbvró lehet valahol Ruszinsrkóban, aki az éjjeli vonaton a zsidókkal zsúfolt PulImarai-köcsiban azonnal tettleg „ítélkezik”.) A kalauz is nagy szolgálatkészséggd áll a „bíró ur“ rendelkezésére és „leigazoltatta” a remegő zsidót. Ezután az ítélet is hamar elhangzik, a legközelebbi állomáson a zsidót átadják a csendőrségnek . . . Az ijedt csöndbe ekkor egy öblös hang bombája csap be: — Gyáva zsidók, hát tűritek, hogy a társatokat elhurcolják? Csönd- A kérdésre senki nem felel. A kocsi sarkában, ahonnan a hang jött, egy tekintélyesebb ellenzéki ruszin pártember ül. Abból fakadt ki a fölbáborodás szava. Valaki meghúzza a vészféket. A cseh bíró karon ragadja Kahán Bertalant Ás vonszolja a kijárat felé, hogy csendőrkézre adja. Útjuk az öblös hangú ruszin inellett halad el. A ruszin magából kikelve ugrik fel ültéből, megragadja a remegő zsidót és maga mellé állítja: — Maga pedig itt marad! Én mondom! A cseh biró melle felfúvódik: — Hogy mersz te nekem ellenszegülni? Tudd meg, téged is a csendőrökkel lmrcoltatlak el... Ami ezután következett, le nem írható. Sértések cseh és rutén nyelven. Úgy látszik, tett- legesség lesz. A kétemeletes cseh azonban hátrál A vonat továbbfut. Pár pillanat- Az állomáson a csendőrökkel fenyegetőző „biró“ Ás tömzsi társa — eltűnt. Sem ő, sem a csendőrök nem mutatkoztak. A megtépázott szakálla zsidó pedig hálásáig kezet szorított a ruszinnal és visszaült, a helyére . . . Rácz Pál.
